Békés Megyei Népújság, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-17 / 218. szám
1980. szeptember 17., szerda Még közelebb kerülni a munkahelyi alapszervezetekhez Szombaton ül össze a megyei szakszervezetek IX. küldöttközgyűlése, hogy megválassza a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsát és a kongresszusi küldötteket a decemberben összeülő XXIV. szakszervezeti kongresszusra. Ez lesz a szakszervezeti választások utolsó megyei aktusa. A bizalmiak és a különböző szakszervezeti testületek választása során, az ott elhangzott beszámolókhoz sok ezren kapcsolták véleményüket. Az SZMT nemcsak értékelte, hanem a tapasztalatokat is összegezte. Irházi Lajosnét, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa vezető titkárát kerestük meg, hogy ezekről a tapasztalatokról, az eddig végzett munkáról tájékoztassa a küldöttközgyűlés előtt olvasóinkat. Tanácsi dolgozók továbbképzése és tevékenysége Orosházán — Milyen tapasztalatok vonhatók eddig le a megyében lezajlott szakszervezeti választásokból? — A megyében április óta folynak a szakszervezeti választások, ahol sor került a szakszervezeti csoportüléseken a bizalmiak, az alapszervezeteink körében a szakszervezeti testületek megválasztására és túl vagyunk az ágazati küldöttértekezleteken is. Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy nagyon valósághű értékelések hangzottak el és őszinte hangvételű véleménycserék voltak. Gazdasági körülményeink, gondjaink ellenére optimista hangvétel uralkodott. A dolgozók szóltak eredményeinkről, arról, hogy az elmúlt öt évben — a nehéz helyzet ellenére ,-r- élet- körülményeink lényegesen fejlődtek az adott lehetőségek határain belül. Ez a megállapítás egyben azt is jelenti — értékelésünk szerint —, hogy a dolgozók tudják, értik azokat a gondokat, amelyekkel küszködni kellett és elismerik azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az ország, az adott munkahely érdekeikért tett. — A szakszervezeti munka központi alakja évek óta újra a bizalmi. Valamikor nagy tekintélyű emberek voltak, de aztán ez a tekintély megkopott. Most törvényben rögzítetten is újra nagy lehetőségeik vannak. Tudtak-e élni az utóbbi négy évben ezzel? — A bizalmiak megnövelt ■jog- és hatáskörét az az újrafelismerés teremtette — és ez el nem választható szocialista demokratizmusunk erősödésétől, fejlesztésétől —, hogy a döntéseket, a szakszervezet egész életét közelebb kell vinni a munkásokhoz. Ehhez pedig olyan szervezeti rend kellett, amelyben egy-egy munkahelyi kollektívának vezetője a szakszervezeti és vállalati döntések kialakításának közvetlen résztvevője legyen. A bizalmi tehát ma már egy munkahelyi közösségnek politikai vezetője, aki képviseli, védi a dolgozók érdekeit, de a bizalmi testületek útján az egész vállalat döntésében is meghatározó szerepe van. Részt, vesz a vállalat gazdasági tervezésében, a szociális terv kialakításában, sőt véleményt mondhat a gazdasági vezetőkről is. Ha ezekkel a jogokkal jól él, akkor valóban a gazdasági vezetés és ,a munkás- kollektíva kapcsolata is közvetlenebb lesz. Jogszabály is körülírja jogait a munkáskollektíva érdekvédelmében, képviseletében Azt várjuk a szakszervezeti bizalmitól, hogy csoportjának összes gondját ismerje, védje érdekeit, de mozgósítsa 1R őket a gazdasági feladatok jó végrehajtására Ez a kettős feladat egymástól el nem választható — Ezek szerint a bizalmi, ahogy mondani szokták, „két malomkő között” van, hiszen vágyaink nem kormányozhatják életűnket, hanem csak lehetőségeink. Nagy tehát a feladatuk és meghatározó a szerepűk. Miként tudnak megfelelni ennek? — 1976 óta van ez a kibővült szerepük. Azóta jó néhányan megváltak a funkciótól — mondván, hogy ők nem akarnak ütköző pont lenni, mert csak ezt látták, s azt nem. hogy ez lényegében nem két malomkő közötti őrlődés, hanem a tényleges érdekképviselet. Ezt a munkások zöme is felismerte és az elmúlt négy év alatt igyekeztek ,a legjobbakat megbízni a bizalmi feladattal. Vágyig azokat, akiknek van szakmai tekintélyük, politikai ismeretük és ki merik mondani véleményüket. A mostani választások során — ez a tapasztalatunk — ,a bizalmiak a legjobb munkások sorából kerültek ki, akikre a többiek felnéznek. Ez ,a jellemző, persze kivételek itt is előfordulnak még. Ezeket az idő rostálja ki. — Senki sem születik jó bizalminak, csak a gyakorlat során válhat azzá. Es annál gyorsabban, minél inkább kap segítséget munkájához. Volt-e számukra ilyen segítségadás? — Az volt az egyik legfontosabb feladatunk az elmúlt időszakban, hogy a bizalmiak szervezett oktatását megvalósítsuk. Olyan rendszer működött, hogy kétéves bizalmi tanfolyamra iskoláztuk be őket. Valamennyi bizalmi a vállalati szintű képzésben részt vett. Gondot az okozott, hogy ebben az időszakban még nagy volt a cserélődésük, közel 30—40 százalékos is. Tapasztalatunk, hogy ez a kétéves oktatási rendszer nem a legjobb. Várhatóan az lesz a megoldás már a közeljövőben, hogy a bizalmiaknak nem egy- vagy kétéves tanfolyamot szervezünk, hanem folyamatos oktatásban részesítjük őket. Hiszen nem lehet ,a bizalmit, mondjuk, egy év alatt felkészíteni, s aztán négy évig magára hagyni. Változó, formálódó életünk ezt nem engedi meg: naprakész felkészültséggel szükséges rendelkezni. A politikai ismereteik szinten- tartásán kívül különösen a termelés, gazdálkodás kérdéseiben kell nagy jártasságot szerezniük. Érdekvédelmi tevékenységük is alapvetően ehhez kapcsolódik. Véleményünk szerint az sem ártana, ha a bizalmiak és a művezetők együttes oktatása megvalósulhatna egy-egy adott témakörben. — A szakszervezetek mind nagyobb felelősséget vállalnak a társadalom életében. Ez veti fel azt a kérdést, hogy vajon egyenlő partnerei-e a szakszervezetek az állami, gazdasági szerveknek, testületeknek? — A lehetőségeink adottak e partneri szerep gyakorlására. A gazdasági egységekben a művezető a bizalmi partnere, a gazdasági vezetésnek az szb, a bizalmi testület. Ez megfelelően szabályozott. Területi szinten a tanács és ,a szakszervezet kapcsolatában a lehetőségek szintén adottak. Azt azonban el kell mondani, hogy a lehetőségek megadásában vannak még konfliktusok. De az is igaz, hogy nekünk is jobban kell élni lehetőségeinkkel. A bizalmi például ne csak részt vegyen egy- egy tanácskozáson, hanem mondja is el a véleményét az adott kérdésben. A területfejlesztési témákban is van véleményezési jogunk. Ezzel élünk is. De itt biztosítani kellene, hogy ,a véleményezési jognál több legyen a beleszólási lehetőségünk. összességében az állapítható meg, hogy az állami szervekkel való kapcsolatunk nagyon dinamikusan fejlődött az utóbbi években és egyre több javaslatunk jutott érvényre. — Közismert, hogy csak az osztható el, amit megtermeltünk. Vagyis a dolgozók érdekvédelme a szocialista társadalomban mindig összefügg — a közös érdek alapján — a termelés hatékonyságával, eredményességével. Ebben pedig a dolgozók szerepe meghatározó. — A dolgozók érdekképviselete ma nem utolsósorban abban nyilvánul meg. hogy hogyan termeljük meg a javakat, mert valóban tény: csak az osztható el, ami van. Ezért munkánk nagy feladata a gazdálkodásban való aktívabb részvétel. Munkánk tökéletesítésének iránya is ez. A szocialista munkaverseny, termelési mozgalmak, különböző szakmák együttműködése a szerződések betartására, az egyéni verseny- formák, mind-mind termelést. segítő törekvésünk. De a leglényegesebb, hogy erősebb legyen a szakszervezetnek ,a ráhatása a minőségi, a fegyelmezett, a határidőre selejtmentesen végzett munkára. Ha ebben a bizalmi és a művezető egy irányban dolgozik, akkor a tényleges érdekvédelem jut kifejezésre: aki többet és jobban dolgozik, az kapjon többet is. Aki pedig nem így tesz, annak a szakszervezet is mondja meg. hogy ezért nem kap sem prémiumot, sem jutalmat, sem béremelést. Ha ebben a kérdésben előbbre tudunk jutni, akkor szakszervezeti feladataink végrehajtásában lépünk előre. — Szombaton kerül sor a IX. megyei szakszervezeti küldöttközgyűlésre. Ezzel a szak- szervezeti választások megyei menete befejeződik. Milyen feladatok rajzolódtak ki, amelyek a megválasztandó Szak- szervezetek Megyei Tanácsára hárulnak? — Az SZMT feladata változatlanul a megyében levő 18 szakmai szakszervezet munkájának koordinálása. Ez+ a munkánkat kell még jobbá tennünk úgy, hogy elsősorban a szakmai szak- szervezetek gazdálkodást, termelést segítő tevékenységét jobban támogassuk, ellenőrizzük, erősítsük a szak- szervezetek megyei egységét. Módszereinkben a közvetlen formáknak szeretnénk elsőbbséget biztosítani, vagyis közelebb akarunk kerülni az alapszervezetekhez. Az SZMT joga és feladata a területpolitikai munka irányítása is. Kötelességünk biztosítani, hogy a munkahelyeken levő szakszervezetek nyissanak kaput, erősítsék a helyi államhatalmi szervekkel kapcsolatukat. Vagyis az üzemen kívüli érdekvédelem is része legyen a munkahelyinek. Vállaljanak részt a területi tervek kialakításában, de azok végrehajtásában is, társadalmi munkával és más eszközökkel. Tehát hármas feladat hárul az SZMT-re*: a szakmai szakszervezetek munkájának koordinálása, a gazdálkodás segítése, a terület- politikai munka magasabb szintre emelése. Enyedi G. Sándor Manapság már egyre kevesebb azoknak a munkaköröknek a száma, amelyeknek betöltését nem kötik iskolai végzettséghez, vagy különböző tanfolyamok elvégzéséhez a felettes szervek. A képzés gyakorlatát különösen azokkon a helyeken veszik szigorúan, ahol a szabályoknak, rendeleteknek szinte naprakész ismerete, a megfelelő szintű jártasságok és készségek elsajátítása feltételezi a pontos ügyintézést. Más kérdés, ha az új intézkedés végrehajtását egyikmásik korábban hozott határozat, utasítás bizonyos ideig akadályozza. Olyan korszakban élünk, amikor a gyors változások újabb és újabb kérdéseket vetnek fel, amikor ezek megoldásához a régebben szerzett szakmai, politikai ismeretek már nem elegendők. Soós lstvánnétól, az orosházi Városi Tanács személyzeti csoportvezetőjétől kértünk tájékoztatást az apparátus összetételéről, valamint az elvégzett munka mennyisége, minősége alapján adható kitüntetések és jutalmazások feltételeiről. A városi tanácsnál 82-en dolgoznak. Jelenleg 3-4 nyugdíjast is foglalkoztatnak, s ők elsősorban a gyesen levő kismamákat helyettesítik. A 8 szakigazgatási szerv közül legnépesebb a pénzügyi, terv- és munkaügyi osztály, ahol az odatartozó technikai dolgozókkal együtt 26-an vannak. Az 1973. július 1-ével létrejött testnevelési és sportosztály feladatait viszont mindössze hárman látják el. Ami az iskolai végzettséget illeti, megnyugtató helyzet alakult ki az utóbbi évtizedben. A tanácsi dolgozóknak mintegy 30 százaléka szerzett egyetemi, illetvé főiskolai oklevelet. A tanulás és a továbbképzés folyamata nem zárult le. Ugyanis akik korábban tanácsakadémiát végeztek, lehetőséget kaptak arra, hogy másfél éves kiegészítő képzés keretében elvégezzék az államigazgatási főiskolát. Ezen jelenleg hárman, a pénzügyi és számviteli főiskolán pedig ketten tanulnak. A levelez» tagozatra járók egy része olyan munkakörben dolgozik, amelynek betöltéséhez előírták a felsőfokú végzettséget. A másik részének viszont lehetősége nyílik arra, hogy a főiskolai oklevél birtokában — egy adott alkalommal — magasabb munkakörbe kerüljön. A tanácsi dolgozók szakmai ismeretének bővítésében fontos szerepet játszik a megyei tanács oktatási és továbbképző intézete. A kétévente ismétlődő, s a gyakorlat szempontjából fontos képzésnek az ütemezése a megyei szakigazgatási szervek feladatkörébe tartozik. Az állami (iskolai) végzettségen kívül mindenkinek rendelkeznie kell az ahhoz „igazodó” politikai végzettséggel is. A káderutánpótlással és az ügyintézők munkakörével kapcsolatos követelményeknek csakis így lehet eleget tenni. A tanácsi apparátusban nyolcán felsőfokú, 25-en középfokú politikai képzettséget (esti egyetem, vagy azzal egyenértékű oklevél) szereztek. Egyébként az öt évre szóló oktatási-továbbképzési terv éves bontásban tartalmazza: kinek milyen fokú szakmai, illetve politikai végzettség szükséges? A tanulmányok megkezdése előtt természetesen minden érdekelt dolgozóval megbeszélik a felkészülés körülményeit. Arra még nem akadt példa, hogy valaki nem élt volna ezzel a lehetőséggel. Az államigazgatásban eltöltött idő alapján hatan a 30 éves, 9-en a 20 éves és 27-en a 10 éves törzsgárda- jelvény tulajdonosai. A Tanács Kiváló Dolgozója kitüntetést évente négyen kapják meg, s ugyanakkor lehetőség nyílik a miniszteri szintű elismerések odaítélésére is. Például nyugdíjazás előtt a társadalmi szervek egyetértésével terjesztik fel kormánykitüntetésre az erre érdemessé vált dolgozókat. Nemcsak a szakszervezet, hanem maguk a tanács vezetői is igyekeznek megjutalmazni (évente egy-két alkalommal) a szorgalmasan és pontosan dolgozó beosztottakat. Hasonló szempontok alapján döntik el: kiket javasolnak soron kívüli béremelésre és külföldi jutalomutazásokra? A személyzeti csoportvezető külön is hangsúlyozta, hogy mindenkit munkája szerint ítélnek meg, s nem hagyják figyelmen kívül az emberi tényezőket sem. Nincsenek rendkívüli gondok, mert valamennyi dolgozó igyekszik helyt állni a maga posztján. Korábban ugyan némi nehézségbe ütközött a lakáskérdés. Ezt a tanácsi dolgozók úgy oldották meg, hogy OTP-től vásároltak lakásokat, vagy építkeztek, vagy a régieket korszerűsítették. A városi intézmények (kórház, művelődési központ, iskolák, óvodák stb.) személyzeti munkájának támogatása és irányítása is a tanács feladatkörébe tartozik. Az osztályvezetőkkel együttműködve folyamatosan ellenőrzik és segítik ezek tevékenységét. Az eredmények elérésének az a feltétele, hogy az ebben részt vevő hivatalnokok ne csak a tanácson, hanem az egyes ágazatokon belül is megfelelő szakmai, politikai és gyakorlati ismeretekkel rendelkezzenek, s szabályosan járjanak el minden kérdésben. Az erkölcsi és anyagi megbecsülés gyakorisága elegendő bizonyíték arra, hogy a városi tanács legtöbb dolgozója, tudásának legjavát adva, sikeresen vesz részt az államigazgatásban, a lakosság ügyeinek intézésében. Bukovinszky István lavul a kereskedelmi ellátás Az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ ebben az évben 1,2 milliárd forint értékű kereskedelmi és vendéglátóipari árbevételt tervez. A nagy szám mögött Orosháza és 7 rmzség ellátási gondja húzódik meg, mert csak a városban van állami élelmiszerkereskedelem, az Uni- verzál Kiskereskedelmi Vállalat és a vendéglátó. A város közös igényeinek kielégítésén túl az ÁFÉSZ feladata a térség ellátása. Az élelmiszer-kereskedelemben kiterjedt hálózata van a szövetkezetnek, mert — többek között — minden községben ABC-áruházakban árulja termékeit. Jól ellátja mirelit árukkal a boltokat, ! bizonyítja ezt a 12,1 százalé- ; kos forgalomnövekedés is. ■ Augusztus végéig 245 millió ; forint értékben vásároltak a ■ térség lakói, a legnagyobb ■ forgalmat — 40 milliós ér- : tékben — a nagyszénási üz• leiben értek el. A vendéglá• tásban összességében lema- : radás mutatkozik. Megnöve• kedett azonban az előfizeté■ ses ebédek - száma. Az el- ' múlt év azonos időszakához ; képest 25 ezer adaggal főz• tek több ebédet az ÁFÉSZ• konyhákban. A ruházati forgalom Oros- » házán 7 százalékkal nőtt. Ez j a jobb választéknak köszön- ; hető, ugyanakkor a közsé■ gekben visszaesett a vásár• lás mennyiségi mutatója. ; Közel azonos mértékű a városban a növekedés, mint a községekben a lemaradás. Hévízen birtokba vették a beutaltak az OKGT, valamint az ország valamennyi szén- és ércbányájának összefogásával felépült új gyógyüdülőt Az üdülő gyógyvizes medencéje (MTI-fotó: E. Várkonyí Péter felvételei — KS) j
