Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-21 / 273. szám

IgHslUkfiM 1980. november 21., péntek Púja Frigyes előadása Békéscsabán Magyar facsemeték Koreába H forradalmár akadémikus 90 éve született Hevesi Gyula November 20-án, tegnap Békéscsabán, a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsának székházában az SZMT vá­lasztott tagjainak, a munka- bizottságok, a megyei, az ágazati apparátusok tisztség­Tegnap délután tartották azt a papi békenagygyűlést, amelyet a Hazafias Népfront megyei bizottsága a megyei tanács épületében hívott össze. Először Szikszai Fe­renc, HNF megyei titkár kö­szöntötte az elnökséget és az összejövetel részvevőit, majd Gyulavári Pál országgyűlési képviselő, megyei tanácsel­nök előtt az újonnan kine­vezett lelkészek letették az esküt. Felvételi előkészítő a gyulai TIT-ben Mint már arról hírt ad­tunk, a békéscsabai TIT- ben tanfolyammal segítik a felkészülést az egyetemi-fő­iskolai felvételikre. A TIT gyulai járási-váro­si szervezete hasonló módon kíván hozzájárulni a város fiataljainak továbbtanulá­sához. Az előkészítő tanfo­lyamra azok jelentkezését várják, akik biológiából, matematikából, fizikából, földrajzból, kémiából, törté­nelemből. magyarból, vagy orosz, angol, német nyelv­ből kívánnak felvételizni. Szaktárgyanként 52 órában sajátíthatják el — szaktaná­rok segítségével — a szüksé­ges ismereteket. Januártól április végéig tartják he­tenként egy-egy alkalommal a foglalkozásokat, melyeken választ kapnak mindazokra a kérdésekre, amelyeket egyedül nem tudnak megol­dani. Jelentkezhetnek nap­pali és levelező tagozatra ké­szülők, feltétel természete­sen az érettségi bizonyít­vány A tanfolyam jelentke­zési határideje november 25. viselőinek, valamint a füg­getlenített és társadalmi ak­tíváknak Púja Frigyes kül­ügyminiszter időszerű nem­zetközi kérdésekről tartott tájékoztatót. Ezután dr. Becsei József, a megyei tanács elnökhe­lyettese kül- és belpolitikai kérdésekről tájékoztatta me­gyénk papságát. A papi békenagygyűlés, amelyen részt vett Bugár Péter, az Állami Egyházügyi Hivatal főosztályvezetője is, hozzászólásokkal, majd a kérdések megválaszolásával ért véget. A MEDOSZ Békés megyei bizottsága soron következő, kibővített ülését tegnap, csütörtökön tartotta a Bé­késcsabai Állami Gazdaság központjában. Ott voltak többek között a MEDOSZ központ, az SZMT, a Békés megyei Tanács és a tsz-szö- vetség képviselői is. A testület megvitatta a csorvási SERKÖV és a kon- dorosi Takarmánykeverő Közös Vállalat munkáját, különös tekintettel a közös Tavaly szállítottak először facsemetéket Koreába a bé­késcsabai Lenin Termelő- szövetkezet dolgozói. A part­ner elégedett a minőséggel, ezért újabb öt évre kötött szerződést több magyar vál­lalattal. Ma. 21-én a békés­csabai állomásról újabb hű­tővagonok indulnak a bará­ti országba. A békéscsabai Lenin Tsz húszezer, a kon- dorosi Egyesült Tsz pedig A békéscsabai városi Népi Ellenőrzési Bizottság leg­utóbbi ülésén többek között megtárgyalta az ifjúsági törvény végrehajtásának ta­pasztalatairól szóló jelentést, melyet Ivanics Katalin, a városi NEB tagja terjesztett elő. A népi ellenőrök a vá­rosi KISZ-bizottsággal együtt ugyanis a múlt hónapban utóvizsgálatot tartottak a Békéscsabai Hűtőházban, a HAFE békéscsabai gyárában, a Szabadság Termelőszövet­kezetben és a városi kórház­ban. Arra kerestek választ, hogy a korábbi vizsgálatot milyen, intézkedések követ­ték. Az utóvizsgálat megállapí­totta, hogy a fiatalokat vég­zettségüknek megfelelő mun­kakörben foglalkoztatják. A pályakezdőkkel ismertetik az üzem, a vállalat tevékenysé­gét. A HAFE békéscsabai gyárában a legjobbak a pat- ronálási módszerek. Egy-egy dolgozót bíznak meg ezzel a feladattal, aki hosszú időn keresztül segíti a fiatal be­illeszkedését. A Szabadság Termelőszövetkezetben egy­általán nem működik patro­szerződések kialakítására és annak végrehajtására. Ezután azt vizsgálták: az MSZMP KB 1974. márciusi közművelődési határozatát, valamint a MEDOSZ KV 1975. júliusi állásfoglalását hogyan sikerült az elmúlt esztendőkben végrehajtani. Az írásos beszámolóhoz Ba- csa Vendel, a gazdaság igaz­gatója fűzött szóbeli kiegé­szítést. A közművelődési té­ma élénk vitát váltott ki. tizennyolc , ezer almafa­csemetét csomagolt tízes kö- tegekbe, nedves fűrészpor­ral töltött fóliába. A kis fák így épen kibírják a hűtőva­gonokban azt- a negyven na­pot, amely alatt a Szovjet­unión és Kínán keresztül megérkeznek rendeltetési helyükre. Négy év múlva pedig „magyar” almát szed­hetnek és fogyaszthatnak a távoli ország lakói. nálási rendszer. A hűtőház­ban az intézkedési terv csak az értelmiségi pályakezdők beilleszkedésével foglalko­zik, a segéd-, betanított és szakmunkások szervezett fo­gadásával kapcsolatos felada­tokat nem tartalmazza. Az utóbbi években fellendült az ifjúsági szocalistabrigád- mozgalom. A hűtőházban 4, a HAFE békéscsabai gyárá­ban pedig 6 ifjúsági szocia­lista brigád tevékenykedik. Hatékonyan kapcsolódtak be a vállalatok gazdasági fel­adatainak végrehajtásába. Munkájuk elismerése azonos a többi szocialista brigádé­val. Az utóvizsgálat megerő­sítette'azt az általános meg­állapítást is, miszerint az if­júságpolitikai kérdések első­sorban a parlamentek idő­szakában kerülnek a gazda­sági vezetők és a KlSZ-szer- vezetek érdeklődésének hom­lokterébe. A bizottság hozzászólá­sokkal kiegészítve fogadta el a jelentést. A NEB-ülés Mé­száros Gábornénak, a NEB városi elnökének a belső el­lenőrzés helyzetéről szóló tájékoztatójával ért véget. Meteorológiai tudomáoyos napok Meteorológiai tudományos napok kezdődtek tegnap a Magyar Tudományos Akadé­mia székházában, melyen több mint 100 hazai szak­ember az emberi tevékeny­ség és az éghajlat ingadozá­sának kölcsönhatását tűzte napirendre. A kétnapos ese­mény témája jelzi a mete­orológia tudományában vi­lágszerte végbemenő válto­zást, nevezetesen azt, hogy az időjárás-előrejelzés he­lyett egyre inkább az éghaj­lat vizsgálata kerül előtér­be. Piaci hírek Orosházáról A szép, napsütéses időnek is köszönhető, hogy nagy volt a piaci forgalom tegnap az oros­házi hetipiacon. Sok vidéki ter­melő kínálta árúit, főként gyü­mölcsből volt gazdag a felho­zatal. Rengeteg burgonyát árultak, 6—8 forintot kértek kilójáért. Sok és szép a" zöldség is, a sárgarépa kilója 6—8 forint, a zöldség 10—14 forint. A vö­röshagyma kilója 6—8 forint. Káposztafélékből is lehet még válogatni, a fejes káposzta 3—4 forint, egy kiló kelkáposzta 8 forint, a karfiol 10—14 forint. A végét járja a paprika, para­dicsom; az előbbi kilójáért 10 —20 forintot, a paprikáért 10— 14 forintot kértek. A gyümölcspiacon almadöm- ping volt, a piros almát, fajtá­tól és minőségtől függően 6—15 forintért mérték, a fehér alma kilója 12—20 forint. Nagyon változó a körte ára, lehetett venni már 6 forintért is, a leg­szebbjének viszont 16 forint ki­lója. Szilva már csak mutató­ban volt, viszont sok még a szőlő, ennek is nagyon váltpzó az ára, 6—20 forint kilója. Egy darab sült tök 5—7 forint. A savanyított káposzta kilóját 12 —15 forintért mérték. A tojás darabja 2,20—2,50 forint. K ezdtem a szakszer­vezeti mozgalom le­gális iskolájában, majd megjártam a forradal­mi mozgalmak különböző fo­kú illegális tagozatait. Ta­nultam több, viszonylag vér- telen forradalom és proletár- diktatúra, több kegyetlenül véres ellenforradalom, több­féle fehérterror, különböző emigrációk ,iskoláiban’. Ki­jártam a Tanácsköztársaság gazdasági építésének az is­koláját, majd folytattam a Szovjetunióban műhelyi, iparági és végül az egész országra kiterjedő központi méretekben, a szocialista ipa­rosítás legkülönbözőbb mű­szaki, gazdasági, kulturális és szervezeti feladatai köré­ben. Mindenütt tanultam va­lamit, és mindenütt igyekez­tem valamit hozzá is tenni a tanultakhoz. Sohasem fél­tem az újtól vagy a járatlan utak veszélyeitől. Persze oly­kor, túlságosan is magabiz­tosan elvetettem a sulykot, s ilyenkor ,beszekundáztam’. Néha azért buktam meg, mert egyes .tanarak voltak szamarak’. De az ilyen ese­teknek is megvolt a maguk hasznos tanulsága — írja visszaemlékezésében Hevesi Gyula, aki 90 évvel ezelőtt, 1890. november 21-én szüle­tett Ungváron. A századforduló elindítot­ta baloldali értelmiségnek volt jelentős, kommunistává váló képviselője. Kiemelkedő műszaki tehetséggel rendel­kezett, mint mérnöknek je­lentős tanulmányok fűződ­nek nevéhez, különösen az izzólámpagyártás területén. Szabadalmait Magyarorszá­gon kívül a Szovjetunióban és Olaszországban is elis­merték és hasznosították. A tudomány iránti vonzódása kora fiatalságától kezdve pá­rosult a társadalmi és gaz­dasági, gazdaságpolitikai kér­dések iránti alapvető érdek­lődésével és egyben azok művelésével. Ö volt az alapí­tója a világ első szocialista mérnökszervezetének, az Al­kalmazott Mérnökök Orszá­gos Szövetségének. Tudományos tevékenységé­től elválaszthatatlan a mun­kásmozgalomban végzett munkája. A Kommunisták Magyarországi Pártjának 1918 decemberétől volt tag­ja, s egyben egyik vezetője. Komját Aladárral együtt megindítója és szerkesztője volt 1918-ban az „Intémacio- nálé” című lapnak, melyben közölt cikkei, tanulmányai később fontos iparpolitikai intézkedések alapjait képez­ték a Tanácsköztársaság ide­jén. Hevesi Gyula Varga Jenő­vel együtt nagy és fontos szerepet kapott a Magyar Tanácsköztársaság idején a szociális termelés népbizto­saként. Egyik szervezője és irányítója volt az iparágak szocialista átszervezésének. A Tanácsköztársaság leve­rése után emigrációs évek következtek. Először Auszt­riába ment, majd Olaszor­szágba. San Marino, ismét Ausztria és Berlin egy-egy ál­lomás ezen az úton. 1921-től élt és dolgozott a Szovjet­unióban, második hazájában. Ott hasznosította műszaki tu­dását, különböző felelős ipar­szervezési beosztásokban dol­gozott. Üzemszervezés, mű­szaki tájékoztatás és káder­képzés, újítómozgalom és szakmai továbbképzés jelzik tevékenységét. Egyik kezdeményezője és szervezője volt a Szovjet­unióban 1929—32 között be­vezetett folyamatos ipari munkarendiek. Ö szervezte meg Moszkvában a Központi Műszaki és Közgazdasági Tá­jékoztató Intézetet. A felszabadulás után, 1948-ban tért vissza Magyar- országra. Közel hatvanadik életévéhez is fiatalos lendü­lettel dolgozott. A Találmá­nyi Hivatal vezetője lett, majd később az újjászerve­zett Magyar Tudományos Akadémia egyik irányítója. Néhány évig a Közgazdaság- tudományi Egyetemen taní­tott ipargazdaságtant. A Mérnök Továbbképző Inté­zetben is hosszú ideig ne­velte az új műszaki értelmi­séget. Kezdeményezésére ala­kult meg az MTA Ipargaz­dasági Kutatócsoportja, melynek 1961—1969 között igazgatója volt. Egyidejűleg aktív munkát folytatott az MTA Gazdaság- és Jogtudo­mányi Osztályában is, ekkor már akadémikusként. Elnöke volt az Ipargazdasági Bizott­ságának, és tiszteletbeli el­nöke az MTESZ-nek. Kiváló tudományos és köz­életi munkásságát Kossuth- díjjal, három ízben pedig a Munka Vörös Zászló Érdem­rendjével és számos más ki­tüntetéssel ismerték el. Az MSZMP VII. kongresszusán, 1959-ben megválasztották a Központi Bizottság tagjává. A testületnek tagja maradt 1970. február 25-én bekövet­kezett haláláig. T eljes élet volt Hevesi Gyuláé. Kivívta em­bertársai és elvtár­si megbecsülését, elismeré­sét és tiszteletét. Születésé­nek 90. évfordulóján kegye­lettel emlékezik rá a szocia­lizmust építő Magyarország, amelynek sikeréért áldozta egész élete munkásságát, em­berségét, forradalmi elkötele­zettségét. Vida Sándor Amatőr csoportok II. megyei találkozója A Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszerveze­tének Békés megyei bizottsága november 22-én, szombaton a Békéscsabai Állami Gazdaság telekgerendási MEDOSZ műve­lődési házában rendezi meg az amatőr művészeti csoportok má­sodik megyei találkozóját. A fesztiválon tíz együttes csaknem kétszáz tagja lép a közönség elé, többek között a Komplex melioráció?! Nyelvújítók, segítsetek! Fohászom ezúttal Kazinczy Ferenchez és nyelvújító tár­saihoz szól. Mi ugyanis a továbbiakban tehetetlenek va­gyunk: hiába hadakozunk esztendők óta e lap hasábjain a komplex melioráció ellen! Tévedés ne essék, amit e nyelv­törő két szó takar, azért nagyon is lelkesedünk. Annái job­ban elkeserít bennünket, hogy a szakemberek görcsösen ragaszkodnak a kifejezéshez, mondván: nincs jő magyar megfelelő rá. Pedig szerintünk ami komplex, az lehet átfo­gó, vagy teljes körű. A melioráció jelentése viszont össze­tett, magában foglalja mindazon emberi beavatkozásokat, amelyekkel a belvizes, leromlott talajú földeket — altalaj- lazítással, a! ag cső vezess cl, vízrendezéssel, táblásítással, a megfelelő úthálózat kialakításával, talajjavítással és így to­vább — rendbe tesszük. Miért ne lehetne akkor a meliorá­ció = talajrendezés? Átfogó, vagy teljes körű talajrendezés. Vagy—így túlságosan hétköznapi, nem elég tudományos??? (kőváry) vendéglátó művelődési ház beat­zenekara, irodalmi színpada, népdalköre és citerazenekara, az orosházi szakközépiskola szín­pada, a mezőhegyesi szakmun­kásképző citerásai és énekkara, a gyomai szakmunkásképző is­kola művészeti csoportjai, va­lamint a DATE szarvasi főisko­lai karának Tessedik tánc- együttese. A művészeti találko­zó délután fél 4 órakor kezdő­dik. Gépíróverseny a BÉKÖT-ben A Békéscsabai Kötöttáru- gyár Összefogás Szocialista Brigádja a múlt évben for­dult először felhívással az üzemben dolgozó gépírónők­höz: vegyenek részt gépíró- versenyben! A múlt évi verseny sikeres volt, így az idén ismét meghirdették a gépírónők vetélkedését, melyre 13-an jelentkeztek. A nagy erőpróba ma, no­vember 21-én lesz, amikor 10 perces másolásból, vala­mint levelezésből mérik ösz- sze tudásukat a versenyzők. Az első négy helyezett okle­velet és pénzjutalmat kap. A munkákat november 24- én, hétfőn értékelik. Hármas ikrek születtek Kaposvárott, a városi kórház szülé­szeti osztályán. Az édesanya, dr. Gálosi Vera, a városi ta­nács jogásza három fiúnak adott életet. Elsőként Ádám-Mi- hály „érkezett meg” 2270 grammal, majd Dániel 1650 gram­mal és Péter 1500 grammos súllyal született meg. A hár­mas ikrek és édesanyjuk jó egészségnek örvendenek (MTI-fotó: Gyertyás László felvétele —KS) Papi békenagygyűlés a megyeszékhelyen A papi békenagygyűlés részvevőinek egy csoportja Fotó: Martin Gábor Kibővített ülést tartott a MEDOSZ Békés megyei bizottsága Utévizsgálat az Ifjűsági törvény végrehajtásáréi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom