Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-28 / 201. szám

1980. augusztus 28., csütörtök KHiWKfeW SZERKESSZEN VELÜNK! Délutáni pillanat a békéscsabai ifjúsági boltban Szerkesztői üzenetek Szabó Lajos, Gyoma, P. L, Békéscsaba: a Szerkesszen velünk rovathoz írt pana­szaikat megvizsgáljuk, s erre kérésüknek megfelelően le­vélben vagy a lap hasábjain adunk választ. * * * Gyaraki Ferenc, Békéscsa­ba, Petőfi u. 20.: írásait küld­je be valamelyik irodalmi laphoz vagy folyóirathoz. * * * Vizi Istvánná, Orosháza: szíveskedjék rovatunkkal a pontos címét (utca, házszám) közölni. Így az illetékes szer­vek nem tudják felkeresni, hogy panaszát érdemben ki­vizsgálják. Sportdrukkerek nevében Válaszolnak az illetékesek Koromné Kovács Mária, Kunágota, Árpád utcai lakos a szomszédok nevében is tol­lat ragadott. Megírta többek között, hogy eléggé gyakori eset náluk az áramkimara­dás, nem működik a mosó­gép, a centrifuga, a hűtő- szekrény, a kisgyermekeket gyertyafénynél kell fürdetni stb... „Arról nem is szólva, hogy a háztáji gazdaságban az etetés mennyi gonddal, bajjal jár, ha nincs vil­lany .. Kérésünkre a DÉMÁSZ békéscsabai üzemigazgatósá­ga kivizsgálta az ügyet, és többek között azt írta: „...Ko­romné panasza jogos volt. A faluvillamosítás óta eltelt évek során a villamos háló­zat és annak szerkezeti ré­szei nagymértékben elhasz­nálódtak. Medgyesegyházi ki- rendeltségünk az elmúlt évben a felújítást megkezdte Kunágotán. Rendbe hózták az Árpád utca hálózatát is. Sajnos a hálózat mentén elültetett fák a villamos- energia-szolgáltatást jelenleg is veszélyeztetik. A fák szükség szerinti gallyazására megkerestük a nagyközségi tanács illetékeseit, de csak részben történt intézkedés... Remélhetőleg, a gallyazás hamarosan rendezést nyer, és akkor kevesebb lesz a vil­lanyhálózatban a szeles, vi­haros kár...” * * * Gyuláról, a Szegedi Kis István utcából kaptunk a fentiekhez hasonló panaszt. Az említett szakaszon — mint írják — május elseje óta sötétség borul a tájra. A járda is rossz állapotban van, így a sötétben való bo- torkálás balesetveszélyes. Kérésünkre a DÉMÁSZ il­letékesei válaszoltak: .......A f ogyasztó panasza jogos volt. A Szegedi Kis István utcai panaszos által megjelölt sza­kaszon három közvilágítási lámpa nem égett. Köszönet­tel vettük a Szerkesszen ve­lünk rovat közreműködését, a hibákat azóta — a fo­gyasztók közmegelégedésére — kijavítottuk.” * * * C. Istvánné endrődi ked­ves olvasónk arról írt rova­tunknak, hogy a szarvasi autóbusz-pályaudvar modern, kényelmes. De ha Endrődön, az I. számú italbolt előtt vagy Rózsáson akar felszáll­ni az utas, koszt, piszkot ta­lál, jobb lenne, ha nem len­ne. Bosszantó az is, hogy a menetrend nincs feltüntetve. Levelére a Volán 8. sz. Vállalat illetékesei válaszol- ; tak. A menetrendügyben j rendszeresen ellenőrzést tar- . tanak, s ahonnan vandál ke­zek leszedték, igyekeznek pótolni. A buszmegállók fenntartása, tisztítása azon­ban nem tartozik a vállalat- ' hoz, hanem az illetékes ta- : nácsi szervhez. * * * Körösladányból több alá­írással érkezett levélben azt kifogásolták, hogy egy szom­bat reggel — amikor a szeg­halmi harisnyagyárba igye­keztek munkába — a Békés­csabáról Miskolcra közleke­dő autóbusz nem vette fel őket. Csak a Debrecenbe és attól távolabbra utazók kap­tak helyet. Az illetékesek válasza sze­rint a busz vezetője és ka­lauza nem követett el mu­lasztást, mivel a távolsági busznak elsősorban a leg­messzebb menő utasok el­szállítása a kötelező. A he­lyi utasok újabb járatokat vehetnek igénybe. Ennek el­lenére természetes, hogy a Volán dolgozóitól udvarias magatartást követel a válla­lat, mindig, minden körül­mények között. * * * Pepó János békéscsabai idős nyugdíjas arról írt ro­vatunknak, hogy minden esz­tendő első negyedévében rendszerint kifizeti háztáji és kisegítő gazdasága után az adót. Ezt tette az idén is, de meglepetésére többet szám­láztak, mint máskor. A békéscsabai Városi Ta­nács pénzügyi osztálya a pa­naszt megvizsgálta. Kide­rült: a békéscsabai Szabad­ság Tsz tévesen közölte Pepó János háztáji földjének terü­letét. így az adóügyi csoport automatikusan több adót számfejtett. Most újabb ha­tározat született, és olvasónk adóját mérsékelték. Levelekből sorokban Több meleg hangú, ked­ves levelet kaptunk Bélme- gyerről. Az árvízveszély elől Vésztőre telepített lakosok is­mét saját hajlékukból írnák. Beszámolnak arról a sokol­dalú, szerető gondoskodásról, amellyel őket Vésztőn körül­vették. Tanácsi dolgozók, pedagó­gusok, egészségügyi szákszol­gálatosok, termelőszövetkeze­ti tagok, háziasszonyok igye­keztek számukra olyan kö­rülményeket teremteni, hogy a bajban is emberi módon élhettek. Köszönik a vész- tőiek segítségét. Mások arról írnak, hogy kétszer ad, aki gyorsan ad. A rengeteg aprójószág ott maradt a faluban. Gyorsan jött a víz, egyik portán több, a másikon kevesebb táptakarmány maradt. A ta­nács megszervezte utcánként a baromfik etetését, a Bé­kés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat pe­dig gépkocsikkal küldte a tá­pot, zsákokkal osztogatta, hogy sehol ne legyen hiány. Békési postások „... Mindannyian tudjuk, hogy a postásszakmának is vannak előnyei, hátrányai. Csak egyet említek a sok kö­zül : munkatársak, mégis vajmi keveset találkoznak, hiszen nap mint nap renge­teg a kézbesítenivaló. Reg­gel felszedik a nehéz táská­kat, és máris indul ki-ki a maga körzetébe, hogy mi­előbb elvégezze felelősségtel­jes munkáját... Nálunk, Békésen általában a lakosság nagy megelége­désére csinálják munkájukat. És ezek az emberek a fárad­ságos munka után szívesen szerveznek maguk között ba­ráti összejöveteleket, csak­hogy néha együtt lehesse­nek. A készülődésre nem sajnálják az időt... Én nem vagyok postás, de a közelmúltban alkalmam volt rendezvényükön részt venni. Felejthetetlen dél­utánt töltöttünk a szabad­ban. A program futballmér­kőzéssel kezdődött, kolbász­evéssel, vidámsággal folyta­tódott. Nem túlzók, ha azt írom: a békési postások munkatársi jó viszonyból ki­tűnőre vizsgáztak...” Petneházi Lajos, Békés Sportkedvelők nevében fo­gott tollat Urszuly János orosházi lakos, aki sok más futballrajongóval együtt au­tóbusszal utazott augusztus 17-én Békéscsabára, meccs­re. Sokan kíváncsiak — ír­ja — a békéscsabai és az új­pesti fiúk mérkőzésére, de általában minden olyan NB I-es meccsre, amelyet szeret­nének megnézni a megye- székhelyen. Csakhogy hazafelé több kellemetlenségben volt ré­szük. A szegedi gyorsjáratra várván sem a női, sem a férfi illemhelyre nem tud­tak bejutni, pedig ilyen tö­megvárakozó helyen ez na­gyon fontos lenne. Igen so­kan nem fértek fel az autó­buszra, nagy volt a tüleke­dés. A sportdrukkerek nevében javasolja olvasónk: jó lenne a Békéscsabán lezajló NB I-es mérkőzésekre „sportjá­ratot” indítani Orosházáról Békéscsabáig, amely a pá­lyáig, és onnan visszaszállí­taná az utasokat. Nagyon szívesen megvásárolnák elő­re az autóbuszjegyet, a „sportjáratra”. Sok sport- kedvelő embernek nincs, és hosszú távon nem lesz autó­ja, de ők is szeretnének a „hazai” csapatnak helyben szurkolni. Olvasóink észrevételeit az illetékesek figyelmébe ajánl­juk. Nagy szakértelemmel, házias ízekkel készülnek a finom fa- | latok Békéscsabán a Kakas étteremben. Ezért is keresik fel sokan az átutazó vendégek közül is Fotó: Balkus Imre MIT MOND A JOGSZABÁLY? Katona Imréné, Békés: Nem történt szabálytalan­ság. Hiszen ha a hagyaték megnyílta napján a haszon- élvező 60 évesnél fiatalabb, akkor az egyébként járó örökségi illeték 30 százalé­kát, ha pedig a haszonélvező 60 éves, vagy ennél idősebb, az egyébként járó öröklési illeték 40 százalékát kell ki­szabni. Az ingatlant terhelő haszonélvezeti jog a tulajdo­nosi jogosultságok erős kor­látozását jelenti azáltal, hogy a haszonélvezeti jog fennállása alatt egyedül a haszonélvező jogosult a bir­toklásra, valamint a hasznok szedésére. Éppen a haszonél­vezeti jog értékcsökkentő voltára figyelemmel írja elő a jogszabály kedvezményes illetékkulcs alkalmazását az­zal az ingyenes szerzővel szemben, aki haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan tu­lajdonjogát szerzi meg. A szabály jogpolitikai indokai­nak szem előtt tartásával kell vizsgálni azt, hogy az ingatlanszerzés haszonélve­zeti joggal terhelten vagy anélkül történt, mert ennek megfelelően lehet alkalmaz­ni az illetékkódexbe foglalt kedvezményt. S. Jánosné, Békéscsaba: A gyermekgondozási segély időtartamát munkába állás­sal évenként egy ízben sza­kíthatja meg. A megszakítás lejártát követően a gyer­mekgondozási segély a hát­ralevő időtartamra továbbra is megilleti. A gyermekgon­dozási segély idejét fontos személyi vagy családi ok miatt lehet megszakítani. Ezek közé tartozik az is, hogy a férje katonai szol­gálatra vonult be. A meg­szakítás után a gyermekgon­dozási segélyt a még hátra­levő időre újból igénybe ve­heti. Ha gyermekgondozási szabadságot nem személyi vagy családi ok miatt sza­kítja meg, s később azt is­mét folytatni akarná, a fize­tés nélküli szabadság további részére gyermekgondozási segély már nem illeti meg. Még akkor sem, ha azt a gyermek betegsége miatt sza­kítja meg, és ezen a címen gyermekápolási táppénzt vesz igénybe. Ha a szabad­ságot meg kívánja szakítani, szándékát 30 nappal előbb kö­teles munkáltatójánál bejelen­teni. A vállalatnak a koráb­bi munkakörében vagy en­nek hiányában hasonló mun­kakörben, a korábbi kerese­ti lehetőségeknek megfele­lően kell foglalkoztania. A munkaviszony alatt a gyer­mekgondozásra igénybe vett fizetés nélküli szabadság idő­tartamát a munkaviszonyban töltött idő kiszámításakor fi­gyelembe veszik. Más a helyzet akkor, ha a gondo­zás ideje alatt a munkavi­szonya megszűnik, mert az ezt követő időt nem lehet munkaviszonyban töltött időként figyelembe venni. Ám a munkaviszony meg­szűnése utáni gyermekgon­dozási segélyezés időtartama alatt is megilletik a társada­lombiztosítási jogosultságok. A gyermekgondozási segé­lyezés időtartama ugyanis fenntartja a biztosításban töltött idő folyamatosságát a táppénzre való jogosultság szempontjából. Továbbá be­számít a terhességi-gyermek­ágyi segélynél az előzetes biztosítási időbe. Ugyanúgy jogosít a családi pótlékra, mintha a biztosítás meg lett volna. A nyugdíj megálla­pításánál pedig szolgálati időnek számít. Dr. Serédi János VISSZHANG „Vásári meglepetés” cí­men, 1980. augusztus 7-én megjelent írásra Arnóczky József, a mezőkovácsházi nagyközségi és járási műve­lődési központ igazgatója reagált. „... A IV. Békés megyei népművészeti napok rendezvényéről szólt a levél, ezért ragadtam tollat, mint a rendező szervek egyik veze­tője. A hosszú sorban állásban tulajdonképpen csak örülhe­tünk mindannyian, mert az a nagy érdeklődést mutatja. Van ebben a feltevésben azonban egy kis szemrehá­nyás is, ennek alapját sze­retném eloszlatni ezúton is. A szétküldött meghívókhoz részletes programot mellé­keltünk, ebben megírtuk, hogy a kiállítások a megnyi­tás után 12.30 órától látogat­hatók. Hiányolja a levélíró a ké­zimunka-kiállításról a batto- nyai anyagot. A félreértések elkerülése miatt az elbírálás­ról kell elsőnek szólnom. A szigorú jeligés anyagokat ki­zárólag megyénkén kívül élő szakzsüri értékelte, munká­jukat megyei, járási, helyi közművelődési dolgozókból álló társadalmi zsűri ellen­őrizte. A zsűri csak utólag ismerte meg a kézimunka készítőjének nevét, adatait. Messzemenő törekvés volt a zsűrizés tisztaságának bizto­sítása. A Battonyáról érke­zett — nagyon szerény meny- nyiségű hímzésanyagból — a szakemberek nem találtak kiállításra alkalmas darabo­kat ... * A zsűri álláspontját — közte az el nem fogadás in­dokait — részletesen ismer­tették Borbély Jolán és Ba- kay Erzsébet, országosan el­ismert szakemberek. A me­gyei szakkörvezetői tovább­képzésen ott voltak a batto- nyai szakkörvezetők is ... A jövőben is szeretettel várjuk a battonyai szakkörök kézi­munkáit, hogy a hagyomá­nyok őrzéséhez méltóan a pályázatokon szép sikereket érjenek el... Ugyancsak a fenti írásra reagáltak a Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ vezetői is. .......A mezőkovácsházi áru­házban a népművészeti na­pok alkalmából az ajándék­osztály ötféle díszes ajándék- csomagot készített. Különbö­ző árukat tartalmaztak, s ezeket a kiszolgálópultra he­helyezték egymás mellé. Az természetes, hogy nem egy­forma volt az áruk, hiszen a tartalmuk sem volt az. A panaszos az egyik cso­magra rámutatott, megkér­dezte, mit tartalmaz. Csak odahaza vette észre, hogy olyan csomagot vásárolt, amelyben a két almaszap­pan mellett Medident pasztát talált. Vásárlónkat károsodás nem érte, a pasztát vissza­vásároltuk. De a tanulságot levontuk: a díszes ajándék- csomagok tartalmának ösz- szeállításánál körültekintőbb­nek kell lennünk. Egyébként almaszappan csomagon kívül is kapható volt áruházunkban...” * * * A rádióból és a televízió­ból .értesült hírekre, a Békés megyei Népújság hasábjain megjelent írásokra — ame­lyek a bélmegyeri lakosság visszaköltöztetéséről, Rossz­erdőd, Tar hős környékén megindult életről szóltak — igen sokan reagáltak. Segít­ségüket ajánlják a helyreál­lítási munkálatokhoz szocia­lista brigádok, munkaközös­ségek, üzemek, intézmények. De elsősorban az árvíz súj­totta vagy veszélyeztette te­rületen élő lakosság igyek­szik maximális erőfeszítése­ket tenni otthonaik, utcáik, tereik szépítéséért. Nagy Sándor írja Bélme- gyerről: „ .. .Ebben a köz­ségben már általános iskolá­ban megismerkednek a gye­rekek a társadalmi munká­val, a környezet szépítésével, védelmével. Gyermekek és felnőttek fognak össze évről évre azért, hogy még szebb, virágosabb és tisztább le­gyen a község. Most elha­nyagoltak az udvarok, sok volt a belvíz, nőtt a gyom, száradt a virág. De ahogyan én a bélmegyerieket isme­rem, hamarosan tiszta, virá­gos udvarok, utcák fogadják itt a járókelőket...”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom