Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-18 / 245. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. OKTOBER 18., SZOMBAT Ara: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 215. SZÁM Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1980. október 16-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága 1980. október 16-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizott­ság elnöke és titkára, a Központi Bizott­ság osztályvezetői, a megyei pártbizottsá­gok elsö+titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának titkárai, a Minisztertanács tag­jai, a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság kegyelettel emlé­kezett meg elhunyt tagjáról, Gergely Ist­ván elvtársról. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről adott tá­jékoztatót; Lázár György elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Minisztertanács el­nökének előterjesztésében az iparirányítás fejlesztésének alapelveit; — Németh Károly elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a tagdíjfize­tés helyzetével foglalkozó jelentést és a párttagsági díj fizetésének új rendjére vonatkozó javaslatot. I. A Központi Bizottság át­tekintette a nemzetközi helyzetet, a párt- és az álla­mi szerveknek a legutóbbi ülés óta végzett külpolitikai tevékenységét, és megállapí­totta: 1. A világpolitikában to­vábbra is egyidejűleg hatnak az enyhülés és a feszültség tényezői. Kedvezőtlenül be­folyásolják a nemzetközi helyzetet a régebbi feszült­ségforrások, és az új, helyi fegyveres konfliktusok. Foly­tatódik a szélsőséges impe­rialista erők által szított, az emberiség békéjét fenyegető fegyverkezési verseny. Ugyanakkor tovább növelték aktivitásukat az enyhülésért harcoló erők, amelyek a vi­tás kérdéseket politikai esz­közökkel, tárgyalások útján kívánják' rendezni. Erőfeszí­téseik eredményeként az utóbbi hónapokban ismét megélénkült a párbeszéd a szocialista országok és a tő­kés országok vezető állam- férfiai között. 2. A szocialista közösség országai az elmúlt időszak­ban is konstruktív erőfeszí­téseket tettek a nemzetközi kapcsolatokban meghonoso­dott együttműködési normák fenntartásáért, a kölcsönös bizalom erősítéséért. Külpo­litikai lépéseik, a két- és több oldalú találkozókon megfogalmazott álláspontjuk, újabb előremutató kezdemé­nyezéseik szemléletesen bi­zonyítják, hogy nem törek­szenek katonai fölényre, vál­tozatlanul abban érdekeltek, hogy az egyenlő biztonság a fegyverzetek alacsonyabb szintjén valósuljon meg. A Közonti Bizottság üd­vözli a Szovjetuniónak azt a nagyfontosságú javaslatát, hogy haladéktalanul tárgyal­janak a középhatótávolságú nukleáris fegyverekről, bele­értve az előretolt amerikai nukleáris eszközöket is. He­lyesli és támogatja a szocia­lista országoknak a bécsi haderőcsökkentési tárgyalá­sokon előterjesztett, a NA- TO-országok álláspontját is figyelembe vevő közös kez­deményezését, továbbá a Szovjetuniónak az ENSZ­közgyűlés jelenlegi üléssza­kán tett javaslatait. A Központi Bizottság a nemzetközi enyhülés és a béke jövőjének szempontjá­ból elengedhetetlennek tart­ja a hadászati fegyve­rek korlátozásáról szóló SALT—II. szerződés mielőb­bi ratifikálását. Elítéli a fegyverkezés fokozására, a szocialista országokkal szem­beni katonai erőfölény meg­teremtésére irányuló NATO- törekvéseket. Fontosnak tart­ja a korlátozott nukleáris háborúról szóló hamis és antihumánus doktrína elleni határozott fellépést, veszé­lyességének leleplezését a nemzetközi közvélemény előtt. A Központi Bizottság rá­mutatott, hogy a nemzetközi béke és biztonság megszilár­dítása, a bizalom erősítése az államoktól és a kormá­nyoktól felelős külpolitikai magatartást, további közös erőfeszítéseket igényel. Eb­ből kiindulva pozitívan ér­tékeli, hogy sor került a Szovjetunió és Franciaország, a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság veze­tőinek legfelsőbb szintű ta­lálkozójára, a szovjet és az amerikai külügyminiszter kö­zötti közvetlen kapcsolatok újrafelvételére, a madridi ér­tekezletet előkészítő tanács­kozás összehívására. A Központi Bizottság meg­győződése, hogy a békés egy­más mellett élés érvényesí­tése, az enyhülés eredmé­nyeinek megőrzése és to­vábbfejlesztése minden or­szág alapvető érdeke, és ta­lálkozik a népek békeakara­tával. 3. A Központi Bizottság megállapította, hogy a szi­lárd alapokon nyugvó, és jól fejlődő magyar—szovjet együttműködés kiemelkedő jelentőségű eseménye volt Kádár János és Leonyid II- jics Brezsnyev elvtársak jú­liusi találkozója a Krím-fél- szigeten. Ismételten megerő­sítették pártjaink, országa­ink egységét, népeink közös elveken és azonos célokon alapuló történelmi barátsá­gát. A találkozó eredménye­sen járult hozzá az élet minden fő területét átfogó együttműködésünk fejlesz­téséhez. A Központi Bizottság nagy­ra értékeli, hogy a nemzet­közi helyzet megítélésében pártjaink között teljes a né­zetazonosság, és azonos mó­don közelítjük meg az eny­hülésért, a leszerelésért, a békéért, valamint a kommu­nista és munkásmozgalom egységéért vívott küzdelem feladatait. 4. A Magyar Népköztársa­ság állami vezető testületéi és képviselői az elmúlt idő­szakban is széles körű és aktív nemzetközi tevékeny­séget fejtettek ki. Erősödött együttműködé­sünk a szocialista országok­kal. Jól szolgálta kétoldalú kapcsolataink fejlesztését a jugoszláv miniszterelnök magyarországi látogatása, parlamenti küldöttségünk mongóliai útja, továbbá a magyar—vietnami külügymi­niszteri találkozó. A fejlődő országokhoz fű­ződő kapcsolataink fejleszté­sének fontos eseménye volt Losonczi Pál elvtársnak, az Elnöki Tanács elnökének Etiópiában, Mozambikban, Tanzániában és Zambiában tett hivatalos, baráti látoga­tása, valamint átutazása so­rán Algériában, Cipruson, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságban és Nigériá­ban folytatott megbeszélése. Jelentős esemény volt az in­diai parlamenti küldöttség, az indonéz és a kongói kül­ügyminiszter magyarországi látogatása. Párt- és kor­mányküldöttségünk részt vett az iraki forradalom 12. év­fordulójának ünnepségein. A Központi Bizottság meg­erősítette, hogy a békés egy­más mellett élés jegyében hazánk változatlanul érde­kelt a különböző társadalmi rendszerű országok közötti kapcsolatok fenntartásában és fejlesztésében. Ennek gya­korlati megvalósításához já­rultak hozzá a magyar— svájci, a magyar—francia és a magyar—NSZK külügymi­niszteri tárgyalások. Hasznos véleménycserére adott lehetőséget államunk és a Vatikán kapcsolatairól, az európai béke és biztonság kérdéseiről Agostino Casaro- li bíboros államtitkár ma­gyarországi látogatása. 5. A magyar dolgozók nagy figyelemmel és felelősségtu­dattal követik nyomon a len­gyelországi eseményeket. Pártunk és népünk szolidá­ris a lengyel kommunisták­kal és a testvéri lengyel nép­pel, a Lengyel Népköztársa­sággal, amellyel sokoldalú — politikai, gazdasági és kul­turális — együttműködést folytatunk, és azonos szövet­ségi rendszerhez tartozunk. A lengyel néphez fűződő ha­gyományos történelmi kap­csolatunk és barátságunk az utóbbi évtizedekben szocia­lista alapokon tovább erősö­dött és gazdagodott. Mint partnerek és szövetségesek is érdekeltek vagyunk abban, hogy a Lengyel Népköztár­saság helyzete szilárd le­gyen. Bízunk benne, hogy a Lengyel Egyesült Munkás­párt vezetésével a lengyel munkásosztály, a lengyel nép a rendszerellenes erők tevé­kenységét visszaverve szo­cialista megoldást talál az ország jelenét és jövőjét érintő kérdésekre. 6. Nagy fontossága van a világbéke megőrzésében ér­dekelt különböző társadalmi osztályok, rétegek, politikai mozgalmak és eszmei áram­latok összefogásának. Ezt de­monstrálta a „Népek világ­parlamentje a békéért” elne­vezésű szófiai találkozó, az ott elfogadott felhívás. A Szakszervezeti Világszövetség főtanácsának közelmúltban megtartott moszkvai ülése is hangsúlyozta, hogy a dolgo­zók érdekeit legjobban az enyhülés, a békés egymás mellett élés további térhódí­tása közepette lehet megvé­deni. Nagy jelentőségű ta­nácskozást tartottak Buda­pesten a különböző politikai irányzatokhoz tartozó nem­zeti és nemzetközi ifjúsági és diákszervezetek küldöttei. El­ső találkozójukon a fiatalok a helsinki záróokmány szel­lemében síkraszálltak a pár­beszéd és az együttműködés folytatásáért, és létrehozták az európai ifjúsági együtt­működés szervezetét. 7. A tartós béke és bizton­ság megteremtéséhez elen­gedhetetlen a háborús tűz­fészkek felszámolása, a fegy­veres konfliktusok megszün­tetése, a vitás kérdéseknek az érintett népek érdekeivel összhangban álló tárgyalásos rendezése. A Központi Bizottság ag­godalommal mutatott rá, hogy miközben változatlanul rendezetlen és veszélyekkel terhes a közel-keleti hely­zet, a Közép-Keleten fegyve­res konfliktus robbant ki. Irak és Irán népeinek érde­ke azt kívánja, hogy a két fél tárgyalások útján talál­jon politikai megoldást a közöttük fennálló vitás kér­dések rendezésére. (Folytatás a 3. oldalon) Az Egyesült Izzóban a hagyományosnál vékonyabb fénycsö­vek gyártását kezdték meg. Ez évben több mint egymillió darab 26 milliméter átmérőjű „takarékos” fénycső készül, jövőre pedig a termelés megközelíti majd a hatmillió dara* *)0*' (MTI-fotó: Hadas János felvétele — KS) mWUWWWWtWUWMHHWHWiWWiWIHWUiHWHWUW a „Népek világparlamentje a békéért” mozgalom feladatairól tárgyaltak A közelmúltban Szófiában megrendezett Népek világ­parlamentje a békéért nem­zetközi fórum tapasztalatait, s a bolgár fővárosban elfo­gadott határozatokból adódó hazai mozgalmi teendőket vitatta meg pénteki együttes ülésén az Országos Béketa­nács elnöksége és a béke világparlament magyar nem­zeti előkészítő bizottsága. A tanácskozáson — ame­lyet Kállai Gyula, a Hazafi­as Népfront Országos Taná­csának és a magyar előkészí­tő bizottságnak elnöke veze­tett — megjelent, és felszó­lalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a HNF OT főtitkára. A béke-világparlament munkájáról Sebestyén Nán- dorné, az OBT elnöke, a Béke-világtanács elnökségi tagja számolt be. Hangsú­lyozta, hogy a több mint 130 országból részt vett 2260 küldött feszültségekkel ter­hes, bonyolult nemzetközi helyzetben tanácskozott, s az összefogás, a közös cse­lekvés parancsoló szükséges­ségére hívta fel a nemzetkö­zi közvélemény figyelmét. A több mint 350 párt, s a száz­nál több nemzetközi szerve­zet képviselői az enyhülés folytatásának és védelmének, a leszerelésnek, az európai biztonság és együttműködés, valamint a fejlődő országok ügyének szentelték a legna­gyobb figyelmet. Ebből a felelősségteljes munkából a magyar küldött­ség munkaokmányok elké­szítésével, javaslatokkal, s nagyon aktív munkával vet­te ki a részét. A következő hetekben, hó­napokban a világparlament és az azt követő Béke-világ- tanácsi ülés állásfoglalásai­nak széles körű megismerte­tése lesz a hazai mozgalom egyik legfontosabb feladata — hangsúlyozta tájékoztató­jában Kovács Béla, az OBT főtitkára, a HNF OT titkára. Az elnökségi ülésen fel­szólalt még Angyal Barna­bás, Biró József, Bugár Já­nosáé, Harmati Sándor, Pethes István, Réczei László és Szádeczky-Kardoss Ele­mér. Tanácskozott a munkásmozgalom-történeti bizottság A Békés megyei Munkás­mozgalom-történeti Bizott­ság tegnapi ülésén jelen vol­tak a járási és városi mun­kásmozgalom-történeti bi­zottságok vezetői, akik be­számoltak a területükön fo­lyó munkáról, amelyben most fő feladat az 1944—48 közötti időszak emlékeinek, dokumentumainak feltárása, összegyűjtése. Előrelátható­an jövő év közepére végzik el ezt a munkát. Szelják György, a megyei pártbizottság osztályvezető­helyettese ismertette a részt­vevőkkel a párt megyei vég­rehajtó bizottságának a for­radalmi hagyományápoló munkáról kialakított állás- foglalását. Ezt követően pe­dig Kovács Ferencné, a me­gyei munkásmozgalom-tör­téneti bizottság vezetője ér­tékelte a megjelent életrajzi kötet munkálataival kapcso­latos tapasztalatokat és fel­vázolta a további kötetek előkészítésének tervét. A tanácskozás munkájá­ban részt vett Nagy Jenő, a megyei pártbizottság titkára is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom