Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-18 / 245. szám

IZljslUJfcflTcl 1980. október 18., szombat Százéves az MTI Megkezdődött az építők szakszervezetének XXXIII. kongresszusa Csaknem 420 ezer szerve­zett dolgozó képviseletében 424 választott küldött, és több mint 100 vendég vesz részt az építő-, fa- és építő­anyagipari dolgozók XXXIII. kongresszusán, amely pénte­ken kezdte meg munkáját Budapesten, a szakszervezet Dózsa György úti székházá­ban. A tanácskozáson meg­jelent Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, Viriz- lay Gyula, a SZOT titkára és Ábrahám Kálmán építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter. A szakszervezet központi vezetőségének a legutóbbi kongresszus óta végzett mun­ka eredményeiről és tapasz­talatairól előterjesztett írá­sos jelentéséhez Gyöngyösi István főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést, amelyben első­sorban a tennivalókat ele­mezte. Hangsúlyozta, hogy az ország építési igényeiben bekövetkezett strukturális változások rugalmasabb al­kalmazkodást követelnek az építőktől, s ugyanakkor szi­gorúbb gazdasági és minősé­gi követelményeknek kell eleget tenniük. Fontos te­hát, hogy a szakszervezeti munka is jobban igazodjon a változásokhoz. Egyebek kö­zött a változó munkák sze­rint fejlesszék a szakmai to­vábbképzést, hogy saját szakmájukon túl más rokon szakmákat is elsajátítsanak a dolgozók. Ezt a törekvést már jó néhány brigád érvé­nyesíti, de az a cél, hogy a dolgozók nagy része mi­nél előbb több szakmás mun­kássá váljon, s ez a több­let kifejezésre jusson kere­setében is. A szakszervezeti testüle­tek, aktivisták nyújtsanak segítséget az építési felada­tok miatt szükséges munka­erő-átcsoportosításhoz, a mozgékonyabb építőszerve­zetek létrehozásához, de ne tegyenek engedményeket a munkahelyi, az elhelyezési, az ellátási és a szociális kö­rülmények kialakításában. Éppen ezért a központi ve­zetőség szükségesnek tartja, hogy Budapesten újabb mun­kásszállókat kapjanak az építők és korszerűsítsék az elavult, régi szálláshelyeket is, amelyhez kéri a SZOT támogatását. Központi se­gítségre számítanak az üze­mi étkeztetés gondjainak megoldásában is. A tanácskozás ezután meg­kezdte a vitát az írásos je­lentés, a szóbeli kiegészítés és a határozati javaslat fe­lett. A kongresszus ma folytatja munkáját. A Magyar Távirati Iroda megalakulásának 100. évfor­dulója alkalmából pénteken centenáriumi ünnepséget tar­tottak Budapesten, a ma­gyar néphadsereg művelődé­si házában. Az eseményen megjelent állami, társadalmi, politikai személyiségek sorá­ban ott volt és az elnökség­ben foglalt helyet Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, Nagy János külügymi- nisztériumi államtitkár, Baj­nok Zsolt államtitkár, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. Aczél György a kormány nevében üdvözölte a száz- esztendős Magyar Távirati Irodát, amelynek munkatár­sai — mint mondta — a tör­ténelem különböző korsza­kaiban és azok lehetőségein belül, három emberöltő óta azon munkálkodnak, hogy a magyar közvélemény meg­tudja: mi történik az or­szágban és a világban. Ezután Carl Sandelin, az FNA finn hírügynökség ve­zérigazgatója, az Alliance al- elnöke az Európai Hírügy­nökségek Szövetsége nevé­ben köszöntötte a jubiláló magyar hírügynökség dolgo­zóit, majd a Magyar Újság­írók Országos Szövetségének és az egész magyar újságíró- társadalomnak az üdvözletét, jókívánságait Pálfy József, a szövetség elnöke tolmácsolta. Betakarítási bemutató Fotó: Szekeres András Ezekben a napokban az egyik legnagyobb őszi mun­ka a kukorica betakarítása, és az azt követő feladatok sora. Tegnap, pénteken dél­előtt Nagyszénáson, az Ok- tóben 6. Tsz-ben a MAE gé­pesített szakosztálya, a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, az IKR, a megyei AGROKER és MEZŐGÉP közös rende­zésében a gépesített kukori­cabetakarításról és az ezután következő munkák komplex gépesítéséről rendeztek be­mutatót. A pénteki rendkívül kellék mes, napos idő jóvoltából élénk volt a hetipiaci forga­lom Békésen. Főként a gyü­mölcspiacot jellemezte a sok szép áru: alma, szőlő, szilva. Almából sokféle fajtát kí­nálták, különböző minőség­ben, s ennek megfelelően változó áron, 3—12 forintig. Sok volt a szőlő, 10—14 fo­rint kilója, 3-4 forint a szil­va, 16—18 forint a birsalma. Bőséges volt a választék kör­téből, 8—14 forint kilója. Vé- gefelé jár a görögdinnye sze­zonja, már csak savanyítani- valót árultak, kilóját 3 fo­rintért. Néhányan kínáltak még őszibarackot, de már A mintegy 200 szakembert Hegedűs Béla, a tsz elnöke köszöntötte, majd Szeme- nyei Sándor, főmezőgazdász tartott rövid ismertetőt. Az idei OMÉK-on a szénási kö­zös gazdaság kukoricater­mesztésével nagydíjat nyert, a hektáronkénti átlagtermé­sük minden esztendőben lé­nyegesen magasabb a megyei átlagnál. Ebben az évben 3370 hektáron termesztették ezt a fontos takarmánynö­vényt, mely jó termeléssel kecsegtet. Hudák János, a tsz fő­mérnöke a kukorica termesz­eléggé apró szeműt, s 6—8 forint kilója. Fogytán a szép, tölteni való paprika is, 14—16 fo­rint kilója, a lecsónakvaló 6 —10 forint. A paradicsom- paprika tartja az árát, 16— 20 forintért mérik. Van bőven sárgarépa, pet­rezselyem, 3-4 forint csomó­ja. Az őszi káposzta kilója 2-3 forint, a kelkáposzta 5-6 fo­rint. Eléggé drága a karfiol, 16 forintért mérték. • A karalábé darabja 1-2 fo­rint, a paradicsom és a bur­gonya kilója 5-6 forint. Drá­gul a tojás, 2 forint darab­ja, és eléggé kevés van be­lőle. tésével összefüggő géprend­szerekről adott áttekintést a jelenlevőknek, majd a gya­korlatban a betakarítást, a szállítást, a szárítást és a so­ron következő talajmunká­kat, azok gépsorait munka közben mutatták meg a je­lenlevő szakembereknek. Megyei könyvhetek Könyvesboltavatással. író­olvasó találkozóval és ünne­pi megnyitóval megkezdőd­tek az őszi megyei könyvhe­tek. A pénteki országos meg­nyitó színhelye Kiskunhalas volt. Az ünnepségen Imre István, a SZŐ VOSZ elnökhe­lyettese méltatta az esemény- sorozat jelentőségét, a szö­vetkezeti könyvesboltok, könyvbizományosok szerepét a falusi olvasómozgalom ki- terjesztésében. Mint elmon­dotta, csak Bács-Kiskun me­gyében egy év alatt 37 mil­lió forint értékű könyvet for­galmaznak a szövetkezeti boltok, s működik a háztól házig .árusítás és a mozgó- boltrendszer. Az ünnepi nyi­tány alkalmával Kiskunha­lason felavatták a megye 12. szövetkezeti könyvárudáját, amelynek polcain 1,7 millió forint értékű szép- és szak- irodalmi művet helyeztek el. Piaci hírek Békésről Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1980. október 16-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról) 8. A Központi Bizottság legutóbbi ülése óta tovább erősödtek pártkapcsolataink. Hazánkban fogadtuk a fran­cia és a mantinique-i testvér­párt főtitkárát. Megbeszélé­seket folytattunk több szo­cialista, fejlődő és tőkés or­szág kommunista pártjának képviselőivel. Pártküldöttsé­günk részt vett a Koreai Munkapárt VI. kongresszu­sán. Hasznos véleménycserére került sor a Finn Szociálde­mokrata Párt elnökével és más szocialista, szociálde­mokrata pártok képviselői­vel. \ II. A Központi Bizottság meg­állapította, hogy az iparirá­nyítás mai szervezete hosz- szú időn át jól szolgálta a szocialista építőmunkát. A népgazdasági tervezéshez és a gazdasági szabályozáshoz képest azonban elmarad az ipar központi irányító és vál­lalati szervezetének fejlődé­se. Az előttünk álló gazda­sági feladatok megoldása azt követeli, hogy az irányítás valamennyi fő elemét, a nép- gazdasági tervezést, a gaz­dasági szabályozást és a szer­vezeti kereteket egyaránt összhangba hozzuk a maga­sabb színvonalú munka kö­vetelményével. Az utóbbi években számos intézkedés javította a nép­gazdaság irányítását. A Köz­ponti Bizottság ezek folyta­tásaként olyan további in­tézkedéseket tart szükséges­nek, amelyek lehetővé te­szik, hogy a kormány mun­kájában erősödjék az iparpo­litika kidolgozásának és meg­valósításának irányítása, a végrehajtásban pedig növe­kedjék az érdekeltségre ala­pozott vállalati felelősség és önállóság. Az ipar központi irányítá­sának feladata: — az iparpolitikai kon­cepciók, az ágazat- és terme­lésfejlesztési javaslatok ki­dolgozása és összehangolása; — a műszaki fejlesztés és az ipari kutatások fő irá­nyainak kijelölése és koor­dinálása, a tudomány és a gyakorlat közvetlen kapcso­latának elősegítése; — részvétel a népgazdasá­gi tervek és a gazdasági sza­bályozórendszer kialakításá­ban; — a KGST-országok kö­zötti szocialista integráció el­mélyítése, szélesebb értelem­ben a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztése; — a vállalatfelügyeleti funkciók gyakorlása, a ha­tósági teendők ellátása. Az iparirányítás fejleszté­sének része a vállalati szer­vezet, valamint a trösztök és a nagyvállalatok belső irá­nyítási és érdekeltségi rend­szerének korszerűsítése. Ez folyamatos feladat, és azt a célt szolgálja, hogy elősegít­se a vállalatok eredménye­sebb működését, versenyké­pességének javulását, a vál­tozó feltételekhez való alkal­mazkodását. A vállalati önállóság növe­kedésével, a szervezeti és belső irányítási rendszerfej­lesztésével egyidejűleg to­vább kell erősíteni az üzemi demokráciát. A vállalat mun­káját, fejlődését, a kollektí­vát érintő fontos kérdések­ben javítani kell a döntés- hozatal demokratikus előké­szítését, és egyben növelni szükséges az operatív dönté­sekért viselt személyes fele­lősséget. A Központi Bizottság tá­mogatja, hogy e célok eléré­se érdekében az iparirányí­tásban ésszerű szervezeti vál­toztatásokra, hatásköri ösz- szevonásokra, átcsoportosítá­sokra, új iparirányító szer­vezet létrehozására kerüljön sor. Egyetért azzal, hogy a Minisztertanács a szükséges szervezeti intézkedéseket ki­dolgozza és megvalósítsa. III. A Központi Bizottság a XII. kongresszus megbízása alapján áttekintette a tag- díjfizetés helyzetét, és dön­tött annak új rendjéről. Megállapította, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkás­pártban a tagdíjfizetés alap­vetően rendben történik. A párt a tagdíjakból fedezi kiadásainak zömét. A rend­szeres tagdíjfizetés a párt­tagság fontos feltétele és a pártfegyelem egyik kifejező­je. A tagdíjfizetési rendszer alapjaiban megfelel a köve­telményeknek. A Központi Bizottság ha­tározatában megerősítette a tagdíjfizetés rendjének be­vált elemeit. A tagsági díj fizetése továbbra is alapszer­vezeti hovatartozás szerint, havonként, bélyeggel való igazolás ellenében történik. A tagdíjat a havi átlagkere­setet figyelembe véve, a párttaggal egyetértésben, évente állapítják meg. A Központi Bizottság hasz­nosította a párttagoknak a kongresszusi irányelvek vi­tájában elhangzott észrevé­teleit és javaslatait. Ennek megfelelően a tagdíjfizetés alapjául szolgáló havi átlag- kereset megállapítása egy­értelműbb lesz, a tagdíjka­tegóriák számának növelésé­vel a tagdíj jobban igazodik a keresethez és összege a párttagság zöménél csökken. A tagdíj megállapításában növekszik a taggyűlések, az alapszervezeti vezetőségek jogköre és felelőssége. A Központi Bizottság szüksé­gesnek tartja, hogy a tag­díjjal kapcsolatos politikai tevékenységre a pártszerve­zetek továbbra is nagy fi­gyelmet fordítsanak. A Központi Bizottság a határozatát, a tagdíjtábláza­tot a Pártélet című folyó­iratban közzéteszi. A pártta­gok alapszervezeti taggyűlé­sen kapnak részletes tájékoz­tatást. A Központi Bizottság jó­váhagyta azoknak a kiemelt feladatoknak a tématervét, amelyekkel az elkövetkező években a XII. kongresszus határozatainak végrehajtása érdekében a Központi Bi­zottságnak és végrehajtó szerveinek folyamatosan és rendszeresen foglalkozni kell. (MTI) Szervezetten haladnak az őszi munkák A gazdaságok az őszi be­takarítást — az érési kése­delmet is figyelembe véve — szervezetten és megfelelő ütemben végzik. A munka­időt jól kihasználva a bur­gonya, a napraforgó és a si­lókukorica betakarítása be­fejezéshez közeledik — álla­pította meg a tárcaközi me­zőgazdasági koordinációs bi­zottság pénteki ülésén, ame­Elsö az orosházi csapat A KPVDSZ kulturális na­pok alkalmából a Békés me­gyei Vendéglátóipari Válla­lat ifjúsági bizottsága, a KISZ-alapszervezetekkel kö­zösen műveltségi vetélkedőt rendezett október 13-án, hét­főn Békéscsabán. Az ötfor­dulós vetélkedőn politikai, történelmi és szakmatörténe­ti kérdések szerepeltek. Oros­házáról, Gyuláról és Békés­csabáról, összesen 14 csapat vett részt a versenyen. Az első helyezést csak külön versenyen lehetett eldönte­ni, s így végül az orosházi karbantartó fiatalok nyertek, második lett az orosházi ze­nés presszó, harmadik pedig a Körös Szálló csapata. Min­den résztvevő könyvjutalom­ban részesült, az első három helyezett csapat vásárlási utalványt kapott, és tovább­jutott a KPVDSZ megyei bi­zottsága által rendezendő vetélkedőre. lyen az időszerű tennivaló­kat vették sorra. A legnagyobb munkát a kukorica és a cukorrépa be­takarítása és a szőlő szüre­telése adja. A megkésett érés miatt a kukorica törésével hátrányban vannak; az el­múlt évi 40 százalékkal szemben az idén a termőte­rületnek eddig még csak 10— 12 százalékáról takarították be a fontos takarmánynö­vényt. Késében vannak egye­lőre a szüretelők is. A bizottság arra figyelmez­tetett, hogy a következő idő­szakban legalább 50 száza­lékkal több munkát kell el­végezni, mint az átlagos idő­járású években. Ezért nagy szükség van arra, hogy a munka szervezését minde­nütt korszerűsítsék. A gyulai Erkel Ferenc Múzeum rendezésében két kiállítás nyílt tegnap délután 4, illetve 5 órai kezdettel a várban. Az időszaki kiállítótermekben Veres Mihály szegedi festőművész mutatja be alkotásait. A kiállítást Tornai József, József At- tila-díjas költő nyitotta meg. öt órától a vár lovagtermében Enyedi G. Sándor, a Békés megyei Népújság főszerkesztője nyitotta meg Lajos Ferenc grafikusművész kiállítását. A tegnap megnyílt kiállításokat november 7-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Képünkön: Lajos Ferenc a kiállítás lá­togatói körében Fotó: veress Erzsi

Next

/
Oldalképek
Tartalom