Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-05 / 182. szám

1980. augusztus 5„ kedd o lENiUJkfito Az elnökség Kurucz Imre előadását hallgatja Fotó: Veress Erzsi Mezőgazdasági nyári egyetem Szarvason A kérdést sokan felteszik manapság, különösen me­gyénkben. Még be sem fe­jezték a belvíz okozta ká­rok helyreállítását, máris itt van az újabb elemi csa­pás, az árvíz. Lesz-e elegen­dő építőanyag az újjáépítés­hez. mire számíthatnak a károsultak ? Erről érdeklőd­tünk a megyei tanács keres­kedelmi osztályán. Elmondották, hogy az épí­tőanyag-forgalom az elmúlt hónapokban összességében nem volt nagyobb, mint ta­valy júliusban. Hullámle­mezből, födémgerendából, falburkolócsempéből viszont sokkal többet adtak el 1979 Vörös Csillag! Ha nem is kényeztetett el bennünket túlságosan a nyár, egy csalhatatlan jele van je­lenlétének: a városi játszó­terek szereinek rohamos romlása. A gyerekeknek több idejük van hintázni, csúsz­kálni, tornázni a tavasszal rendbe hozott különféle sze­reken, és bizony július vé­gére itt-ott már alig lehet igénybe venni a hintákat, csúszdákat stb. Egyiknek a lánca szakadt el, s ahogy a gyerekek mondják, „irtó csá- lés”, a másik ülőkéjéből a lécek nagy része hiányzik, a csúszdák bádoglemeze sok helyen megsérült, és nem csak a nadrágot szakítja fel. A patronálok jobbára csak a tavaszi felújítások során je­leskednek, hogy hónapok múltán mi történik a játszó­terekkel, arra nem mind­egyikük figyel. fl szabadtéri játékok félideje Szegeden A félidejéhez érkezett a Szegedi Szabadtéri Játékok idei előadássorozata: a Dóm téri hatalmas színpadon ed­dig 8 előadáson 35 000-en gyönyörködhettek Páskándy Géza: Kálmán király című drámája, valamint Verdi Falstaff és Bizet Carmen cí­mű operája előadásában. Eddig egyszer sem kellett a játékokat eső miatt megsza­kítani. hasonló időszakához képest. Jelenleg falazóanyagokból, cserépből ki tudják elégíteni az igényeket. Cementet és meszet ugyancsak megfelelő mennyiségben tárolnak a TÜZÉP-telepeken. Február­tól általában javult az ellá­tás. Ennek ellenére csak el­vétve lehet kapni állványfát, vasbetongerendát és külön­böző béléstesteket. Az elkövetkezendő hóna­pokban arra számítanak, hogy kielégítő lesz az építő­anyagok kínálata. A károk felmérése folyamatban van. Természetesen először az elemi csapást szenvedett lakosság jó áruellátásáról gondoskodnak Nem így a békéscsabai vasútállomás Vörös Csillag Szocialista Brigádja, amely­nek tagjai az Gr utca és környéki játszótereket patro­nálják. Ök „menet közben” is ellenőrzik a szerek állapo­tát, és ahol szükséges, ott segítenek. Kovács István a brigád vezetője. A gyermek­év alkalmából vállalták a játszóterek rendben tartását, s számukra 1979. december 1-gyel nem fejeződött be ez a vállalás. Az idén már csaknem 400 órát fordítottak a szerek javítására és 150 folyóméter lécet használtak fel. Az iskolákban piros pon­tot kapnak napi helytállásu­kért a legkisebbek. A Ko­vács-brigád Vörös Csillagot érdemel — méltán nevezik így. Átadták a várszínbázi dijakat Tegnap délelőtt Gyulán, a városi tanács dísztermében Dér Lajos tanácselnök-he­lyettes adta át a Gyula vá­ros Tanácsa által alapított „Várszínházért” díjakat. Eb­ben a díjban az idén három színművész részesült: Már­kus László, Bács Ferenc és Lukács József. A megyei ta­nács vb művelődésügyi osz­tálya ez évben két nívódíjat adományozott. Ezt a Ko- dály-est kiemelkedő meg­valósításáért Sík Ferenc ren­dező és Melis György, az Operaház magánénekese kap­ta. Az idei immáron a máso­dik alkalom, hogy megnyi­totta kapuit a Tessedik Sá­muel Mezőgazdasági Nyári Egyetem Szarvason. A TIT Békés megyei szervezete és a DATE mezőgazdasági főis­kolai kara szervezésében augusztus 4-én délelőtt tar­totta meg a nyári egyetem tanácsa a megnyitó ünnepsé­get a szarvasi mezőgazdasá­gi főiskolán. A részvevőket Juhász Sán­dor, Szarvas város Tanácsá­nak elnökhelyettese köszön­tötte. Előadásában Szarvas múltjával, Tessedik Sámuel munkásságával ismertette meg a hallgatóságot, majd felsorolta és jellemezte a vá­rosban működő oktatási és kutatóintézményeket. Kurucz Imre, a TIT főtit­kára megnyitó előadásában áttekintette a nyári egyete­mek történetét, amelyek kö­zül a legidősebb a második világháború után alapított debreceni, a legfiatalabbak egyike pedig tavaly született Szarvason. Az elmúlt évben az ország 23 nyári egyetemé­nek 3 ezer hallgatója volt, fele magyar, a másik fele külföldi — többségük kapi­talista — országból jött. Az egyetemek színvonalára jel­lemző, hogy egyre több vál­lalat és intézmény tekinti szakmai továbbképzésnek és küldi dolgozóit a megfelelő témájú előadásokra. Sikeré­nek titka, hogy ennek az is­meretterjesztésnek a fő sa­játossága a pihenve tanulás. A hallgatók az oktatás mel­lett megismerkedhetnek ha­zánk legszebb tájaival, an­nak helytörténetével és je­lentősebb létesítményeivel is. Az előadások témái aktuáli­sak, • tudományosan is kifor­rottak, és így alkalmasak az ismeretterjesztésre. A mező- gazdasági nyári egyetem megszervezése az élelmiszer- termelés gyors ütemű fej­lesztésével vált egyre idősze­rűbbé. A Tessedik Sámuel Nyári Egyetem megnyitásá­val — mondta Kurucz Imre — törleszteni kívánjuk az agrárértelmiséggel, e legdi­namikusabban fejlődő szak­embergárdával szembeni adósságunkat. Két hétig a moszkvai olimpia eseményei tartották lázban az országot. Több millióan a televízió képer­nyője előtt ülve kísérték fi­gyelemmel az izgalmas ver­senyeket. Mindig, de ilyen­kor különösen bosszantó, ha elromlik a készülék, körül­ményes a megjavítása. En­nek elkerülésére szervezte meg a GELKA július 19-től augusztus 2-ig az olimpiai ügyeletet. A megyei tapasztalatokról tájékoztatta lapunkat Lődy András, a GELKA Békés megyei kirendeltségének a vezetője. Elmondotta, hogy Békéscsaba két, Orosháza, Békés. Gyula, Mezőkovács- háza és Szeghalom egy-egy szervizében megerősített, a szokásosnál hosszabb mű­szakban dolgoztak a szere­lők. A készülékeket 48 órán belül ,a műhelyben vagy a bejelentő lakásán megjaví­Biró Ferenc, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese a VI. ötéves terv mezőgaz­dasági célkitűzéseivel ismer­tette meg hallgatóságát. Az előadó vázolta hazánk gazda­ságának helyzetét, majd a jövőre irányuló tervcélokat is jellemezte. Mezőgazdasá­gunknak nagy szerepe lesz exportunk növelésében, első­sorban a gabona, az állati termékek és a növényi ola­jok keresettek a külföldi pia­cokon. Gabonatermelésben a 15—16 millió tonnát, húster­melésben a 2,3—2,4 millió tonnát irányozták elő a VI. ötéves terv végére. Ezeknek a nagy számoknak az eléré­sében hajtóerő a mezőgazda­ságban dolgozók szakértel­me. Ennek állandó tovább­képzéséhez nyújt segítséget a nagy agrárreformer, Tesse­dik Sámuel nevét viselő nyá­ri egyetem — fejezte be elő­adását Biró Ferenc. Végezetül Csatári Béla, az MSZMP Békés megyei bi­zottságának titkára megyénk mezőgazdaságának sajátossá­gait vázolta fel a hallgatók­nak. Elmondta, hogy Békés megyében az aranylöszháttól a terméketlen szikig minden talajtípus megtalálható. A nagy szóródás ellenére az or­szág mezőgazdasági termé­kének 8-9 százalékát ez a megye adja. Jelentős az ál­lattartás, az elmúlt évben egymillió sertést hizlaltak fel a mezőgazdasági üzemek és a kistermelők. Csatári Béla hangsúlyozta, hogy a jövőben javítani kell a ter­mőföld biztonságát és ter­mőképességét. Jelenleg 25 ezer hektáron árvíz, 20 ezer hektáron pedig belvíz csök­kenti a mezőgazdaságilag megművelt terület termés­hozamát. Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy me­gyénkben sok oktatási és ku­tatóintézmény működik, vi­szont a mezőgazdasági üze­mek nem igénylik megfele­lően ezek tudományos ered­ményeinek gyakorlati hasz­nosítását. Az ünnepi megnyitó záró­aktusaként a résztvevők megkoszorúzták Tessedik Sá­muel sírját. tották. Az automata éjszaka is regisztrálta a telefonhívá­sokat. Ilyen módon éjsza­kánként 20—30 bejelentés érkezett az István király té­ri szervizbe, ahonnan más­nap reggel azonnal elindul­tak a szakemberek ,a meg­adott címre. Az alkatrész- ellátás szintén zökkenőmen­tes volt. A budapesti köz­ponttól külön túrakocsik hozták a szükséges anyago­kat. A kirendeltségvezető sze­rint a legnagyobb forgalmat a békéscsabai és a gyulai szerviz bonyolította le. Na- ponta mintegy 80—100 fe­kete-fehér, illetve színes té­vé várta a szakavatott ke­zeket. Végül is az akció si­kerrel zárult. A megyében legalább 800—1000 tévétu­lajdonos még idejében be­kapcsolhatta a megjavított készülékét. R endszeres olvasója va­gyok egyik napila­punk népszerű állan­dó rovatának, amely az „Itt tartunk” címet viseli, össze­állítás friss adatokból: mi­ként alakult főbb népgazda­sági ágazataink termelése az előző év hasonló időszakához képest. Legutóbb megtudtam — épp a napokban —, hogy az év első öt hónapjában a múlt év január—májusi eredményéhez viszonyítva némileg csökkent az állami és a szövetkezeti ipar ter­melése, bár egyes területe­ken, többek között a textil- ruházati, az építőanyag-, a villamosenergia-iparban, vagy az alumíniumkohászat­ban növekedés tapasztalha­tó. Több lakást adtak át, de ugyanakkor kevesebb építé­séhez kezdtek hozzá, a me­zőgazdasági termékek felvá­sárlása csekély mértékben alacsonyabb volt, viszont több élőállatot vásároltak fel, s míg az import mér­séklődött, lényegesen több árut exportált az ország. Fontosnak tartom a statisz­tikának ezt a józanságát ah­hoz, hogy a magam tájéko­zottsága hiteles legyen. De túl a számszerűségeken, min­dig megfogalmazódik ben­nem a kérdés: hol tartunk a számokkal kevésbé, vagy egyáltalán nem mérhető társadalmi tünetek számba­vételével, amelyek természe­tesen az ilyen statisztikai összesítésekben is tükröződ­nek. Más szavakkal: azt köve­tően, hogy annyit hallunk, olvasunk a nehézségekről, a további fejlődés bonyolultab­bá vált feltételeiről, ame­lyeknek megteremtéséhez a korábbinál nagyobb össze­fogásra, fegyelmezettségre van szükség, vajon mind­annyian komolyabban vesz- szük-e a munkát, önmagun­kat, saját küldetésünket, s hozzáteszi-e mindenki azt a pluszt a közös erőfeszítések­hez, ami nélkül még a sze­rény mértékű előrehaladás sem lehetséges? Erre a kér­désre ma nem lehet egyér­telmű igennel felelni. Dolgozunk, dolgozgatunk, hát persze. Reggel munká­ba megyünk, onnét este ha­za, és otthon is mindig akad tennivaló, okkal panaszkod­nak annyian örökös fáradt­ságról. De ha elnézem itt a házunk előtt felbontott út­testet, ami jó két hónap óta úgy áll, ahogyan felbontot­ták, enyhén szólva lassúnak találom a tempót.' Hétszámra nem dolgozik itt egy terem­tett lélek sem, a' táblát is eltüntették, már jó ideje, amely azt adta hírül, hogy ezt a munkát a harmadik negyedévben készen átadják. Néha megpezsdül a környék: furcsamód épp szabad szombatokon. A plüsz bé­rért, ami ilyenkor jár, va­jon tényleges plusz-e a tel­Megyénk ipari, mezőgiazda- sági és fogyasztási szövet­kezeteinek lapja, a Békés megyei Szövetkezeti Élet augusztusi száma is gazdag tartalommal jelent meg. Az első oldalon közli a lap Csa­tári Bélának, a megyei párt- bizottság titkárának ünnepi köszöntőjét, melyet a nem­zetközi szövetkezeti nap me­gyei ünnepségén mondott el. Hírt ad a Szövetkezeti Élet a szarvasi körzet 11 termelő- szövetkezetének összefogá­sáról, mely jó alapja lehet a hosszú távú együttműködés­nek. Részletes beszámolót ol­vashatunk a második olda­lon a Körösök Vidéke Tsz- Szövetség Kötegyánban tar­tott elnökségi üléséről. Ezen az alaptevékenységen kívüli munka, más szóvai a mel­léküzemágak kérdése volt az egyik napirendi pont, majd megtárgyalták az 5. körzet szövetkezetpolitikai felada­tait. Portrét olvashatunk Ba­logh Lászlóról, a békési Egyetértés Tsz elnökéről. jesítmény? S olyan ráérősen mozog akkor is mindenki. Nem ritkák a hosszú pihe­nők, a kedélyes fröccsözé- sek. Pár éve még divat volt el­marasztalni a munkásokat az ilyen csellengésekért. Jó, hogy kezdünk leszokni er­ről. Ma inkább azt kérdez­zük: nem a szervezéssel van valami baj? Netán a tech­nológiával? Még mindig több mindenbe belefogunk, mint amennyire lehetősége­ink, adottságaink engednék? Elapróznánk magunkat, ami­kor erőink koncentrálására lenne szükség? Ilyen és ha­sonló kérdéseket sokszor fölteszünk magunknak s az, aki hangosan is kimondja, gyakran kap vállvonogatást válaszként. Mérgez az ilyen egykedvűség. Más szóval közönynek ne­vezik1. Azért veszélyes, mert fé­kezi, lebénítja az embert. Azt öli meg bennünk, ami talán a legfontosabb előre­vivő erő: a teremtő ember vágyát az alkotásra. Azt a képességet, amely keletke­zésük pillanatában felfogja a közösségi célok és szán­dékok jelzéseit, s azokra azonnal cselekvéssel reagál. Ahogy a kombájnosokat az aratás nagy munkája, már a hullámzó búzatáblák látvá­nya is. A vérbeli bányászt a feketén csillogó szénfal. A matematikust az ismeretlen képlet megoldásának izgal­ma. Melyek az összetevői a közönyösségnek, ami látszó­lag érzéketlen a többre-jobb­ra való ösztökélés iránt? Van egészséges indítéka is. Az a körülmény, amit mind­annyian látunk1, tudunk: amerre nézünk, épül, gya­rapszik az ország, szűkebb és tágabb környezetünk. Ezt látva sokan nem is szeretnek a gondokon rágódni, s ha valaki szóba hozza előttük, akadnak, akik1 el sem hi­szik, hogy itt meg ott any- nyiféle probléma, gond léte­zik. Fölvettünk egy megle­hetősen kényelmes életrit­must, és hajlamosak va­gyunk elfelejteni, hogy tár­sadalmi méretekben a kö­zöny, az eltunyulás nemcsak a jövő várható eredményei­től foszthat meg bennünket, hanem egymástól is elidege­nít. T alán ez a legveszélye­sebb az egészben. Hogy a közönyös em­bert nem érdekli a másik ember. Az ilyen és hasonló okfejtések végén már éle­sebben vetődik fel a kérdés: „hol tartunk hát?” S. azt érezzük: ami feleletet a sta­tisztika tud adni, bármily sok is, nem elegendő. A sta­tisztika az elmúlt időt re­gisztrálja. De nekünk fel kell tudnunk mérni a jö­vőnket is. akit országgyűlési képvi­selőnek választottak. A szolgáltatások dinamikus növekedéséről és az ebből fakadó szövetkezeti felada­tokról interjút közöl a lap, és egy olvasói levél nyomán ad hírt a huny.ai Hunyadi Tsz munkaruha-ellátásáról. Két összeállítás köszönti az alapításának ‘ 30. évfordu­lóját ünneplő szarvasi Szi­rén Ruházati Szövetkezetét. Interjú szól a fogyasztói ér­dekvédelemről és rövid ri­portban bepillantást nyerhe­tünk a szarvasi Dózs,a Ter­melőszövetkezet üzemorvo­sának tevékenységébe. Figyelemfelhívó és gondo­latébresztő cikk foglalkozik az egyre fokozódó belvízzel, amely veszélyezteti a Csaná­di aranylöszhát kitűnő föld­jeit. De olvashatunk a COOPTOURIST szolgálta­tásairól, ,a szövetkezeti ko­operációkról és arról is, hogy a szövetkezetek össze­fogásával oldódik meg rövi­desen Békéscsaba tejellátása. A Veszprémi Erdőgazdaság harmincnyolcmillió forintos költ­séggel bővítette a zirci fafeldolgozó üzemét. Az új gépekkel felszerelt üzemben évente huszonötezer köbméternyi fát dol­goznak fel a bútoripari igényeknek megfelelően. Képünkön: rakodógéppel helyezik a rönkfát a görgősor elejére (MTI-fotó: Rózsás Sándor felvétele — KS) V. D. K. T. M. Zökkenőmentes olimpiai ügyelet Kovács Imre Megjelent a Szövetkezeti Élet Hol tartunk? Kielégítő lesz az építőanyagok kínálata

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom