Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-12 / 188. szám

1980. augusztus 12., kedd o Szép Sző a tévében Csehszlovák gyerekek Békéscsabán Képünk a gyopárosfürdöi kiránduláson készült. A csehszlovák pajtások ellátogattak a me­gyei népművészeti szaktáborba, ahol többek között a szövés, fonás tudományát sajátíthatták el Fotó: Gál Edit József Attila folyóiratának, a Szép Szó-nak a fejlécéről választotta címét a televízió októberben induló új iro­dalmi sorozata. Kéthavonta, mintegy 70 percben olyan szépirodalmi és kritikai ösz- szeállítás szerepel majd a képernyőn, amely — a köl­tő eszmei örökségét vállalva — értékes alkotások bemu­tatása mellett az irodalmi élet különböző jelenségeivel foglalkozik. A tervek szerint a Szép Szó egy-egy számában vál­tozó hangsúllyal szerepelnek novellák, versek, egyfelvoná- sosok, beszélgetések és vi­ták. Teret kapnak most in­duló fiatal írók és költők, s bemutatnak olyan doku­mentumokat, amelyeket nem­zetközi örökségként, illetve nemzeti vagyonként tart számon az irodalom. A mű­sorban — melynek szerkesz­tő bizottságában Baranyi Fe­renc, Bata Imre és Koczkás Sándor dolgozik — olyan művekkel is megismerked­hetnek majd a nézők', ame­lyeket még sehol sem lát­hattak, vagy éppen a Szép Szó számára készültek. A nemrégiben befejező­dött Nyitott könyv utódja­ként induló Szép Szó­val egyidejűleg egy másik sorozat forgatása is elkez­dődött. A „Kortársunk ...” a tervek szerint a jövő év elejétől látható a képernyőn. Augusztus 4. és 18-a kö­zött a békéscsabai Kulich Gyula Ifjúsági és Üttörőház meghívására 22 csehszlovák pajtás nyaral a csabai nap­közis táborban. Az ifjúsági ház és a bratislavai közpon­ti Klement Gottwald Úttörő- ház között egy éve alakult ki jó kapcsolat. A múlt nyáron magyar pajtásokat láttak vendégül, s most ezt a meg­hívást viszonozta a békés­csabai intézmény. A csoport­tal érkezett Viera Guothová, az úttörővezetők köztársasá­gi iskolájának vezetője, és helyettese, Olga Kmetová. A gyerekek nemzetiségi est keretében mutatkoztak be megérkezésükkor a napközis pajtásoknak. Itt-tartózkodá- suk alatt többek között meg­ismerhetik Gyula, Szarvas, Gyopárosfürdő, Mezőhe­gyes és Debrecen nevezetes­ségeit. Augusztus 9-én és 10-én azoknál a pajtásoknál vendégeskedtek, akik a múlt évben Csehszlovákiában nyaraltak. lönnek a gyártók az OMÉK-re 56 áves a gödi Fészek Vasárnap rendezték meg a ha­gyományos ünnepséget a gödi Fészekben, a magyar munkás- mozgalom egyik emlékhelyén, amély az idén 56 esztendős. Ve­teránok és ifjak együtt emlé­keztek a Fészek alapitóira, azok­ra a hősökre, akik a munkás- mozgalom nehéz esztendeiben vátlalták az új társadalomért vívott küzdelem nehézségét. Az országút melletti munkás- mozgalmi emlékműnél koszorú­zás! ünnepség volt. A váci já­rás, Dunakeszi és Göd párt- és állami vezetői, a Fészek Intéző bizottságának képviselői helyez­ték el a hála és a kegyelet vi­rágait az emlékmű talapzatánál. Az ünnepség résztvevői ezután a tábor főterére vonultak, ahol Rózsa László, a gödi Fészek in­téző bizottságának vezetője kö­szöntötte őket. A gödi munkásdalkör mozgal­mi és népdalokat adott elő, ez­után a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia fúvószenekarának ze- nekisérete mellett megkoszorúz­ták a főtéren levő emlékművet. A mezőgazdasági gépek jó része már megérkezett az egy hét múlva nyíló or­szágos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás és vásárra. A nagy testű kom­bájnokat, erőgépeket az esti­éjszakai órákban — amikor nem zavarták a forgalmat különösebben — vitték be a BNV területére. A gépek egy része „saját lábon” érkezett, a többit szállítójárművek, trailerek' hozták a vásárvá­rosba. A kiállítás látogatói összesen több mint 300 ne­hézgépet láthatnak. A kiállításon felépítenek egy javítóműhelyt teljes be­rendezéssel. A műhely kö­zépső részén áll majd a nagy E—516-os kombájn, mégpedig megbontott álla­potban. Ezzel szemléltetik egyebek között az elektro­mos és a tüzelőanyag-ellátó rendszer javítását. A szer­vizrészlegben számos mű­szert mutatnak be. Külön érdekessége lesz az OMÉK-nak a régi gépek', gépmatuzsálemek kiállítása. Bemutatnak például Rába 18—20-as traktort, amely az 1930-as években dolgozott a földeken. Az 1920—30-as években alkalmazták a ma­gyar mezőgazdaságban az amerikai Fordson vontatókat, ezekből is láthatnak1 egyet a vendégek. S ott lesz termé­szetesen a G—35-ös traktor, amelyet a felszabadulást kö­vető években a Vörös Csil­lag Traktorgyárban készítet­tek, s kedvelt erőgépe volt a magyar mezőgazdaságnak. A kiállításon mindennap lesz gépfelvonulás. Bemutat­ják az egyik legnagyobb tel­jesítményű kombájnt, a Bi- zon-Gigantot is. Életmentő teenager Tanai Sándort, a tamási Béri Balogh Ádám Gimná­zium harmadik osztályos ta­nulóját életmentő emlék­éremmel tüntették ki. A ti­zenhat éves fiatal, aki a va­kációban kisegítő munkát vállalt a tamási strandfür­dőben, Németh Ferenc hat­vannégy esztendős nyugdí­jas életét mentette meg, aki a meleg vizű medencében rosszul lett és elmerült. A diák ruhástói ugrott a vízbe, a felszínre emelte, és a me­dence szélére húzta az el- alélt embert, akit orvosi ke­zelésben részesítettek. Tanai Sándornak dr. Szabópái An­tal, a Tolna megyei Tanács elnöke hétfőn adta át a ki­tüntetést Szekszárdon, a me­gyei tanácsházán. Folklórtalálkozó A Savaria rendezvényso­rozat keretében a hét végén Szombathelyen országos folklórtalálkozót rendeztek Vasárnap, a találkozó befe­jező napján, a Színház és Filmművészeti Főiskola hall­gatóiból alakult utcaszínház vásári környezetbe illő bo­hózatot mutatott be. Az is­meretlen szerzőtől származó, XV. századbeli Pathelin mes­ter című egyfelvonásos da­rabot. Az előadást követően több táncegyüttes adott mű­sort. Ugyancsak vasárnap nyílt meg a szombathelyi művelő­dési központban a Borsod megye népművészetét bemu­tató, valamint népi bábozás Cseh- és Morvaországban cí­mű kiállítás is Csákvári napok öt kiállítással és a helyi dal­kör hangversenyével megkezdő­dött hétfőn a hagyományos csákvári napok eseménysoroza­ta. A vértesaljai nagyközség művelődési házában a Magyar Nemzeti Galéria 19. századi fes­tészeti anyagából mutat be vá­logatást és legújabb munkáikkal jelentkeztek a csákvári kézi­munka szakkör tagjai. Külön tárlaton szerepel lfj. Fazekas János nádudvari fazekas nép­művész. A tíznapos műsort augusztus 20-án egész napos néptáncbemutató és cserépvá­sár zárja. Békéscsabán, augusztus 9-én, szombaton az egykori tanárok sírjának megkoszorúzásával kez­dődött a békéscsabai polgári leányiskola I929/30-ban végzett diákjainak ötvenéves találko­zója. A hajdani 24-es létszámú A és B osztályok tanulóiból e nem mindennapos találkozóra 28 diáktárs jelenlétét tudta áldozatos kutató, szervező munkájával biztosítani Márton Györgyné, aki szintén az ötven éve végzettek közé tartozik. A megható pillanatokban bő­velkedő találkozóra még a tengerentúlról is érkeztek. Az egykori békéscsabai diáklányok meghatódva emlékeztek az Iskolában együtt töltött boldog gyermekkori évekre a vasárnap délelőtti találkozón. (Az iskola ma szlovák tanítási nyelvű általános és középiskola.) Az öregdiákok beszámoltak egymásnak életútjukról, majd a találkozó hangulatos ebéddel ért véget a Körös Hotel éttermében Fotó: Császár Lajos Csak prédikálunk? Ö résztvevők hozzászó­lásaikkal kiegészítet­ték a testület írásos jelentését. Nem nevezném ezt vitának a szó szoros értel­mében. Tudomásul vették a számokat, a százalékokat. Mennyivel nőtt az egyes cikk­csoportok forgalma, nem megfelelő az iparcikkek választéka. Kárhoztatták vagy dicsérték a közgazda- sági szabályozókat, megje­gyezték: még mindig nin­csenek megkötve a szállítási szerződések, annak ellenére, hogy az év felénél tartunk. Néhányan kifogásolták: az ABC-áruházak csak 50 szá­zalékban vannak kihasznál­va, túlméretezettek a ven­déglátóipari üzletek, a drága pénzen megvásárolt konténe­reket polcoknak használják az élelmiszerboltokban. Ahogy telt-múlt az idő, olyan érzésem támadt, hogy felesleges mindezekről újfent beszélni. Jó néhány fórumon már terítékre kerültek ha­sonló gondok, és ott va­gyunk, ahol a part szakad. Egyszer csak megszólalt va­laki. Szavait olyannyira fon­tosnak tartom, hogy megpró­bálom hűen visszaadni. íme: .,A beszámolóból és q véle­ményekből arra következte­tek: sok még a rejtett tarta­lék. Miért mondom ezt? Csu­pán azért: senki sem beszélt arról, hogy saját vállalatá­nál, szövetkezeténél mit tet­tek, hogyan próbálnak a ne­hézségeken úrrá lenni, min­den külső segítség, gyámolí- tás nélkül.” Szenvedélyes ki- fakadásának ez volt a lé­nyege: miért a sok prédiká­ció, tenni, többet kellene tenni végre. A társadalmi, gazdasági folyamatok felgyorsultak, s ez próbára teszi az embert. Egyszerűen nincs más vá­lasztásunk, mint az ehhez való alkalmazkodás. Még ak­kor is, ha sokszor bonyolult­nak, túlságosan is szövevé­nyesnek érezzük a tennivaló­kat. Érthető ez, de a fe­szültségeket enyhíteni, az ér­deket pedig egyeztetni lehet. Szocialista társadalmunk lé­nyegéből fakad, hogy nem bírja el az öncélú munkát. Amit termelünk, előállítunk, a közösség javát szolgálja. Számunkra csak az a meg­nyugtató, ha a tehetség, a tudás szolgál mércéül, nem a középszerűség, a minden tisztességet nélkülöző hajbó­kolás. Mindez természetesen megköveteli saját szemléle­tünk, • közfelfogásunk kont­rollját is. Aligha ér valamit, ha általában elfogadjuk az újat, de saját életünket, te­vékenységünket nem ehhez igazítjuk. Újból végig kell gondolni, hogyan lehet képességeinket a legjobban kamatoztatni. Küzdés ez a javából, amely nagyobb vezetői bátorságra, gondosabb, alaposabb tettek­re sarkall. Ebben a munká­ban nagy feladat vár a cse­lekvő emberre. Mindannyi­unk magatartásán múlik, hogy siettetjük vagy fékez­zük a minden bizonnyal ja­vunkat szolgáló változásokat. A politikai munkában is ér­vényesülnie kell ennek a szemléletnek. A vállalatokat, üzemeket, intézményeket úgy kell minősíteni: hogyan fe­lelnek meg ennek a követel­ménynek. Ugyanis a gazda­sági érdekeltség és a poli­tika összhangja fejlődésünk egyik záloga. A meggyőző agitációra pedig senki sem mondhatja, hogy prédikáció. A XII. pártkongresszust megelőző beszámoló taggyű­léseken, az irányelvek vitá­jában, a pártértekezleteken is szóvá tették a cselekvés hiá­nyát. Valóban, gyakori a ne­héz gazdasági helyzetre való hivatkozás, az objektív kö­rülmények hangoztatása. Egyesek divatot csinálnak abból, hogy panaszkodnak, siránkoznak, de gondolkodni már restek. Talán eszükbe sem jut megnézni: miért rossz valami, mit lehet tenni ellene? Felelős beosztású szakember találkozásunkkor az eredményeket mellőzve azt bizonygatja: miért is nem sikerül majd megoldani ezt és ezt a feladatot. Veszélyes játék ez, annál is inkább, mert a pesszimizmus raga­dós, olyanokat is magával sodor, akik híresek a kezde­ményezőkészségükről, erős hitükről. A moszkvai olim­pián férfi párbajtőrcsapatunk nem állt ki a 7—8. helyet eldöntő mérkőzésre, gondol­ván: teljesen mindegy, hogy utolsók, vagy utolsó előttiek lesznek. Csupán az a Kol- czonay Ernő jelent meg a páston, aki az egyéniben már-már reménytelen hely­zetben, óriási akaraterővel verekedte fel magát a dobo­gó második fokára. Az aka­ráson kívül optimizmusból is jelesre vizsgázott. A tanul­ság kézenfekvő: mindent le­het tenni, csak feladni nem. lo" van ez az élet más te­rületén is. A munkapadok­nál, a kohók mellett nincs taps, hurrá. A siker forrása az erő, a feszültség, a derű­látás. Szó sincs látványos­ságról. Jelenleg munkánk minőségén, belső tartalmán szükséges javítani. Ö em hiszem, hogy mi csak prédikálni tu­dunk. A * megyei egészségügyi kommunista ak­tíván markánsan fogalmazó­dott meg az emberi ténye­zők szerepe, amely az előre­lépés kulcskérdése. A csak­nem húsz kommunista hoz­zászóló eredményeink, fel­adataink, gondjaink ezernyi változatát elemezte. Mégis volt bennük valami közös. A bizakodás, amely végül is az ember magatartásának, életfelfogásának a sajátja. A békési városi pártértekezle­ten hallottam egy fiatalem­bertől: Csak végig kell néz­ni az országban: mi mindent teremtettünk itt 35 év alatt. Szocialista vívmányaink meg­őrzése önmagában is lelkesí­tő, olyan cél, amiért érde­mes dolgozni. Seres Sándor Miről ír a Magyar Hét? A Magyar Hét, az Orszá­gos Idegenforgalmi Hivatal lapja augusztus 10-én meg­jelenő számának valamennyi kiadásában — orosz; cseh és szlovák, lengyel, szerb- horvát, román — foglalkozik a 22. nyári olimpiai játékok mérlegével. Ismerteti a Ma­gyar Hét Kupa nemzetközi ifjúsági labdarúgótorna ren­dezvénysorozatát, melyet au­gusztus 16-tól 20-ig rendez Budapesten a Magyar Hét szerkesztősége és a Buda­pesti Labdarúgó Szövetség. Az orosz nyelven megjele­nő kiadás Buda István ál­lamtitkár, az OTSH elnöké­nek nyilatkozatát közli, megismerteti olvasóival a kiskunsági nemzeti parkot és a 30 éves úttörővasutat. A cseh és szlovák1 nyelven megjelenő újságban a nem­zetközi csereüdültetésről és Budapest új köztéri szobrai­ról olvashatnak. A lengyelül tudók a kerámiaipar gyár­tásszakosításáról, a tatabá­nyai dzsessztábor rendez­vénysorozatáról és az apaj- pusztai lovasnapokról kap­nak beszámolót. A román nyelvű kiadás a hazánkba érkezett fiatal ro­mániai turistákkal készített riportot közli, és beszámol a Kecskeméten tartott árube­mutató sikeréről. A szerb- horvát nyelvű kiadásban a budapesti Városligetet és Vajdahunyad várát bemuta­tó írás található. Minden ki­adásban kempingkalauzzal, kulturális, gazdasági hírek­kel, programjavaslattal és egyéb hasznos tanáccsal áll olvasói rendelkezésére a Ma­gyar Hét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom