Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-04 / 259. szám

1980. november 4., kedd Hányszor panaszkodunk, zúgolódunk apróságok miatt is, ám hogy az igazi nagy megpróbáltatás milyen, arra akkor döbbenünk rá, ha szembe találkozunk vele. Akkor látjuk, egyeseknek mi mindent kell elviselniük. Az orosházi özvegy Kunos Károlyné ezt tapasztalatból tudja. De azt is, hogy mit jelent a társadalom segítsé­ge, ha egyszer az ügy az ar­ra illetékesek elé kerül, s következetesen eljárnak ben­ne. Sem többet, sem keve­sebbet nem téve, „csak” amit a kötelesség megkíván. * * * „Még 1972. augusztus 14- én az Orosházi Vendéglátó Vállalatnál üzemi balesetet szenvedtem, melynek követ­keztében táppénzes is vol­tam. Tudatlanságomból adó­dóan akkor nem vetettem föl baleseti jegyzőkönyvet. Sajnos, ezen idő óta a ke­zem állapota erősen meg­romlott, úgy hogy szinte nem bírom használni. Ebből eredően problémám van a munkahelyemen, mivel nem tudok teljes értékű munkát teljesíteni, és ez közvetlenül munkatársaimra nézve is hátrányos, mert segíteniük kell nekem, és főnökömmel szemben is nagyon kelle­metlen. Most utólag kérem az ügy kivizsgálását, hogy az üzemi baleset megállapítás­ra kerüljön, hiszen munka közben ért a sérülés és Válaszol a főosztályvezető Milyen lesz a vegyiáru-ellátás? emiatt úgy is sokat szenve­dek. Sérelmezem először azt, hogy amikor a baj ért, nem világosítottak fel, hogy jegy­zőkönyvezni kellene a bal­esetet, majd azt, hogy ami­kor nemrég kértem a tisztá­zást, akkor meghallgatásom nélkül döntötték el, hogy nincs igazam.” (Részlet Ku- nosné leveléből, amelyet a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa munkavédelmi fel­ügyelőjének írt 1977. jún. 14-én.) * * * Bónum 46. szám nincs messze a várostól, de már tanya. A kis épületben töb­ben laknak. Az anya felnőtt fiával és a leánya családjá­val. Csak a férj és apa hi­ányzik közülük tíz hónap óta, ekkor halt meg, 47 éves korában. A csapást még most sem tudták kiheverni, különösen a rokkant asz- szony, akinek igazi támasza volt. — Nem tudom, mi lenne velem, ha a szakszervezet nem segít. Akkor is, most is. De az elején kezdem. A tisztiklub konyhájában dol­goztam, s a pincéből hord­tuk föl — mint annyiszor máskor is — az egyik mun­katársnőmmel a krumplit. A harmadik fordulónál egy- szercsak megreccsent a bal csuklóm, s kiesett a zsák a kezemből. A nagy fájdalom ellenére azért a másik ke­zemmel fogva fölvittük a zsákot. Csúnyán bedagadt a kezem, s egy hét szabadsá­got vettem ki, de hogy nem javult, csak orvoshoz men­tem, majd három hét gipsz után újból dolgozni. A bal kéz feje akár egy nagy biliárdgolyó, négy újjá teljesen begörbülve, csak a hüvelykujj mozog valamics­két. S az állandó gyulladás­tól a fájdalom azóta is tart, a betegség meg súlyosbodott. És évekig dolgozott még eb­ben az állapotban. — Ahogy tudtam egy kéz­zel sütöttem a palacsintát, a fánkot, a húst. Egy műszak­ban 500 szeletet is. Aztán amikor teljesen elért a be­tegség, jártam az orvost és a kórházakat, de ahogy mondták, csodát nem tud­nak tenni. Közben kerestem is, nem is. Ez így ment több mint négy éven keresztül, amikor a mezőgazdasági is­kolából az egyik tanár felvi­lágosított, hogy hova for­duljak. Akkor írtam a Va- lentinyi Mártonnak a szak- szervezetbe. * * * A panaszos levele és sze­mélyes meghallgatása után a betegség eredetének tisztázá­sa következet, majd a szak­orvosi nyilatkozat alapján a sérülés üzemi balesetként való elfogadtatása. Hogy valóban származhat az óvó­rendszabály által megenge­dett súlyú tárgyak rendsze­res emelgetéséből Kunosné betegsége, a szakfőorvosi vizsgálat alátámasztotta, il­letve nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a munka­helyén elszenvedett egész­ségkárosodás következtében került keresőképtelen álla­potba. A Békés megyei Vendég­látóipari Vállalat a kivizs­gálásról kapott értesítés nyomán a szükséges intézke­déseket megtette. Visszame­nőleg elkészült a baleseti jegyzőkönyv, és minden vi­ta nélkül intézkedtek a csaknem öt évre járó kárté­rítés, azaz a keresetkiegé­szítés kifizetésére az időköz­ben történt bérfejlesztések figyelembevételével. Azzal a záradékkal, hogy ha a táp­pénzes időszak lejár, és a dolgozó rokkantsági nyugdíj­ba megy, a kiegészítést to­vábbra is folyósítják a fenn­álló rendelkezések szerint. Erre is hamarosan szükség lett. Az orvosi bizottság 1978 februárjában 80 százalékos rokkantnak nyilvánítja Ku- nosnét. Nyugdíja ekkor 1272 forint lesz, ehhez kapja a vállalattól a 636 forintos ke­resetkiegészítést. Ezt min­den kérés nélkül havi 978-ra módosítják, amikor esedé­kessé válik. Közben az álla­mi intézkedések folytán a nyugdíja is emelkedik. De így sem sok, ő pedig dol­gozni nehogy másutt, de még otthon sem tud. A ma­ga körülit is alig képes el­látni, csak a család segítsé­gével tud létezni. Elsősor­ban a férje volt az, aki min­den terhet levett a válláról, takarított, mosott, főzött, és csinálta az összes ház körüli munkát. Korai halálával a biztos támaszától fosztotta meg a sors a rokkant asz- szonyt, és még a lányára sem számíthat, mert mint veszélyeztetett terhesnek, kí­mélnie kell magát, később pedig a két kisgyerekkel lesz épp elég dolga. így aztán a más munkáját, segítségét kell igénybe venni, ami hónapról hónapra komoly összegbe kerül, és egy kisnyugdíjas nem bírja. A múlt hónapban azonban ez is megoldódott. Kérését a vállalat méltányolta, és 1980. szeptember elsejétől gondo­zási költség címén 1000 fo­rintot kap. * * * — Én csak dolgoztam egész életemben, nyolcéves koromtól mindig nehéz munkát, de szívesen csinál­tam. A munka volt az éle­tem. Borzasztó, hogy ennek vége, hiszen még csak 48 éves vagyok. És nem elég a súlyos egészségi állapotom, az állandó nagy fájdalom, de még a férjem elvesztése is sújt. Nagyon szépen él­tünk, szerettük egymást, és nem is tudok belenyugodni, hogy nincs. Idegileg is tönk­rementem. S hogy ebben a helyzetben mit jelent szá­momra az anyagi segítség, nem is tudom elmondani... Vass Márta Bemutatók csak hölgyeknek A Békés megyei Szolgálta­tó és Termelő Szövetkezet a Békés megyei Univerzál Kis­kereskedelmi Vállalattal kö­zösen rendez bemutatót csak hölgyeiknek. A BlO-szaunát ingyenesen igénybe vehetik a vendégek. Használat közben mondják el a szakemberek a kozmetikai arckezelő és fo­gyasztógépek hasznosságát, és A debreceni Dienes László Egészségügyi Szakközép- és Szakiskolában ebben a tanévben hét- százhatvanketten tanulnak. Az általános ápolói és asszisztensi szakra az idén fiúk is jelent­keztek. A jövő tanévben már mintegy húsz férfiápoló jelentkezését várják a debreceni egészségügyi szakközépiskolában. Képünkön a szakoktató a fecskendőtípusokat mutatja be az elsőéves tanulóknak (MTI fotó — Tárkányi Béla felvétele — KS) A kérdés szokványosnak látszik, holott nem az. Azért sem, mert a vegyiáru-ellá- tást illetően aligha voltunk elkényeztetve az elmúlt idő­szakban. Átéltünk egy mosó­szer, rovarirtó és cipőkrém- krízist. Indokolt tehát az ér­deklődés: mi várható az év hátralevő részében, a jövő esztendő elején? Alapanyaggondok Kovács Béla, a Szolnok— Békés megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat főosztályvezetője el­mondotta, hogy a nehézsé­gek ellenére nincs szégyen­kezni valójuk. Az éves for- jgalom 21 százalékkal nőtt a tavalyihoz képest. A jósla­tokkal ellentétben nem lany­hult a kozmetikai cikkek iránti kereslet Az alapvető gondok azonban továbbra is szorítanák, hiszen a vegyi áruk alapanyagának az öt­yén százalékát külföldről szerezzük be. Az olaj egyre nagyobb szerepet játszik eb­ben az iparágban is. A mo­sószerek iránti igények a vártnál jóval gyorsabban növekedtek, s erre a gyárak nem mindig készültek fel időben,. Döcögő háttéripar Az is tény: a mosószer­gyártás jó ideje nem tarto­zik a túlságosan jövedelme­ző ágazatok közé. Az alap­anyagok drágulása csökken­tette a vállalatok nyeresé­gét, kevés jutott a termelés bővítésére. Átmenetileg se­gített az import. Jelenleg, h,a választékban nem is, de mennyiségben jó a kínálat. Ugyanakkor nincs minden rendben a háttériparral sem. Akadozik a tubusok, a papír­dobozok előállítása, ezért nem lehet folyamatosan kapni például VIM-et. Eb­ben a negyedévben viszont több BIP-et, Ultra mosoga­tószert ajánlanak az üzletek. Folyékony mosogatószerből csak 1981 első felében javul az ellátás. Nagy erőfeszíté­seket tesznek az áztató- és öblítőszerek választékának bővítéséért. Többek között Biopon azért nincs elegendő, mert a gyár nem kap vasúti kocsikat a szállításhoz. És mi van a pipereszap­pannal? Nos, sokféle ilyen áru található a boltokban, csak ezeket hamar elkap­kodják A negyedik negyed­évben a KHV 5 millió zöld alma és mandarin illatú szappant gyárt. A tervek szerint jövőre növelik a ter­melést, s ezzel párhuzamo­san egyes régi szappanfajtá­kat. kivonnak a forgalomból. Ennek helyessége vitatható, hiszen újabban a gyümölcs­illatú szappanok háttérbe szorulnak és ismét divatba jönnek ,a virágillatok. Baj az is, hogy az érdektelenség­re hivatkozva alig lehet hozzájutni olcsó mosószap­panokhoz, amelyeket sokan vásárolnának, ha lenne. Új szappanhullám Végezetül tegyünk említést az újdonságokról. Kará­csonyra az üzletekbe kerül a Gabi babaápoló sorozat négy tagja. Ugyancsak új termék az Óceán elnevezésű sós fogkrém, a golyós dezodor. A jövő kozmetikuma lehet a négyféle illatú, gáznélküli Fesztivál dezodor. amely utántölthető. A Fabulon- sorozat is bővül: a fenyőil­latú tusfürdő hajmosásra is használható. A KHV banán, zöldalma és mandarinillatú samponokat hoz forgalomba. Kitesz magáért, a Szilasmen- ti Tsz. Úgynevezett bemele­gítő és izomnyugtató csep­pek készítésére vállalkozott, amelyek főleg a sportolók körében arathatnak sikert. November elején már kap­ható lesz az NSZK gyárt­mányú padlóápoló, amely parketta és műanyag padló tisztítására, fényezésére egyaránt alkalmas. A hazai cikkek közül figyelemre mél­tó a körösladányi METAKÉ- MIA Ipari Szövetkezet Csil­lag elnevezésű univerzális padlóápolója. (seres) megismerkedhetnek a keze­lés módjával, hatásával. A női, férfifodrászaton hétköznapi frizurákat és az Univerzál által forgalmazott ruhákat mutatják be a szö­vetkezet dolgozói. Mindezt november 7-én a békéscsa­bai Tanácsköztársaság úti szolgáltatóházban rendezik, délután 3 órától. A Kőbányai Gyógyszerárugyár Farmakológiai Kutató Köz­pontjában a vegyészek által előállított vegyületek hatékony­ságát vizsgálják. Megállapítják, hogy melyik alkalmas gyó­gyászati célra é,s hogy nincs-e káros mellékhatásuk. Mind­ezeket állatkísérletekkel határozzák meg. Ha az eredmények megfelelnek a szigorú követelményeknek, a készítmények klinikai vizsgálatra kerülnek. Képünkön: a vegyületek mel­lékhatásait korszerű biokémiai módszerekkel és eszközökkel vizsgálják (MTI-fotó: Hadas János felvétele — KS) Gyümölcsöző kapcsolat Zrenianin — Békéscsaba A jugoszláviai Zrenjanin és megyeszékhelyünk, Bé­késcsaba testvérvárosi kapcsolatban áll egymással. Hogy e kapcsolat nem csupán papíron létezik, hanem élő és gyümölcsöző, ezt bizonyítják a kölcsönös látogatások mel­lett a különböző rendezvények, közös sportesemények, a mindkét fél számára tanulságos tapasztalatcserék. A kö­zelmúltban járt Zrenjaninban a békéscsabaiak politikai delegációja, s e találkozás alkalmával értékelték a felek, miként valósultak meg az 1980-ra szóló együttműködési programok. Ugyanakkor már szó esett a következő évi tervekről is, melynek programját évek óta felváltva ké­szítik elő a két város vezetői; ezúttal a zrenjaniniakon a sor. Mielőtt azonban számiba vennénk, mely területeken, hogyan valósultak meg az idei közös tervek, röviden tekintsünk vissza a barátság kezdetére. A kapcsolat, vi- szontlátogatásokkal, még 1963-ban kezdődött Zrenja- nin és Békéscsaba között. Az első írásos megállapodás 1966-ban született. Újabb ko­moly lépést jelentett az 1976-ban kötött alapmegálla­podás, amely az együttmű­ködés alapelveit rögzítette, s amelynek szellemében 1978- tól évente konkrét együttmű­ködési program készül. S ezek után vegyük sorra, az idén milyen közös prog­ramok valósultak meg a közvetlen együttműködés te­rületein; gazdasági, kommu­nális, sport, kulturális és társadalmi-politikai téren. A kétsopronyi Rákóczi és az Aradác „Testvériség és Egy­ség” Tsz vezetői, képviselői júliusban Békéscsabán ta­lálkoztak. A vendégek a két- sopronyi tsz gazdálkodásával és a takarmányfeldolgozó szövetkezeti vállalattal is­merkedtek. Nagyon eleven a kapcso­lat a Békés megyei Tervező Vállalat és a zrenjanini ter­vezők között. Az idén há­romszor találkoztak, fő témá­juk a csapadékvíz-, szenny­vízelvezetés volt. A sport- programokba esetenként egy harmadik város, a romá­niai Arad is bekapcsolódott. Májusban Zrenjaninban at­létikai hármasviadalt bonyo­lítottak le, ugyanitt június­ban cselgáncsverseny volt, Békéscsabán októberben pe­dig kézilabdatoma. Sokoldalú a kulturális kapcsolat is. Két békéscsabai képzőművész szeptemberben az écskai művésztelepen járt, áprilisban, az oktató-nevelő­munka szervezésének és megvalósításának tapaszta­latcseréje keretében megye­székhelyünkről utazott dele­gáció Zrenjaninba. Az Űj Aurora című folyóirat szer­kesztőségének meghívására az Ulaznica című folyóirat munkatársai júniusban Bé­késcsabára látogattak. Egy zrenjanini íródelegáció Bat- tanyán, a szerb társalgási klubban rendezett szerb-hor- vát nyelvű irodalmi esten ta­lálkozott a szerb nemzetisé­gű olvasókkal. Szeptember­ben érkezett tapasztalatcse­rére a zrenjanini újságíró- és rádióügynökség delegáció­ja Békéscsabára, a Békés megyei Népújság és Lapki­adó Vállalat meghívására. November második felében köszönthetjük megyeszékhe­lyünkön a zrenjanini felnőtt bábegyüttest. Az ifjúsági szervezetek kö­zött is jó az együttműködés; áprilisban járt Békéscsabán egy ifjúsági delegáció a KISZ városi bizottság meghívása alapján, július-augusztusban pedig 15 jugoszláv fiatal ér­kezett építőtábori munkára. S végül, a legutóbbi ese­mény, a közelmúltban: októ­ber elején zrenjanini igazga­tási küldöttség járt Békés­csabán. S hogy miként folytatódik jövőre a két testvérváros együttműködése? Zrenjanin­ban most készítik elő az 1981. évi programot, amely várhatóan egészségügyi és kulturális kapcsolatokkal bő­vül, s amelynek aláírására decemberben kerül sor. „Én csak dolgoztam...” Egy üzemi baleset krónikája

Next

/
Oldalképek
Tartalom