Békés Megyei Népújság, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-03 / 206. szám
1980. szeptember 3., szerda l3N;l»JlfiTtI Hz ÉK* első féléve Nőtt a baromfihús és a tejtermékek forgalma A Békés megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat az év első felében több mint 470 millió forint forgalmat ért ért el. Ez a szám az elmúlt esztendőhöz képest 12,4 százalék növeke-' dést jelent, míg a tervhez 2,8 százalékos a lemaradás. Az elemzések szerint a forgalom emelkedésének elsősorban az volt az oka, Irogy 1979. júliusában változtak az élelmiszerárak, és őszszel két ABC-áruházat is megnyitottak. A megye városai közül az orosházi élelmiszerüzletekben kereskedtek a legjobban, annak ellenére, hogy itt nem adtak át új boltokat. Békéscsabán a 100-as ABC-áruház bonyolította le a vállalati összes forgalom 10 százalékát. Nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket a Lencsési úti 150. sz. ABC-áruház. Ugyancsak elmaradtak a vállalati átlagtól a gyulai és a békési üzletek. A lakosság áruellátása összességében megfelelt a kívánalmaknak. Emelkedett a sütőipari termékek: a kenyér, a száraztészta kereslete. Hús és húskészítményekből 15 százalékkal adtak el többet, de tőkehúsból 20,8 százalékkal kevesebb talált gazdára. Többet kínáltak viszont baromfihúsból és tojásból, tej és tejtermékekből. A zöldség és a gyümölcs beszerzését segítette a Csongrád megyei ZÖLDÉRT-től kapott áru, a készpénzes felvásárlás, amely jobb volt a tavalyinál. Sajnos, a déligyümölcs-ellátás az első félévben sem javult. A vásárlók megkedvelték a természetes gyü- mölcsleveket, hiszen ezekből többet adtak el, mint a szénsavas üdítőkből. Azonos szinten maradt a kávé, a sör forgalma, többet vásároltak égetett szeszes italokból, borból és dohányárukból. Mindezekből világosan látszik: a továbbiakban nagy figyelmet kell fordítani a forgalom szerkezetéhez alkalmazkodó áruvásárlásokra. Szorgalmazni szükséges a közvetlen beszerzéseket, az eredményes gazdálkodást elősegítő takarékosságot, a jobb üzletpolitikát. —s. Uj megállóheiytáblák Hazánkban is megkezdő* dött az új autóbusz-, trolibusz- és villamos-megállóhelyi táblák kihelyezése. Mindenütt — városban és községben egyaránt — egységes táblák igazítanak majd el, hogy hol, milyen tömegközlekedési járműre lehet felszállni. Ezzel kapcsolatban Gyene László, a Budapesti Közlekedési Vállalat üzemeltetési igazgatója elmondta: nagy jelentőségű, hogy a KRESZ ezeket a megállóhelytáblákat a tájékoztatást adó közúti jelzőtáblák rangjára emelte. (Az 1976. január 1. előtti közlekedési szabályokban az autóbusz-, a trolibusz- és a villamos- megállóhelyi táblák nem szerepeltek.) Budapesten és másutt is találkozunk régi és új táblával. Jogosan vetődik fel a kérdés: melyik az érvényes? — Mindkettő! — hangzott a válasz. A régi addig, amíg újra nem cserélték. Magyar- országon várhatóan 1982 végéig fejeződik be a több tízezer tábla cseréje. E nagy mennyiséget, s a tartóoszlopokat is ei kell készíteni. A hatalmas munkát érzékelteti, hogy csupán a fővárosban majdnem tízezer táblát kell kihelyezni. Öt hónap alatt épült meg az új üzlet Sok év óta várt Ecsegfal- va mintegy 1800 lakosa arra a napra, hogy az alig 16 négyzetméter alapterületű, üzletnek alig nevezhető kis boltot korszerű egység váltsa fel. Amint Havancsák Ferenc, a Dévaványa és Vidéke ÁFÉSZ elnöke az új önkiszolgáló élelmiszerbolt megnyitásakor mondotta, a MÉSZÖV 1 millió forinttal segítette e kereskedelmi egység létrehozását. Ugyanakkor a szövetkezet ecsegfalvi tagjai — fiatalok és idősek — több mint 200 óra társadalmi munkával járultak hozzá a bolt mielőbbi megépüléséhez. így, vagyis a község összefogásával épülhetett meg ez az önkiszolgáló bolt öt hónap alatt. A kisközségben megnyílt új élelmiszer-önkiszolgáló bolt egyik raktára nagyobb, mint a régi üzlet egésze volt. A 180 négyzetméter alapterületen elhelyezkedő egységtől az idei esztendő még hátralevő négy hónapjában mintegy 2 millió 200 ezer forint forgalom teljesítését várja a szövetkezet. A jövő évben viszont 550—600 ezer forintos havonkénti forgalomra számít az ÁFÉSZ. De mindennél fontosabb Ecsegfalva lakossága és szövetkezeti tagsága számára, hogy ezután ők is szép és korszerű üzletben vásárolhatnak, ahol a gondolákon, a hűtőpultokon, a mélyhűtőkben minden olyan árut megtalálnak, amire szükségük van. Kép, szöveg: Balkus Imre Olvassanak többen újságot! Gyomán, a vasútállomáson rakják le a postavonatról a Szarvasra és Szeghalomra, valamint 17 kisebb községbe érkezett küldeményeket. Ezeket a helyi postahivatal dolgozói szortírozzák, és gépkocsikon továbbítják a rendeltetési helyükre. Visszafelé ugyanezen az úton bonyolódik le a postai küldeményeknek az ország más részeibe való továbbítása. Ács Imre hivatalvezető tájékoztatása szerint Budapest felől naponta kétszer jön, vissza egyszer indul postavonat. A központi újságok éjszaka 3 óra 35 perckor érkeznek meg. Csak a Békés megyei Népújságot szállítják Békéscsabáról gépkocsin ide, ahol kezdés után valameny- nyi küldeményt a posta három gépkocsija juttatja el a két járási székhelyre és a 17 községbe. Rendszerint pontosan. A postavonat nemigen késik. A vasút dolgozói pedig dicséretes módon elősegítik a rakodás lebonyolítását azzal, hogy a szerelvényt megfelelő vágányon és helyen állítják meg. így válik lehetővé, hogy a kézbesítők Szarvason és a községekben reggelenként kellő időben indulhassanak, és főként a hírlapokat mielőbb eljuttassák az olvasókhoz. Fontos követelmény ez, mert az emberek mindennapos rendszert alakítanak ki az életükben, amihez a szolgáltatásoknak igazodniuk kell. Valamikor régen többen abbahagyták az újságok előfizetését, mert sokszor késett ,a posta, a napilapok pedig este vagy másnap már nem mondanak újat. Mint másutt, Gyomán is az a postások törekvése, hogy növeljék a napilapok, főként a Népszabadság és a Békés megyei Népújság előfizetőinek a táborát, ősszel, sok család ■ nyári üdülésének befejezése és az iskolaév megkezdése után, ismét ,a megszokott kerékvágásba zökken az élet. Jobban van idő arra, hogy naponta olvassanak újságot az emberek. Gyomán elsősorban a Papp Lajosné hírlapfelelős által vezetett 10-tagú hírlapkézbesítő szocialista brigádra hárul a feladat, 'hogy felkeressék azokat, akik a nyári időszakban átmenetileg abbahagyták egyik vagy másik lap előfizetését. Hívják fel a figyelmüket arra, hogy az előfizetés a legbiztosabb és a legkényelmesebb módja annak, hogy pontos időben és minden utánjárás nélkül a kezükbe kerüljenek az újságok. Garancia erre az ő munkájuk, amiért a brigád már számos elismerésben részesült, az idén pedig ezüstkoszorús jelvényt kapott. — Valamennyien szolgálatnak tekintik és kiemelkedően látják el a feladatukat — jelenti ki Ács Imre —, és még hozzáfűzi: — Az idén Vékony Gábomé vezérigazgatói elismerést kapott, az előző években pedig Vatai Gézáné és Putnoki Ambrus- né érdemelte ki a Kiváló Dolgozó kitüntető jelvényt. És Liziczai István kézbesítőhelyettes is, aki a kézbesítők között az egyetlen férfi. Pásztor Béla Használtautó-telep A Merkur a zuglói Kö- ZÉRT-vállalattal közös beruházásban az Erzsébet királyné útján 8700 négyzet- méteres forgalmi telepet, autós szaküzletet és ABC- áruházat épített. A korszerű létesítményeket kedden Sá- ghy Vilmos belkereskedelmi miniszter ,adta át rendeltetésének. A közös beruházás két év alatt valósult meg; az építésnél csaknem ötmillió forintot megtakarítottak. Az új használtautó-telepen egyebek között szervizszintű műszaki berendezésekkel felszerelt diagnosztikai csarnok, autómosó, kereskedelmi iroda szolgálja a kocsik szakszerű átvételét és értékesítését. 1 A gépjárműtüzek oltási gyakorlatát tartották meg a főváros ötven vállalata tűzoltóparancsnokainak továbbképzése céljából. A gyakorlatot a 20-as számú Volán Vállalat Andor utcai üzemegysége területén az állami tűzoltóság egységei a vállalati tűzoltókkal együttműködve hajtották végre (MTI-fotó: Pintér Márta felvétele — KS) Ki látja hasznát? A pozícióváltás A kisváros divatkövető lányai-asszonyai igyekeztek jóban lenni az egyetlen áruház konfekció-, cipő- és kötöttáruosztályának eladóival. Akiknek aztán sikerült barátnőkké verekedniük magukat, egyúttal jólértesültekké is válhattak — már ami az üzlet ruhanemű-választékát illeti. Egy lépéssel a helyi divat előtt járhattak, annak köszönhetően, hogy „forró drót” (gyere gyorsan: az áruházba olasz pulóver, spanyol csizma, angol kosztüm érérkezett) értesítette őket a friss szállítmányokról. S miután mindebből csak néhány tucat érkezett, attól egyáltalán nem kellett tartaniuk, hogy hamarosan a fél város ugyanabban jár, mint ők, és úton-útfélen visszaköszön a pult alól kimentett ruhadarab. Következésképpen esztergályos lány és asszisztensnő, pedagógus és tanítványa, mind az eladó kegyeit kereste. Leszálltak a magas lóról Nem szorul különösebb magyarázatra, hogy — legyen szó divatos holmiról, cementről, csavarról, építési, szolgáltatási, javítási kapacitásról, vagy bármi másról — ahol valamiből hiány van, ott az eladó diktálja a feltételeket. Az építőipari vagy a tervezővállalat rendre válogathat a rendelésekből, ha bőven akad tennivalója. A rosszul fizető, sok szervezést igénylő tatarozásokra nem vállalkoznak, a kisebb létesítmények tervezését későbbre halasztják, ha még az új, nagy beruházásokat is alig gvőzik. A hiánygazdálkodás tüneteit magán viselő gazdaságban természetes, hogy mindig a szállító (az eladó) vállalat az „erősebb”. Hiába próbálkozik a konfekcionáló gyár, hogy egy héten belül ilyen vagy amolyan színű, szélességű és anyagú szövetet kérjen — mondjuk: kétezer métert — a textilüzemtől. ha az csak fél év múlva hajlandó szállítani, de akkor legalább tízezer métert. Persze, az igazsághoz tartozik, hogy az efféle — egyáltalán nem légből kapott — esetek gyakran nem is hajlandóságon, hanem a képességen múltak-múlnak. Hiszen a szövetgyártó is hasonló gyorsasággal kap választ megrendelésére a fonóüzemből. A kereslet-kínálat, a hiány és a bőség nagy hatalomosztó ... Ha a változás egyelőre még nem is átütő erejű, de vendéglátóiparunk dolgozói egyik-másik étteremben már leszálltak a magas lóról. Mintha a korábbinál nagyobb becsben tartanák a vendéget, s most már nem kegygyakorlók, amikor „csak” kisadagot, egytálételt, főzeléket kérnek tőlük. Mintha megváltozott volna a vendég és a vendéglátó korábbi erőpozíciója. Persze, nem általában, nem mindenütt. De a vendéglátók korábbi erőfölénye mégiscsak halványodik. Ezt jelzik az éttermek idehaza korábban nem tapasztalt, önmagukat kellető, hirdető táblái, a vasárnapi kedvezmények és más üzleti fogások. Az is igaz, persze, hogy a vendéglátóiparban nem any- nyira a kereslet-kínálat viszonyok, mint inkább a megemelt árak rendezték át a korábbi erőpozíciót. njánlatok a Tv-ben Nem így az építőiparban. Ha országosan nem is (ösz- szességében még mindig több a rendelés, mint az ágazat kapacitása), de némelyik megyében, illetve egyik-másik szakmában — elsősorban a mély- és az útépítésben — máris érződik, hogy az ország a szokásosnál kevesebbet áldozhat új beruházásokra, fejlesztésekre^ Következésképpen mind több építő és tervező cég hangoztatja, hogy ezentúl nemcsak a forintra, hanem a fillérre is jobban néznek: elvállalják a tatarozást, a korszerűsítést, a kevesebb pénzt hozó kisebb munkákat is. A Volán is nap nap után ajánlja magát a televízióban: a benzindrágulás mellett a vállalatok számára költségesebbé vált a közúti fuvarozás, következésképpen: amit jelei lehet, vasútra terelnek. Persze, a Volánnál sem akarják, hogy nagy értékű teherautók munka nélkül vesztegeljenek: reklámjaikkal alakosság kegyeibe próbálnak férkőzni: tüzelő- és építőanyag, probán-bután gáz, fűtőanyag szállítására, bútorok költöztetésére, de még méhek vándoroltatására is ajánlkoznak. Korábban szinte — ahogy mondani szokás — lábon elkelt minden. A bútort akár ki sem kellett volna rakni a vagonból, a vevő vitte máris. Nemrégiben viszont a tavalyi „nagybevásárlás” után visszaesett forgalom fellendítésére csökkentette árait a BÚTORÉRT. Úgy tűnik hát, hogy a szállítók, az eladók hatalmi pozíciója imitt-amott megingott már. Szó sincs persze igazi hatalomváltásról. Egyrészt a változás csak részleges, csak egyik-másik területre igaz, másrészt mégnem is igazi; inkább csak a változások jelei érzékelhetők. Előnyben a vevő Ha ezek a jelek gazdasági kényszerből (vagyis a lassúbb gazdasági növekedésből, a visszafogott beruházásokból) fakadnak is, mi fogyasztók, mindenképpen szurkolhatunk a jelek markánsabbá válásáért. És végű) is — jóllehet, átmenetileg kényelmetlenséget, fejtörést okoz majd a mérséklődő rendelés, a csökkenő igény — gazdasági életünk szereplői is jobban járnak, ha a vevő és a szállító hatalomváltása mellett teszik le voksukat. Hogy miért? Egyszerűen azért, mert gyorsabban, pontosabban és azt kaphatják, amit megrendelnek. Ily módon ők is előbb, és az igényekhez igazodva teljesíthetik vevőik kéréseit. Ilyenformán aztán mindenki jobban bízhat a termelés előző láncszemében: nem kell rendelésekben „rátartani”, nem muszáj a termelés biztonságához alkatrészeket, anyagokat - „tartalékolni” (következésképpen kevesebb készlet után kell járulékot fizetni). És ha a termelő, a kereskedő, a vendéglátó és a szolgáltató kénytelen jobban dolgozni, végső soron a fogyasztó — akiért végül is az egész történik — lesz a legnagyobb haszonélvező. Molnár Patrícia
