Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-25 / 251. szám

1980. október 25., szombat A megyei csoportgyűlések után Beszélgetés dr. Gyürky Rudolffal, a KISOSZ elnökével Nőpolitika Orosházán A közelmúltban fejeződ­tek be megyénkben a kis­kereskedők éves munkáját értékelő csoportgyűlések. Ezeken 270~en vettek részt, mondták el véleményüket, javaslataikat e differenciált réteg helyéről, szerepéről, az árubeszerzésről, az adózás­ról, a szabálytalanságok megítéléséről. Az idei utolsó összejövetel Orosházán volt. Ebből az alkalomból kér­tünk interjút dr. Gyürky Ru­dolftól, a Kiskereskedők Or­szágos Szervezetének elnöké­től. O Az utóbbi időben ref­lektorfénybe került a családi munkán ala­puló termelés, méginkább a szolgáltatás. Hogyan illesz­kedik ebbe a képbe a ma­gánkereskedelem ? — Valóban, már a Politi­kai Bizottság határozata is jelezte, hogy ellátási felada­tainkat csak úgy valósíthat­juk meg, ha bővítjük az áru- választékot, nagyobb gondot fordítunk a peremkerületek, a külterületek, a lakótelepek kereskedelmi, vendéglátóipa­ri üzlethálózatának a kiépí­tésére. A XII. pártkongresz- szus pedig egyértelműen le­szögezte: az életkörülmények alakulásában, javításában lé­nyeges szerepe van a helyi kezdeményezéseknek, a ru­galmasságnak. A jövőben még jobban szükséges szor­galmazni a lakosság öntevé­kenységét, alkalmazkodni a változó körülményekhez. O Ez azt jelenti, hogy a kiskereskedők is hoz­zájárulhatnak politikai, gazdasági céljaink megvaló­sításához? — Pontosan erre gondol­tam. Elég, ha csak arra uta­lok: 2—3 éve az egész vilá­gon, így nálunk is meghatá­rozó l©tt a jobb, szervezet­tebb munka. Különösen fon­tos ez egy olyan nyersanyag- szegény országban, mint a mienk. Érezzük a válságjele­ket. Világos, hogy a lehető­ségeinket még jobban ki kell használni. A párt és a kor­mány felismerte a tennivaló­kat. Erről tanúskodnak a szabályozók, az árrendszer módosításai, a termelési szer­kezet átalakítását szorgal­mazó törekvések. Kétségte­len, van gondunk bőven, de ezzel együtt nincs szégyen­keznivalónk. Nekünk abból jkell kiindulnunk, hogy arna- |gánkisiparral együtt a való­ságos igényekkel összhang­ban járuljunk hozzá a lakos­ság ellátásához. O Legutóbb a Belkeres­kedelmi Minisztérium kollégiuma is napi­rendre tűzte a magánkeres­kedelem fejlesztését, amely már a gyakorlati végrehaj­táshoz szükséges elveket is meghatározta. Melyek ezek? — Mindenekelőtt egységes szemléletre van szükség. A korábbi állásfoglalás nem változott, miszerint a kiske­reskedők hiánypótló szerepet töltenek be az állami és a szövetkezeti kereskedelem között. Most ennek bővebb, jobb megvalósításáról van szó. Azt mindenképpen lát­nunk kell: a magánkezdemé­nyezéseknek előremutató jellegük van. Gondoljunk ar­ra, hogy jelenleg hazánkban 5 millió embernek van úgy­nevezett „másodlagos” jöve­delme. Mi a cél? Az, hogy az iparban, a mezőgazdaság­ban, a szolgáltatásban és a kereskedelemben a munka- időalapot jobban kihasznál­juk. Mindenki tudja: a „ma­szek” nem nyolc órát, ha­nem jóval többet dolgozik naponta. O Nem fél attól, hogy az új rendelkezések, lehe­tőségek kapcsán vala­miféle hurráhangulat uralko­dik el? Megszaporodnak a tiszavirágéletű üzletek, s háttérbe szorulnak a becsü­letes kiskereskedők. % — Vannak ilyen aggályok. A válaszom az: a RíSOSZ- nak egyik fontos feladata a kérelmek véleményezése. Az eddigieknél körültekintőb­ben keli eljárni az engedé­lyek kiadásánál. Ügyelni ar­ra, hogy a gyors meggazda­godást hajszolók ne juthas­sanak szerephez. Ebben a munkában számítunk a ta­nácsok szakigazgatásában dolgozók, a társadalmi szer­vezetek segítségére. O Sokan mégis attól tar­tanak, hogy sok lesz a magánkereskedő. Me­lyik szakmákban kívánják növelni a létszámot? Napjainkban előtérbe ke­rült a nyersanyag-hasznosí­tás. E fontos feladat lebo­nyolítására hozták létre a MÉH-vállalatokat. amelyek az utóbbi időben szervezet­tebben, jobban dolgoznak. A mezőkovácsházi telep a já­rás vállalatainál, szövetke­zeteiben, intézményeiben és a lakosságnál felgyülemlett hasznosítható hulladékok összegyűjtésével, értékesíté­sével foglalkozik. Balogh Józsefné telepve­zető tájékoztatása szerint ebben az évben 10,3 millió forint értékű anyagot vesz­nek át. Vasból csaknem 3 ezer, színesfémből 90, pa­pírból 186, textilből 20 ton­na hulladék megvásárlására számítanak. Ezenkívül 548 ezer forintért gyűjtenek nyersbőrt, amely a népgaz­daság számára különösen fontos. Lényegesnek tartják a piackutatást, a szállítási — Hadd nyugtassam meg a kétkedőket. Magyarorszá­gon az összes kiskereskedel­mi forgalomból a magánke­reskedők mindössze 3 száza­lékkal részesednek. A köz­ponti árualapból csupán 1 százalékot használnák fel, a többi terméket máshonnan szerzik be. Mi azt szeret­nénk, ha a különböző okok miatt bezárt kis boltokról le­kerülne a lakat, és udvarias eladók állnának a pult mö­gött. A mai gebin nem egyeztethető össze a szocia­lista kereskedelemmel. Mondjuk ki bátran: végül is az állami tulajdon egyéni ki­sajátításáról van szó. Ezt mindenképpen rendezni kel­lett. A VI. ötéves tervben 3300 üzletet adnak bérbe a magánkereskedőknek. Így a számuk 4—5 ezerrel nő, ami azt jelenti: az áruforgalom­ból való részesedésük meg­kétszereződik. Továbbra is az a szándék, hogy a vendéglá­tásban tevékenykedők száma legalább 2 ezerrel növeked­jék. Indokolja ezt a fejlődő turizmus is. Ugyanakkor az sem utolsó szempont: olcsó, ízletes ételeket lehessen kap­ni egy-egy kiskereskedő ki­főzdéjében, amelyre már vannak, illetve lesznek jó példák Szentendrétől Gyu­láig. Mindent egybevetve: a kedvezményeket, a könnyíté­seket, a nagyobb figyelmet a kiskereskedők megbecsülé­sének tekintjük. Szenzáció nélkül, odaadó, korrekt munkára biztatjuk őket, hi­szen csak a kölcsönös biza­lom hozhatja meg a várt eredményt — mondotta befe­jezésül dr. Gyürky Rudolf. szerződések megkötését. Ezek alapján szervezik meg a felvásárlást és az értékesí­tést. Legnagyobb partnereik a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek, hiszen a vas- és a színesfémhulladék 70 százaléka tőlük származik. Természetesen gondolnak a különböző idomacélok, ke­rítéselemek eladására is. Sajnos, 7 év után meg kel­lett szüntetni az olcsó áruk boltját, ahol évente 1 mil­lió forintot forgalmaztak. Ezzel függ össze a telep el­avultsága, amely már nem alkalmas a megnövekedett feladatok ellátására. Ezért a VI. ötéves tervben Mező- kovácsházán új telep épül, amelyre a vállalat 7—8 mil­lió forintot áldoz. Ha sikerül vállalkozót találni, akkor már ebben az évben hozzá­kezdenek a kivitelezéshez. Több gyapjúszövet - hazai alapanyagból A jelek szerint egyre in­kább a múlté az az ellentét, amely mindenekelőtt a kel­lő anyagi érdekeltség hiánya miatt vitte más-más útra a gyapjú termelőit, illetve a feldolgozókat. A hazai juhá- szatok, élve a korábbinál kedvezőbb jövedelmezőség­gel, újabban nemcsak a ter­melést fokozzák, hanem a minőségre is többet adnak. Az idei rekord gyapjúter­meléssel hosszú évek óta először a hazai textilipar szükségletének már több mint felét a magyar juhá- szatok adják, amelyek 10— 15 évvel ezelőtt az alapvető­en kisebb teljesítményű ipa­ri gyártás szükségletének is csak alig több mint harma­dát fedezték. A többlet az ötödik ötéves terv időszaká­ban az Országos Állatte­nyésztési és Takarmányozási Felügyelőség által nagy szak­mai hozzáértéssel szervezett állománybővítés eredménye; a tervidőszakban 300 ezerrel nőtt az anyaállomány, amely jelenleg 1,7 milliót számlál. Azt, hogy az állattenyész­tésnek ez az ágazata rene­szánszát éli, jelzi: a gyapjú­választék bővítésére is van vállalkozó kedv. A felügye­lőség a hazai finomgyapjas juhállomány további neme­sítésére Ausztráliából kiváló genetikai értékű tenyészálla­tokat importált. Ezek utódai már szépen gyarapodnak. A juhászat kínálata rövi­desen tovább bővül. A gyap­júforgalom felét világszerte a durvább, keményebb ta­pintású alapanyag adja; a hazai ipar ezt eddig kül­földről szerezte be. Az OAF a kitűnő képességű, durva­gyapjas kent-fajtájú juhok- ból 250-et hoz be Lengyel- országból, ahol sikerrel tart­ják fenn a fajta tenyész- anyagát. A nagyközségi tanács épü­letében átlagosan 40—50 la­kos fordul meg naponta. Am, ha adófizetésre kerül sor, ennél természetesen sokkal nagyobb az ügyfélforgalom. Erről és a 18-tagú apparátus összetételéről, munkájáról tá­jékoztatott Gyivicsánné dr. Szenczi Irén tótkomlósi vb- titkár az egyik délelőtt, ami­kor őnála is szinte egyik kézből a másikba adták a ki­lincset az emberek. ♦ Induljunk ki talán abból: ki, milyen iskolai (szakmai) végzettség birtokában látja el feladatait. Mint megtudtuk, ketten egyetemi, illetve főis­kolai diplomával; hárman tanácsakadémiai oklevéllel rendelkeznek. Az egyéves ál­lamigazgatási tanfolyamot két olyan személy elvégezte, akik középiskolába nem jár­tak. Az érettségizettek közül ketten szerezték meg a KA­LÁSZ bizonyítványt, s az adóügyi csoport vezetője most a Pénzügyi és Számvi­teli Főiskola levelező tago­zatán folytatja tanulmánya­it. A vb-titkár szerint kívá­natos lenne, ha néhány fia­talabb kollégát „rá lehetne beszélni” a tanácsakadémia elvégzésére. Eredménynek számít viszont az, hogy majdnem mindenki részt vett alapfokú politikai képzésben. Középfokú politikai végzett­sége hat, és felsőfokú egy tanácsi dolgozónak van. ♦ Több lehetőség is kínálko­zik arra, hogy az ügyintézés színvonalát tovább lehessen emelni. Egyébként a tanács vezetői a nem kifejezetten hatósági tevékenységet egy kézbe igyekeznek összponto­sítani. Ügyfélszolgálati iro­dát itt azért sem célszerű lét­rehozni, mert könnyen elő­fordulhatna : ugyanazzal a feladattal két-három hiva­talnok is foglalkozna egy­szerre. Így viszont gyorsabb A nőpolitikái határozat alapján a tanácsok, a vál­lalatok, intézmények veze­tői üléseiken rendszeresen napirendre tűzik a felada­tok megvalósulását. Figye­lemmel kísérik, hogyan ér­vényesülnek a szociális tá­mogatás elvei, miként hasz­nálják ki idejüket tanulásra a gyesen levők, mi módon alakul „az egyenlő munká­ért egyenlő bért” elve, mi­lyen mértékben gyarap­szik a szakmai végzettség­gel rendelkező nők száma. Orosházán az a tapaszta­lat, hogy a gyesen levők egyre inkább igyekeznek élni a tanulási lehetőségek­kel. Erre korábban a szak­középiskolai, gimnáziumi felnőttoktatás keretében volt mód. Évek óta működik' az üveggyárban, a kihelyezett szakmunkásképző tagozat, s az intézetben is folyik fel­nőttképzés. A nők körében ma még népszerűbb középis­kolában tanulni, de növek­szik a szakmát tanulók szá­ma is. A fiatal, gyesen le­vők is szeretnék vissza­térésüket követően a maga­sabb színvonalú munkát megfelelő bérért ellátni. Az utóbbi három év alatt csak­nem 5 százalékkal nőtt a munkásnők száma ebben a városban. Éjszakai műszakot is egyre többen vállalnak, többféle meggondolásból. Nem kifejezetten a pénzért, hanem egyénenként válto­zó okok miatt. Sokan a csa­lád életét könnyebben tud­ják a változó műszak mel­Igen bőkezűnek bizonyult egy japán hajómágnás: csü­törtökön több mint 600 ezer dollárt adományozott az ENSZ gyermeksegélyező alapjának (UNICEF), első­sorban a kambodzsai gyer­mekek iskolakörülményei­az ügyintézés, és megalapo- zottabbak a határozatok. En­nek köszönhető például, hogy a szociálpolitikai munka el­lenőrzésekor az úgynevezett célvizsgálat mindent rend­ben talált. A járási hivatal — mint másodfokú szerv — bizonyos időközönként komp­lex vizsgálatokat is tart, és jelentős szakmai segítséget ad a nagyközségi tanács dol­gozóinak. Ez a támogatás el­sősorban azokra a területek­re terjed ki, amelyek saját hatáskörében maradtak. Ugyanis az egészségügy, a termelésellátás-felügyelet­ből az ipar és kereskedelem, továbbá a munkaügy és a sportirányítás már az oros­házi Városi Tanácshoz tarto­zik. Az idei választások alkal­mával a tanácstagi testület fele kicserélődött. A tisztség- viselők rendszeresen részt vesznek a tanácsüléseken, és jól képviselik körzetük la­kosságának érdekeit. A köz­érdekű bejelentésekről, véle­ményekről és panaszokról nyilvántartást vezetnek. Eb­ből a célból kétféle kartont rendszeresítettek. Az egyiken a tanácstagok nevét, a má­sikon az illetékes ügyintéző­két tüntették fel. így jobban át lehet tekinteni és rendsze­rezni a jelölő gyűléseken el­hangzott észrevételeket, ja­vaslatokat is. Ebben az év­ben összesen 45 közérdekű bejelentés érkezett a tanács­hoz. Ezeket úgy ütemezték, hogy a kérelmek egy részét 1980. december 31-ig teljesí­tik. A másik rész — a válla­latok, intézmények által idő­közben elküldött válaszok alapján — a VI. ötéves terv­időszakban teljesíthető. Ezen­kívül akad néhány olyan ja­vaslat is, amelyeknek meg­valósítása kizárólag az anya­gi erőforrások alakulásától függ. ♦ Az adócsoportnál tapasz­talható esetenkénti nagy ügyfélforgalmat leszámítva lett szervezni. Mások meg azt mondják: jobban pihen­nek, amikor férjük dolgozik és gyerekeik iskolában van­nak. A bérezés általában a középkáderek esetében volt probléma. Az üveggyárban legutóbb a meósok fizeté­sét rendezték, ugyanis itt el­térések mutatkoztak. Dif­ferenciáltan 12 munkásnő bérét emelték, a munkahelyi nyilvántartók közül hárman kaptak fizetésemelést. Szor­galmazzák a munkahelyi ve­zetők - a nők nagyobb fele­lősségvállalását vezetői mun­kaörökben. Tavaly ebben a gyárban ismét négyen vál­laltak magasabb, irányítói beosztást. A változás érződik a köz­életi aktivitásban is. A vá­rosi tanácstagok között 25 a nő, közülük 12-en fizikai munkások. Képviseltetik magukat társadalmi szer­vezetekben, beleszólásukkal alakítják a határozatokat. Hosszú társadalmi, gazdasági folyamat eredménye ez, hi­szen a nők munkába állá­sától kellett eljutni oda, hogy egy vagy két gyerek mellett tanuljanak közép- és felsőfokú oktatási intéz­ményekben. Eközben a leg­több férj segít a háztartási munkákban és a gyermek- nevelésben. A nők eddig is sokat tettek azért, hogy egyenjogúságuk megfelelő­képpen érvényesüljön a csa­ládban és a munkahelyen. (sz. j.) nek javítására. Áz UNICEF igazgatójának _ bejelentése szerint a 81 éves japán mil­liomos adománya a legna­gyobb segítség, amit az alap valaha is magánembertől kapott. igen sokan keresik fel Deim Lajosné anyakönyvvezetőt. Huszonhat éve dolgozik a ta­nácsnál, és több mint 15 éve látja el a szakszervezeti tit­kár teendőit is. Megemlítette, hogy az idei 68 házasságkö­tés közül 9 KISZ-esküvő volt. Olyankor az ifjú pár­nak — az együvé tartozás szimbólumaként — át szoktak nyújtani egy cipót is. Sőt, a kapott virágcsokrot a KISZ- es fiatalok a felszabadulási emlékmű talapzatán helyezik el. Tavaly 5, s az idén eddig két olyan ünnepségre is sor került, amelyen az ezüst-, il­letve aranylakodalmukat tar­tó idős házaspárokat köszön­tötték. Az anyakönyvvezető 65 születést és 32 névadóünnep­séget jegyzett be ebben az évben. Nem kis gondot je­lent a beszédek megírása, no­ha szinte kivétel » nélkül mindenkit ismer a község­ben. Az a legfontosabb, hogy az ünneplő közönség is elé­gedett legyen a rendezvény színvonalával és az anya­könyvvezető munkájával. Deim Lajosnén kívül ugyan­is még ketten vállalnak ilyen feladatot. Őszinte elismerés­sel szólt arról a 3 éves szó­nokképző tanfolyamról, ame­lyet a megyei tanács és a TÜSZSZI közösen szervezett Békéscsabán. Ez sok segítsé­get adott gyakorlati munká­jához is. Megemlítette még, hogy egyre több a társadalmi temetések száma. Néhány év óta ezeken az eseményeken ő is mond búcsúbeszédet. Be­fejezésként még hozzátette: jó lenne, ha továbbképzési formában újabb lehetőség nyílna a tapasztalatcserékre és szakmai ismeretek elsajá­títására. Hasznosnak bizo­nyult például az ilyen cél­lal Gyöngyösön és Csorváson tartott cserelátogatás. Bukovinszky István —s. Szép példája az egyéni építkezésnek ez a gyulai házikó, amely méreteivel és küllemével egyaránt tud a környezethez alkalmazkodni, de ugyanakkor modern is lenni Fotó: Martin Gábor Seres Sándor Színesfém és nyersbőr Új MÉH-telep épül Mezőkovácsházán Ügyintézés, anyakönyvvezetés Tótkomlóson Rekord-magánadománv

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom