Békés Megyei Népújság, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-22 / 170. szám
1980. július 22., kedd o Szín - hulladékanyagból A bélmegyeri Űj Barázda Tsz fafeldolgozó üzemében helyi anyagból színt készítenek a tsz építői a készáru tárolására Fotó: Gál Edit Tűz a Komáromi Lenárugyárban Vasárnap, a hajnali órákban tűz ütött ki a Komáromi Lenárugyárban. Az éjjeliőr vette észre, hogy füst szivárog ki abból a palatetős raktárépületből, amelyben a bálázott lenkócot tárolták. Riasztották a komáromi tűzoltókat, akiket azonnal követtek a Komáromi Kőolajipari Vállalat állami tűzoltói, majd a tatabányai és győri tűzoltóegységek. Bár az épület eléje már lángokban állt, alig több mint 1 óra alatt lokalizálták a veszedelmes tüzet. Közben mozgósították az üzemi önkéntes tűzoltókat és a gyár közelben lakó dolgozóit is, akik az épen maradt bálákat hordták ki a raktárból. Szétteregették, nehogy esetleg lappangó parázs újra lángra kapjon. A tűz oltása közben személyi sérülés nem történt. A tűz okának kiderítésére vizsgálat indult. Rózsaszínű ellenség A sok kárt okozó nedves időjárás hatása mutatkozik a búzatáblákon is. Megyénk aratói sok- helyütt találkoznak rózsaszínű penészkive- rődéssel a kalászokon, a pelyvaleveleken kívül. Az utóbbi napok vizsgálatai szerint a foltokat okozó fuzá- rium megyeszerte erősen fertőzte az állományt. Ez a betegség különösen a vetőmagnak szánt tételekre veszélyes, hiszen áttelelés után a jövő évi termést is károsíthatja, csökkentheti. Nagyon fontos ezért, hogy az őszi vetések előtt legalább X hónappal vizsgáltassák meg az üzemek a vetésre szánt tételeket a megyei növényvédő állomás szakembereivel, akik a minősítéssel együtt szaktanácsot is adnak. Ennek eredményeként kerülhet sor a mag csávázására, vagy szükség esetén a szaporításból való kizárására. A vizsgálat és vegyszerezés hektá- ranként néhány forinttal növeli ugyan a jövő évi termés költségeit, azonban a termelés biztonsága ezt feltétlenül megéri. Szolidaritási hajóút Az indokínai népek melletti szolidaritási megmozdulásként hajóutat rendezett az Országos Béketanács, a Hazafias Népfront X. kerületi bizottsága és a Pataky István Művelődési Központ igazgatósága vasárnap. A programban a Budapest—Szentendre—Budapest hajóúton magyar, vietnami és laoszi fiatalok adtak műsort, vándorkiállítással érzékeltetve az indokínai térség népeinek életét, a haladásért vívott küzdelmüket. A budapesti lakosokkal, dolgozókkal együtt a hajóúton részt vettek a Vietnami Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének képviselői, ott volt a magyar közélet több jelentős személyisége. Tessedik Sámuel nyári egyetem Szarvason A Debreceni Agrártudományi Egyetem szarvasi főiskolai karának és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békés megyei Szervezetének közös rendezésében augusztus 4-én ismét megnyílik a már hagyományosnak számító Tessedik Sámuel Mezőgazdasági Nyári Egyetem eseménysorozata. Augusztus első hétfőjén délelőtt fél tíz órakor a szarvasi mezőgazdasági főiskolán Juhász Sándor városi tanácselnök-helyettes köszönti a résztvevőket, majd Kurucz Imre, a TIT főtitkára nyitja meg a nyári egyetemet. Az első előadást a hatodik ötéves terv mezőgazdasági célkitűzéseiről dr. Biró Ferenc, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese tartja a tervek szerint, majd Csatári Bélának, az MSZMP Békés megyei bizottsága titkárának előadása következik megyénk mezőgazdaságának sajátosságairól. A nyári egyetem részvevői megkoszorúzzák a névadó, Tessedik Sámuel szobrát is. Nemzetközi miniatürtextil-biennálé Az idén augusztus elsején nyílik meg Szombathelyen a VI. fal- és tértextil-, valamint a III. nemzetközi mi- niatűrtextil-biennálé. A szervezők tájékoztatása szerint minden eddiginél rangosabb lesz: a jelentkezések összesítése szerint ugyanis huszonnégy ország 182 textilművésze mutatja be alkotásait. A biennálén több mint négyszáz miniatűr és 38 nagyméretű textilalkotást láthatnak majd az érdeklődők. Az előző, az V. fal- és tértextil-biennálé díjnyerteseinek kamarakiállítása augusztus 2-án nyílik meg Kőszegen, az öregtoronyban. R tárgyalóteremből Csalt és lopott A békéscsabai városi bíróság tárgyalta Harangozó János, Újkígyós, Hosszú utca 67/1. szám alatti lakos bűnügyét. A vádlott a múlt év szeptemberében egy budapesti lakostól 23 ezer forintot, decemberben pedig két másik budapestitől 40 ezer forintot csalt ki. Harangozó egy újsághirdetés alapján kereste fel őket. Elmondta, hogy bérelt földterülete van, amelyen kertészkedni sze-, retne. A befektetéshez pénzt kért tőlük. Abban egyezkedtek meg, hogy a jövedelmen majd osztozkodni fognak. Harangozónak azonban esze ágában sem volt, hogy a pénzt kertészkedésbe fektesse, hanem azt a saját céljára használta fel. Ez év márciusában 6 ezer forintért egy gépkocsit vásárolt. Úgy egyezett meg az eladóval, hogy a pénzt áprilisban adja meg. A gépkocsit haiparosan eladta, s a pénzt elköltötte. Áprilisban Békéscsabán járt. Az esti órákban a Gábor Áron utcában feltűnt neki egy Mercedes gépkocsi. Körbejárta, majd mikor senki se volt az utcán, a gépkocsit feltörte. Magával vitte az okmányokat és 27 ezer forintot. A pénzt néhány nap alatt elszórakozta. A városi bíróság Harangozó Jánost 2 év és 6 hónap szabadságvesztésre ítélte. Mellékbüntetésül 3 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Ezenkívül a kár megtérítésére is kötelezte. A szabadságvesztést börtönben kell letöltenie. Az ítélet nem jogerős. Vízbe fulladt egy 16 éves fiú Július 16-án, a Békéscsabai Állami Gazdaság gyulai kerületének a gyümölcsösében sövényt vágott Szabó Gábor 16 éves kertészeti dolgozó, sarkadi lakos. Délután elhagyta a munkahelyét és a közeli Fekete-Köröshöz ment. Aznap már nem tért vissza onnan. Keresésére indultak, és a parton találták meg a ruháját és használati tárgyait. Feltételezték, hogy felhevülten a mély vízbeugrott, s megfulladt. Holttestét két nap múlva valóban felszínre hozta a víz. Nem egy vízbe fulladásos haláleset történt az idén is a megyében. Mint mindenütt az országban, a legtöbb tragédiát a meggondolatlanság okozta. Tanulság: tiltott helyen és felhevült testtel nem szabad fürdeni. A nyár közepén vagyunk, a hátralevő időben — a példából is okulva— kerüljük el a bajt. Az Alsó-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság elrendelte a Kutas-éri csatorna rekonstrukcióját. Jelenleg Mezőkovácsháza térségében egy mocsári kotrót üzemeltetnek. Tábith Lajos kotrómesterre vár a feladat, hogy 33 kilométer hosszban megtisztítsa a csatornát az iszappadkáktól és az ezen növekedett vízi növényzettől. A csatorna medermélységét 70—80 centiméterrel növelik a jelenlegi szinthez képest. A felújított Kutas-éri csatorna Kunágota irányából vezeti majd el a vizet Mezőkovácsházáig, ahol a Száraz-érbetorkoll ^ Fotó: Dupsi Károly Hogyan dolgozik az igazgató? okát — s joggal — beszélünk arról, | hogy a társadalmi demokrácia keretében milyen mértékben bővült az utóbbi esztendőkben az üzemi demokrácia gyakorlata. Jogszabályok írják elő, hogy például a munkahelyi felettes nem dönthet beosztottjának fizetéséről, kitüntetéséről a szakszervezeti bizalmi tudta és beleegyezése nélkül. A vállalatok terveit — a dolgozók képviseletében — a bizalmi testület véleményezi. Egyes szociális, jóléti tervek elfogadásában pedig ■ egyenesen döntési jogköre van a dolgozók érdekképviseleti testületének. Az idén is, amikor az igazgatók beszámoltak a múlt évi vállalati tervek teljesítéséről az üzemi demokratikus fórumok előtt, s beterjesztették az újabb gazdasági évre kidolgozott tervéket, sok helyen szerepelt egy meglehetősen „kényes” téma is a tanácskozás napirendjén. Nevezetesen a vállalati igazgató, illetve helyetteseinek véleményezése az elmúlt évi munkájuk alapján. Mondanunk sem kell, hogy nem vált még mindenütt gyakorlattá az efféle véleménynyilvánítás. Sok helyütt valamiféle vezetői presztízst romboló törekvésnek tartják — különösen az érintettek. Másutt viszont egyenesen örülnek neki, mert úgymond az igazgató mintegy tükörben szembesítheti saját szándékait, tevékenységének eredményeit mindazzal, amit a munkások, beosztott dolgozók tapasztaltak, láttak, értékeltek belőle. Valójában mi itt az igazság: nem sérti-e az ilyen szembesítés a vezető — kétségtelen, törvényben kimondott — egyszemélyi felelősséget? Nos, társadalmunkban a népgazdaság feladatait állami és társadalmi eszközökkel együttesen oldják meg. Másszóval: a kinevezett vezető nyilvánvalóan felelősséggel tartozik megbízójának, a szocialista államnak, de ugyanakkor az irányítása alatt dolgozó közösségnek is. Annyival inkább, mert hiszen a szocialista vállalatok nemcsak termelő és gazdálkodó, (elsősorban persze, igen), hanem társadalmi és politikai egységek is. (Amelyekben elsődleges, de nem kizárólagos cél a minél nagyobb nyereség, ,a gazdasági feladatok megoldása. Ezek az egységek egyúttal a dolgozók politikai fejlődésének, műveltségbeli gyarapodásának, a szocialista magatartás — gondoljunk csak a brigádmozgalomra — kialakulásának legfőbb színterei.) Az egyszemélyi felelősség és az üzemi demokrácia tehát nem egymás ellenére, hanem egymást kiegészítve érvényesül. Annak ellenére így van ez, hogy a dolgozókban sok esetben nem válik még tudatossá: nemcsak munkavállalók, hanem tulajdonosok is. A vezetők pedig gyakorta úgy viselkednek, mintha kizárólag ők lennének" hivatottak a szóban forgó „tulajdonosi jogokat” gyakorolni. Senki nem vitatja, hogy mondjuk a helytelen vezetés miatti károkért (a vállalat alaphiányossá válik, fizetés- képtelenné) az egyszemélyi vezető a felelős. Ám, a károk következményeit a gazdasági egység egész kollektívája — kisebbmagyobb mértékben — viseli. (A dolgozók nem kapnak nyereségrészesedést. csekély mértékű bérfejlesztésben részesülhetnek csak.) Előfordulhat, hogy súlyosabb esetek, ben az igazgatót tisztségéből leváltják. A munkások azonban továbbra is ott maradnak. s még jó darabig viselik azt a hátrányt, amibe esetleg az egyszemélyi vezető rátermettségének hiánya sodorta a vállalatot. Mindezek ismeretében nem szükséges bővebben magyarázni, miért indokolt, hogy az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény 20 paragrafusának (4:) pontja a következőképpen rendelkezik: „A vállalat dolgozói véleményezik a vállalat terveit, közreműködnek végrehajtásuk érdekében és ennek kapcsán véleményezik az igazgató (igazgató- helyettesek) éves tevékenységét”. Más kérdés, hogy amíg a törvény betűje minden vállalatnál formalitásoktól mentes, értékes tar. talmú gyakorlati valósággá válik, addig sok víz lefolyik a Dunán. A demokratikus folyamatok bár nem egyik napról a másikra, de fokozatosan törnek utat maguknak. Esetünkben ahhoz, hogy ez a véleményezés alapos, előremutató és őszinte legyen — valamiféle tapintatos ud- variaskodó, vagy éppen semmitmondó formulánál jóval több — értő, rátermett vezető és felelősen gondolkodó, politikai bátorsággal rendelkező beosztottak kellenek. Az idei esztendőkben a szakszervezeti bizalmiak aktivitása fokozódott, a demokratikus tanácskozások munkája fejlődést jelez. A bizalmiak — a dolgozók képviselői — egyre inkább érzik saját felelősségüket, és többségükben fontos feladatuknak tekintik a helyi vezetés munkájának segítését. Amint a SZOT érré vonatkozóan tájékoztató jelentése hangsúlyozta, ezt tükrözték a tervekkel kapcsolatban elhangzott kérdések, észrevételek is, s az a tény, hogy a bizalmiak többsége kritikus hangvétellel, de józan felelősséggel tolmácsolta a ki- sebb-nagyobb közösségek véleményét, javaslatait. Felhívták a gazdasági vezetés figyelmét, a vezetői munka korszerűsítésére, a technológiai és a munkafegyelem következetesebb betartásának megkövetelésére. Ugyanakkor nem titkolták el, hogy a dolgozók kezdeményező készsége az újítómozgalomban, a munkaver- senyben rejlő lehetőségek teljesebb hasznosítása ma még kiaknázatlan tartalék. Ami a vezetők munkájának véleményezését illeti, erről nem lehet még egységes képet adni. Némely vállalatnál — enyhén szólva — óvatosan kezelték a témát. Ügyelve arra, nehogy olyasmit vessenek föl, amiből _ a legkisebb „sértődés” is származhat. Előfordult az is, hogy a vezetés évi tevékenységének megítélése csupán arra szolgáltatott alkalmat: a nyilvánvaló helyes intézkedéseket, az egyértelműen sikeres igazgatói kezdeményezéseket magasztalják. S, voltak természetesen olyan vállalatok is, ahol a szakszervezeti bizottság előterjesztése nyomán nyíltan, tárgyilagosan, felelősséggel és segítő szándéktól vezérelve — abból az alapállásból, hogy mi hasznos a kollektívának és mi nem —, tették mérlegre a vezetés évi munkájának fő jellemzőit. Nem véletlen, hogy éppen az ilyen helyeken veszi jó szívvel az igazgató a kollektíva nyílt, véleményét, még akkor is. ha az bíráló elemeket is tartalmaz. O helyes jogi szabályozás. a kedvező társadalmi légkör mellett akkor iaazán értékes és hasznos a vállalati demokratikus fórumok munkája, ha az efféle aktus — mint mondjuk az igazgató munkájának véleményezése — nem valamiféle kipipálandó feladat, hanem a közösséget átható, őszintén demokratikus gondolkodás mindennapi gyakorlatának megnyilvánulása. Vajda János
