Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-04 / 259. szám
1980. november 4., kedd o ISUilMMld MSZBI-kitüntetés barátsági munkáért Várai Mihályné osztályvezető átadja a kitüntetést dr. An- dódy Tiborné MSZBT ügyvezető elnöknek Fotó: Martin Gábor Megyei KISZ-delegáció utazott Aradra Közélet és szervezettség A magyar—szovjet barátság fejlesztésében kifejtett eredményes tevékenysége elismeréséül november 3-án, tegnap délelőtt nyújtotta át Várai Mihályné, a megyei pártbizottság osztályvezetője az MSZBT Országos Elnöksége által adományozott aranykoszorús jelvényt dr. Andódy Tibornénak, a Volán 8. sz. Vállalat MSZBTTegnap, hétfőn délelőtt Békéscsabán, az SZMT nagytermében kommunista aktívaülést rendezett a Békés megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat, amelyen részt vett Rákóczi Ferenc, a KPVDSZ megyei titkára. A vállalat első 9 hónapjának eredményeit taglalta Krizsán Miklós igazgató, aki elmondotta, hogy az eltelt időszak alatt mérsékeltebb volt a vállalat forgalma, mint amennyit terveztek, árubeszerzési problémák is mutatkoztak, s ennek .köszönhető”, hogy a tervtől mintegy 20 millió forinttal maradtak el kilenc hónap alatt. Ami KPVDSZ A Duna Intercontinental Szállóban a vitával folytatódott a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének XXXIII. kongresszusa vasárnap. A felszólalások felölelték az ágazatok gazdasági és szakszervezeti tevékenységének szinte minden területét. Az ellátási felelősség elismerésével szóvá tették, hogy a fogyasztási cikkek minőségét az iparnak kell garantálnia, a termelés hibáiért nem lehetnek felelősek a kereskedelem dolgozói. Ugyanakkor kötelességük az áruátvétel megszigorítása, az áru gondosabb kezelése, tárolása, minőségének megóvása. Az anyagi ösztönzésről szólva kifogásolták, hogy a mozgóbér nem nyújt kellő lehetőséget az átlagosnál jobb munka díjazására. Az ágazat dolgozóinak 70 százaléka nő, ezért érthetően sokan foglalkoztak gondjaikkal, a gyermekek bölcsődei, óvodai elhelyezésének szűkös lehetőségeivel. Többek között kérték, hogy hangolják Össze a gyermek- intézmények nyitva tartási idejét az üzletekével. A fejlődés elismerése mellett kritikusan tették szóvá az üzemi demokrácia gyengeségeit, azokat a jelenségetagcsoportja ügyvezető elnökének. Ugyanezt a kitüntetést kapta Léka Sándor, az Orosházi Üveggyár tisztség- viselője is. A battonyai kollektíva pedig a NOSZF 63. évfordulója tiszteletére, a fővárosban rendezendő központi ünnepségen veheti majd át a kiemelkedő barátsági munkáért járó magas elismerést. örvendetes, hogy a kisebb forgalom ellenére is várhatóan év végére több lesz a nyereség, ami a takarékos gazdálkodásnak, a különböző költségek csökkentésének tudható be. A vállalati gazdálkodás elemzése után szó volt a még hátra levő két hónap feladatairól, de nagy figyelmet fordítottak a következő év, valamint a VI. ötéves terv előkészületeinek. A beszámolót vita követte, majd rövid ünnepség keretében megemlékeztek a NOSZF közelgő évfordulójáról, s kitüntetéseket, jutalmakat adtak át a legjobbaknak. két, amelyek növelik a hibás döntések lehetőségét. Joggal kifogásolták a tisztségviselők, hogy a dolgozók problémáikra nem mindig kapnak megfelelő választ, s az ígért intézkedések is sokszor elhúzódnak. Általános igényként fogalmazták meg, hogy legyen határozottabb a szakszervezet érdekvédelmi munkája. ~ A kongresszus befejezésül megválasztotta a szakszervezet vezető testületéit és tisztségviselőit. A KPVDSZ elnöke ismét Tausz János lett, főtitkára Vass János, főtitkárhelyettese Kiss Tibor, titkárai: Szabó Csabáné, Vészi Lászlóné és Tar Sándor. Ruházatipar A SZOT központi iskoláján vasárnap befejezte munkáját a Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetének kongresz- szusa, amelyen jelen volt Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese. Az elmúlt öt esztendő munkáját értékelő beszámoló és a következő időszak feladatait megfogalmazó határozati javaslat fölötti vitában felszólalt Csehák Judit, a SZOT titkára is. A több mint 30 hozzászólás elismerően szólt az előző kongresszus óta végzett szak- szervezeti munkáról. Hangsúlyozták azonban, hogy a ! Az UTC, a Román Kommunista Ifjúsági Szervezet Arad megyei bizottságának meghívására november 3-án, tegnap délelőtt háromtagú Békés megyei KlSZ-delegá- ció utazott Romániába, Aradra. A küldöttség vezetője Pataki István, a KISZ Békés megyei bizottságának titkára, tagjai: Koltai Zoltánná A békéscsabai Lenin Tsz- ben tegnap délután 3 órakor emlékeztek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójáról, majd képzőművészeti kiállítást nyitottak. Somogyi István festőművészt — aki szocialista együttműködési szerződést kötött a szövetkezettel — és alkotásait Lakatos Tibor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes mutatta be a tagságnak és a vendégeknek. A művész Galgamá- csán született, több helyen volt önálló kiállítása Mabizalmi testületek ma még nem mindenütt élnek megnövekedett hatáskörükkel. Ahhoz, hogy az ágazat a jövőben a magasabb követelményeknek is eleget tehessen, a szakszervezeti aktivistáknak a politikai és gazdasági vezetők felelősség- teljes partnereivé kell válniuk a feladatok megjelölésében és végrehajtásában egyaránt. Többen szóvá tették az alap- és kellékanyagellátás akadozását, a belső tervezési, irányítási rendszer hiányosságait. Ezzel összefüggésben a dolgozók véleményét képviselve elmondották: a vezetőktől, a termelés irányítóitól is olyan munkát várnak, mintha az ő idejüket, intézkedéseik hatékonyságát is percekben, másodpercekben mérnék. Felhívták a figyelmet a vállalatok közötti együttműködés fontosságára, a termelési kooperációk, a társulások létrehozásában, a licenc- és know- how-vásárlásban, a piackutatásban, a gépi adatfeldolgozásban. A Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetének XXVI. kongresszusa a tisztségviselők megválasztásával fejezte be munkáját. A szak- szervezet elnökévé Tóth Ti- bornét, főtitkárává Czerván Mártonnét választották meg, a szakszervezet titkára Veres Gábor lett. orosházi járási úttörőelnök és Dékány Zsigmond, a MÁV Békéscsabai Üzemfőnökség KISZ-bizottságának titkára. A delegációt a gyulai határátkelőhelyen Opra Mária, Arad megyei úttörőtitkár fogadta. A KISZ-delegáció három napot tölt Arad megyében. gyarországon és külföldön. Auswitzi sorozatáért 1974- ben megkapta a Lengyel Államtanács Érdemkeresztjének arany fokozatát. Szülőfalujában és Budapesten él és dolgozik; törekvése, hogy a modem művészet eszközeivel mutassa be az emberek megváltozott életét, a máig élő népszokásokat, az ország jellegzetes, szép tájait. Somogyi István most megnyitott kiállításának megrendezését is az együttműködési szerződésben vállalta. Az üzletek ünnepi nyitva tartása A Békés megyei Tanács kereskedelmi osztályának tájékoztatása alapján a november 7-i ünnepek miatt módosul áz üzletek nyitva tartása. Ezek szerint november 6-án, csütörtökön az élelmiszerüzletek, a csarnokok és a piacok a szokásos reggeli nyitástól este 5 óráig várják a vásárlókat. Minden egyéb nyílt árusítású üzlet szombati rend szerint lesz nyitva. November 7-én, pénteken minden nyflt árusítású üzlet és áruház egész nap zárva lesz. A vendéglátóipari üzletek szombati, az édesség-, a dohány- és a virágboltok vasárnapi rend szerint üzemelnek. November 8-án, szombaton minden nyílt árusítású üzlet és áruház egész nap zárva lesz. A vendéglátóipari, az édesség-, a dohány- és a virágüzletek vasárnapi rend szerint fogadják a vevőket. November 9-én, vasárnap minden nyílt árusítású üzlet és áruház hétköznapi (hétfői) rend szerint tart nyitva. Ó it tekintsünk napjainkban közéleti cselekvésnek, kiket tarthatunk közéleti embereknek? Nemcsak teoretikus vagy terminológiai, hanem nagyon is gyakorlati kérdé" sei ezek társadalmi életünknek. Méghozzá olyan kérdések. amelyek aligha tekinthetők egyértelműen tisztázottaknak. A közfelfogás bizonytalanságait, illetve egyoldalúságát jelzik egyes szociológiai felmérések is, melyek tanúsága szerint sokan hajlamosak a közéletet a politika „magas régióival” azonosítani, a mindennapoktól távoleső szféraként felfogni. Ebbői eredően közéleti embernek is csak azt tekintik, aki az említett magas régiókban mozog: az országos vagy megyei vezetőt, a központi testületek tagját, a képviselőt. Mások szélesebben húzzák meg a kört, de 1 a közéletiség az ő szemükben is jobbára valamilyen funkcióhoz, tisztséghez kötődik: közéleti ember e szerint a párttitkár, a tanácstag, vagy — újabban immár — a szakszervezeti bizalmi Bizonyos leszűkítettség, korlátozottság fejeződik ki ezekben az értelmezésekben. S ez a leszűkítettség elvileg sem helytálló, s a gyakorlat szempontjából sem haszonnal járó. Bárhonnan is nézzük a dolgot, az élet arra int, hogy indokolt-e fogalmakat átfogóbban, szélesebben értelmezni. Hiszen a közélet végeredményben nem más, mint a közösség, pontosabban szólva a közösségek élete — a „köz élete”. Éppen ezért minden olyan ember közéleti embernek tekinthető, aki — a politikai tudományok szakértő művelőjének szavaival élve — „szűkebb vagy tágabb közösségében hangadó és így befolyásolásra, irányításra képes; nemcsak érdekli az, hogy mi történik körülötte, hanem meggyőzni és mozgósítani. képviselni és tárgyalni is tud közössége érdekében; nemcsak együtt cselekszik a többiekkel, hanem szervezni tudja e cselekvést, s a cselekvés lehetőségeinek a kereteiért is tud érvelni és tenni valamit”. Minden közösségi cselekvésnek nélkülözhetetlen feltétele, hogy legyenek ilyen irányító, befolyásoló, mozgósító, szervező egyéniségek. Joggal mondhatjuk tehát, hogy a cselekvő közösségek sokaságában mindenütt találhatók közéleti emberek, s a közéleti cselekvésnek jóval tágabb a szférája, mint az úgynevezett ..magas- politika” vagy mint akár a politikai-mozgalmi szervezetek és népképviseleti szervek intézményesült működése. Persze, aligha vonhatná kétségbe bárki, hogy a körülményeink között a közélet legfőbb színtere, leggyakoribb megnyilvánulási területe a szervezett keretek között folytatott, intézményesült társadalmi tevékenység. Egyszerűbben szólva, a közéletiség mindenekelőtt és legtömegesebben a politikai, társadalmi szervezetekben és mozgalmakban, az érdekképviseleti, népképviseleti szervekben, fórumokon nyilvánul meg, az itteni vitákban, elhatározásokban, kezdeményezésekben, szervező és mozgósító tevékenységben ölt testet. Szervezett keretek és formák nélkül a közélet eleven áramlása kicsapna medréből vagy else- kélyesedne; az egyéni szándékok nem állnának össze közösségi törekvésekké, a tettrekészség nem alakulhatna tevőleges aktivitássá avagy pedig a sokféle egyéni tett nem forrhatna össze a közös cselekvésben. Közéletünk szervezettsége tehát nem valamiféle negatív jelenség. hanem éppenhogy biztosítéka a szocialista demokrácia tartalmi érvényesülésének Ezt a szervezettséget azonban hiba lenne leszűkítve felfogni, csupán a kifejezetten politikai szervezetek tevékenységére szűkíteni. A lazább keretek között folyó tevékenységi formáknak is lehet és van közéleti jelentősége, tartalma. Hiszen miért ne minősülne közéleti cselekvésnek például a szocialista brigád közösségi életének szervezése, fejlesztése? Vagy miért ne lenne közéleti jelentőségű a (termelő, fogyasztási vagy lakás-) szövetkezet önkormányzati életében való tevőleges és kezdeményező részvétel? Miért ne tartanánk közéleti embernek, aki egy sportegyesület, amatőr művészeti csoport, ifjúsági klub, értelmiségi társulat vagy más hasonló közösségek soraiban tölt be hangadó, mozgósító, irányító szerepet? Ha mindezt számba vesz- szük, joggal mondhatjuk, hogy nálunk igazán nem csekély a közéleti emberek száma. Ez a kör a fejlődés során természetesen tovább bővíthető és bővítendő. De legalább ilyen fontos, hogy a közélet cselekvő részeseinek mindegyikében tudatosuljon tevékenységének társadalmi jelentősége, tartalma, hogy pontosan értsék önnön szerepüket, lehetőségeiket. S nem kevésbé lényeges az is, hogy a társadalom kellőképpen építsen erre a széles körű aktivitásra, s a legjobb hatásfokkal hasznosítsa azt. Ha ebből a szempontból átgondoljuk teendőinket, többféle és több irányú szükségletet érzékelhetünk. Egyrészt szükségesnek mutatkozik közéletünk bizonyos mértékű túlszervezettségének megszüntetése, az ebből adódó — Kádár János ország- gyűlési beszédében is szóvá tett — formális, bürokratikus jelenségek leküzdése. Az üresjáratok a rutin és megszokás őrizte kiüresedett formák eltüntetésével csak nyerne közéletünk, tartalmasabbá, elevenebbé válna. Bizonyos területeken viszont éppen a szó igazi értelmében vett szervezettség erősítése lenne kívánatos, a munkánk olyan megszervezésével, mely biztosítja a közéleti fórumokon születő elhatározások, kezdeményezések érdemi valóra válását. Ez is tartalmi követelmény, hiszen enélkül a közéleti eszmecserék lényegi magva vész kárba: a közösségek életére gyakorolt valóságos hatásuk. Mindezzel kapcsolatban alighanem érdemes lenne elgondolkodni azon is, menynyire élnek még bennünk bizonyos régebbi beigedződé- sek. Olyanok, amelyek a közélet szocialista tartalmú szervezettségét mintegy szembeállították az öntevékenységgel, a formai sokszínűséggel, a szó pozitív értelmében vett spontán kezdeményezésekkel. Nyugodt lélekkel mondhatjuk: fejlődésünk jelenlegi szakaszában, amikor az alapvető érdekek azonosak és a szocialista eszmék széles körben elfogadottak, ennék a szembeállításnak nincs valóságos alapja. Sőt, inkább arra kellene törekednünk, hogy a közélet különböző területein még jobban erősödjék a — közös céljainkat szolgáló — öntevékeny, kezdeményezőkész szellem, még tágabb tere nyíljék a helyi elgondolások valóra válásának. közéletet a cselekvő emberek sokasága alakítja ki és formálja folytonosan tovább Az ilyen emberek, s az általuk végrehajtott hasznos tettek számának állandó gyarapodása társadalmi fejlődésünknek egyik legfontosabb megnyilvánulási módja, s egyúttal egyik legfőbb hajtóereje. Gyenes László A képek előtt Cserei Pál párttitkár, Somogyi István, Lakatos Tibor és az elnök: dr. Hankó Mihály • Fotó: Veress Erzsi Befejeződött három szakszervezet kongresszusa Kommunista aktivaértekezlet az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatnál Kiállítás a Nagy Október tiszteletére
