Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-18 / 245. szám

Debrecenben, az MTA Atomkutató Intézetében 1952 óta végeznek hagyományos és rádió­aktív környezetvédelmi kutatásokat. Képünkön: a levegő ólomszennyezettségének vizsgálata Debrecenben vett minták alapján (MTI-fotó: Oláh Tibor felvétele — KS) MWMWWWWWWWVVWWWWVWMWWWVWWMWWWWWWWWWW Harminc év alatt Jelentősen fejlődött megyénkben a társadalombiztosítás Fővárosunkban október 1-én méltóképpen emlékeztek meg a társadalombiztosítás szakszervezeti irányításának 30. évfordulójáról. Ugyanebből az alkalomból nálunk ok­tóber 24-én délelőtt 10 órától tartják a megyei ünnep­séget Békéscsabán, az SZMT székházában. Erre az ese­ményre többek között azokat hívják meg, akik 30, illetve ennél hosszabb idő óta látják el a társadalompolitikai munka mozgalmi feladatait. Áruvizsgálat Férfiingek Köztudomású, hogy a szakszervezet — a társada­lombiztosítási bizottság (TB) és a társadalombiztosítási ta­nács (TT) sokrétű tevé­kenysége révén — hatéko­nyan segíti a társadalombiz­tosítási igazgatóságot. Ezek a testületek, amelyek maguk is jelentős támogatást kap­nak a társadalombiztosítási apparátustól, nemcsak jog­orvoslással, hanem nyugdíj­előkészítéssel, társadalmi el­lenőrzéssel is foglalkoznak. Ez a jó együttműködés egy- . úttal lehetővé teszi, hogy a dolgozók érdekképviseleté­ivel, a különböző ügyek inté­zésével, az esetleges pana­szok, vitás kérdések alapos kivizsgálásával, tisztázásával összefüggő feladatokat egyre magasabb szinten lássák el a TB és a TT elnökei, tagjai ;is. Dr. Pankotai Istvánnak, a megyei igazgatóság vezetőjé­nek tájékoztatása szerint tár­sadalombiztosítási munkát a szakszervezeti szervek konk­rét közreműködése nélkül le­hetetlen volna közmegelége­désre végezni. Ahhoz, hogy a fejlődést szemléletesebben prezentáljuk, célszerűnek látszik néhány adatot egymás mellé felsorakoztatni. Békés­ben 30 évvel ezelőtt 40 ezer volt, jelenleg pedig 136 ezer a táppénzre jogosultak szá­ma. Az 50-es években 13 ezer, s most, 1980-ban már több mint 70 ezer biztosított tsz-tagot tartottak, ilfetve tartanak nyilván. Ez a nagy­arányú növekedés különösen az utóbbi két évben követ­kezett be. Az eltelt 3 évtize­det az a törekvés jellemez­te, hogy a társadalmi jutta­tásokat mindenki a saját munkahelyén kapja meg. Ez a folyamat 1978-tól felgyor­sult. Azelőtt a tsz-ekben és a ktsz-ekben nem voltak ki- fizetőhelyek. Számuk — ha az üzemieket is belevesszük — 265-re emelkedett. Ez azt jelenti, hogy megyénk 433 ezer lakosának több mint 91 százaléka a munkahelyen ve­heti át a társadalmi juttatá­sokat. A gyors fejlődés fi­gyelemre méltó eredménye­ket hozott. Ebben egyebek között az is közrejátszott, hogy a megyei pártbizottság és a helyi pártszervek foko­zódó elvi irányítása mellett a szakszervezeti testületektől és aktíváktól — felelős tár­sadalmi „gazdaként” — ha­talmas segítséget kapott az igazgatóság. Megyénkben például több mint ezerre te­hető azoknak a szakszerve­zeti aktíváknak a száma, akik az szb-ben, a társada­lombiztosítási tanácsban, il­letve ennek albizottságaiban — mint társadalmi aktívák — becsületesen dolgoznak. Jelentős támogatást adnak a munkahelyeken azok az ügy­intézők, akik komoly szak­mai képesítéssel rendelkez­nek, és fölöttébb szerteágazó tevékenységet folytatnak. Az üzemi kifizetőhelyeken sok minden attól függ, mi­lyen fokon áll az ember- centrikusság. A szakszerveze­ti aktivisták és az ügyinté­zők jő együttműködését két ténnyel is alá lehet támasz­tani. Az egyik: már több mint két éve a táppénzes helyzet a józan kívánalmak­nak megfelelően úgy alakult, hogy országosan az elsők kö­zött van Békés megye. Emö- gött például havi 15—20 mil­lió forint megtakarítás húzó­dik meg. Az alapelv: aki be­teg, gyógyulásig táppénzen legyen. A másik tényezőt fontos politikai kérdésként kezelik. Két évvel ezelőtt a nyugdíjba menők 17 százalé­kának készítették elő az irat­anyagát úgy, hogy egy hóna­pon belül vehette kézhez az első nyugdíjösszeget. Napja­inkban ennél lényegesen jobb a helyzet. Ugyanis a nyugdíjigényeknek több mint 80 százaléka — nyugdíjba- menetel előtt egy évvel — bekerül a nyugdíjosztályra, ahol nyugodtan, kapkodás nélkül tisztázni lehet a szol­gálati éveket, és ily módon időben kapják meg járandó­ságukat az érintett szemé­lyek. Országosan 7 milliárd fo­rint megy el táppénzre. Itt az a cél, hogy az igazgatóság a vállalatokkal, a szakszer­vezeti szervekkel közösen ellenőrizze a betegeket. Aki jogtalanul veszi fel a táp­pénzt, attól meg kell vonni. Ha kevesebbet költünk ilyen célra, az összegeket át lehet csoportosítani gyesre, nyug­díjra is. Békés megyében 160—170 millió forintot fi­zetnek ki táppénz címén ha­vonta. Ha az arányokon csak 0,1-et sikerül javítani, akkor ez mintegy 300 ezer forint megtakarítást jelent. Sajnos, még mindig akadnak táp­pénzcsalók. Ugyanakkor a kisgyermekes anyák körében elterjedt egy hiedelem: az évi 60, illetve 30 napra szó­ló gyermekgondozási táp­pénz, „ha törik, ha szakad”, de az jár nekik. A kismamák jelentős része plusz szabad­ságnak fogja fel ezt a ked­vezményt. E torz szemlélet megváltoztatása céljából a politikai szervek sokat segít­hetnek, ha felvilágosítják az érdekelteket, és felhívják fi­gyelmüket a visszaélések kö­vetkezményeire. Békés megyében jelenleg 83 ezer nyugdíjas él, és a nyugdíjátlag 2 ezer forint körül van. Évente mintegy 7 ezren fordulnak nyugdí­jaztatási kérelemmel az ille­tékes szervekhez. A társada­lombiztosítási igazgatóság több mint 4 milliárd forint­tal „gazdálkodik”. Az ügyek száma tavaly meghaladta a 100 ezer tételt. A jogszerű és kulturált ügyintézést bi­zonyítja az is, hogy e téte­lek közül mintegy 1500 a társadalombiztosítási bizott­ság elé, s több mint 100 ügy a munkaügyi bíróság elé ke­rült 1979-ben. Hangsúlyozzuk: alapvető célnak számít, hogy a létbiz­tonság erősítésén kívül mér­sékelni kell a szociális egyenlőtlenséget. A társa­dalmi juttatási rendszer a bérek mellett a lakossági összjövedelemnek 31 százalé­kát teszi ki megyénkben. Ez — mint mondottuk — 4 mil­liárd forintnak felel meg. A tapasztalatok szerint sajnos erről nem beszélünk annyit, mint amennyit ez a hatalmas szociálpolitikai kedvezmény megérdemelne. A dolgozók a juttatásokat jogszerűen el­várják, de mégis néha ked­vezőtlenül nyilatkoznak ró­luk. Pedig: a béreken kívül az életszínvonal-politika megtartásának legjelentősebb eszközének számít a társa­dalombiztosítás. A már említett kifizetőhe­lyek létrehozásakor a fő se­gítséget a szakszervezetek adták. Figyelemre méltó még a két tsz-szövetség és a KI- SZÖV önzetlen támogatása is. Valamennyi kifizetőhe­lyen középfokú társadalom- biztosítási ügyintézői szakké­pesítéssel rendelkező személy dolgozik. A szakmai felké­szültség, a kellő hozzáállás feltétlenül közrejátszik ab­ban, hogy a dolgozók érde­keit szolgáló társadalompoli­tikai célok közvetlenül a gyakorlatban is maradékta­lanul megvalósuljanak. Bukovinszky István Elismerés sokévi tanácstagi munkáért A csanádapácai Községi Tanács V. B. és a Hazafias Népfront községi bizottsága a tanácsok megalakulásának 30. évfordulója tiszteletére a közelmúltban ünnepséget rendezett azon egykori ta­nácstagok számára, akik az idei választásokon átadták a helyüket más jelölteknek. A községi tanácsnál megtartott rendezvényen a tanácselnök és a népfront titkára mon­dott köszönetét munkájukért, majd elismerő oklevelet nyújtottak át nekik azzal a kéréssel, hogy továbbra is vegyenek részt a közéletben. A köszöntöttek között volt Dancsó András, aki 30, Ben- kó Imre 26, Andrejkó Lajos pedig 22 éven át vett részt aktívan a tanács munkájá­ban. Az egykori tanácstagok nevében Rakonczai Mihály ígérte meg, hogy a jövőben is számíthatnak rájuk. Ismét a gépgyáriak nyerték a kupát Orosházán, még 1975-ben, a Baromfifeldolgozó Vállalat KISZ-szervezete hirdette meg és indította el a Hun- gavis Kupa elnevezésű ösz- szetett honvédelmi versenyt. Ennek' fődíja egy serleg. Az alapítvány szerint a követ­kező versenyt mindig a győztes KISZ-szervezet ren­dezi. Mivel tavaly az Alföldi Kőolajipari Gépgyár KISZ- esei szerezték meg a kupát, az idén ők rendezték meg a városi versenyt. Az október elején lebonyolított rendez­vényen 11 csapat állt rajt­hoz — az alapító Baromfi- feldolgozó Vállalat KISZ- szervezete ezúttal nem kép­viseltette magát az általa alapított Hungavis Kupán. A 3 fős csapatok kerékpá­ron vágtak neki a 17 kilomé­teres távnak, miután a lőté­ren ki-ki bizonyította, meny­nyire jártas a lövészetben. A Szentetornyát és Gyopá- rost is érintő útvonalon 10 állomást kellett térkép alap­ján megtalálni, s ott ügyes­ségüket, elméleti felkészült­ségüket pontokkal jutalmaz­ták. Szerepelt a feladatok között kötélmászás, gázál­arcban gránátdobás, átkelés a vízen csónakkal, persze kerékpárostul. Az összesítés alapján a gázipari gépgyár esztergályos tanulóinak csa­pata lett az első, mögöttük végzett a MEZŐGÉP együt­tese. A kupa, s ezzel a jövő évi összetett honvédelmi ver­seny rendezésének feladata tehát ismét a gépgyári KISZ- eseké. Formatartás (felületsima­ság) szempontjából is vizs­gáztak az ingek a Nagyító tesztjében, s a végeredmény: túlnyomó többségük kiváló e tekintetben. A jó formatar­tás jórészt az ingek alap­anyagának a következménye, zömük ugyanis poliészter és pamut keverékéből készül. Az alapanyagból követke­zik egy másik fontos tulaj­donság is, a tartósság, amit ugyancsak vizsgáltak a teszt­ben. Egy ingnek bizony stra­pabírónak kell lennie. A mű­szálas ingeket pedig gyak­ran kell mosni. A nagyon be­szennyezett inget ugyanis sokkai nehezebb tisztára va­rázsolni, az előírt fokon nem is lehet! Ha pedig 60 fokos vízben mossák ki az inget, akkor mégsem lehet elbú­csúzni a vasalótól! 19-féle férfiing került a na­gyító alá a fogyasztók lapjá­ban, s Jó minőségűnél nincs rosszabb a tesztben. Igaz en­nél jobban is csak négy ing szerepel, ezek elérik a KI­VÁLÓ szintet. Közöttük is a legelső a Kaszinó nevű ing, a Fékon Ruhagyár terméke. Figyelemre méltó, hogy kö­zepes árához (227 Ft) kiváló minőségű színvonal párosul. Formatartása, tartóssága, ki­vitele is kiváló. Csupán fi­ziológiai jellemzői nem a leg­jobbak, azaz vízfelvevő-ké- pessége nem kiemelkedő. A másik három esetében is a fizológiás tulajdonságok, a vízfelvevő-képesség és a má­sik hasonlóan fontos viselési tulajdonság, a légáteresztő­képesség (mennyire szellőzik az ing) csökkentik az egyéb­ként kiváló minőségű Arany Tulipán („társasági”), a kí­nai importból származó AA 2833 és a Turbán ingek ér­tékét. CSAK EGY HAJSZÁL­LAL maradnak el a KlVA- Lo szint követelményeitől a rangsorban következők. E csapatban olyan különleges­ségek is akadnak, mint a ja­pán sávolyból készülő Fé­kon ing. Érdekes módon itt is a viselési tulajdonságok Az Orosházi Üveggyár iro­dai Puskás Tivadar Szocia­lista Brigádja október ele­jén értékelte háromnegyed- évi vállalásai teljesítését. A vállalt kötelezettségeknek megfelelően 50 órát dolgoz­tak az „Egy nap a terme­lésben” akció keretében, tálcákat ragasztottak. Részt „húzzák le” az import alap­anyagból készülő ing színvo­nalát. A kiváló szint határán ta­láljuk még a Fékon Nantes ingét, valamint egy pakisz­táni eredetű 800 23 „nevű”, 290 Ft-ba kerülő inget. Nem sokkal marad el tőle a 20 fo­rinttal olcsóbb márkatárs, az ugyancsak pakisztáni eredetű 800 20-as jelű ing. E csoport­ba tartozik még a Fékon Du­na inge is (221 Ft), amely pamutból készül. Akik tehát a fiziológiai tulajdonságokat teszik az első helyre, azok­nak érdemes ezt az inget vá­lasztani. Igaz, számot kell vetniük azzal, hogy ez az ing a tartósságot illetően is, a formatartás szempontjából is kevesebbet „tud”, mint azok, amelyek a minőségi rangsor­ban megelőzték. AZ IMPORTINGEK KÖ­ZÜL a pakisztáni ingektől nem sokkal marad ei a 4 Y 120 jelű Szíriái férfiing, vi­szont csaknem 100 forinttal olcsóbban kerül forgalomba (ára 190 Ft). Kétféle Srí Lankából szár­mazó inget is vizsgáltak a KERMI szakemberei. Mind­kettő JÓ minősítésű-minősé­gű, a köztük levő árkülönb­ség (280, illetve 220 Ft) nem nagyon tükröződik a minő­ségükben. Libanonból is kerül férfi­ing a honi üzletek pultjaira, a Tom Sailor nevű ing az olcsó, de jó minőségű ingek közé tartozik (195 Ft), ha­sonlóan a hazai gyártású — Fékon, Baku és London in­gekhez (216, illetve 192 Ft-os árúak). Végül: a Fékon- és az im­porttermékeken kívül szövet­kezetek is készítenek ingeket. A szövetkezeti ipart képvise­lik a Nagyító tesztjében a Savona és Giovanni (viszony­lag olcsók: 232 és 201 Ft az áruk). Legfontosabb jellem­zőjük : pamutból készülnek, és ennek folytán elsősorban viselési tulajdonságaik ked­vezőek. Sz. I. vettek az árvízvédelemben, és 2500 forintot fizettek be a közös számlára. Egyik bri­gádtagjuk építkezett, itt 150 órát dolgoztak' társadalmi munkában. A takarékosság jegyében 308 kg papírhulla­dékot vittek el a MÉH-be, és 407 forint értékű iroda­szert takarítottak meg. De nemcsak a munkában örvényes a kollektív szellem, hanem a művelődésben is. Szervezői voltak a IV. ifjú­munkás és szakmunkástanu­ló napoknak, rendszeresen eljárnak a gyári klubba. Az MSZBT-tagcsoport irányí­tásával szervezőként vettek részt a „Hős városok” című vetélkedő lebonyolításában. Az irodalmi estek között si­kere volt a brigádtagok kö­rében Kazal László előadásá­nak, a Strauss-zongorahang- versenynek. A vetélkedők közül a Moszkva Rádió „Sport mini”-pályázatára, a Rádiólexikon 3, és a Fáklya ..Olimpia Moszkvában” cí­mű rejtvényére küldték el a megfejtéseket. Az üzemi, a KISZ- és a tömegszervezeti oktatásokon rendszeresen megjelennek, de ezentúl és a brigádválla­láson felül is sokat tényked­tek a gyári irodai kollektíva tagjai.. A vállalt társadalmi munkaórákon túl 131 órát teljesítettek, megtanulták a röplabdázás szabályait, és a párton kívüli brigádtagok kérésére egyik délután fel­dolgozták a lengyel esemé­nyek információanyagát. A Mechanikai Művek felkérésére Varga Zsolt és Veniczky Tamás formatervezők elkészítették a jövő telefonkészüléké­nek prototípusait. Egyéves munkával olyan tetszetős kivitelű körtárcsás és nyomógombos típusokat terveztek, amelyek minden igényt kielégítenek. Az elfogadott formaterveket elő­reláthatólag jövőre már sorozatban gyártják. (MTI-fotó: Balaton József felvétele — KS) Brigád az irodában

Next

/
Oldalképek
Tartalom