Békés Megyei Népújság, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-03 / 206. szám
1980. szeptember 3., szerda o i:i^UKT‘lcl Napjaink témái Szabad rendelkezésű jövedelem Konténerkölcsön: az ócsai Vörös Október Mgtsz társulást hozott létre az anyagmozgatás korszerűsítéséért. A nehéz fizikai munkát jelentő zsákolás helyett kidolgozták az ömlesztett áruk, termények műanyag konténerrel való rakodásának technológiáját. A figyelemre méltó anyagmozgatási rendszerhez többek között konténertöltő berendezés és nagy teljesítményű, tehergépkocsira szerelhető forgódoru is tartozik. Újdonság, hogy az érdeklődőknek nem kell megvásárolni a gépeket, hanem például olyan idénymunkára, mint a közelgő őszi vetés kölcsön is vehetik azokat. Felvételünk az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár egyik gépbemutatóján készült (MTI-fotó: Páhok Péter felvétele — KS) Rajt előtt a cukorgyárak Jövedelmünk igényeinkhez mérten mindig kevés. Ahhoz azonban, hogy alapvető szükségleteinket kielégíthessük, elegendő. Ezek a szükségletek — valamint bizonyos kötelezettségek — jövedelmünk nagy részét fölemésztik. Marad viszont egy bizonyos pénzösszeg — családtagonként, egyénenként erősen eltérő summa ez —, aminek fölhasználásáról belátásunk — - igényeink, kedvünk, érdeklődésünk stb. — alapján dönthetünk. A forintnak ezt a részét nevezik szabad rendelkezésű jövedelemnek. Nagyon egyszerű példával élve: a Kovács család havi jövedelme tízezer forint. Ebből először — lévén törvénytisztelő állampolgárok — az el nem kerülhető kiadásokat róják le; a lakbért, az adót, a szerény hétvégi telek és házacska, valamint a gépkocsi után, azután befizetik az OTP-hitel törlesztésének részletét, aminek fejében a gyerekek szobájában ott áll az új bútor. Ezeknek1 a kiadásoknak az egyik csoportja — a lakbér, az adó — nem szabadon választott; állami rendelkezések teljesítése. A másik csoport azonban — az adó, a hétvégi ház, a kocsi után, a hiteltörlesztés — egy korábbi, saját elhatározásból született döntés következménye, most már kötelesség formájában megjelenve. Kovácsék ezzel még nem értek a kivonás, az osztás végére, hiszen enni kell, gázt, villanyt fizetni, tisztítószereket venni, s így tovább. Üjabb ugyan már A különböző energiatakarékossági intézkedések hatására, mintegy a harmadára csökkent az energiafelhasználás növekedési üteme a kohászatban és a gépiparban. Míg az előző ötéves tervidőszakban a KGM-vállalatok termelésük növekedését csak évi 4—4,5 százalékos energiaigény-növekedéssel tudták megvalósítani, addig ez évre 1,2—1,5 százalékra mérséklődött ez az arány. A pártós kormányhatározatok szellemében a tárca minden ágazatára és minden vállalatára kötelező komplex energiagazdálkodási és ellenőrzési rendszert vezetett be, a KGM és a vasasszakszervezet ötéves együttműködési progranem kötelező jellegű, mert például az élelmiszer-kiadások összege családonként erősen különbözik, de állandóan ismétlődő elkerülhetetlen kiadások ezek, s lekötik a jövedelem további részét. Ami most már mindezeken felül fennmarad Kovácséknál — mondjuk havi kétezer forint, azaz a teljes bevétel húsz százaléka — az a szabad rendelkezésű jövedelem. Azért szabad rendelkezésű ez a rész, mert saját belátása szerint dönt a család arról, hogy mire fordítsa. Gyűjtsék-e új tv-készülékre, külföldi utazásra, a gépkocsi majdani cseréjére, vegyenek-e a nagyfiúnak' cipőt, vagy inkább a kislánynak a maga kinézte indiai pamutruhát, esetleg Kovácsné óhajait kellene méltányolni, a már-már halaszthatatlan ágyneművásárlás érdekében ? Érdekes és jellemző módon az emberek egy része — s éppen nem a keveset keresők —, azért tartja jövedelmét kicsinynek1, mert korábban hozott döntései fölemésztik forintjait. A hiteltörlesztés, a gépkocsitartás, a nagy értékű tartós fogyasztási cikk, a külföldi utazás az illető szemében kizárólag költségként jelenik meg, s elfeledkezik1 azok életkörülményeket javító — életszínvonalat növelő — hatásáról. Csakis azt hangoztatja, hogy mire kifizeti a kötelezőt, alig vagy egyáltalán nem marad szabad rendelkezésű pénze. Az ilyen és hasonló esetek arra mutatnak, hogy a jövedelmek értékelése — s a kümot dolgozott ki, rendszeressé váltak a tapasztalatcserekonferenciák a gyárak között, többször kiadták az energiatakarékossági ötlettárat, vagyis széles társadalmi összefogással sikerült jelentős eredményeket elérni az energiatakarékosságban. A kormány ez év elején energiagazdálkodási program kidolgozását írta elő. amelynek részeként a KGM-nek több irányú feladatot kell megoldania. A program kidolgozásánál a gépiparnak, mint háttérágazatnak, műszaki feljesztési tervet kell kialakítania. A tárca felmérte, elsősorban gazdaságossági számítások útján, hol érdemes fejleszteni. Több iparlönböző kiadási csoportok' egymáshoz viszonyított arányának megítélése — meglehetősen szubjektív mozzanatok sorozatából áll. Különböző számítások és becslések szerint a szabad rendelkezésű jövedelemhányad tág határok — az ösz- szes jövedelem három és hatvan százaléka — között mozog, ráadásul gyakran változik, mert hiszen a fizetésemelés éppúgy befolyásolja, mint a keresők és az eltartottak aránya a családban stb. Ennek a jövedelemrésznek az aránya a bérből élő családoknál mostanában átlagosan 15 és 20 százalék között helyezkedik el, figyelemmel a kötelező, illetve az állandó kiadások emelkedésére. Kézenfekvő: ha emelkednek a kötelező, s az el nem kerülhető állandó kiadások, akkor zsugorodik a szabad rendelkezésű jövedelem, amennyiben a jövedelmek változatlanok maradtak. A reagálás erre sokféle lehet. Így például a kiadási szerkezet módosítása — az olcsóbb élelmiszerek keresletének emelkedése, az ipar- cik'kvásárlások csökkentése —, a megtakarítások mérséklése, vagy — és — a munkajövedelmek növelése, de csakis a társadalom számára értékesebb teljesítmény fejében. Talán fölösleges is leírni: hosszú távon ez az utóbbi az egyedül járható — a közérdeknek és az egyéni érdeknek egyaránt eleget tevő — út a jövedelemnek, s azon belül a szabadon fölhasználható forintok gyarapítására. vállalatnál kísérleteket is végeztek, elsősorhan a ház- f tartási készülékek, a kommunális fogyasztási termékek, a kazánok és más energetikai berendezések területén, felmérték a mezőgazda- sági szárítástechnológiákat, a hulladékhasznosítást. A számítások szerint némi beruházással, fejlesztéssel jelentősen csökkenne az energiafelhasználás, s legalább tízszer annyi energiahordozó takarítható meg. Egyébként már ebben a tervidőszakban is jó néhány eredményes kezdeményezés valósult meg. Az MMG Automatika Művek például már sorozatban készíti a gáztakarékos vágópisztolyokat. Föld, fű, víz, levegő Biológiai környezetünk védelmében A szocialista országok mezőgazdasági könyvkiadóinak vezetői 1976 óta kétévenként összeülnek, hogy a környezeti kiadványokat megbeszéljék, egyeztessék. A KGST- együttműködésnek nagyon jó példái a nemzetközi szerzőgárda által írott, minden országot érintő könyvek megjelentetése. Ennek keretében minden szocialista könyvkiadó vállalta, hogy átvesz „társaitól” egy-egy olyan kiadványt, amely a hazai közönség számára is érdekes, hasznos lehet. A környezetvédelem témakörében az első összefoglaló mű Csehszlovákiában „A talaj, a növényzet, a víz és a levegő védelme” című könyv. A szerzőtrió — Karéi Juva, Antonin Hrabal és Václav Tlapák — célja az volt. hogy munkájukban rámutassanak a természeti források jelentőségére, figyelmeztessenek e források károsításának és pusztításának veszélyére. Hangsúlyozzák a víz, a levegő, a talaj és a növényzet védelmének égető szükségességét, az elméleti és gyakorlati intézkedések eredményét. Könyvük fő gondolata, hogy a természet védelmében minden fórumot meg kell ragadni; a társadalomban a környezet óvását mindenki tartsa fontosnak, és egyéni lehetősége szerint vegyen részt e pótolhatatlan nemzeti vagyon megvédésében. A kiadvány leleplező fotókkal mutatja be a pusztítást és rombolást, az emberi felelőtlenséget. De láthatunk fekete-fehér képeken is gyönyörű csehszlovák tájakat, ahol harmonikusan oldották meg az ember és gazdasági környezetének jelenlétét a természetben. Ez a kiadvány tartalmazza a csehszlovák szomszédaink környezetvédelmi tapasztalatait, elgondolásait, törekvéseit, amelyeket majd remélhetően a hazai szakemberek is hasznosítani tudják. Cardett és Dizzy a győri Cardo Bútorgyárból Kétszemélyes fekvőhelyek gyártását kezdték meg a győri Cardo Bútorgyárban. Az egyik újdonság a Cardett nevet kapta. Nappali szobákban és hálószobákban egyaránt elhelyezhető, ugyanis napközben kanapévá lehet összecsukni, s így kis helyet foglal a házgyári lakásokban. Éjszakára kényelmes ággyá nayobbítható a tele- kárpitor bútordarab. Az év végéig 200-at adnak át belőle a hazai kereskedelemnek. A másik újdonság a Dizzy fantázianevű franciaágy, amely a Cardo gyár ismert franciaágyánál, az Opálnál díszesebb. Tölgyfából, kőris- furnérral készül, fekvőfelületét többféle színű bútorszövettel, illetve bársonyszerű plüssel borítják. Stílusban. megjelenésben hozzáillő éjjeliszekrényt is készítenek. Az idén mintegy 500 Dizzy ágy hagyja el a győri gyár gépsorait. Az elkövetkező hetekben egy-két mezőgazdasági üzemben megkezdik a cukorrépa szedését. A cukorgyárak felújítása, rekonstrukciója befejezéséhez közeledik, a hónap közepén várható a kampány beindítása. A Sarkadi Cukorgyár üzemi főpróbája szeptember 17- én és 18-án lesz. Ekkor derül ki, hogy a karbantartásra fordított 50 millió forint és a rekonstrukcióra költött 90 millió forint mit eredményezett. A rekonstrukciónak egyik legjelentősebb tétele a régi, elavult kémény helyén épült 65 méter magas új kémény, a 10 ezer köbméteres melasztartály, a 6 ezer négyzetméternyi szilárd burkolatú répatároló, és az új iparvágány. A kampány idején kerül kivitelezésre a 4,5 megawattos turbinagépcsoport szerelése, mely a gyár gőzvezeték-rendszerének teljes átépítését követelte meg. A több mint 7 ezer 700 hektáros területről hektáronként 38 tonnás átlagtermésre számítanak' Sarkadon. A szállítási terveket elkészítették, a MÁV, a Volán és a partnergazdaságok illetékeseivel részletesen egyeztették a szállítási programot. A termelő üzemek részére a nyersszelet szárításához alapanyagot biztosít a gyár. Az elmúlt évben a Sarkadi „Ma újdonság, holnap gyakorlat” sorozatban jelent meg dr. Kapeller Károly szerkesztésében „A fűszerpaprika nagyüzemi termesztéstechnológiája” című könyv. Mint a bevezetőben olvasható, napjainkban egyre nő a fűszerpaprika-termesztés jelentősége. Jól bizonyítja ezt, hogy 1970-ben kevesebb mint 7 ezer tonnát, 1978-ban már 12 ezret exportáltunk. Mégis sok problémája van a termesztésnek, főként ami a növényvédelmet, öntözést, tápanyagellátást illeti. Ebben kíván segíteni az öttagú szerzői közösség, amikor közreadja átfogó művét. A könyv a legfrissebb kutatási eredmények birtokában ismerteti Cukorgyár az olajtüzelésről áttért a földgáztüzelésre, s a felszabadult olajtartályokat a környező termelőszövetkezeteknek' tárolásra átadták. A Mezőhegyesi Cukorgyár 8 ezer hektárról dolgozza fel a répatermést, várhatóan 320 ezer tonnát, ami megközelíti az elmúlt évit. A kampányt előre láthatóan szeptember 19-én kezdik. A termelők szeptemberi és októberi szállítási készsége igen magas, ezt az elkövetkező héten az ésszerű készletezés szintjének1 megfelelően alakítják. Az idén is mintegy 100 honvédségi tehergépkocsi segíti majd a gyár körzetében a répászál- lítást. Az idén beruházásra több mint 26 millió forintot fordítottak a Mezőhegyesi Cukorgyárban. Egyebek között megvalósították a zsákoló automata beépítését, korszerűsítették a vasúti mérlegeket és mérlegházat, új rakodógépet helyeztek üzembe. Ez évben is több mezőgazdasági üzemmel együttműködve szovjet gyártmányú prizmázógépek üzemelnek, melyekkel fokozottabban biztosítható a tisztább, jobb minőségű répa, mely egyben alapja a répafeldolgozásnak. Az idén nagy mennyiségű szellőztetett répa tárolását tervezik a gyártelepen. a talajműveléstől kezdve a feldolgozásig, tárolásig a termesztés minden mozzanatát. Részletesen leírja a tápanyagellátás, öntözés helyes módozatait is. Haszonnal forgathatják termesztők, technológusok és üzemszervezők. Szintén sorozat, az Élelmi- szeripari szakmunkáskönyvtár tagjaként jelent meg az Édesipari gépek című könyv. Mint Donkó Margit szerkesztő írja bevezetőjében, nagyon fontos, hogy a jövő szakmunkásai, a bonyolult és drága gépek kezelői alapos szakmai tudással rendelkezzenek. Ezt segítik a részletes szerkezeti, működési leírások, rajzok, a könyv áttekinthető felépítése. Félidőben tart Miskolcon, a Lenin Kohászati Művekben a 3-as kohó átépítése. A munka jól halad, tartani tudják a Tdle ncvennapos határidőt. A három nagyolvasztó közül a javítás alatt álló a legnagyobb, ezt 1952-ben építették. 1975-ben végeztek egy kisebb javítást rajta, most pedig teljesen-felújítják. Az eredeti hétszázhatvannyolc köbméteres térfogatát kilencszázötven köbméterre bővítik (MTI-fotó: Kerényi László felvétele — KS) Veress Tamás Energiatakarékosság a kohászatban és a gépiparban Új mezőgazdasági szakkönyvek
