Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-28 / 201. szám

Végső búcsú Gergely Istvántól 1980. augusztus 28., csütörtök Több szakmával... Újabb szénmező Visontán A Gagarin Hőerőmű és a Thorez Bányaüzem jövőjét hosszabb időre meghatározza az a „költözés”, amely teg­nap kezdődött az újabb vi- sontai szénmezőre. A bir- tokhavétei első lépéseként egy földkotró gépóriás át­lépte a jelenlegi bányát szegélyező vasútvonalat és az új területen megkezdte a nyitóárok mélyítését. A Mátraaljai Szénbányák Thorez Bányaüzemének át­telepítését az indokolja, hogy a legújabb kutatások eredményei szerint Visontá- tói délkeletre, Kápolna és Füzesabony térségében több mint egymilliárd tonna szén- vagyon rejtőzik, amelynek minősége hasonló a vison- taihoz, mennyiségben pedig többszöröse annak. Mindez lehetővé tette a mátraaljai széntermelési program előnyös módosítá­sát. azaz a széntermelés nem ér véget a felépült iparvasútnál, hanem mesz- sze túlterjed azon, délkeleti irányban. A bányaművelés áttelepí­tésével egyidejűleg megerő­sítik a két ipari gépóriást kiszolgáló vasutat. Szabá­lyozzák és biztonságosabbá teszik a bányamezőn áthala­dó patak medrét, mintegy 3 kilométer hosszúságban, és új nyomvonalra helyezik a szénmezőt szegélyező, Dö- moszló és Detk közötti or­szágút egy szakaszát. Irodalmi barangolások a tv-ben Üjabb epizódok készültek el az Irodalmi barangolások című népszerű tv-sorozat" ban: bemutatásra vár Ba- biczky Lászlónak Bács-Kis- kun, illetve Békés megye irodalmi nevezetességeihez kalauzoló filmje. A Szülőföldemen című műsor nézői — szeptember­ben — Bács-Kiskun megye székhelyén, Kecskeméten, Katón-, József szülővárosá­ban kezdik barangolásukat, majd ellátogatnak Petőfi Sándor, illetve a Petrovics család Duna menti tartóz­kodásainak színhelyeire. Megismerkedhetnek Kiskő­rös, Kiskunfélegyháza, Sza­badszállás, Dunavecse, Szalkszentmárton, Dömsöd emlékházaival is. Novemberben mutatja be a televízió az őszutó című filmet, amely Békés megye irodalmi emlékeinek feltér­képezésére vállalkozik — a békéscsabai Jókai Színház művészeinek közreműködé­sével. A műsor elsőként Justh Zsigmondról szól, majd Áchim András és Sin- ka István nyomait követi, s megismerteti a nézőkkel Szabó Pál biharugrai és Darvas József orosházi szü­lőházát is. Felidézi n film — archívfelvételekkel a Vihar­sarok írójának, Fája Gézá­nak az alakját is. Az irodal­mi barangolást a Gyulán élő költő, Simonyi Imre verse zárja. Veszélyes gyom: az aranka A szép női nevet viselő gyom veszélyes a lucerna- és vorős- hereültetvényeken. Nemcsak a. növény elől szívja el a tápanya­got, hanem ha magja közékeve­redik a hasznos magnak, az új vetést is megfertőzi. Az aranka­maggal fertőzött szaporítóanyag exportra alkalmatlan, és ez je­lentős bevételcsökkenést okoz­hat. Jól irtja az arankát a Gra- moxone, az Aretit és a tömény műtrágya adagolása. Kis terüle­teken hatásos lehet a mechani­kai védelem is, azaz a gyom ki­kapálása. A megyei növényvé­delmi és agrokémiai állomás au­gusztus 11-től rendelte el a vé­dekezési kötelezettséget az aran­ka ellen, egészen szeptember 20- ig­Szeretteinek, barátainak, harcostársainak, munkatár­sainak és tisztelőinek hosszú menete kísérte utolsó útjára szerdán a Mező Imre úti te­metőbe dr. Gergely Istvánt, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagját, az Országos Vízügyi Hivatal elnökét, ál­lamtitkárt. A vörös drapé­riával szegélyezett, koszo­rúkkal övezett ravatalnál — ahoi kitüntetéseit bíborpár­nákon helyezték a koporsó elé — díszőrségben tiszteleg­tek az elhunyt előtt párt- és állami életünk jeles kép­viselői, egykori munkatársai. A gyászszertartáson a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Minisztertanács nevében dr. Békéscsaba másodízben ad otthont a nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferenciának. A szeptem­ber 30-tói október 2-ig tartó rendezvénysorozaton százöt­ven hazai és külföldi szak­ember vesz részt. Az elsőt öt éve rendezték a négy nemzetiség lakta Békés me­gye székhelyén. Rablásért három év Kellett a pénz, úgy érez­tem nincs más választá­som ... nagyon megbán­tam ... — így védekezett a 27 éves Hortobágyi István a budapesti I. és III. kerületi bíróságon, amely szerdán hozott ítéletet az óbudai postarabló ügyében. Alapo­san felkészült a bűncselek­ményre: egy napon sapkát, kesztyűt, ragtapaszt vett magához, óbudai telkén el­maszkírozta magát, ruhát váltott, nehogy ,a postai al­kalmazott felismerje. Kivár­ta, míg a posta néptelen, s a kezelőtérben ülő tisztvise­lőnőt fejbevágta, majd 26 ezer 500 forintot magához véve távozott, s a pénzt ott­hon elrejtette. Dr. Vármos János tanácsa a korábban büntetlen előéle­tű Hortobágyi Istvánt rab­lás miatt háromévi szabad­ságvesztésre ítélte. A vád­lott enyhítésért fellebbezett. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának ve­zetője vett búcsút dr. Ger­gely Istvántól, akinek erőtől duzzadó, értelmes életét sza­kította meg a tragikus gép­kocsibaleset. A család, a barátok, a munkatársak nevében dr. Breinich Miklós, az OVH elnökhelyettese vett búcsút dr. Gergely Istvántól. A koporsót ezután a gyász­menet a Munkásmozgalmi Panteonhoz kísérte, ahol a sírkertben hántolták el. A koszorúk és virágok so­kasága borította el nyughe­lyét, s a búcsúzás, a gyász- szertartás az Intemacionálé hangjaival ért véget. A Magyar Néprajzi Tár­saság. a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat, a négy nemzetiségi szövetség és a Békés megyei szervek által szervezett háromnapos ta­nácskozásra hetven hazai és nyolcvan külföldi néprajzos jelezte részvételét. Tegnap, csütörtökön dél­előtt ülést tartott a mezőko­vácsházi járási Népi Ellen­őrzési Bizottság, melyen részt vett Józsa Béla, a me­gyei NEB elnöke is. ökrös Mátyás, a mezőkovácsházi ÁFÉSZ elnökhelyettese be­számolt arról, hogy az ÁFÉSZ miként szervezi és segíti a kis- és háztáji gaz­daságok árutermelését. A mezőkovácsházi ÁFÉSZ- nél az egyesülés után ugrás­szerűen fejlődött a kisáru- termelőkkel, a szakcsopor­tokkal, valamint az egyes nagyüzemekkel a termelési, felvásárlási kapcsolat. Foko­zatosan áttértek a szerződé­ses termelésre. Fő feladat­nak tekintik a háztájiban rej­lő tartalékok kiaknázását, a fogyasztási igények minél teljesebb kielégítését, a ter­Széles körű ismeretterjesztés Évad előtt a TIT-ben Tegnap, augusztus 27-én délelőtt évadelőkészítő ér­tekezletet tartott a Békés megyei Tudományos Isme­retterjesztő Társulat a bé­késcsabai értelmiségi klub­ban, amelyen a járási-városi titkárok vettek részt. Dr. Krupa András, a TIT me­gyei titkára .az új évad fel­adatairól és az ismeretter­jesztés új formáiról beszélt- Elmondta, hogy a korszerű ismereteket minél több hely­re kell eljuttatni és minél szélesebb körben kell ter­jeszteni. Ezért szükség van a közművelődési intézmé­nyek együttműködésére, s minél jobb kapcsolatokat keli kiépíteni a nagyüze­mekkel és a szövetkezetek­kel. Szó volt az ismeretterjesz­tés formáiról is. Az 1980/81- es évben különleges hang­súlyt kapnak az át- és to­vábbképző tanfolyamok, amelyek főként a szakmai ismereteket hivatottak gya­rapítani. Bővül az úgyneve­zett közhasznú tanfolyamok köre, amelyeken ,a szabás­varrástól a tapétázásig min­den megtanulható, ami a korszerű élethez szükséges. A korábbi években talán legnépszerűbbek voltak az idegen nyelvű tanfolyamok. Az idén nemcsak a felnőt­tekre. hanem a tizenévesek­re is gondol a TIT. Az álta­lános iskolák 7—8. osztályo­sai részére angol és német nyelvű tanfolyamot indíta­nak, a gimnáziumok és a szakmunkásképzők idegen nyelvi oktatását pedig az orosz nyelvi képzés beveze­tésével kívánják segíteni. melók segítését, továbbá a szerződéses fegyelem megszi­lárdítását. Korszerűsítették a termeltetést, a felvásárlást és az értékesítést. A kisterme­lőknek sok segítséget nyúj­tanak. A Népi Ellenőrzési Bizott­ság megállapította, hogy az ÁFÉSZ eredményesen támo­gatja a kisgazdaságokat, ám javítani való is akad. Java­solta a bizottság, hogy az ÁFÉSZ a belső ellenőrzést terjessze ki a tápellátás vizs­gálatára, és törekedjen arra, hogy az értékesítés és a fel­vásárlás között nagyobb le­gyen az összhang. Ezután Tí­már Benedek, a járási NEB elnöke beszámolt a korábbi vizsgálatok során tett javas­latok megvalósításáról. Az ülés bejelentésekkel ért vé­get. □ közismert szólás­mondás: ...annyi ember vagy, ahány nyelven beszélsz... máskép­pen is érvényes: annyi em­ber vagy, ahány szakmához, ahány munkafolyamathoz ér­tesz ... Csakhogy: a nyelvek­kel sem birkózhat mindenki a siker reményében, s a szak­maváltás, a több szakmához nélkülözhetetlen tudásanyag megszerzése is reménytelen vállalkozás, ha hiányzanak a tudásbéli alapok. Mert a ta­nuláshoz a jószándék, a nagy elhatározás kevés... Tudott dolog, hogy a tech­nikai-gazdasági fejlődés, va­lamint napjaink egyik leg­fontosabb gazdasági követel­ménye, a termékszerkezet­váltás többféleképpen is érinti a munkások szakkép­zettségét. Egyrészt megköve­teli a magasabb iskolai vég­zettségen alapuló konvertál­ható — tehát több szakma, több munkakör ellátásához megfelelő — szaktudást; másrészt a munkások jelen­tős hányadának szükség sze­rinti átcsoportosítását, illet­ve — az átcsoportosítás fel­tételeként — átképzését, to­vábbképzését. A gazdaság működése szempontjából lét- fontosságú feladatok végre­hajtása nem az elhatározá­soktól s a központi kinyilat­kozásoktól függ. Alapfeltéte­le, a munkaerő-állomány megfelelő minőségi összeté­tele, s persze az is, hogy milyen az emberek alkal­mazkodóképessége. E két fel­tétel pedig összefügg a mun­kások iskolázottságával, szak­mai képzettségével. Vitathatatlan tény, hogy a fizikai munkások iskolázott­sága az elmúlt három évti­zedben jelentősen változott. Egyre többen fejezik be az általános iskolát, egyre több az érettségizett szakmunkás, s a szakközépiskolai oktatást is egyre jobban összehangol­ják a szakmunkásképzéssel. Ugyanakkor a kedvező — s főleg a felnőttoktatásban je­lentkező — eredmények mel­lett a fizikai munkakörben dolgozók ötven százaléka (több mint egymillió ember) nem végezte el az általános iskolát. S miközben a felnőtt- oktatás szervezete mindent elkövet, hogy csökkenjen ez az ijesztően magas szám, évről évre 12—15 ezer fiatal lépi túl a tanköteles kort anélkül, hogy elvégezné az általános iskolát. ^ Vagyis: a nyolc osztály nélkül munká­ba lépők száma évről évre „újratermelődik”. Bizonyíték erre az is, hogy az általános iskolai végzettség nélkül dol­gozó fizikai munkások mint­egy harminc százaléka (fél­millió ember) a 15—39 év közötti korosztályba tartozik, tehát hiányos iskolai vég­zettségük nem kezelhető af­féle múltbéli örökségként. S ők még legalább 20—30 évig részt vesznek a társadalmi­lag szervezett munkában. A gazdasági struktúra fej­lesztésének szempontjából nem elhanyagolható az sem, hogy az aktív keresők közül körülbelül egymillióra tehe­tő azoknak a száma, akik közvetlenül a háztartások­ból, illetve a mezőgazdaság­ból kerültek az ipari szerve­Az egy hónapja víz alá került 4 ezer 234-es jelű Szeghalom—Vésztő—Gyula összekötő útról az ár levo­nult, s tegnap délben az em­lített útszakaszt megnyitot­ták a személygépkocsik, a motorkerékpárok és az 1,5 tonna alatti összterhelésű te­herjárművek előtt. Az úton 40 kilométer/óra sebességkor­látozás, és megállni tilos korlátozás van érvényben. A 4244-es számú sarkad— dobozi úton ugyancsak teg­zetekbe. Többségük szakkép­zetlen, vagy olyan ismeretek­kel, s főleg olyan gyakorlat­tal rendelkezik, ami ma már hasznavehetetlen a gazdaság számára. Ráadásul az ő ese­tükben még mindig számol­ni kell a nehézkes alkalmaz­kodás miatti elemi gondok­kal; olyan környezetbe ke­rültek — és kerülnek —, ahol a szervezeti és a mun­kastruktúra egészen más, sokkal magasabb színvonalú, mint amit eddigi életük so­rán tapasztalhattak. Mindez persze közvetlenül hat az ipari termelés minőségére, az alkalmazható technikára és a fejlett technika kihasználá­sának lehetőségeire. Az al­kalmazott technika viszont meghatározza a termékstruk­túrát. Azt már tudjuk, hogy a műszaki fejlesztés nem köny- nyen előteremthető anyagi eszközök függvénye. AzL is tudjuk — mert drága pénz­zel megfizetett keserű csaló­dások árán megtanulhattuk (lásd például: textilipari re­konstrukció) —, hogy a vég­rehajtandó fejlesztéseket, re­konstrukciókat nagyon pon­tosan össze kell — kellene! — hangolni a lehetséges és szükségszerű struktúramódo­sítással. Mondom: mindezt többé-kevésbé jól tudjuk, ám alighanem egy valamire csak mostanság kezdünk rádöb­benni: a technika működte­téséhez, a műszaki fejlesz­téssel megalapozott struktú­raváltáshoz erre alkalmas emberek is kellenek. Kép­zett és viszonylag könnye­dén továbbképezhető mun­kavállalók. Olyan dolgozók, akik munkája szükség esetén — szaknyelven szólva — gyorsan konvertálható. S itt hadd ismételjük meg a né­hány bekezdéssel korábban leírt adatot: a fizikai mun­kakörben dolgozók ötven százaléka éppencsak írni-ol- vasni tud, az általános isko­lából kimaradt ember. Miat­tuk is történt, hogy egy sor szakmában eltekintettek a műveltségi minimumot je­lentő általános iskolai vég­zettségtől, mint alapkövetel­ménytől. O ősképpen fogalmaz­va: jelenleg a szak­munkásoknak csak meglehetősen szűk rétege rendelkezik azokkal az adott­ságokkal, amelyek képessé teszik őket arra, hogy az új követelményeknek megfelel­jenek. Következésképpen: hiába lenne elég pénz, hiá­ba lenne még több elszánt­ság és még nagyobb cselek­vő akarat, a strukturális át­rendeződésből adódó gondja­ink csak súlyosbodnak azál­tal, hogy túl sokan vannak olyanok, akik tanulatlanok, akik speciálisan képzettek ugyan (egy valamihez jól értenek), de az igények dik­tálta gyors átállásra képte­lenek. S mert az iskolarend­szer — a jelek szerint halad tovább az eddigi úton, nincs más megoldás, mint hogy e gondok enyhítését a vállalatok vállalják maguk­ra. S csak reménykedhetünk: talán elbírják ezt is, talán még megbirkóznak ezzel is... Vértes Csaba nap feloldották a súlykorlá­tozást. A 47-es útról is — Szeg­halom és Csökmő között — levonult a víz. A KPM Bé­kés megyei Közúti Igazgató­ság szakemberei vizsgálják az út szerkezetét, készítik elő a részleges megnyitásra. Várhatóan hét végétől az em­lített útszakaszon csökkentett sebességgel egy hónap után ismét -közlekedhetnek a sze­mélygépkocsik. Megyei közúti információ Barátok Fotó: Gál Edit Békéscsabán Nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia Az ÁFÉSZ és a kisgazdaságok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom