Békés Megyei Népújság, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-08 / 158. szám

1980. július 8., kedd 0 Teljes készültségben az aratók Helyzetjelentés bet mezőgazdasági üzemből Vágják a lucernát só vágás 80 százalékának Várakozni vagy vállalkozni? (Folytatás az 1. oldalról) A kardoskúti Rákóczi Ter­melőszövetkezetben 1200 hek­tár búzát és 180 hektár rep­cét takarítanak be. — Búzá­ból rekordtermésre számí­tunk — hallottuk Olajos Im­rétől, a közös gazdaság el­nökétől. A szövetkezetben július 5-én tartottak átfogó hátánszemlét. Várhatóan csak 12-én kezdhetik el az ara­tást. A búza 60 százaléka dőlt. Az időveszteség már így is jelentős, amit tovább fokozhat, hogy az aratás üteme is lassúbb lesz, mint­ha a gabona állna. Nehéz és küzdelmes munkára van ki­látás. Az aratáshoz minden tár­gyi és személyi feltételadott. A betakarító gépek teljesít­ményéhez igazítják a kap­csolódó munkákat. A tsz-ben 12 kombájn, köztük 4 nagy teljesítményű E 516-os várja a rajtot. A műhelyben meg­felelő mennyiségű alkatrészt tárolnak, az NDK gyártmá­nyú berendezésekhez azon­ban továbbra is nehéz alkat­részt kapni. A békéscsabai Május 1. Termelőszövetkezet elnökhe­lyettesétől, dr. Szabó Tibortól megtudjuk, hogy a Gabona­forgalmi és Malomipari Vál­lalattal ütemtervet dolgoztak ki a gabona átvételére. Az A címben említett köszönet a csárdaszállási Petőfi Tsz építőbrigádját illeti, tolmá- csolói pedig a Szegedi Posta- igazgatóság, a takarékszövet­kezet, a mezőberényi—csár­daszállási közös tanács és a műszaki átvevők. A bejegy­zést a múlt hét péntekén tet­ték az átvételi jegyzőkönyv­be, amikor az építők ünne­pélyesen átadták azt az új épületegyüttest, amely ezen­túl Csárdaszállás lakóit szol­gálja, és hozzájárul a község jobb ellátásához. Helyet kap benne az új posta, takarék- szövetkezet, tanácsi kiren­deltség, tanácskozó-, házas­ságkötő-terem, felnőtt- és gyermekorvosi rendelő, kézi gyógyszerraktár, valamint a hozzájuk tartozó szociális he­lyiségek, öltözők, mosdók. Az átadás időpontja szep­tember lett volna, tehát két A háztáji gazdaságok kis­gép-, eszköz- és felszerelés­vásárlásának megkönnyítésé­re az AGROTRÖSZT és az OTP megállapodást kötött: ennek értelmében a kister­melők lakóhelyi korlátozás nélkül bármely AGROKER- vállalatnál megvásárolhatják a kisgépeket, a hazai és a szocialista importból beszer­zett kistraktorokat, berende­zéseket, felszereléseket, kazá­nokat, csöveket, a fóliát és az egyéb árukat, például a műtrágyát, növényvédő szert. A mezőgazdasági kisgépek vásárlása esetén a vételár 80 százalékára, de legfeljebb 50 ezer forintig adnak kölcsönt. A berendezések, a felszerelé­sek és a mezőgazdasági ter­meléshez szükséges egyéb áruk vásárlásakor általában 15 ezer forintig terjedhet a kölcsön mértéke. Amennyi­ből a vásárló termeltetési szerződéssel rendelkezik, * az igénybe vehető kölcsön felső határa 25 ezer forint lehet. aratásra már. korábban fel­készültek, ezt bizonyítja, hogy június 20-án tartották meg az ilyenkor szokásos műszaki szemlét. A gyors és veszteségmentes aratásnak, ha az időjárás nem szól köz­be, úgy tűnik, semmilyen akadálya nem lesz. A tsz-ben külső segítségre is számítanak, a szomszédos Lenin Termelőszövetkezettel szocialista szerződésben álla­podtak meg, többek között arról is, hogy a nyári beta­karítás során kölcsönösen ki­segítik egymást. A gabona betakarítása csak július 10-e után kezdődhet el. A 10 kombájnnak 890 hektárról kell learatnia a búzát. A ké­sői aratás miatt zsúfolt mun­kaprogramra számítanak. Az aratás ideje alatt takarítják be a zöldbabot és a zöldbor­sót is. A biharugrai Felszabadult Föld Termelőszövetkezetben a gabona jelentős része meg­dőlt. Az aratást július 10-én vagy 11-én kezdhetik el. Mi­vel a termelőszövetkezetnek nincs szárítója, ezért a ke­nyérgabona egy részét Vész­tőre és Szeghalomra szállít­ják. A szomszédos körössza- kálli közös gazdasággal ugyancsak a búza szárításá­ra kötötték megállapodást. K. J. hónappal a tervezett idő előtt elfoglalhatták helyüket a társberuházók. S hogy a gyors munka is lehet jó, ar­ra bizonyíték a már emlí­tett jegyzőkönyv, amely még azt is megállapítja, hogy hi­ánypótlás és minőségi kifo­gás nélkül dolgoztak az épí­tők. A Petőfi Tsz egyben eleget tett annak a kötelezettségé­nek, miszerint a tanácstól korábban átvett épületrész helyett fedezi az új rendelő­intézet költségeit, amely egyúttal a szövetkezet üzemi rendelője is lesz. Jelenleg a társult intéz­mények dolgozói takarítják a kívül és belül tetszetős épü­letet, s a költözködés után rövidesen megkezdik műkö­désüket. A mezőgazdasági kölcsön kamata általában évi 8 szá­zalék. Ha a vásárló termelési szerződéssel rendelkezik, a kamat elbírálása kedvezőbb: ilyenkor az OTP évi 6 száza­lékos kamatot számít fel. Az AGROKER-vállalatok egyszerűbb ügyintézéssel se­gítik elő — az áruvásárlási kölcsönök ügyintézésével azonos módon — a kölcsön folyósítását és a vásárlást. A kiválasztott árut a kölcsön folyósításának feltételeihez kötött kötelezvények aláírása és a meghatározott pénzösz- szeg helyszínen történő befi­zetése után azonnal átveheti a vásárló az AGROKER-vál- lalat telephelyén. A vállala­tok kisgépekre és egyéb be­rendezésekre előjegyzéseket is felvesznek, s a szállítási határidőről a vásárlót érte­sítik. A megkötött megállapodás szerint az OTP vállalta, hogy a mezőgazdasági kölcsönké­relmek elbírálását előnyben részesíti. A szokásosnál 2—3 héttel később, május elején kaszál­ta első ízben a lucernát a Füzesgyarmati Lucernater­melési Rendszer 28 Békés megyei partnergazdasága. A késést a hűvös, esős időjárás okozta, amely ezúttal hasz­not is hozott. A nedvesség hatására , ugyanis erőtelje­sebben fejlődték a hajtások, a levelek, 8—10 százalékkal nagyobb lett a szénatermés a tavalyinál. A hagyomá­nyos szénakészítés eredmé­nyét összehasonlítva a forró levegős szárítással, még po­zitívabb a mérleg, ez utóbbi eljárással hektáronként 470 kilogrammal több termést hoztak le a tábláról. Jelenleg másodszor kaszál­ják a taggazdaságok a lucer­nát, várhatóan a búza előtt sikerül befejezni. A szakem­berek becslése szerint az el­Mezőgazdasági termelé­sünkben a nagyüzemi ter­melés mellett számottevő a háztáji és kisegítő gazdasá­gokból származó termék- mennyiség. Az egész mező- gazdasági termelés több mint egyharmadát, az élel­miszerek központi árualap­jának 15 százalékát a kis­termelők adják. Különösen az állattenyésztési és a kézi­munka-igényes ágazatokban jelentős a tevékenységük. Számos olyan terméket ál­lítanak elő, amelyből a kül­földi piacokon is értékesí­tünk. A kistermelés és a nagy­üzem szoros kooperációjá­nak kialakulása és a nap­jainkban végbemenő nem­zedékváltás a kistermelés korszerűsítését sürgeti. A munkakörülmények, a mun­kafeltételek jelentős változ­tatása szükséges a háztáji és kisegítő gazdaságokban ah­hoz, hogy a jövőben a fia­talabb nemzedék is szívesen foglalkozzon ház körüli árutermeléssel. Ez feltétele­zi a munkafolyamatok gé­pesítésének a jelenleginél magasabb szintjét, a kor­szerű termelési eljárások, növény- és állatfajták al­kalmazását, amelyek köny- nyebbé, gyorsabbá és egy­úttal hatékonyabbá teszik a kistermelői tevékenységet. A mezőgazdasági kister­melői tevékenység korszerű­sítése érdekében, a külön­böző háztáji gazdasági mód­megfelelő mennyiség kerül le a földekről. Mindenütt megfelelő a gépellátás, csak azokban az üzemekben okoz némi gondot a megkésett második betakarítás, ahol egybeesik a fűtermés kaszá­lásával. A mindenki által jól is­mert időjárási nehézségek miatt késik a magfogás is. Ennek felét most, a második kaszálásnál, felét a harma­diknál tervezték elvégezni. A növények növekedését gyor­sító, ám a magképzésre ked­vezőtlenül ható nedves idő miatt a tervezettnél 18—20 százalékkal kisebb területről fognak magot az FLR-tag- üzemek. Várhatóan azonban ez a korábbinál jobb minősé­gű lesz, így értéke ellentéte­lezi a kieső mennyiséget. — m. szabó — szerek kipróbálására, be­mutatására és elterjesztésé­re 1977-ben kistermelői min- - taközségeket és mintaudva­rokat jelöltek ki. Ezek a zöldség- és gyümölcster­mesztés (friss fogyasztásra, konzerv- és hűtőipari célra), a sertéstenyésztés és -hizla­lás, a nyúltenyésztés, a tej­termelés és méhészet fej­lesztésére létesültek. Kiala­kításukhoz a megyei taná­csok és a helyi termelőszö­vetkezetek közreműködésé­vel az érdekelt trösztök és vállalatok előre meghatároz­ták a feltételeket. Például a Tejipari Vállalatok Tröszt­je előírta, hogy egy-egy mintaközségben legalább 20—30 gümőkórmentes te­hén tartásával, tenyésztésé­vel foglalkozzanak, és azok tejhozama tehenenként érje el a 2800—3000 litert évente. Fontos feltétel az is, hogy a helyi termelőszövetkezet át­lagon felül segítse a kister­melőket az abrakellátás­ban, a zöldtakarmány-jutta- tásban, szervezze meg a le­geltetést, az állatorvosi ellá­tást és a borjak felvásárlá­sát. Ugyanakkor a község korszerű tejbegyűjtővel is rendelkezzék. A meglevő mintaközségek működését a megyei taná­csok az érintett vállalatok­kal közösen folyamatosan figyelemmel kísérik. Meg­állapították, hogy a zöld­ség- és gyümölcstermesztés területén 1977-ben létreho­„Nem hallok mást újab­ban, csak azt, hogy vállal­kozzak, kockáztassak, mer­jek újítani, kezdeményezni. Meg kell mondanom, ez ak­kor mozgósítana igazán, ha társulna hozzá néhány kéz­zelfogható dolog” — emlí­tette legutóbb a nagyválla­lat igazgatója. Aztán hossza­san fejtegetni kezdte gond­jait, amely összefüggésben áll a nehéz határon túli el­adási lehetőségekkel, az itt­honi anyagvásárlási problé­mákkal, a sokszor átszámolt vállalati termelői árakkal. „Ilyen helyzetben az ember inkább töpreng és azon jár- tatja az eszét, hogyan lehet­ne szép csendesen átevickél- ni a nehéz hónapokon” — jegyezte meg őszintén. Könnyű lenne most elver­ni a port az igazgatón, s nemcsak szkeptikus hangsú­lyaiért, hanem nyíltan meg­vallott taktikázásáért. Jólle­het, nincs is okunk elhall­gatni: az efféle visszahúzó­dás aligha vezet eredmény­re, azért azt is kár lenne ta­gadni — érthető az igazgató közérzete. Érthető, mert a gazdálkodás feltételei olyan fontos pontokon nehezültek meg, mint a vállalati gaz­dálkodást olyannyira befo­lyásoló árrendszer, a terme­lői árak alkalmazása. De mint annyiszor, most is igaz: a puszta moralizá- lás, a nehézségek, bonyolult összefüggések emlegetése nemigen lendíthet ki a holt­pontról. A gondolatkörnek van egy másik oldala is. Vagyis az, hogy ne csak szavakkal, ha­nem kézzelfogható tények­kel, realitásokkal is szorgal­mazzuk a vállalkozókat. Mi­ben állhat ez? — Abban, hogy a vállalatok feltételeit minden olyan ponton, ahol erre mód van, e kívánalom szerint igazítjuk. Hogy ásó­kat emlegetett vállalati ön­állóság kereteit nemcsak el­méletben tartjuk szükséges­nek, hanem a gyakorlatban a különféle intézkedések ezt elő is segítik. S hogy ne le­gyen ködös e megfogalma­zás, néhány példát is hadd írjunk le: ha a felettes szerv, betartva az erre vonatkozó zott 89 mintaközség 88 szá­zaléka jelenleg is megfelel a három évvel ezelőtt megsza­bott követelményeknek. A 81 sertéstenyésztő, -tartó mintaközség 76 százaléka most is eredményesen ter­mel, és mindenben megfe­lel az előírásoknak. A tej­termelésben 99 község sze­repel a mintaközségek kö­zött, a kijelölés feltételeinek 81 jelenleg is megfelel. A korábban 31 nyúltenyészíó község közül 27 tarthatta meg a mintaközség címet. A legtöbb mintaközség — 24-24 — ma is eredménye­sen tevékenykedik Somogy és Szabolcs-Szatmár me­gyében. Bács-Kiskun me­gyében Jánoshalma, Mély­kút kistermelői pritaminpap- rikát termelnek mintaszerű­en. Évente átlagosan 10—11 ezer tonnát, • s ez a mennyi­ség az ország egész termelé­sének mintegy 40—44 száza­léka. Kiskunfélegyháza cso­mós retek termelésére sza­kosodott. A városban és kör­nyékén mintegy 12 millió csomózott retket termelnek, az ország termésének 48 százalékát. Hajdúböször­ményben öt szakcsoportban 230 kistermelő 1979-ben 209,2 millió forint értékű élőálla­tot értékesített. Az Állatfor­galmi és Húsipari Tröszt me­gyei vállalatának és az ÁFÉSZ-eknek egy év alatt 37 746 darab hízott sertést és 490 vágómarhát értékesítet­tek. rendeleteket, csak az éssze­rűség igényeinek alávetve szervezi meg az adatkérő akcióikat. Ha a belső irá­nyításban megszülető rendel­kezések figyelembe veszik azt a szempontot, hogy már meglehetősen sok rendelet van hatályban, amelyhez igazodni kell... Hozzájárul mindehhez egy még érzékenyebb feltétel. Nem tagadható, hogy a mai bonyolult világpiaci hely­zetben nehezebb meghatároz­ni a népgazdasági árak leg­ideálisabb működési feltéte­leit, s ez szükségszerűen ki­hat a vállalati helyzetmeg- határozásokra is. Márpedig, ha a vállalat nem képes ma­gát pontosan beilleszteni a jövő képébe, nem is tud pon­tos terveket készíteni. Gazdaságunkban az el­múlt időszak nem mondható könnyűnek. Az ötödik ötéves terv évei telve voltak olyan külpiaci hatásokkal, ame­lyek rácáfoltak néhány vá­rakozásunkra, és nemegy­szer állították a vállalati gazdálkodást fpgas kérdés elé. Mit tapasztaltunk? Té­mánkhoz igazodva most csak a vállalkozás oldaláról köze­lítjük meg mondanivalón­kat. Nos, azt tapasztaltuk, hogy a nehézségeken azok tudtak úrrá lenni, akik a bizonytalan elemeket tuda­tos, koncepciózus szándéko­kon, számításokon alapuló bátor kockáztatással áthi­dalták. Akik nem megriadtak és visszahúzódtak, hanem az új kihívásra új lépésekkel vá­laszoltak, nemegyszer gyor­san váltva terméket és vál­lalati tervet, piacot. Szük­ségtelen felsorolni a vállal­kozók szerencsére szaporodó táborát. Bábolnától a Medi­corig, hiszen vannak mel­lettük jó néhányan, akik sa­ját tapasztalataik alapján is tanúsíthatják: egyedül a kez­deményezés lehet az ellen­súlya a váratlan vagy nem váratlan ballasztoknak. Erre még az is figyelmeztet, hogy az átevickélésre, a taktiká­zásra sok idő elmegy, és az elveszett nem pótolható. Matkó István A mintaközségekben a kis­termelők jelentős része fo­lyamatosan szakosodik. Ker­tészetükben általában egy- egy növénycsoport termesz­tésére rendezkednek be. A zöldségtermelésen belül nagyarányú a fólia alatti hajtatás, az állattenyésztés­sel foglalkozók pedig zöm­mel csak egy-két állatfaj tenyésztésével, illetve tartá­sával foglalkoznak községen­ként. Egyes községekben a tenyésztés és a tartás is egy­re ilikább elkülönül. A mintaközségekben a kis­termelők1 egyre nagyobb számban igénylik és hasz­nálják a korszerű termelő- eszközöket, alkalmazzák a keríszerű termelési és te­nyésztési eljárásokat, tevé­kenységük jól szolgálja a magasabb tenyészértékű és a potenciálisan nagyobb ter­mőképességű növény-, vala­mint állatfajok és fajták el­terjesztését. A mintaközsé­gek kistermelőinek munká­ját a megyei tanácsok mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályai, a társadalmi szer­vek és természetesen a helyi termelőszövetkezetek folya­matosan figyelemmel kísérik és segítik. Szakmai ismere­teik bővítésére tanfolyamo­kat szerveznek, évente több alkalommal is rendeznek ta­pasztalatcserét, bemutatókat a korszerű eljárások elter­jesztésére. Az idei országos mezőgazdasági és élelmiszer- ipari kiállításon 96 kister­melő és 40 kertbarátkor is részt vesz a háztáji techno­lógiai bemutatón a kiállítás szabad területén és a ter­mékbemutatón az A pavi­lonban. D. Szekeres Ágnes „Egyben köszönetüket fejezik ki...” Új létesítményt adtak át Csárdaszálláson M. Sz. Zs. Megkönnyítették - a mezőgazdasági kisgépek vásárlását A M ed gyesegyházi Vas-, Faipari Szövetkezetben éveken ke­resztül kizárólag exportra készítették a képen látható szer­számosládákat. Az utóbbi időben csökkent az érdeklődés ez iránt a termék iránt, így ma csak belföldre gyártják a több részes szerszámosládákat ­Fotó: Veress Erzsi Mintaközségek A háztájiban is korszerűen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom