Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-16 / 269. szám
1980, november 16-, vasárnap Barátaink életéből Az SZKP XXVI. kongresszusa elé A termelés technikai fejlesztése A szovjet tervgazdálkodás ötvenéves történelme során a termelés további fejlesztésével kapcsolatos feladatok sikeres megoldása mindig együttjárt a tudományos és technikai vívmányok felhasználásával. Azokat a jelentős változásokat is, amelyek a gazdaságfejlesztés irányításának formáiban és módszereiben most végbemennek, nagymértékben a tudományos-technikai fejlődés meggyorsítása teszi szükségessé. A cél: hogy a tudományos-technikai elgondolások minél gyorsabban eljussanak a tömegtermelésig. Másfél millió négyzetméter szövet Az ötvenhat éve kikiáltott Mongol Népköztársaságban az iparépítés második szakaszába lép: megkezdődik a fogyasztási cikkek tömeges termelése. Az egymillió 520 ezer lakosú Mongólia textilüzemei harminc évvel ezelőtt százezer négyzetméter szövetet gyártottak, ma egymillió 500 ezer négyzetmétert. Képünkön: Hulbadaj asszony (balról a második), az ulán- bátori textilgyár ügyes kezű munkásnője tanítványainak magyaráz Jugoszlávia nekigyürkőzik Tájkép — stabilizációs csata közben Az új technika bevezetésének gazdasági haszna csupán a jelenlegi ötéves terv első három évében mintegy 13 milliárd rubelt tett ki. Ezalatt az idő alatt több mint 11 ezer féle új típusú gépet, berendezést, készüléket és műszert fejlesztettek ki. Az új technika bevezetése és a tudományos munkaszervezés kapcsán 1971—78-ban foganatosított intézkedések eredményeként az iparban a munkatermelékenység 60 százalékos növekedését érték el. Bármennyire jelentősek is azonban az új technika bevezetésének gazdasági eredményei, a termelés technikai fejlesztésének üteme még nem kielégítő. A tudományos-technikai fejlesztés folyamán jelentősen megnő a hosszú gyártási idejű termékek száma. Ezért szentel annyi figyelmet ezeknek a kérdéseknek az SZKP KB és a Szovjetunió Minisztertanácsának nemrégen elfogadott határozata. Milyen változásokat eredményez ez a határozat az ország tudományos-technikai fejlődésének irányításában, a XI. ötéves terv irányítási rendszerében? A távlati fejlesztési tervezés alapjává mindenekelőtt az a tudományos-technikai fejlesztési program válik, amelyet a Szovjet Tudományos Akadémia, a TudomáA sok nemzetiségű Román Szocialista Köztársaság Délkelet- Európában helyezkedik el. Területe 237 500 négyzetkilométer, lakóinak száma 21,5 millió fő (1977-ben). A népesség 88,13 százalék román, 7,91 százalék magyar, 1,6 százalék német, a többi pedig cigány, ukrán, szerb, bolgár, zsidó stb. Falun lakik a lakosság 52,5 százaléka. 18 város rendelkezik 100 000-nél több lakossal. 1914 augusztusában a Bukarest irányában előretörő szovjet csapatok — a román nép antifasiszta fegyveres felkelőivel együttműködve — felszabadították a fővárost, majd az országot a német megszállástól. 1917 végén megdöntötték a monarchiát, majd megkezdték a szocialista építőmunkát. Románia a KGST és a Varsói Szerződés szervezetének tagja. Az elmúlt nyos és Műszaki Állami Bizottság, valamint az Állami Építésügyi Hivatal közösen dolgoz ki 20 éves időszakra, ötévenkénti bontásban, és legkésőbb a következő ötéves tervidőszak előtt két évvel terjeszt elő. ötévenként a programon végrehajtják a szükséges változásokat. A kidolgozott tudományos-technikai komplex fejlesztési program a távlati népgazdaságfejlesztési tervek kiindulóbázisa. Üj formát jelentenek a legfontosabb műszaki-tudományos és technikai kérdések megoldására kidolgozott speciális programok, amelyek lehetővé teszik a tudományos és technikai vívmányok felhasználását a gazdasági és szociális fejlesztési tervek készítésénél. Ezek a programok előirányozzák a végső célokat, a technikaigazdasági eredményeket, a munkák elvégzésének határidejét és szintjét — a tudományos kutatástól a gyakorlati megvalósításig,, beleértve az új technika sorozat- gyártását. A célirányos programok szükségességét két körülmény is magyarázza. Egyrészt, segítik az erőfeszítések összpontosítását a fontos, súlyponti, nagyméretű tudományos-technikai problémák megoldására, amelyek nagymértékben meghatározzák az ország gazdasági és szociális évtizedekben ipari-agrár országgá vált Románia. A tervek szerint 1980-ra az ipar és építőipar foglalkoztatja a munkaerő 47— 48 százalékát, a mezőgazdaság pedig 27—28 százalékát. 1975-ben az ipar adta a nemzeti jövedelem 56,2 százalékát. Fokozódott az ország természeti kincseinek (kőolaj, földgáz, ércek) kiaknázása. A tervek szerint az idei évben 56 millió tonna szenet, 75—80 milliárd kWó villamos energiát, 17—18 millió tonna acélt -termelnek. Az ország területének 60 százaléka alkalmas mezőgazdasági művelésre: ennek 41 százaléka szántó, 3,2 százaléka gyümölcsös, 26,6 százaléka erdő, 18,8 százaléka legelő. 1978-ban az ország mezőgazdasági területének 60,5 százalékán mezőgazdasági termelőszövetkezetek, 30,1 százafejlesztésének egész folyamatát. Másrészt, realizál ásuik megköveteli sok minisztérium, hatóság, tudományos intézmény jól összehangolt munkáját, a dologi és pénzügyi készletek rendkívül pontos kiegyensúlyozottságát. Hiszen a nagy horderejű tudományos-technikai fejlesztési programok megvalósítása népgazdasági szinten nemcsak a tisztán termelési feladatok megoldását követeli meg, hanem számos különféle — demográfiai, szociális, ökológiai, szállítási és sok más — tényező figyelembevételét is. Innen ered a program megvalósításával kapcsolatos munkák hatékony koordinálásának fontossága. A gyakorlat igazolja a tudományos-technikai fejlesztés célirányos tervezésének hatékonyságát. Csupán a jelenlegi 10. ötéves terv folyamás. több mint 200 nagy tudományos-technikai programot dolgoztak ki és valósítottak meg. Ezzel egyáltalán nem merül ki a komplex tennivalók funkciója. Szerepük jelentős az ország kiegyensúlyozott fejlődésének biztosításában is, amennyiben az ilyen programok megvalósítása lehetővé teszi a szükséges népgazdaságszerkezeti változtatások időbeni előkészítését és végrehajtását. A tudományos-technikai fejlesztés tervezésében végbemenő változásokat kiegészítik az új technika bevezetésével elért gazdasági eredmények ösztönzésére kidolgozandó komplex intézkedések. Mindez lehetővé teszi a Szovjetunió tudományos- technikai fejlesztési ütemének meggyorsítását. O. Nyekraszov, a közgazdaságtudományok kandidátusa, lékán állami gazdaságok, 0,2 százalékán mezőgazdasági társulások, 9,2 százalékán pedig egyéni termelők gazdálkodnak. A gazdaságok főleg búzát, kukoricát, árpát, burgonyát, cukorrépát, zöldséget, szőlőt és gyümölcsöt termelnek, juhot, szarvasmarhát, sertést és baromfit tenyésztenek. Románia a világ 140 országával áll kereskedelmi kapcsolatban. 1975-ben Románia külkereskedelmében a szocialista országok 45 százalékkal (a KGST- államok 38 százalékkal), a fejlett tőkés országok 39 százalékkal, a fejlődő országok 16 százalékkal részesedtek. A kivitelt kőolajtermékek, gépek, alapanyagok, élelmiszeripari termékek teszik ki, a behozatalt koksz, vasérc, azbeszt, gépek és gyógyszerek adják. Lengyelország A geológiai változások atlasza Az ember — miközben épít, kiaknázza az ásványi nyersanyagkincseket, hasznosítja a talajvizet és a felszíni vízkészleteket — nem mindig a kívánatos irányban és mértékben befolyásolja a geológiai környezetet. Ez a jelenség már világszerte sürgeti a környezetvédelem megszervezését. A varsói egyetem hidrogeológiai kutatóintézetének munkatársai szovjet kollégáikkal — a moszkvai Lomonoszov Egyetem tudósaival — jelentős vállalkozásba kezdtek néhány évvel ezelőtt, amikor elhatározták: különleges atlaszt szerkesztenek, amelynek térképei Ke- let-Európa geológiai környezetének az emberi beavatkozás következtében előállott változásait mutatják. A nagyszabású feladatnák azóta újabb segítőtársai is akadtak bolgár, csehszlovák, magyar és NDK-beli tudósok személyében. A vállalkozás a maga nemében egyedülálló a világon. A gondosan összegyűjtött adatok topográfiai ábrázolásával az atlasz szerkesztői nagy segítséget nyújtanak a geológiai kutató-fúró munkákhoz, valamint az ökológiai viszonyoknak megfelelő területtervezéshez, az egyes területek helyes, gazdaságos feltárásához. A tudományos mimikát prof. dr. Habil W. Kowalski, a varsói és prof. E. Szerge- jev, a moszkvai egyetem tanára irányította, az atlasz kinyomtatását az NDK vállalta. (BUDAPRESS—INTER- PRESS) NDK MadáranyakSnyv Az őszi hetek mozgalmas időszakot jelentenek a Hiddensee melletti madármegfigyelő állomás hivatásos és amatőr ornitológusainak: a nemzetközi „Baltikum” program keretében ilyenkor „fogják be” a költöző madarakat, hogy miután megvizsgálták, újra útra bocsássák őket. Az NDK-beli, a szovjet és a lengyel madármegfigyelő-helyek öt év óta vesznek részt a „Baltikum” programban. 32-féle éne- kesmadár-fajta 175 000 madara viseli a hiddenseei „anyakönyvi jegyet”, a gyűrűt. (BUDAPRESS — ADN) Déli szomszédunknál aligha akad bárki, aki kételkedik abban, hogy jelenleg a gazdasági „hogyan tovább?” az ország legégetőbb problémája. Nemrég a belgrádi NIN című hetilap interjút közölt Veszelin Gyuranovics miniszterelnökkel, aki nem rejtette véka alá, hogy a gazdasági helyzet súlyos, és hogy a megoldáshoz már nem elég az eddig alkalmazott „foltozgatás”. Tartós megoldásra van szükség. Jugoszláviában évek óta napirendi ügy a gazdasági élet megszilárdítása. A kidolgozott program kezdeti lendülete azonban akadozik. Foszladozóban vannak a kezdeti illúziók is. Alekszan- dar Grlicskov, a JKSZ KB elnökségének tagja nemrég így nyilatkozott: „Tudatában kell lennünk1 annak, hogy a jugoszláv gazdasági stabilizáció olyan probléma, amit nem tudunk gyorsan megoldani. Nagy eredmény lesz, ha a legközelebbi öt év folyamán sikert érünk el...” Erősödik a felismerés, hogy nemcsak a világgazdaság pangása, illetve a világpiaci cserearány az oka Jugoszlávia gazdasági nehézségeinek. Grlicskov szerint a jugoszláv gazdasági mechanizmus kisebb módosításával sem érhető el eredmény. Ezért most a vezetés arra készül, hogy a jövőre kezdődő ötéves tervidőszak alatt alaposan felülvizsgálja a jelenlegi gazdasági mechanizmust, és jobban hozzáidomítsa azt az ország társadalmi-gazdasági szükségleteihez. A gazdasági törvények érvényesítése tehát a jugoszláv gazdaság stratégiatávlati célja, a napi gondok ehelyett egyelőre azonban adminisztratív intézkedésekre kényszerítették a kormányt. Az infláció megfékezése és a kedvezőtlen külgazdasági fizetési mérleg javítása céljából májusban 30 százalékkal leértékelték a dinárt. Ezt ideiglenes árbefagyasztással támasztották alá. A cél: megkönnyíteni a kivitelt, megnehezíteni a behozatalt, és csökkenteni a fogyasztást. Az elgondolás nagyjából bevált, de negatív kísérőjelenségekkel jár. A kivitel 11,4 százalékkal nőtt, a behozatal 11 százalékkal csökkent. Ez utóbbiban azonban jócskán benne foglaltattak a termeléshez szükséges nyersanyagok, amelyek hiánya részleges kapacitáskihasználatlanságot okozott, és fékezőleg hatott az exportra. A fizetési mérleg javult ugyan, — hiánya a felére csökkent —, de ez évi kiegyenlítéséhez még mindig hiányzik kétmilliárd dollár. Minthogy az ország külföldi adóssága mintegy 15 milliárd dollár, s a kölcsönök törlesztésére az exportbevétel 21 százalékát kell fordítani, csökkent a további hitel felvételének a lehetősége a nemzetközi pénzpiacon. Az árbefagyasztás lelassította az inflációt — tavaly 18 százalékos volt —, egyben azonban áruhiánnyal párosult. Olyan létszükségleti cikkek tűntek el az üzletekből, mint az étolaj, a hús, a kávé, a mosópor, a gyógyszerek. Az áruhiány jórészt persze mesterséges. A tavaszi árbefagyasztás előtt szinte minden kapható volt — igaz, 27 százalékkal magasabb áron, mint egy évvel korábban. Most viszont a termelők és a kereskedők az „árstop” feloldására várva, raktáron tartják, „dugdos- sák” az árucikkeket. A vezetés természetesen mindent megtesz, hogy megálljon az életszínvonal romlása, nehogy a közellátási nehézségek politikai problémává fajuljanak. A legsürgősebb feladatnak most a társadalmi és az egyéni fogyasztás mérséklését tartják. Az előbbi az elburjánzott — fedezet nélküli — beruházások jelentős csökkentését, az utóbbi az egyéni jövedelmek befagyasztását jelenti. Miután a további külföldi eladósodás útja mind kevésbé járható, akoznék és az egyénnek egyaránt csak annyit szabad költenie, amennyit megtermelt. Pál fi Viktor 1
