Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-25 / 276. szám
1980. november 25., kedd o n zrenjanini Ginjol sikert aratott Három nagy sikerű előadást tartott Békéscsaba jugoszláviai testvérvárosa, Zrenjanin „Tosa Jovanovic” Népszínháza Bábszínházának együttese, akik három napot töltöttek el megyénkben, és tegnap délután utaztak haza. Az első előadás vasárnap délelőtt volt a békéscsabai iíjúsági és úttörőház nagytermében. Jan Vilkovski és Jan Mojscinski írta A bajba jutott Ginjol című bábdarabot. Igen érdekes a történet is: Jean, a bábszínház-igazgató valahol Párizsban táboroz le bábszínházával, azaz egy faládával, majd némi nézeteltérése támad a rend szigorú őrével. Aztán Ginjol- lal, a társulat kisfiúsztárjával felrakják a paravánt, és megkezdődik a sok hasznos tanulságot elmondó történet. A jó mindig elnyeri jutalmát, a rossz pedig méltó büntetését: ez a mese lényege, amelyet a zrenjanini bábosok a jó egyórás előadásukkal — magyar tolmács segítségével — elmondani akartak a csabai és a két- sopronyi gyerekeknek. De nemcsak a mulatságos és nagyméretű bábok a szereplői ennek a játéknak, hanem két élő szereplő is: Jean és a rendőrbiztos. Keveredett tehát a hagyományos bábozás a színi játékmóddal, ezzel a történet megértését is segítették. A teltházas előadások gyerekközönsége mindenütt nagy tapssal jutalmazta a vendégek játékát. Reméljük, mihamarább isméi megyénkben üdvözölhetjük a testvér- város bábművészeit egy újabb előadássorozat alkalmából. <N. L.) Jelenet A bajba jutott Ginjolból fl Horizont ÁFÉSZ Szeghalmon A Budapesti Harisnyagyár vállalatvezetése megegyezett a budapesti Horizont ÁFÉSZ-szel, hogy az ÁFÉSZ kereskedelmi akciókat szervez a harisnyagyár üzemeiben. Az idén először Szeghalmon is egy hétig a dolgozók rendelkezésére álltak. Az első két napon csak vállalati dolgozók látogathatták a művelődési házban berendezett miniáruházat. Az áruválaszték — a vásárlók véleménye szerint — szélesebb volt a Szeghalmon megszokottaknál. Lehetett kapni bűvös kockát, ródlikat, márkás magnószalagokat és kazettákat, híradástechnikai cikkeket, ruhaneműt, edényeket, egyszóval csaknem mindent, ami egy valódi áruházban megtalálható. A legnagyobb sikert mégis a vállalat saját termékei aratták, melyeket az ÁFÉSZ rendkívül olcsón hozott forgalomba. Az egyhetes kereskedelmi akció sikerrel zárult. Ezért jövőre ismét megrendezik. A vásárlók kérésére akkor már helyszíni OTP-ügyintézés is lesz, így könnyebben lehet hozzájutni a nagy értékű fogyasztási cikkekhez is. Új közlekedési szaktanterem Tegnap, november 24-én Békéscsabán, a Kemény Gábor Szakközépiskolában új közlekedési szaktantermet adtak1 át rendeltetésének. Kálmán Gyula, az iskola igazgatója vette át a Volán 8-as Vállalat és a megyei rendőr-főkapitányság által közösen létrehozott tantermet. Az iskola igazgatója beszédében — többek között Tabu-téma? Sok minden megesik a pesti metróban, akárcsak a csabai buszokon. A tömegközlekedés csúcsidejében az emberek jobban kimutatják, miiyenek. Ezúttal a metró. Reggel 7 óra. Állomás. Becsörtet egy hároméves-forma aranygyerek, neki a pad szélén ülő idős néninek. — Ülni! Mert én kicsi vagyok! — löki oda agresszíven és már dúrja is fel a nagycekkeres asszonyt. Szülőapja faarccal nézi, és áll. Az asszony szégyenkezve küzdi fel magát az állva utazók tömegébe. A gyerek diadalittasan, önzése megdicsőülésében ül. Vajon mi lesz vele, ha „nagy” lesz, és rájön, hogy milyen ,jcicsi”? Már a Keletiben jut eszembe: amikor én még „kicsi” voltam és a szüleimmel Gyopárosra utaztunk a kisvona- ton, mindig felállítottak, ha egy felnőttnek nem volt helye. Az ember teljesen megzavarodik, az volt a jó, vagy ez a mostani?! Mármint nevelési stílus és tartalom. (sass e.) — elmondta, hogy a szakközépiskola olyan népszerűségre tett szert a megyében, hogy háromszoros a túljelentkezés már évek' óta, ezért is fontos, hogy egyre korszerűbbé váljon az iskola tanítási rendje. Az iskola új szaktanterme a dr. Csanádi György nevet kapta. Dr. Csanádi György rövid életrajzát Fehérvári Tibor tanár ismertette. Miniszteri sajtótájékoztató a Bartók-eentenáriumról Környezeti nevelés • Csak egy Földünk van! Az 1981. évi Bartók-cente- nárium — a zeneköltő születésének 100. évfordulója — a hazai kulturális élet legkiemelkedőbb eseménysorozatának ígérkezik, ünnepi hangversenyekkel, kórusfesztivállal, kiállítások sokaságával országszerte — közölte hétfői sajtótájékoztatóján a Parlament épületében Pozsgay Imre művelődési miniszter. A centenáriumi programot ismertetve a tervezett külföldi megemlékezésekről, Bar- tók-rendezvényekről is szólt, egyebek között megemlítve, hogy például a Szovjetunióban, az NSZK-ban, Francia- országban és Finnországban is alakult Bartók-emlékbi- zottság a magyarországi testülethez hasonlóan. Elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy a centenárium egész éves programjával a bartóki életművet és az alkotó személyiségét igyekeznek az érdeklődés középpontjába állítani. Ilyen szellemben kerül sor a megemlékezésekre azokon a világszerte várható külországi rendezvényeken is, amelyeA karancslejtősi bányászok 1944. novemberi antifasiszta felkelésének évfordulóján vasárnap a hajdani Gusztáv akna • lejáratánál tisztelegtek a salgótarjáni iparmedence kommunistái és KISZ-fiataljai: megkoszorúzták az emlékművet a fiatal és az idősebb munkásnemzedékek képviselői, köztük a felkelés még életben levő résztvevői, a hozzátartozók. Az obeliszknél munkásőrök, katonák és KISZ ifjúgárdisták álltak díszőrséget. Harminchat éve, 1944. december 23-án mintegy háromszáz bányász — szembefordulva a nyilasok bevonuket az ENSZ különböző szervei — mindenekelőtt az UNESCO — kezdeményeznek. Nemes feladatként és fő célként azt jelölte meg a miniszter a centenáriumi programmal kapcsolatban, hogy minden rendezvénnyel népünket és a világ zenei közönségét juttassuk közelebb Bartók Bélához, életművének, illetőleg alkotásainak értéséhez és élvezetéhez. A legkiemelkedőbb hangversenyt a március 25-i születésnapra időzítik: a Zene- akadémián részletek hangzanak el a „27 egynemű kaiból a győri leánykar előadásában: Kocsis Zoltán és Ránki Dezső a „Mikrokoz- mosz”-ból játszik, s közreműködik a Magyar Állami Hangversenyzenekar is, Fe- rencsik János vezényletével Kérdésekre válaszolva Pozsgay Imre elmondta, szeretnénk, ha az Egyesült Államokból hazakerülhetnének Bartók Béla hamvai, és nemzeti pantheonunkban nyugodhatnának. lási és kitelepítési parancsával — a karancslejtősi bánya mélyére húzódott. Csatlakozott hozzájuk huszonkét honvéd is, akik megtagadták a szovjet hadsereg elleni harcot. A bánya mélyén haladéktalanul hozzáláttak a fegyveres kiképzéshez, de árulás folytán felfedezték rejtekhelyüket és könnyfakasztó gránátokkal a felszínre kényszerítették őket. Hét ellenállót a nyilasok és a csendőrök kivégeztek. Hat kommunista bányásznak sikerült fegyverrel kitörnie a gyűrűből: ők' a környező hegyekben folytatták a harcot a német fasiszták és hazai csatlósaik ellen. □ jelmondat először 1972-ben röppent föl Stockholmban, a nemzetközi környezetvédelmi tanácskozáson. azóta bejárta a világot, és mindenütt lelkes hívekre talált. A svéd fővárosban összegyűlt környezetvédők világméretű összefogásra szólították föl az emberiséget a föld, a víz, a levegő épségének, tisztaságának megóvására, mert a természeti környezet pusztulása olyan mérvű, hogy az ma már az egész világot fenyegeti. Sokan ettől a konferenciától számítják a modern környezetvédelem kezdetét. Magyarországon Hermann Ottó, a sokoldalú tudós (1835—1914) volt a természetvédelem első apostola. Újságok hasábjain, gyűléseken, könyvekben figyelmeztetett természeti értékeink megóvására. Munkájának gyümölcse halála után érett be: az első magyar természetvédelmi törvényt csak 1935-ben alkotta meg a parlament. Napjainkban a természet- védelem nálunk, s más országokban is fokozatosan környezetvédelemmé szélesedik. A pusztulás ellensúlyozására már nem elegendő néhány száz vagy ezer hektárnyi táj védetté nyilvánítása: egész környezetünket kell óvni, minden emberi életfeltételt, hogy a következő nemzedékeknek is "otthona lehessen a Föld. A víz, a levegő nem ismer országhatárokat, ezért egyetlen ország sem tudja az emberi létfeltételeket egymagában megóvni. Nemzetek együttműködésére van szükség, a környezetvédelem az egész emberiség ügye. A magyar országgyűlés 1976-ban törvényt fogadott el az emberi környezet védelméről ; kormányzatunk előtte is, utána is számos intézkedést hozott természeti környezetünk épségének megőrzése érdekében, három éve pedig önálló gazdája van a „területnek”: az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal. Mit tesz az iskola e téren? Bizonyos, hogy többet, mint gondolnánk. A mai oktatási intézményekben tudatos környezeti nevelés folyik. Emögött az a fölismerés áll, hogy a környezet passzív védelme manapság már elégtelen, az anyagi javak egyre' növekvő termelése miatt a környezetet fejleszteni kell, és a cél elérése nemcsak a termelési folyamatok ésszerűsítésétől, a technológiai újításoktól függ. hanem a mai kor emberének életszemléletétől is. A környezeti nevelés a hetvenes években szervesen beépült közoktatási rendszerünkbe, egyetlen iskolatípus sem maradt ki belőle, sőt egy évtizede már az óvodákban is mindennaposak a környezet megismerésére és megóvására szolgáló foglalkozások. Arról persze még korai lenne szólni, hogy iskoláinkban mennyire hatékony a minden korábbi próbálkozásnál jóval tágabb keretek között folyó környezeti nevelés. miként .annak sincs még itt az ideje, hogy a közművelődési intézmények idevágó tevékenységét is felmérhessük. Egy biztos: az emberi környezet védelmének propagandájában értünk el eredményeket, és ma is friss szél hajtja ,a vitorlákat. Hetente alakulnak természetbarát és környezetvédő körök — iskolákban, gyárakban, művelődési házakban — az úttörők például zöldőrséget szerveznek, s részt vesznek az iskola körzetében levő parkok, játszóterek gondozásában. i lurópai szakemberek szerint is figyelem- j reméltó eredményeket értünk el a környezeti nevelés kiterjesztésében. Az elismerés jele: az UNESCO Magyarországot kérte fel az idei környezetvédelmi szeminárium megtartására. P. Kovács Imre Koszorúzás a karancslejtősi bányászellenállás évlordnléján Klubvezetők megyei találkozója Termel Európa legnagyobb édesvízi halfeldolgozója Megkezdődött az üzemszerű munka Európa legnagyobb édesvízi halfeldolgozójában. Az üzemet a mecseki hegyháton levő Bikali Állami Gazdaság, a hazai haltermelési rendszer vezető gazdasága építette, amely maga Is 1400 hektár területű halastóval rendelkezik. Évente ötezer tonna élőhalból készítenek konyhakész termékeket, ennél nagyobb üzemek csak ott működnek, ahol tengeri halat dolgoznak fel. Az idei év hátralevő részében kizárólag a hazai fogyasztók számára termel a halfeldolgozó és előreláthatóan 150—160 tonna halfilét állít elő, jövőre pedig megindulhat az export is. Egyelőre egy műszakban dolgozik az üzem, 1981 őszén áttérnek a két műszakos termelésre és 1982-ben már 7500 tonna halat dolgoznak fel. A Békés megyei Klubtanács rendezésében november utolsó napjaiban, 28. és 30. között kerül sor Békéscsabán, a KISZ „Sebes György” Vezetőképző Iskolájában a negyedik megyei ifjúsági klubvezető-találkozóra. A háromnapos találkozó és továbbképzés programját úgy állították össze, hogy annak középpontjában a kulturált szórakoztatás, a közösség- építés témái szerepeljenek. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem több tanára is tart majd előadást a találkozó résztvevőinek többek között az életmódról és a művelődésre, a szórakozásra ösztönző indítékokról, a társas kapcsolatok rendszeréről. A résztvevők a békéscsabai Gyopár és a Rner Nyomda Szivárvány Klubjába egy-egy foglalkozásra is ellátogatnak. A találkozó és továbbképzés értékeléssel, vasárnap délután ér véget. Hír Japánból — Füzesgyarmatról Néhány napja vettem kezembe azt a levelet, amely örömmel töltött el, s úgy vélem, hasonlóképpen • szolgál majd minden megyei olvasónak. Bizonyára emlékeznek még arra a füzesgyarmati kiállításra, amelynek megrendezésében az oroszlánrészt Tsutsui Harumi, a japán brácsaművésznő és férje, Doma István festőművész vállaltak. A hír nem maradt sem a megye, sem az ország keretei között. Hokkaido egyik lapja fényképes beszámolót közölt a füzesgyarmati kiállításról. Ezt követően Fuka- gava város tanácsának vezetői úgy döntöttek, hogy magyar kiállítást rendeznek jövő év tavaszán, mintegy viszonozva a füzesgyarmatit. Viszonylag kevesen voltak kíváncsiak vasárnap Pege Aladár kvartettjének (Jávori Vilmos — dob, Tornóczki Ferenc — gitár, Csiszár Péter — szaxofon) gyulai koncertjére; ez azonban mit sem változtatott a híres zenész nevétől fémjelzett est sikerén. A dzsessz és a rock- dzsessz (Pege így jelöli) műfajban egyaránt kiválót nyújtott a négy zenész az Erkel Művelődési Központ színpadán Fotó: Fábián István
