Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-30 / 203. szám

lílfMLjiuj^isztus^J^ Katolikus egyházi vezetőket tüntettek ki az állam és az egyház megállapodásának 30. évfordulóján A magyar közgazdasági gondolkodás sikere Beszélgetés Káldor Miklóssal A Hitel megjelenésének 150. évfordulója alkalmából augusztus 26—30. között Széchenyi-emléknapokat szer­vezett a Magyar Közgazdasági Társaság. A rendezvény- sorozat fő eseménye az a tudományos ülésszak volt, amely három napon át folyt a Magyar Tudományos Aka­démián, s amelyen Széchenyi István életművén túl a világgazdaság napi gondjairól, és a 80-as évek magyar gazdaságáról cseréltek véleményt a közgazdászok — köz­tük legalább 30 külföldi szaktekintély, valamennyien magyar származásúak. Káldor Miklós kétségkívül a ta­nácskozás egyik legnépszerűbb külföldi résztvevője volt. Angliából érkezett, ahol már 50 esztendeje él, s ahol ál­talános gazdasági és pénzügypolitikai kérdésekkel fog­lalkozik. Tarhosi köszönet Tarhos község került a leg­veszélyeztetettebb helyzetbe az árvíz során településeink közül. Túlzás nélkül mond­hatjuk, hogy hősi erőfeszí­téssel sikerült megmenteni. A lakosság már újra otthoná­ban van, az elszállított lá­basjószág is vagy Visszake­rült volt gazdájához, vagy megfelelő, az adott veszély- helyzethez képest igazságos kártérítésben részesült. Kára így is volt mindenkinek: nem is várható, hogy az állam mindent magára tudjon vál­lalni. Rossz rágondolni is, ha mindez negyven évvel ezelőtt történik: családok százai ju­tottak volna koldusbotra. Nyilvánvalóan erre gon­doltak azok is, akik az el­múlt napokban levélben ke­resték fel szerkesztőségün­ket. Csütörtökön a tarhosi tanács vb ülésezett. Ott is szó esett erről. Kötelessé­günknek érezzük, hogy a le­velekben elmondott, sokak által aláírt, és a tanács által megfogalmazott köszönetét tolmácsoljuk a község meg­mentésén eredményesen munkálkodó vízügyi dolgo­zóknak, a honvédségnek, a munkásőrségnek, a BM dol­gozóinak, a tűzoltóknak és mindenkinek, aki részt vett a nagyobb baj elhárításában akár kétkezi munkásként, akár vezetőként. Tegnap délelőtt Békéscsa­bán jutalmazási ünnepséget tartottak a Hazafias Nép­front megyei titkárságán. A bizottság köszönetét és elis­merését fejezte ki azoknak a társadalmi aktíváknak, akik TELEKGERENDÁS Tegnap délután ülésezett Telekgerendás Városkörnyé­ki Községi Tanácsa. Gyebnár János tanácselnök köszön­tötte a megjelenteket, majd megtárgyalta a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ községet érintő V. ötéves tervének végrehajtását, s a következő tervidőszak fejlesztési célki­tűzéseit. A lakosság alapellá­tásáról szinte kizárólag a szövetkezet gondoskodik; a kiskereskedelemben 2 ABC- áruházban és 1 TÜZÉP-bolt- ban, míg a vendéglátást 2 italbolt és 1 büfé szolgálja. Az igények kielégítése gon­dot jelent a húskészítmé­nyekből és töltelékárukból választékban és mennyiség­ben. A zöldség-, gyümölcs­ellátás jelentősen javult a március végén átadott szak­bolt nyitása óta. Tervezték az új ÁFÉSZ-vendéglő tervei­nek elkészítését, felépítését, az egységek törpevízműre kapcsolása viszont anyagiak hiányában jórészt elmaradt. Megállapították, hogy a be­szerzési lehetőségekhez ké­pest Telekgerendáson forga­lomba hoznak elegendő élel­miszert, vegyi árut, zöldsé­get és gyümölcsöt, valamint TÜZÉP-árut. A növényvédő­szer- és műtrágya-forgalma­zást azonban mind ez ideig nem tudták megoldani. Nyá­ron az állami gazdaság ifjú­sági építőtáborának kérésére ideiglenes büfét nyitottak. A rendszeresen nem forgalma­zott árukból — például bú­torokból — kiállításokkal egybekötött vásárt rendez­nek majd. A szakigazgatási szerv 2 éves munkájáról számolt be befejezésül Nagy János vb- titkár. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az állam és a katoli­kus egyház közötti megálla­podás 30. évfordulója alkal­mából az állam és a katoli­kus egyház együttműködésé­nek fejlesztése érdekében kifejtett kimagasló tevékeny­ségük elismeréseként dr. Ijjas József kalocsai érsek­nek a Magyar Népköztársa­ság babérkoszorúval ékesí­tett zászlórendjét, dr. Cser­háti József pécsi megyés­püspöknek, a magyar katoli­kus püspöki kar titkárának, dr. Timkó Imre hajdúdorogi Kezdődik az új iskolaév. A füzetek, taneszközök nagy részét már megvették a szü­lők, a gyerekek. Milyen a táskák1, a köpenyek, torna­ruhák, -cipők választéka? Erre kerestük a választ a megyeszékhelyen. Az Univerzál Kiskereske­delmi Vállalat 49. számú pa- pír-írószerboltjában 60-féle táska közül lehetett válogat­ni. A különböző macskasze- mek'kel, fényvisszaverő anyaggal ellátott hátitáskák még júniusban megérkeztek, amelyekből 4 ezret értékesí­tettek. Közülük néhány faj­tát most is lehet kapni. A középiskolásoknak kisebb- nagyobb válltáskákból jó 1980 első félévében eredmé­nyesen dolgoztak. Az ünnepi összejövetelen, amelyen részt vett Mokrán János, a megyei pártbizottság munkatársa, szó esett a következő félév feladatairól is. méhkerék Méhkeréken Bóka Mihály- né tanácselnök elnökletével a község tanácstagjai megvi­tatták az áruellátást. A la­kossági ellátásból fő szerepet a Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ és annak helyi bolthálózata vállal, de besegítenek kiske­reskedők, pékek, sőt a sütő­ipari vállalat is. Az élelmiszerboltokat úgy helyezték el, hogy a lakos­ság igényeinek megfeleljen. Vegyesbolt, húsbolt, felvá­sárlótelep, TÜZÉP-telep, va­lamint négy vendéglátóipari egység áll rendelkezésre. A Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ ki­emelt alsófokú központ, ez érződik az áruellátásban is. Méhkeréken — különösen az ún. elosztásos áruféleségből — nem kielégítő az ellátás. Hiánycikk többek között a tőkehús, a szárazáru, a töl­telékféle. Gondolkodnak ar­ról, hogy az alapvető élelmi­szerből lehetőleg kielégítsék az igényeket. A TÜZÉP-te- lepen a szénnel és az építő­anyag-ellátással van legtöbb probléma. Ruházati cikkek­ből csak a vegyesboltban le­het alapvető dolgokat kapni szegényes választékban. Sar­kad rendezett kihelyezett nyári vásári, ami jó ered­ménnyel járt. A házikertek­re való tekintettel a vegyes­boltban permetezőszerek és kertészeti felszerelések áru­sítását is bevezetik. A 38. számú vegyesbolt­ban az átlagnál jobb az el­látás, de korszerűtlen, régi épületben, szűkös raktártér­rel dolgoznak. A kulturál­tabb kereskedelem megte­remtése végett korszerűsítik, bővítik a boltot. Erre pályá­zatot kér a MÉSZÖV. A köz­ségi tanács messzemenő se­gítséget nyyjt a kereskedel­mi egység korszerűsítéséhez. megyéspüspöknek és dr. Pa- taky Kornél győri megyés­püspöknek a Magyar Nép­köztársaság Zászlórendjét adományozta. A kitüntetéseket pénteken az Országházban dr. Traut- mann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke nyúj­totta át. Jelen volt a kitün­tetések átadásánál Katona Imre, az Elnöki Tanács tit­kára, Miklós Imre államtit­kár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és dr. Lékai László bíboros, esztergomi érsek, a magyar katolikus püspöki kar elnöke. választékot nyújtanak. A hátitáskák könnyebbek let­tek : műbőrből, vászonból, orkán anyagból készülnek. Az elmúlt évhez képest sokat javult az ellátás isko­laköpenyekből — mondották az Univerzál Áruház készru- haosztályán. Felmérték az igényeket, hiszen a demográ­fiai hullám következtében az idén több első osztályos lesz, mint korábban, örven­detes, hogy az áruk zömét itt is júniusban leszállítot­ták'. Diolenből készült kö­penyekből legalább két fa­zon állandóan kapható, min­den méretben. A praktilon anyagúból viszont átmeneti hiányok vannak. Ehhez az is hozzájárul, hogy a lányok is fiúköpenyt vesznek, mert ez rövid, és jól illik a far­merhoz, Pedig a kislányok­nak csinos szoknya hosszú­Békés: piaci hírek Gyümölcsdömping volt ’ teg­nap a békési hetipiacon; sok. és szép árut kínáltak a termelők, és valamelyest az árak is csök­kentek. A sláger most a diny- nye. A görögdinnye kilóját 5 forintért, a sárgát egységesen 8 forintért mérték. Olcsóbban, 4 forintért adta kilóját a görög­dinnyének a kamuti Béke Tsz, a piactéren felállított árudájá­ban. Bőséges az almaválaszték is, fajtától és minőségtől füg­gően 3—Ifl forint kilója. A nagyszemű, kék ringlószilva 6—8, a kékszilva 5 forint volt. A magvaváló, befőzni valő őszi­barack 16 forint, de lehetett kapni már kilónként 6 forintért is. A kitüntetési ünnepséget követően Lázár György, a Minisztertanács elnöke fogad­ta a dr. Lékai László vezet­te katolikus püspöki kart. A szívélyes hangvételű meg­beszélésen áttekintették a szocialista állam és a katoli­kus egyház kapcsolatainak fejlesztése terén az elmúlt évtizedekben elért eredmé­nyeket, valamint eszmecse­rét folytattak a belpolitikai élet és a nemzetközi helyzet néhány időszerű kérdéséről. A találkozón jelen volt Mik­lós Imre. ságú, piros-sötétkék és kö­zépkék köpenyeket gyárta­nak. Sajnos, farmernadrágból nem tudják kielégíteni az igényeket. Mintegy 5 ezerrel kaptak1 kevesebbet, mint amennyit megrendeltek. A magyar Trapperből sincs elegendő. Van viszont az egyre nagyobb népszerűség­nek örvendő kiskamasz kordbársonynadrágból. A 6—12 éves korosztály most 30 százalékkal olcsóbban ve­heti meg ezt a cikket. A ke­resett orkándzsekikből szin­tén elegendőt kínálnak. Fi­gyelemre méltó, hogy a ta­valyi rossz ellátás után min­denfajta tréningruhát lehet kapni, általában kék, piros színben. A gyerekcipők vá­lasztéka megfelelő. Tornaci­pőkből jó az utánpótlás. A zöldségpiacon általában az előző hetihez hasonlóak az árak. és most már nem is várható, hogy olcsóbb lesz a paprika, paradicsom, hiszen többnyire már beérett a termés. A papri­ka legjaváért 12—14 forintot kér­tek kilónként, a lecsónak való 6—7 forint volt. A paradicsom egységesen 5 forint, a salátá­nak való uborka 2—3, az elten­ni való pedig 7—10 forint. A leveszöldség csomója 3 forint, ugyanennyi a fejes káposzta ki­lója. 10 forint a kelkáposzta, 8 forint a karfiol, 8—10 forint a zöldbab, s 6 forint a burgonya kilója. Drágul a tojás, tegnap 1,90—2 forintért adták darabját a békési piacon. — Számomra hallatlanul izgalmas volt ez az ülés­szak. nem csak azért, mert Széchenyi Hitelének' alapgon­dolatait ütköztettük a XX. század utolsó két évtizedé­nek küszöbén érvényes gaz­dasági tényekkel és elgondo­lásokkal. Legalább ilyen ér­deme a tanácskozásnak, hogy a jelenlegi bonyolult világ- politikai és -gazdasági hely­zetben kiváló fórumot te­remtett a különböző orszá­gokból érkezett szakemberek véleménycseréjének. Széche­nyi Istvánnal kapcsolatban újból rádöbbenhettünk arra, hogy a modern magyar köz- gazdasági gondolkodás alap­jait megteremtő Hitel mi­lyen zseniális munka volt, és hogy alkotója már 1830-ban mennyivel előbbre tartott kortársainál a gazdasági kér­dések megítélésében. Engem külön is örömmel töltött el, hogy a Magyar Közgazdasá­gi Társaság a Magyarok Vi­lágszövetségének közreműkö­désével megrendezte ezeket az emléknapokat, én ugyan­is nagy tisztelője vagyok Szé­chenyi Istvánnak, és úgy vé­lem, hogy kijárt neki ez a tisztelgés. Árról nem is szól­va, hogy az ő gondolatainak megvitatása 1980 derekán, azok egybevetése a mával milyen érdekes és tanulságos dolog, micsoda szakmai ku­riózum! — Lord Káldor, öt\ gyak­ran megfordul hazánkban. Hogyan vélekedik a ma­gyar gazdaság jelenlegi helyzetéről, kilátásairól, a hazai gazdasági szakembe­rek munkájáról? — 1979 januárjában jár­tam utoljára Magyarorszá­gon, s meg kell, hogy mond­jam, a gazdasági hangulat azóta sokat javult. Megfigye­lésem szerint az emberek elégedettek, tisztában vannak a gondokkal és az eredmé­nyekkel, magabiztosabban néznek a jövőbe. Ezt én óriá­si dolognak tartom a jelen­legi bizonytalan világgazda­sági helyzetben! Ahogy a közgazdászok elmondták, a nyersanyag- és energiahor- dozóár-robbanás, valamint a gazdasági struktúra gyenge­ségei következtében keletke­zett problémák feszítő ereje gyengült. A kereskedelmi mérleg az idén majdnem egyensúlyban lesz, a Nyugat­ra irányuló export mennyi­sége ígéretesen nő — dacára annak, hogy a tőkés orszá­gok most gazdasági recesz- szióban vannak, és emiatt ré­szükről csökkent a külföldi áruk kereslete. Én azt ta­pasztaltam, hogy a gazdasá­gi reform, amit 1968-ban ve­zettek be, nagyon jól bevált. Gyerekjátékból tűz A nyári tűzesetek okozói gyakran a szülői felügyelet nél­kül hagyott gyermekek. Au­gusztus 29-én, csütörtökön este is ilyen tűzesethez riasztották a békéscsabai tűzoltókat. A Sza­badság Tsz B—10-es tábláján gyulladt meg egy 25xGxS méte­res szalmakazal. A tüzet ott ját­szadozó gyermekek okozták, öt tűzoltóegység vette fel a küzdel­met a lángokkal, míg végül si­került megfékezni. Személyi sé­rülés nem történt, de mintegy Nekem különösen tetsze­nek a magyar mezőgazdaság eredményei. A búza hozama ma háromszor nagyobb, mint 1945 előtt volt. Nagyszerű eredmény! De mondhatnék más példát is. Nagyon im­ponáló a mezőgazdaság egész rendszere, az állami gazda­ságok, termelőszövetkezetek és a háztáji gazdaságok kö­zött kialakult egészséges együttműködés. Nem vélet­len, hogy ezt Nyugaton a ma­gyar gazdaság „success-sto- ry”-jaként, nagy sikereként emlegetik. Végül, ami a ma­gyar gazdasági szakemberek munkáját illeti, azt a vilá­gon mindenütt elismerik, és hogy jól dolgoznak, ez tény. Ennek ellenére e tekintetben tapasztalom mindig a legna­gyobb szemérmességet Ma­gyarországon. — A világgazdaság ma súlyos válságjelenségekkel küszködik. Egyes közgaz­dászok szerint komolyabb ez a krízis, -mint amilyen 1929—33-ban volt. Pro­fesszor úr, ön hogyan ítéli meg a helyzetet, van-e egyáltalán kiút ebből a vál­ságból? — Szerintem a fejlett or­szágok kötelessége az, hogy olyan gazdaságpolitikát foly­tassanak, ami a termelésü­ket és a fogyasztásukat ösz­tönzi. Ezzel az úgynevezett expanziós gazdaságpolitiká­val a többi államnak is le­hetővé tennék, hogy előre­lépjenek. Az Egyesült Álla­moknak, Angliának, az NSZK-nak, Franciaországnak és Japánnak kellene húzni a többieket. De mi történik va­lójában? Ezeket a fejlett ál­lamokat éppen ellenkező, a rossz irányba tereli az inflá­ció. Annyira idegesíti őket, hogy visszafogásáért szállnak harcba elsősorban, és úgy vé­lik, ennek az a legjobb mód­ja, ha egész gazdasági fejlő­désüket visszafogják. Pedig az ellenkezője is lehet igaz: az tudniillik, hogy az inflá­ció rosszabb, ha recesszióban pusztít, mintha fellendülés idején tenné ugyanezt. Mind­ezzel azt akarom mondani, hogy a fejlett államokon mú­lik, milyen lesz a világgaz­daság holnap. Ha segítenék a rászoruló országokat, azzal a gazdasági bővítés új lehe­tőségét biztosítanák minden­ki számára. Tény azonban, hogy jelenleg ebből a segítő­készségből mutatkozik a leg­nagyobb hiány. Szerintem, hogy a világgazdaság jelen­legi nehézségeit leküzdjük, ahhoz első lépésben a gaz­dasági gondolkodást kellene átalakítani az egész világon. Kocsi Margit húszezer forint anyagi kár ke­letkezett. A tűzzel játszó gyermekeknek ezúttal semmi bajuk nem lett. Emlékezzünk azonban egy me­gyénkben nem Is olyan régen történt tűzesetre, amelynek so­rán három ártatlan gyermek vesztette életét. Az ilyen sze­rencsétlenségek elkerülése csak úgy lehetséges, ha a szülők szi­gorúan ügyelnek arra, hogy gyermekeik ne játszhassanak tüzet okozó szerszámokkal. Társadalmi aktívák jutalmazása Tanácsülésekről jelentjük Könnyebb lett az iskolatáska Van elegendő köpeny és tréningruha Az Univerzál Áruház gyermekruhaosztályán naponta 200 iskolaköpeny talál gazdára Fotó: Gál Edit —s.

Next

/
Oldalképek
Tartalom