Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-25 / 276. szám
1980. november 25., kedd UHiWKTUcl November: fogászati hónap A tejfogak védelmében A tej fogak szuvasodásának kezelését a szülő — és gyakran a fogorvos — „a tejfog úgyis kihull” legyintéssel intézi el. E helytelen szemlélet késztet arra, hogy a fogászati hónap alkalmából a tejfogak védelmére keljek. A tejfogak gyógyítása sokkal nehezebb, mint a maradó fogaké, ezért a megelőzés döntően fontos. A célszerű megelőzésben az okos szülői szeretetre és felelősségre hivatkozom. A fogak és állcsontok szabályos fejlődésének ingere a jó szopás. Az a tapasztalat, hogy a jól szopó csecsemőből fejlődik a jól rágó gyermek. Az anyatej tartalmazza azokat a szükséges anyagokat, amelyek a fog szerves vázának felépítéséhez szükségesek. Sajnos az édesanyák gyakran türelmetlenek a 15—20 percet szopó csecsemővel, és az etetést elintézik néhány perc alatt a csak nyelésre kényszerítő cumisüvegből. A fogzás bekövetkeztével nagyon fontos, hogy a gyermek olyan ételt kapjon, amit rágással kell fölaprítania. Könnyű a gyermeket erre nevelni-, hiszen a rágás ősi ösztön. Az édesanyák és a bölcsődék a csecsemőkornak megfelelő étrenden nem változtatnak a „fogas” kort elért gyermekek táplálkozásakor. Folytatják a turmixolt, pempős „papik” főzését, pedig a gyermek szájában már jó néhány rágásra való és váró fogacska van. A kisgyermek könnyen megszokja így a rágás mellőzését, természetes tehát, hogy az időnként asztalra kerülő rostosabb étel rágása lustán megy, az anyuka türelmetlen és marad tovább a puha ételek választéka. Hasonlóan súlyos hiba a gyermekek táplálkozásában a túlzott édesítés — még a tejet és gyümölcsöt is cukrozzák gyakran —, elfedve azok1 természetes ízét, „édes szájúvá”, de egyúttal étvágytalanná teszik a kisgyermekeket Egy-két évtizede a gyermek, ha szomjas volt, vizet ivott, ma valamilyen édes szörpöt. Az édesanyák szerető gondoskodással és aprólékossággal tisztítják meg a kisgyermek orrát, fülét, haját, bőrét és körmeit. A gyermekkozmetikai cikkek forgalma és választéka ugrásszerűen megnőtt, a gyermek szájhigiénéjéről mégis valahogy megfeledkezünk. Ennek kialakítását már a kora gyermekkorban el kell kezdeni. Abban a korban, amit a pszichológusok orális fázisnak nevezjiek, amikor a gyermek legfőbb érzékszerve a száj — ha valami újjal ismerkedik, először a szájába veszi. Kétéves korban a gyermeknek már közel húsz tejfoga van, és ezek rendszeres tisztítása szükséges. Fontos, hogy a fogmosás játékos legyen, kihasználva a gyermek jó utánzó készségét. Már a fürdőkádban kezébe adhatjuk a pici, puha fogkefét. A tényleges tisztítást azonban olyan valaki (valamelyik szülő) végezze, akiben a gyermek megbízik. Később sem elég a gyermeknek azt mondani: eredj, moss fogat! A rendszeres ellenőrzés és szülői példamutatás nem nélkülözhető. A kisgyermek- korban kialakított higiénés program a felnőtt korban is szokásrend marad. Rendelőinkben sajnos egyre gyakrabban jelenik meg egy-egy átvirrasztott éjszaka után a kis fájós fogú páciens, és következik a gyakran egy életre lelki gyomokat hagyó találkozás a fogorvossal. Ilyenkor a fogorvos elsőrendű és nem könnyű feladata, hogy a gyermek bizalmát elnyerje és megtartsa. A fogorvossal való első találkozás előkészítésében kétszeresen is fontos szerepe van a szülőnek: egyrészt a lelki előkészítés feladata, másrészt pedig időben, még panaszt nem okozó állapotában kell kérnie a gyermek fogának kezelését. A tejfog belső szerkezete egészen más, mint a maradóé, ebből adódóan a reakciói is mások. Értelemszerűen a kezelés is más. A beavatkozást sokszor befolyásolja az a diszharmónia, ami a fogorvos terápiás szándéka és a kis beteg engedékenysége között fennáll. A szülő legtöbbször nem tartja kezelésre érdemesnek a fájós tejfogat, és annak eltávolítását kéri. Tudatában kell lennünk, hogy hatéves korig a gyermek csak a tejfogaival rághat. Kettő és hatéves kor között mindenképpen a tej fogak megtartására kell törekednünk. Erre a korszerű szemléletű és felszereltségű fogorvosi szolgálat ma már képes. Dr. Rück András megyei stomatológus főorvos Kozmetikus kongresszus a Duna Intercontinentalban A szépítészet mesterei adtak randevút egymásnak vasárnap Budapesten, a Duna Intercontinental Szállóban, ahol e napon rendezték meg a VIII. országos kongresz- szust. Telt ház volt a bálteremben, s a 700 jelenlevőn kívül még 300-an szerették volna végighallgatni a neves hazai és külföldi szakemberek — orvosok, kozmetikusok, gyógytornászok — előadásait. . Ezek közül a legnagyobb tetszéssel Nina Haasnak. a Cidesko, azaz a Kozmetikusok Nemzetközi Szervezete elnökének „Az öregedés betegség vagy sors” című referátumát fogadta az értő közönség. Szó esett a kongresszuson a különböző bőrbántalmak kezeléséről éppúgy, mint a testedzés regeneráló, frissítő hatásáról, az új kozmetikumok alkalmazásáról, az arckikészítés új divatirányzatairól, a nappali és az esti sminkekről. A kongresszus idején az Intercontinental Szállóban rendezett kiállításon világcégek, honi vállalatok tették közszemlére arc- és testápoló készítményeiket, a kozmetikusoknak ajánlott eszközöket, gépeket, a kozmetikus válogatott pedig bemutatót tartott. Reinis Sándorné, a Magyar Fodrász- és Kozmetikus Egyesület elnöke a kongresszuson értékelte a szakma helyzetét, s elmondotta, hogy azokat a kollégáikat, akiket a hely szűkében már nem tudtak fogadni, a közeljövőben előadásokon és bemutatókon tájékoztatják a szakmai újdonságokról. 12 Miwn*«i W'IVV’I 3 v'qvw Ez a Sugár — madártávlatból Séta a Sugárban Mi szem-szájnak ingere, megtalálható az élelmiszerboltban A közelmúltban nyílt meg a fővárosban az ország legnagyobb kereskedelmi üzletközpontja, a Sugár. A Metró Fehér úti végállomásától 2 percre, a HÉV és számos autóbuszvonal találkozási pontján épült létesítményben naponta 150--200 ezer vásárló fordul meg. Az üzletek eladótere összesen 19 ezer négyzetméter, a vásárlókat 900 eladó szolgálja ki. Megtalálható itt minden: a műszaki, háztartási, ruházati és textilárukon kívül rendkívül széles a kínálat különböző élelmiszerekből. Az emeleten levő üzleteket mozgólépcső köti össze a földszinttel. A gépkocsival érkezők számára két tágas t autóparkoló áll rendelkezésre. A Sugár üzletközpont csakhax mar a főváros egyik nevezetessége lett. Nemcsak a budapestiek egyik kedvelt bevásárlóhelye, szívesen vásárolnak itt a környező községek lakói, és a távoli vidékekről a fővárosba látogatók is. B. I. A tágas belső csarnokból nj ílnak az üzletek (Fotó: Hauer Lajos felvételei — KS) Kitüntetettek: Paulik János Viszonylag fiatalon, 25 : éves korában. 1955 február• jában lett vezető Paulik Já■ nos, a Gyula és Vidéke : ÁFÉSZ elnöke. Tótkomlóson 5 született, majd Kondorosra • vezetett az útja „ Hangya ! Szövetkezetbe, ahol a tex- : til- és cipőeladás fortélyait • sajátította el. Az 1949-es • évben Budapestre ment. A : SZŐ VOSZ munkatársaként 5 járta az országot, értékesí■ téssel egybekötött árubemu- : tatókat szervezett. Leszerelé- : se után 1953-ban újra a ■ kondorosi szövetkezetei vá■ lasztotta: ellenőrként tevé- : kenykedett. j Az elnökké választására ; így emlékezik: „Nem akar• tam elvállalni, egy -kicsit ; tartottam a sokrétű tenni■ valótól. Akkoriban trakto- ! rok, egyéb mezőgazdasági * gépek kölcsönzésével is foglalkoztunk.” A helytállását bizonyítja, hogy a nehéz gazdasági körülmények között is 1956—57-ben önálló exportjogot kapott a gyulai szövetkezet zöldségfélék szállítására. Egy évvel később elnyerték » Kiváló Szövetkezet címet. Néhány év kitérő következett, hiszen 1958-ban igazgatósági elnöke volt a gyulai és a sarka- di járás területén működő Áruellátó és Beszerző Szövetkezetnek, majd 1963-ig a szövetkezetek járási központjában kereskedelmi felügyelőként dolgozott. Még ebben az évben visz- szakerült a gyulai szövetkezet élére, tevékeny részese lett a mozgalomnak. Párttagsági könyvének kelte 1958. A Munka Érdemrend ezüst fokozatával 1967-ben tüntették ki. A MÉSZÖV és a SZÖVÁRU elnökségének 8 évig volt a tagja. Főiskolai diplomát szerzett a marxista-leninista esti egyetem szakosított tagozatán. Az évente 700 millió forint árbevételt elérő szövetkezet vezetése alatt 11-szer kapott kiváló címet, egyszer pedig dicsérő oklevelet. Paulik Jánosnak november 6-án, a SZÖVOSZ székházban nyújtották át a Munka Érdemrend arany fokozatát. S. S. Fotó: Gál Edit Tej, bár... Igen. A tej ideális táplálék, tele ásványi sókkal. Van is belőle elegendő. Csak ép- pen kulturált fogyasztása nincs megoldva. Immár évek óta. A fejlett országok közötti összehasonlításban az utolsók között kullogunk. De megteszünk-e mindent a népszerűsítéséért, az árusítás megszervezéséért? Aligha. "] Meg lehet nézni, hány tejivó van a megyében. A meglevők egy részét bezárták, átalakították. Például borozóvá. Persze, kényes jószág a tej. Nem kis feladat a raktározás, cipekedni kell vele, miközben folyik szüntelenül. Nagy haszon sincs rajta. Az árrés jóval kisebb, mint a szeszes italoké. Csoda-e, hogy a boltosok nem reklámozzák, kínálják túlságosan a tejet, a tejszínt és a többf' tejterméket. A tejjel felhígított fagylaltpor most jött divatba, de máris akadozik a habpatron gyártása. Míg jegyzeteimet rendezgetem, csörren a telefon. Egy békéscsabai háziasszony kérdezi: mikor nyitnak tejbárt a megyeszékhelyen? Ha én azt tudnám! Mondja, hogy a Tanácsköztársaság útján lét- ■ rehozott menetjegyiroda helyett inkább ilyen üzletet építettek volna. Vasúti jegyet a városközpontban jelenleg négy helyen is lehet váltani, minek az ötödik. Magyarázom, hogy a MÁV nem adhat pénzt a vendéglátóipari vállalatnak, s különben is a sarki büfében, a Kakas vendéglőben árulnak kimért tejet. Sőt, a jövőre elkészülő I önkiszolgáló étteremben ugyancsak lehetőség lesz tejes reggeli elfogyasztására. Nem győztem meg. Magam is hajlok arra: ez mind édeskevés. Mert nem nagy beruházásokról, erőn felüli költekezésről van itt szó. Milyen nagyszerű ötlet volt például az esztendőkön át zárva tartott pecsenyesütő helyén krémesboltot nyitni. Tejbár kellene, ahol meleg tejeskávét, kakaót, málna-, eper-, karamellaturmixokat lehetne kapni. A gyerekek és felnőttek túrógombócot, lepényt, kalácsot, haboskrémest ehetnének. Ülve és állva. Aszerint, mennyi idejük van. Annál is inkább, mivel a vendéglők étlapjáról és az üzemi konyhák asztaláról eltűntek a tejes ételek. Vannak jó példák. Aki sokat utazik, tapasztalhatja, hogy a kecskeméti, a szegedi, a fővárosi tejbárakban ízletesen és olcsón lehet hozzájutni nemcsak a tejhez és a péksüteményhez, hanem a félkész tortákhoz, a mélyhűtött készítményekhez is. Feltétlenül változtatni kellene a szemléleten. Miért mutogat egymásra a vendéglátás és az élelmiszer-kereskedelem, amikor a tejivók ügye terítékre kerül? Képtelenek vagyunk megoldani az iskolatej árusítását. Ugyanakkor az ABC-áruházakban csupán presszókávét kínálnak. A diákoknak a poharas tej vagy kakaó drága, esetleg nincs idejük hol meginni. Mi lenne, ha az üzlet amúgy is elkülönített részében szintén lehetne kapni ezekből az árukból? A legenda szerint Ugazon, az olasz pásztor, a magas hegyekben egy fösvény ember nyáját őrizte. Sajttal kínálta az éhes vándorokat. A gazda ezért megölte. A pásztort pedig szentté avatták. Nekünk nincs szükségünk mártírokra, csak jó kereskedőkre, és minél több tejbárra. (seres) ENSZ-emlékbélyeg-sorozat A posta hat értékből álló bélyegsorozattal emlékezik meg Magyarország ENSZ-tagságá- nak 25. évfordulójáról. A december 12-én megjelenő bélyegek Kékesi László grafikusművész tervei alapján négyszínű mély- és egyszínű acélnyomással a szovjet Goznak Nyomdában készültek, 486 300 fogazott és 7000 fogazatlan példányban. Valamennyi bélyegen felirat utal az évfordulóra. A 40, illetve 60 filléres és az egyforintos bélyeg bal felső részén az ENSZ címere, ezenkívül az egyes bélyegeken a New York-i ENSZ- palota és környéke, illetve a genfi ENSZ-palota, valamint a bécsi ENSZ épületkomplexum látható. A kétforintos bélyeg az ENSZ és a Magyar Népköztársaság zászlaját, a négyforintos a két címert ábrázolja. A hatforintos bélyegen kiterített világtérképen a három ENSZ-várost, Bécset, Genfet és New Yorkot, valamint Budapestet jelölték felirattal.
