Békés Megyei Népújság, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-06 / 157. szám
1980. július 6., vasárnap o Ünnepi állománygyíílés Tegnap, július 5-én ünnepi állománygyűlést tartottak Békéscsabán, a Békés megyei Hadkiegészítő és Területvédelmi Parancsnokságon, a szervezet megalakulásának 25. évfordulója alkalmából. Az eseményen ott volt, és az elnökségben foglalt helyet a Honvédelmi Minisztérium képviseletében dr. Juhász Attila ezredes, Nagy Jenő, a megyei pártbizottság titkára, a határőrség, a rendőrség, a munkásőrség, az MHSZ, valamint a párt-, az állami, a társadalmi szervezetek meghívottai. ■ 1 f ' r Én még emlékszem arra az időre, amikor ha két ember valamiben megegyezett, elég volt azt kézfogással megpecsételni. Írásra nem volt szükség. Egyik fél sem tartott attől, hogy az elszánó szó helyén be nem váltott Ígéret marad. „Itt a kezem, nem disznóláb” nagy érvényű mondás volt egykor. Ma már mindent, még az elmondandó nyúlfarknyi beszédünket is írásba foglaljuk. Azt hihetné ezek után az ember, hogy ha az adott szó mellé még az el nem szálló szavakat, az írásos szerződést is tesszük, akkor arra oly biztonsággal építhetünk, mint a kősziklára. Így gondolná az ember, ha a tapasztalat az ellenkezőjét nem igazolná az esetek jelentős részében. Ügy tűnik olykor, hogy a mindent írásba foglalás nemcsak az adott szó hitelét, hanem magának az írásban vállalt kötelezettségnek az érvényét is devalválja. Két ember között is komoly feszültséget támaszt a kölcsönös kötelezettség nem teljesítése. Sokkal súlyosabb az eset, ha gazdaságok, vállalatok között fordul az elő. Nemcsak azért, mert sokszor milliós értékekről van szó, hanem, mert minden esetben tekintélyes emberek — több száz, vagy ezer fős kollektívák képviselői — állapodnak meg egymással. Nem is parolára, hanem jogászokkal szerkesztett és saját kezűleg aláírt írásban. Személyes hitelvesztésük az általuk képviselt kollektívák hitelét is rontja. És mégis egyre szaporodó mértékben tapasztalhatjuk, hogy — írás ide, írás oda — a vállalt kötelezettségek teljesítése elmarad, vagy súlyosan késik. Sőt, olyan is előfordult már, hogy az aláíráskor tudta a „magas szerződő fél” vállalásának tel- jesíthetetlenségét, s mégis kézjegyét adta rá. Jogos kérdés: hogyan lehet akkor rájuk üzemet, vállalatot bízni? De ne hamarkodjuk el az ítéletet, nem egyszerű a dolog. Ugyanis az is tapasztalat, A napi parancsok felolvasása után Juhász András alezredes megyei hadkiegészítő és területvédelmi parancsnok ismertette, méltatta az eddig megtett utat, amely nem volt gondtalan. Az 1955. július 1-én megalakult megyei parancsnokságok ma már jól beilleszkednek a korszerű honvédelem gépezetébe. A feladatok bővültek, hiszen az ugyancsak negyedszázada létrehozott Varsói Szerződés új típusú, magasabb rendű szervezet, amely védi a szocialista országok vívmányait, a békét. hogy egy sincs közöttük olyan, aki ne tudná megmagyarázni mulasztását, sokszor nem is alaptalanul. Csúszik az építési határidő? A kooperációs vállalatok az okai. Nem készült el a megrendelt berendezés? Nem kaptam időben hozzá anyagot. Nem érkezett meg az áru időben az üzletekbe? Hogyan kifogásolhatnám a késést — mondja az üzletvezető —, hiszen legközelebb még rosszabb helyzetbe kerülök. Felelősségáthárítás, monopolhelyzettel való visszaélés — szóval sok minden megtalálható a papírronggyá lefokozott írásbeli kötelezettségek mögött. Van-e kiút ebből az ördögi körből, amelyben egyik fél késedelmessége, nem teljesítése hasonló helyzetbe hozza a másikat, amelyben az ok és okozat úgy összefonódik, akár a gordiuszi csomó? Nincs olyan kör, amelyből ne lehetne kitörni. Hogy mégsem tesszük, annak nem jogszabályaink az okai, hanem a kölcsönös szemhúnyás, a „ma te, holnap én” szemlélet. Amíg ezen nem változtatnak az érdekeltek — s ki nem érdekelt? —, addig csak a másikra mutogatásnál maradunk. Mindenki a maga portáján takarítson előbb — a megoldásnak ez az egyedüli útja. A párt megyei végrehajtó bizottsága a helyzetet értékelve, a pártalap- szervezetek kötelességévé tette, hogy vizsgálják meg saját vállalt kötelezettségeik teljesítését, és minden esetben tegyenek megfelelő lépéseket a gazdasági vezetőkkel közösen, a szerződésszegés felelősségének megállapítására. De nem elég a tényeket megállapítani, hanem tenni is kell annak megváltoztatásáért, és ebbe a mulasztók számon kérése is beletartozik. És majd, ha már a saját portánk tiszta a vállalt kötelezettségek semmibe vételének szeméthalmazától, csak akkor teremtődik meg hz erkölcsi alap is arra, hogy a szomszéd portájára mutogathassunk.. — g — Szólt a megyei parancsnok az 1960-ban életbe lépő első honvédelmi törvényről, amely elvi, gyakorlati útmutatást adott a további munkához. Immár hat esztendeje nem csupán hadkiegészítő, hanem területvédelmi tennivalókat is ellátnak. Ez minőségi változásokkal járt, igazodva az 1976. évi új honvédelmi törvényhez. Az ünnepi állománygyűlésen felszólalt dr. Juhász Attila ezredes és Nagy Jenő. Mindketten hangsúlyozták: az új szervezeti forma lehetővé tette a személyi állomány erkölcsi, politikai erősödését, a fegyelem megszilárdítását. Végül többeknek^ kitüntetést, dicsérő oklevelet,' jutalmat nyújtottak át. Július 9-ig Békéscsabán vendégszerepei a „Barátság” nagycirkusz Április óta utazik az országban a „Barátság” nagycirkusz, amelyben a szocialista országok legkiválóbb cirkuszi művészei lépnek fel. A július 5-től 9-ig tartó előadások szereplői szovjet, román, bolgár, német és magyar művészek. Sokrétű programban gyönyörködhetnek a cirkusz kedvelői. Láthatják Komlósékat, a Jászai- díjas magyar oroszlánidomí- tókat. Egy tucat lipicai mént irányít Donnert János, a Monte-Carlóból hazaérkezett, ugyancsak Jászai-díjas lóidomár. A nagy sikerű Salto Mortale című film egyik szereplője volt Szarkiszján, aki most lovasszaltót mutat be. Los Giovani, kubai akrobata humoros mutatványában is gyönyörködhetnek a nézők. Hosszú idő után, a dél-amerikai vendégszereplést követően újra Magyar- országon lép fel a 9-tagúVá- radi-ugrócsoport világhírű ugródeszkaszámával. Lhsznek villám-, lovas- és lábzsonglőrök, kerékpárakrobaták, légtomászok, és nem maradnak el a cirkusz kedvelt figurái, a bohócok sem. Július 9-ig . Békéscsabán, utána Orosházán láthatják az érdeklődők a „Barátság” nagycirkuszt, amelynek modem sátra egyszerre 3 ezer néző befogadására alkalmas. Az előadások délután fél 4 és este 7 órakor kezdődnek. Megyei kiizúti információ A mezőberény—békéscsabai összekötő úton Mezőbe- rényben, a vasúti átjáróban a MÁV 1980. július 7-én 13 órától 13.30 óráig pályafenntartási munkálatok miatt a sorompót zárva tartja. Ez idő alatt a terelőutak: Békéscsaba felől: Békéscsaba— Mezőberény vagy békéscsa- ba—muronyi elágazás —Békés—Mezőberény. Mezőberény felől pedig: Mezőberény—Békés—Békéscsaba, vagy Mezőberény— Békés—Murony—Békéscsaba (Kondoros). A sorompó zárva tartása ideje alatt Mezőberény belterületén és a mezőberény—békéscsabai út muronyi elágazásánál jelzőőrök biztosítják a forgalom zavartalan lebonyolítását. Az útzár ideje alatt a mentők és a tűzóltóság gépkocsijai rövid várakozás után áthaladhatnak. Befejeződött a szeghalmi Péter András Gimnázium és Szak- középiskola tanulóinak kötelező nyári gyakorlata. A gépi forgácsoló szakmát elsajátító 39 elsőéves a helyi tanműhelyben végezte egyhónapos gyakorlatát. A Csepel Autógyár helyi üzemében 35 másodéves diák dolgozott napi 6 órát. Képünkön Tóth István és Ceglédi Gábor a tanműhelyben tengelyt esztergál Fotó: Gál Edit „Disznói áb” -szerződések Építők - MEDOSZ - ÉDBSZ Nagyobb lendületet az újítómozgalomnak Sarnyai Ferenc, a Mező- gazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete Békés megyei bizottságának elnöke nyitotta meg tegnap reggel, a Hidasháti Állami Gazdaság művelődési házában a MEDOSZ IX. megyei küldöttértekezletét, amelyen a szakszervezet 20 ezer tagját, 84 alapszervezetét képviselő száz küldött öt év mozgalmi munkáját értékelte. A küldöttértekezlet elnökségében dr. Dénes Lajos MÉM-miniszterhelyettps, Vincze József OVH-elnökhe- lyettes mellett helyet foglalt Hunya István, a MEDOSZ központi vezetőségének elnöke, Kovács György, a központi vezetőség titkára és megyénk politikai, állami és társadalmi életének több képviselője is. Lovas János, a Békéscsabai Állami Gazdaság szb-titkára, levezető elnök elsőként Plavecz Jánosnak, a MEDOSZ megyei bizottsága titkárának adta meg a szót. A megyebizottság nevében a titkár szóbeli kiegészítőt fűzött az írásos beszámolóhoz, amely kiemelten és részleteiben elemezte a szak- szervezet gazdálkodást, termelést segítő tevékenységének eredményeit. Az elemzésből megállapítható, hogy bár az állami gazdaságok Békés megyében nem tudták a növénytermesztés és az állattenyésztés jövedelmezőségét a terv szerint fokozni, négy év alatt az egy dolgozóra számított termelési érték 250 ezer forintról 316 ezerre emelkedett. Ebben szerepet játszik az, hogy a növénytermesztésben a termésátlagok az évenkénti ingadozás ellenére is emelkedő irányzatúak, a tejtermelésben az elmúlt esztendőben megközelítette a 4600 litert a tehenenkénti évi átlagos tejhozam, az 1976-os 3300-zal szemben. Az állami gazdaságok sikereihez — csakúgy, mint az erdő- és fafeldolgozó gazdaság, a vízügyi vállalatok és egyéb intézmények, kutató intézetek teljesítményéhez — a szocialista munkaverseny nagymértékben járult hozzá. Az írásos beszámoló és a szóbeli kiegészítő egyaránt hangsúlyozta, hogy az ágazatban dolgozó 773 szocialista brigád több, mint 10 és fél ezer tagja vállalásainak valóra váltásával, az átlagosnál többet téve segíti a tervek teljesítését. Példaként is érdemes megemlíteni, hogy az Októberi Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indított versenyhez 13 és fél ezer dolgozó csatlakozott a csepeliek felhívása nyomán, és az előirányzottnál 5 ezer 700 tonnával több búzát, 2 ezer 700 tonnával több hibrid kukoricát, ezernyolcszáz tonnával 1 több cukorrépát, 3 és fél millió literrel több tejet, 670 tonnával több húst állítottak elő. A beszámoló, az eredmények számbavétele mellett, szunnyadó tartalékokat is föltárt: sürgette a gazdaságokat, üzemeket arra, hogy a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatósághoz, a VÍZGÉP Vállalat 2. számú gyáregységéhez, az orosházi és a Hidasháti Állami Gazdasághoz hasonlóan a szakszervezetekkel karöltve adjanak nagyobb lendületet az újítómozgalomnak. A dolgozók élet- és munkakörülményeinek javulásáról szólt a beszámoló feletti vita első hozzászólója, Cseri János, a Mezőhegy esi Állami Gazdaság küldötte is, tájékoztatva a küldöttértekezletet a gazdaság munkásla- kás-építési akciójáról. Szarvas Mihály, a KÖVIZIG főbizalmija az üzemi és szakszervezeti demokrácia további szélesítésének legfőbb feltételeként a bizalmiak felkészítését jelölte meg felszólalásában. Gidai Károlyné, a Sárréti Tej szb-titkára beszámolt a közös vállalat üzemi fejlődéséről, s a szocialista brigádok ebben játszott szerepéről, valamint arról a kezdeményezésről, amelynek nyomán a szállítójárművek vezetői két IFA tehergépkocsi üzemeltetéséhez szükséges gázolajat takarítottak meg. Cziráki Ferenc, az Orosházi ÁG szakszervezeti tagjainak képviseletében a munkavédelem, a dolgozókról való fokozott gondoskodás és munkahelyi szociális körülmények összefüggéseiről beszélt. Papp József né, a Hidasháti Állami Gazdaság küldötte, a MEDOSZ megyei bizottsága mellett működő nőbizottság munkáját méltatta, Dudás Mihály, a Szarvasi Állami Tangazdaság küldötte pedig a szakszervezeti nevelőmunka és tömegpolitikai oktatás eredményeit, feladatait taglalta. Hajdú La- josné arról adott számot, hogy a Békéscsabai Állami Gazdaságban a szakszervezet nemcsak véleményezi a gazdaság terveit, hanem közvetlenül részt is vesz annak előkészítésében, megfogalmazásában, míg Cselényi Demeter a házigazda Hidasháti Állami Gazdaság újítómozgalmáról adott tájékoztatást a küldötteknek. A hozzászólások sorát dr. Dénes Lajos MÉM-minisz- terhelyettes, Vincze József OVH-elnökhelyettes és Varga György MEDOSZ-titkár felszólalása zárta. Mindhárman elismeréssel szóltak a szakszervezet megyei eredményeiről és ismertették a hatodik ötéves terv legfőbb feladatait. A javaslatokra és észrevételekre Plavecz János válaszolt, majd a MEDOSZ IX. megyei küldöttértekezlete megválasztotta az új megyebizottságot, a MEDOSZ XXV. kongresszusának 19 és az SZMT küldött- értekezletének 31 küldöttét. A MEDOSZ Békés megyei bizottságának elnöke ismét Sarnyai Ferenc, titkára ismét Plavecz János lett. K. E. P. Megnőtt a bizalmiak szerepe, felelőssége Az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezete szombaton tartotta meg megyei küldöttgyűlését Békéscsabán, az SZMT székházában. Az értekezlet elnökségében foglalt helyet: Orbán József né, az ÉDOSZ Központi Vezetőségének titkára, Írházi Lajosné, a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának vezető titkára, Fórján Mihály, az MSZMP Békés megyei bizottsága gazdaságpolitikai osztályának munkatársa, Ná- dasi József, az MSZMP városi bizottságának munkatársa, Hankó László, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője, Pataki István, a KISZ békési városi bizottságának titkára, Faragó Mária, az ÉDOSZ Békés megyei bizottságának elnöke, valamint Szabó Sándor, az ÉDOSZ Békés megyei bizottságának titkára. A megyei bizottság beszámolóját és az ÉDOSZ 45. kongresszusára továbbítandó javaslatokat Szabó Sándor titkár terjesztette a küldött- gyűlés elé. Az ötéves munka főbb jellemzőiről szóló beszámoló nagy teret szentelt az ipar helyzetének. Megállapította, hogy megyénk iparát figyelembe véve a legdinamikusabban az élelmiszer- ipar fejlődött. Gyorsan nőtt az export, a megye kivitelének több mint a felét élei- ( miszeripari termékek tették ki. Az elmúlt években kezdték meg a termelést egy sor új üzemben, a Gyulai Húskombinátban, a konzervgyár tésztaüzemében, a békéscsabai kenyérgyárban, a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat sarkadi üzemében. Ezzel egy időben nőtt az élelmiszeripari dolgozók szakszervezetének szervezettsége, öt év alatt 1700-zal nőtt a taglétszám, és meghaladta a 13 ezret. A beszámolási időszakban 47 új szocialista brigád alakult, és mintegy 900-zal nőtt a tagok száma. A dolgozók közel 60 százaléka veit és vesz részt a szocialista munkaversenyben. A beszámolót követően 16- an mondtak véleményt a vállalati szakszervezeti munka eredményeiről, sajátosságairól. Szabó Sándorné, a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat küldötte elmondta, hogy a gyárban dolgozók 60 százaléka nő. Ezért is figye- lemre—méltó, hogy a gyesről visszatérőket egy műszakban foglalkoztatják. Lapusnyik Lajosné, a Mezőhegyesi Cukorgyár dolgozója elmondta: az utóbbi években 260 nődolgozó átlagon felüli béremelést kapott. Kádi István, a Battonyai Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalattól nagyra értékelte, hogy folyamatos munkára ösztönzött az ÉDOSZ megyei bizottságának rendszeres ellenőrző, segítő munkája. Zimborán Gábor, az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat párttitkára a párt- és a szakszervezeti vezetők „élő” kapcsolatának fontosságát elemezte. Faragó István, a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat küldötte a szakszervezetek szocialista munkaversenyt szervező tevékenységéről szólt. Baukó Mátyásné, a hűtőház küldötte hangsúlyozta, hogy a bizalmiak lehetőségeikkel a jövőben jobban kell hogy éljenek. Bezdán János, a Gyulai Húskombinát küldötte a munkavédelmi őrszemlék fontosságáról beszélt. Ábrahám Andrásné, a konzervgyár küldötte a tésztaüzem beruházásáról és az értékesítési gondok okairól beszélt. Bordás Mihály, a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatója leszögezte: nemcsak a vállalatok vezetőinek érdeke, hogy felismerjék a munkaverseny szerepét a gazdasági feladatok/ teljesítésében. A fórumokról szólva megállapította, azokon olyan légkört kell teremteni, hogy a dolgozók őszintén beszélhessenek gondjaikról. Szabó Zsolt, a Sarkadi Cukorgyár küldötte a szakmai tanfolyamok szükségességét elemezte. Kocsis Jó- zsefné, a konzervgyár szak- szervezeti titkára a szakszervezetek szerepét hangsúlyozta a vállalati gazdálkodásban. Hankó László, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának helyettes vezetője a konzerv-, a hűtő- és a sütőipar fejlődéséről beszélt. Ugró Gyula, az Orosházi Sütőipari Vállalat küldötte megállapította, hogy a sütőipar műszaki színvonala a fejlesztések ellenére sem teszi lehetővé a kiváló •minőségű termékek gyártását. Jambrik István, a Gyomai Sütőipari Vállalat küldötte a bizalmiképzés szerepéről, Farkas Andrásné, az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalattól a tömegsport szervezésének szakszervezeti módszereiről szólt. Orbán Józsefné, az ÉDOSZ Központi Vezetőségének titkára elismeréssel beszélt a megyei bizottság munkájáról. A vitát Szabó Sándor titkár foglalta össze, majd megválasztották a küldötteket az ÉDOSZ 45. kongresszusára, és az SZMT megyei küldött- értekezletére. Az ÉDOSZ megyei bizottságának titkárává Szabó Istvánt, elnökévé Orbán Józsefet választották. K. J. I
