Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-25 / 251. szám
1980. október 25., szombat Mészkőporos talajjavítás a körösladányi Magyar—Vietnami Barátság Tsz földjén ■ Fotó: Martin Gábor GTE Fórumrendszerben működnek Úriás csövek az atomerőműhöz Hegesztés után készre hengerük az atomerőmű csöveit A technika rohamos fejlődésével lépést tartani minden vállalat és gazdasági egység számára nehéz, ám kötelező feladat. E szigorú követelménynek eleget tenni, a „naprakészség” nehézségén enyhíteni, ehhez nyújt jelentős segítséget megyénkben is a Gépipari Tudományos Egyesület, a GTE szervezete. Ez a szervezet ebben az évben már 564 tagot számlál. Evvel az igen nagy számú műszaki értelmiségi gárdával a jó és tartalmas kapcsolattartás egyik legfontosabb célja a GTE-nek. Ezért került sor a szervezet munkamódszerének idei reformjára, amit a megnövekedett létszám és a megváltozott körülmények tettek szükségessé. Mivel kedvező irányban alakult a megye ipari struktúrája és ezzel együtt a műszaki állomány összetétele és nagysága, így vesztett jelentőségéből a különböző szakmunkás tanfolyamok és továbbképzők elvégzése, illetve szervezése. öt éve, hogy a hunyai háztáji gazdaságokból kerül ki a hunyai Hunyadi Tsz hízósertés-alapanyaga, a malac, összesen 1048 anyakoca kihelyezésével biztosítja a közös gazdaság azt, hogy az idén 14 ezer sertést szállítanak a Gyulai Húskombinátnak, ugyanakkor 3 és félezer sertést még a háztáji gazdaságokból is elvisz a húsfeldolgozó. Hunyán 778 anyakocát helyeztek ki, Kamuton 141-et, Kondoroson 129-et. A termelőszövetkezet lucernaföldet, táptakarmányt, zöldtakarmányt biztosít a Hu- nyára kihelyezett anyakocák és malacok neveléséhez. Kamuton, Kondoroson a szolgáltatást a helyi termelőszövetkezetekkel közösen oldják meg. Hunyán ebben az évben 30 mázsa takarmánybúzát biztosítottak tagonként, és a korábbi években korlátlan mennyiségben kukoricát, állami felvásárlási áron, fuvartérítéssel. Az idén 30 mázsa kukoricát adtak tagonként. A községben lucerna- földet is adtak, 100 négyszögölet a tehéntartóknak, valamint igény szerint csala- mádét. Lucemaföldet kocánként 50 négyszögölet adnak a sertéstartóknak, a malaAz oktatási igénynek megfelelően ma a speciális képzések kerülnek előtérbe, mint a funkció és értékelemző módszerek, a technikusi minősítő és a meó-tanfo- lyamok bevezetése. A megváltozott gazdálkodási körülmények hatással vannak a vállalatok által nyújtott anyagi támogatásra és a beiskolázottak arányára is. Ezek az objektív körülmények a GTE munkamódszerében szintén változást követeltek az eredményes működés céljából. A fórumrendszer, amelyet a tagság elfogadott, a megyei GTE-szervezet tisztségviselőinek és a tagságának kapcsolattartására, annak kiépítésére, a feladatok meghatározására, teljesítésére és értékelésére irányul. Többek között megválasztották azokat az ügyvezető tagokat — s ez lényeges változás a régihez képest —, akiknek az a feladatuk, hogy az elnökségi ülések közötti időszakban megvitassák azokat a témákat, amelyekhez konzultáció vagy kollektív döntés szükséges. coknak minden évben egy mázsa tavaszi árpát, koca- és malactápot igény szerint. A közös gazdaságban ledolgozott 150 munkanap után a sertések gondozásával eltöltött időt jóváírják a nyugdíj előtt állóknak. E kedvezményen túl a hízott sertéseket ingyen szállítja el a termelőszövetkezet a kisgazdaságokból. A Magyar Autóklub Békés megyei szervezetéhez évről évre több magánautós csatlakozik. Az idén 420 taggal gyarapodott a szervezet, melynek létszáma a megyében napjainkban meghaladja a 2100-at. A legutóbbi elnökségi ülésen, amit a minap Békéscsabán tartottak, többek között szó volt új csoportok alakulásáról is. Gyomán 300 tagú helyi csoport alakult, a közeljövőben Nagyszénáson és Gádoroson kel életre egy- egy községi csoport. A megyeszékhelyen a HAFE-néi és a Volán Vállalatnál létrejöttek az üzemi csoportok. Az elnökség áttekintette az idei költségvetés alakulását. A MÁK megyei szervezetének legjelentősebb beruházása a mintegy 10 millió forintos költséggel megvalósuló békéscsabai műszaki bázis, amely a Szarvasi Megváltozott a követelményrendszer A szarvasi Táncsics Termelőszövetkezet négy évvel ezelőtt, 1976-ban még veszteséggel zárta az évet. Akkor kevés remény mutatkozott arra, hogy a közös gazdaság teljesíti V. ötéves tervét. A közelmúltban elkészített összesítésekből azonban már az derül ki, hogy a rosz- szuj végződött 1976-os év ellenére túlteljesítik tervüket. Mindez annak köszönhető, hogy a szanálás után a termelőszövetkezet vezetői és tagjai felismerték: meg kell változtatni a szövetkezetben kialakult addigi követelményrendszert. Mindez az új vezetés korszerű gondolkodásával párosult. így végül is a tsz vállalt kötelezettségeinek eleget tett. Módosították a fejlesztési tervet, épületberuházások helyett gépeket vásároltak. Ez a beruházáspolitika helyesnek bizonyult. Gyorsan nőttek a termésátlagok, az állat- tenyésztésben pedig, több mint 50 százalékkal növelték az árbevételt. A közös gazdaság 1976 óta minden évet nyereséggel zárt. Űsz a Mátrában Teljes pompájában díszük az őszi Mátra. Az idén korábban kezdődött meg a levelek színesedése, s most, a hidegebb éjszakák beálltával a zöld különböző árnyalataitól a sárgákon át át a rubinvörösig megszámlálhatatlan színben játszanak az erdei lombok. A tisztásokat az ősz vadvirágai díszítik, helyenként valósággal virágtengert formálnak a kikerics Ula szirmai. Az ősz színeit néhol az erdei cserjék másodvirágzása is gazdagítja, s kínálják magukat a Mátra későn érő vadgyümölcsei. úton, a Volán-teleppel szemben épül. Az év végéig a békéscsabai Városi Tanács költségvetési üzeme téliesíti a 4 és fél millió forinttal épülő csarnokot, melyben végleges elkészülte után lesz egy hat gépkocsiállásos műszaki felülvizsgáló és javító részleg a legkorszerűbb műszerekkel felszerelve, valamint itt kap helyet az oktatóterem, az irodák és az öltözők. A létesítmény átadása után a megyei szervezet vezetői szeretnék megvalósítani a jól felszerszámozott műszaki bázissal a „Csináld magad” mozgalmat. A későbbiek során pedig tervezik a klubtagok gépjárműveinek hatósági vizsgáztatását is. Az eredeti program szerint egy év múlva, vagyis 1981. november 7-re kell elkészülnie a műszaki bázisnak. A Vízgépészeti Vállalat 2. számú gyáregysége nemcsak Gyula legnagyobb gépipari üzeme, hanem a vállalat gyáregységei közül is a legtöbbet termeli. Sokáig önállóak voltak, 1959-ben, a Víz- gépészeti Vállalat létrejöttekor lettek annak gyáregysége. — Szerintem helyes döntés volt az összevonás, a nagy- vállalat létrehozása. Vállalatunk az Országos Vízügyi Hivatal felügyelete alá tartozik, főleg a vízgazdálkodással és a környezetvédelemmel kapcsolatos gépészeti berendezéseket készítjük. Legtöbbször fővállalkozásban dolgozunk, így jó, hogy van egy közös irányító, mely kézben tartja a négy gyáregység ügyes-bajos dolgait. Nekünk sokkal több gondunk lenne, ha mindent önállóan intéznénk, ahhoz nem vagyunk elég nagyok. De nem lenne jó az országnak sem, mert esetleg fontos népgazdasági feladatok maradnának el egy-egy pillanatnyilag jól fizető üzlet miatt. Fejlődésünk így is biztosított, sem én, sem a régen itt dolgozó munkatársaim nem sírjuk vissza a régi időt — jegyzi meg Szögi Antal igazgató. Szó ami szó, szép feladatok hiányára nem panaszkodhat a gyár. Kivették- részüket az utóbbi évek csaknem valamennyi • nagy beruházásából. A Vízgépészeti Vállalat fővállalkozásában készült a Borsodi Vegyi Kombinát vízellátási rendszere, az észak-pesti szennyvíztisztító mű, és sok terméket szállít a gyáregység a Paksi Atomerőműhöz is. Már évek óta gyártják a különleges acélból készült két méter átmérőjű csöveket, melyek az erőmű úgynevezett szekunder vízkörét alkotják majd. Ez a munka rendkívüli figyelmet és szakértelmet igényel. A hatalmas csövek már nem a régi városközpontba ékelt gyárban, hanem az új ipartelepen készülnek. Kísérőm, Pásztor Zoltán jogos büszkeséggel mutatja a hatalmas csarnokot: — Alapterülete több mint 50-szer 60 méter. Mi az egész egybefüggő területet három hajóra osztottuk. Mindegyik hajóban két 5 tonnás daru segíti a munkát, darabológép, lángvágó automata, különféle hegesztőgépek, hajlítógépek dolgoznak, hogy a nagyméretű szerkezetek gyorsan és jó minőségben készüljenek el. Felhasználás előtt minden vasanyagot revétlenítenek, és szállítás előtt le is festik a felületeket. Ma már ez nélkülözhetetlen feltétel: a vállalat gyártmányai nem érkezhetnek rozsdásan a' fel- használás helyére. Az úgy gyártelep udvarán szállításra várnak a kész darabok. A méretekből látszik, hogy nem akárhogyan dolgoznak a gyulai gyáregységben. A csarnok mellett egy kétezer köbméteres víztorony egyik tartóoszlopa fekszik a földön. Hossza csaknem 40 méter, négy ilyen tartja majd a 2 ezer köbméteres gánynál a futódaru rakja vasúti kocsikba a jugoszláv exportra készült kétezer és 1600 milliméteres csöveket. Ezek egy vízkivételi mű részei lesznek. Más egységeiért 4 kamion jött, azokat is folyamatosan rakodják. Kísérőm oldalt mutat: ezek az atomerőmű csövei. Az atomerőmű üzemeltetéséhez hatalmas mennyiségű víz szükséges. Ezt a Dunából veszik, és a Gyulán gyártott csöveken szállítják. A többszörös biztonság és a megfelelő védőrendszerek miatt baleset akkor sem történhet, ha a csövek meghibásodnak. De egy üzemzavar mindenképpen kárt okozna, így nem lehet egyetlen hibás hegesztés sem a csöveken. Ezért a gyártás során a lehető legnagyobb gondossággal járnak el. Fedőporos automata hegesztőgépek készítik a legtöbb varratot, és ahol erre nincs mód, ott nagy gyakorlatú hegesztők Védőgázas berendezéssel dolgoznak. A munka minőségét minden varratnál röntgennel ellenőrzik. — Ha mindezek ellenére mégis meghibásodna egy csőszakasz, akkor évek múlva is kideríthető, hogy ki a felelős érte. „Névvel” látunk el minden darabot — mutat Pásztor Zoltán egy sokjegyű számra. — Ebből kiderül, hogy ki csinálta a röntgene- zést, ki a hegesztést, melyik szállítmányból származik az alapanyag. Mindenki érzi tehát, hogy személyesen felelős a munkájáért, és ennek meg is van az eredménye. A röntgenképek tanúsága szerint csak elvétve fordul elő olyan varrat, amely miatt a csövet újra kell hegeszteni. A minőségi munkához megfelelő munkakörülmények is kellenek. Az új gyártelepen minden megtalálható, ami ma egy korszerű üzemtől elvárható. A csarnokokat földgázzal fűtik, a forró levegőt ventillátorok fújják be. Így a legnagyobb hidegben is biztosítható a megfelelő klíma. Irigylésre méltó a szociális létesítmény is. ötszáz dolgozó részére készült a fekete-fehér öltöző, a fürdő és az étterem. Gondoltak tehát a tervezők a későbbi fejlődésre is. — Ez az új üzem a ml jövőnk — jegyzi meg Szögi Antal igazgató. Tavaly vettük birtokba, és most azon igyekszünk, hogy mihamarabb a teljes gyáregység ott dolgozhasson. Addig is igyekeztünk úgy szervezni a munkát, hogy a nagy terjedelmű, nehéz anyagokból készülő .berendezéseket az új telepen gyártsuk, ott van hozzá elegendő hely, ott vannak a tíz tonnás daruk és ott az iparvágányunk is. Itt a városban a szerszámkészítők, a forgácsolók és a tanulók maradtak. Ez a megmaradó létszám is épp elég gondot okoz, mert sok a telepek közötti szállítás. Ezért, ahogy vállalatunknak pénze lesz rá, megteremtjük a kiköltözés feltételeit. Erre a költözésre már csak a termelési dinamika miatt is szüksége van a gyáregységnek. Egyre nagyobb feladatok várnak rájuk, mert a beruházások számának csökkenése nem érinti a különféle környezetvédelmi és kommunális munkákat. A fejlődést jól példázza, hogy 1975- iben 87 millió forintos volt az éves termelési értékük, az idén pedig már 200 millió forint. A következő tervidőszakban is évente 5—8 százalékkal fokozzák majd a termelést. Az utóbbi években már egyre több termékük került exportra is. Egy osztrák céggel 4 millió forintos szerződésük van erre az évre, jövőre már 10 millió forintos az igény. De szállítanak Jugoszláviába vízkivételi művekhez berendezéseket, Iránba erőművii hűtőrendszert, Nigériába egy duzzasztóműhöz alkatrészeket. Ezek főleg egyedi gyártmányok, de a jövőben úgy kívánják irányítani az exportot, hogy növekedjen a sorozatgyártmányok mennyisége. Erre van is lehetőség, mert a felszíni vízkivételi művek tisztítói és a kisteljesítményű üdülőtelepi szennyvíztisztítók olyan gyártmányok, melyek a világpiacon is megállják a helyüket. Műszaki paramétereik, kiválóak, a megfelelő minőségről pedig a gyulai gyáregység dolgozói gondoskodnak. Kép, szöveg: Lónyai László Háztáji gazdálkodás ás a hunyai Hunyadi Tsz Épül az autóklub műszaki bázisa Az egész vállalat büszkesége az új gyulai üzemcsarnok