Békés Megyei Népújság, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-10 / 134. szám
széléseken többször találkoztunk. Reggel még barátságtalannak ígérkezett az idő, aztán mégiscsak kisütött a nap. A szavazás után kisebb-na- gyobb csoportokban sokan beszélgetnek a szavazóhelyiségnek berendezett iskola előtt saját dolgaikról, meg természetesen arról is, hogyan fejlődik tovább a nagyközség. T. I. — Sajnos, nem — válaszolt, és töprengve nézegette a két szavazócédulát. Hosz- szas gondolkodás után lépett az elfüggönyözött helyiségbe. Hamar kijött és megköny- nyebbülten dobta az urnába a borítékot. Molnár Gyula 67 éves tsz- nyugdíjas már tapasztalt szavazó. — Régen bizony másképp zajlottak a választások — emlékezett vissza. — 18 éves koromban, amikor először szavaztam, még gyakori volt a megvesztegetés. Leitatták a választókat meg pénzt adtak nekik. Most arra szavaztam, aki nekem tetszett. Erdeinét már gyerekkora ó£a ismerem. A gazdaságban dolgozott, most meg munkásasszony. Egyszerű ember, mint mi. Bízunk benne, hogy nem felejti el a gondjaikat. Jól képviseli majd a megye, az ország előtt a munkásemberek és a tsz-tagok ügyes-bajos dolgait. — Megegyezik a véleményünk — szólt közbe a bácsi mellett álló felesége. — Én is Erdeinére szavaztam. Ebből nem lesz családi perpatvar! Bucsa a járás legtávolabbi faluja. Három szavazókörzet működött a 3 ezer lakosú községben. Az általános iskolai helyiségbe összesen 900 szavazót vártak. Háromnegyed részük 11 óráig már megfordult itt. A bizottság tagjai reggel fél 5-től ügyeltek. Ilyen korán is jöttek már szavazók, hiszen a falu lakosságának nagy része a mezőgazdaságban dolgozik. Most, hogy egy kicsit javult az idő, miután leadták voksukat, sokan indultak a kertbe, a földekre. G. K. * A fotókat készítette: Veress Erzsi, Gál Edit, Béla Ottó, Bukovinszky István, Szekeres András, Lőnyai László Egy régi választás története Jó politikai hangulatban szavazott tudják. Púja Frigyes külügyminiszter. — Gyakran megfordul itthon — állt rá egy rövid beszélgetésre Fábián József, a helyi Dózsa Tsz főagronó-' musa, miután a battonyai 3. sz. szavazókörzetben leadta voksát. — Gondolom felesleges bizonygatni, hogy törődik a választókerületével. — Személyesen is ismeri őt? — Igen, hivatalos megbeSZEGHALMI JÁRÁS — Jól ismerjük a képviselő- jelöltet — mondta Molnár Gyula és felesége Vasárnap a szeghalmi járás 13 községében szavazott a lakosság. A járási hivatalhoz sorra érkeztek a telefonjelentések 8 községből és 5 nagyközségből. Két ország- gyűlési körzetben adták le voksukat az állampolgárok. A 13-as körzetben 23 ezer, a 14-es körzetben 20 és fél ezer volt a névjegyzékben szereplők száma. A 13-as körzetben nehezebb dolguk volt a választóknak, hiszen két jelölt, Erdei Lászlóné vagy Szívós Andrásné mellett dönthettek. A másik körzet jelöltje dr. Szentke- reszty Tamás volt. A járás 60 tanácstagi szavazókörzetéből 13 Szeghalomé. A nagyközségi tanácshoz közeli KlOSZ-székház vasárnapra 1-es szavazókörré alakult át. Délelőtt 10-kor a 660 szavazóból már 400-an leadták a voksukat. A körzet tanácstagjának Zsombok János tanácstitkárt jelölték. Az ajtón egy fiatalasszony lépett be, Nagy Sándorné, a ruhaipari szövetkezet gépi varrónője. Még csak 20 éves, így első alkalommal szavazott. — Ismeri a jelölteket? — érdeklődtünk. Tótkomlóson Koppány János jelöltjére adta szavazatát Néhány esztendővel ezelőtt Nagykopáncsot önálló településként tartották számon. Ma Tótkomlóshoz tartozik az alig 500 lelket számláló, kiterjedt tanyavilág, mely a nagyközség 49. és 50- es választókerülete. Az előző napok esőzése nyomán az utak többsége járhatatlanná vált, így aztán terepjáró gépkocsikkal vitték a mozgó- urnát a távoli tanyákra. SZARVAS ÉS A JÁRÁS Szarvason több mint 14 ezer szavazó polgárt vártak, ez a város lakosságának több mint 70 százaléka. Mint érdekességet hallottam egy adatot: a régi rendszerben 10 —30 százalék volt a lakosság szavazásra jogosult aránya, az éppen életben levő különféle előírásoktól függően. Most 31 szavazókörben várták az urnák, de sok helyütt helybe mentek a szavazatokért A külterületeken, ahol az eső áztatta utak tették nehézzé a közlekedést terepjáró gépkocsikon, traktorokon vitték helybe az urnákat. Mintegy 4 ezer ember él a talelkész a Hazafias Népfront A művelődési házba a délelőtt órákban egyszerre érkezett szavazni a Tóth házaspár. — Tanácstagnak Danis Józsefre, a Kossuth Tsz elnökére, országgyűlési képviselőnek Klaukó Mátyásra, a megyei tanács nyugdíjas elnökére szavaztunk. Mindketten több cikluson át jól, köz- megelégedésre képviseltek bennünket. riyavilágban, és zömük már reggel 6 órakor leszavazott. A Kossuth utcai általános iskolában rendezték be az egyik szavazókört. Ez fiatalokkal volt tele. Itt adták le szavazatukat az óvónőképző intézet kollégiumának lakói. Somogyi Éva és BernáthZsuzsa másodéves hallgatók most először szavaztak. — Furcsa érzés — mondta Zsuzsa — valamit először csinálni. Mindenképpen jólesett, hogy most már én is az igazi, .felnőtt választópolgárok közé számítok. — Nekem az aktus ünnepélyessége tetszett — fűzte hozzá Éva. — Szép a dekoráció, kedvesek, udvariasak a nos vízvezeték-szerelő, aki a medgyesbodzás—pusztaott- lakai Egyetértés Tsz-ben dolgozik, munkáját félbehagyva sietett a „kultúrba”. — Tudja, közös a tanácsunk Medgyesbodzással, de nem vagyunk elhanyagolva — magyarázta a vékony, munkásruhás férfi. — Ahol például mi lakunk, a József Attila utca teljesen új. A jelölő gyűlésen szóltunk, hogy kellene járda, és vállaltuk, hogy mi lerakjuk, csak hozzanak betonlapokat. Hát már intézkedtek is. Aztán itt az óvoda, nemsokára kész lesz a bővítés. Nagy eredmény az is, hogy tavaly óta a tanyasoron is villany van! Csoór Istvánt, a Gyulán élő több kötetes írónkat a választás napján felkértük egy kis múltidézésre. Hiszen hogyan is tudhatnának a ma első szavazói azokról az időkről, amikor „más típusú” szavazás divatja járta még Magyarországon. Visszaélésektől, lekenyerezésektől hemzsegő, hamis választások. így volt ez 1935-ben, Szeghalmon is, amelynek, mint fiatal tisztviselő, Pista bácsi is részvevő szemtanúja lehetett. — Akkoriban vad megjelenési formája volt a választásoknak — emlékezik Pista bácsi. — No, éppen az 1935- ös választás évében hívták meg a többségében református faluba Tildy Zoltánt, a megüresedett eklézsia élére. Az akkori képviselővel pedig — a nép gondjával mit sem törődő, kormánypárti „nad- rágos emberrel”, dr. Temes- váry Imrével — ugyancsak elégedetlenek voltak. Tildyt pedig — aki már akkor a Kisgazda Párt alelnöke volt — igyekeztek bekapcsolni a helyi politikai életbe, aki a felkínált ellenzéki képviselőséget el is fogadta. Korteshadjárata során beszédeket tartott az ipartestületben, a kisgazdakörben, a polgári olvasóegyletben és a munkáskörben is. Mint a Tildy család jó barátja, eljött Szeghalomba Móricz Zsigmond is, de az irodalmi esteken nem a műveiről, hanem a politikáról tartott szenvedélyes hangú beszédeket, az Újtelep, a község szegényeinek nyomoráról. Abban az évben olyan aszály volt arra, hogy a tücsök is éhen pusztult. Nem volt munka se az iparosoknak, se a parasztoknak. Akkor vezették be a zöld vagy más néven ínséges cédulákat. Aki ilyet kapott, annak becsületszóra meg kellett ígérni, hogy a kormánypárt jelöltjére, Temesváryra szavaz. Cserében egy hétre munkát kaoott. De milyet? Az egész csak alibiként szolgált. Kapálták az út mentét. A fenegyerekek pedig — a zöld cédula ellenére is — már csak dacból sem szavaztak rá. Az ilyet aztán, ha munkát kért, elküldte a jegyző „legelni”, mondván: — Van fű a mezőn, azt egye! Ezt megtudva Móricz Zsigmond felháborodva agitált ellene. Persze mi, tisztviselők is féltünk. Ha nem a kormányzópárti jelöltre szavaztunk, elveszthettük az állásunkat. Ínséges idők jártak akkor ... Mert abban az időben nem titkos, hanem lajstromos szavazás járta. Hangosan be kellett mondani, kire szavazunk. Ezért nem merték sokan arra adni a szavazatukat, akihez húztak. Emlékszem, ezen a 35-ös választáson az iskolába először az Egységes Párt, a kormánypárt híveit hívták be. Húzták az időt, hátha az udvaron gyülekező parasztok, iparosok elunják magukat. De nem mozdultak azok egy tapodtat sem. Akkor kijött a szavazatszedő bizottság elnöke, és megkédezte: — Van itt még, aki nem szavazott? — Van! — kiáltottak a gazdák kórusban. Akkor másként tette fel: — Van-e még, aki az Egységes Pártra akar szavazni? Csend. Erre bezárták az ajtót, s összeszámolták a szavazatokat. Persze, dr. Temesváry jutott be a parlamentbe. Arra azért vigyáztak, hogy néhány Tildyre eső szavazat is legyen. Hiába volt hát Tildy segítő szándéka, jóakarata, a sorozatos csalások miatt kiesett. No, aztán petícióval megtámadta a választásit, és egy évre rá ő is bejutott a parlamentbe, a Kisgazda Párt képviselőjeként. Hát, így ment ez akkor — fejezte be színes emlékezését Pista bácsi. b. S. E. megyénk lakossága (Folytatás az 1. oldalról) jelentek meg. Több házaspártól is megkérdeztük: találkoztak-e személyesen azokkal a jelöltekkel, akikre leadták voksukat. Szinte kivétel nélkül azt felelték: igen. Amikor az Egyetértés Tsz-ben dolgozták, ott ismerték meg Balogh László elnököt, akit országgyűlési képviselőnek és helyettesét, Tóth Gábort, akit helyi tanácstagnak jelölt a Hazafias Népfront. Amint mondották, mind a két vezető megértő, a lakosságért felelősséget érző embernek tartják. Vágási Sándor most a Hidasháti Állami Gazdaság tehenészetében dolgozik. Felesége háztartást vezet. Örömmel beszéltek arról, hogy mennyire megváltozott a helyzet amiOROSHÁZA ES A JÁRÁS Ünneplőbe öltözött idősek és fiatalok vasárnap a kora délelőtti órákban, egymás kezébe adták a kilincset Orosházán, a 44-es szavazókörben, amelyet az Üj Élet Tsz öntödéjében rendeztek be. Mintegy 460-an itt adták le voksukat a 68-as számú tanácsi választókerület tanácstagjára és a 9-es számú Választókörzet ország- gyűlési képviselőjére. A tanácsi választókerület a városnak fizikai dolgozókkal lakott része. Az itt élők régi ismerősként üdvözölték egymást, személyes ismerősük mind a tanácstag, mind pedig az országgyűlési képviselőjelölt. A szavazóhelyiséget 5 órakor nyitották, ahol a műszakba igyekvő tsz-tagok, üvegyári dolgozók, olajbányászok műszak előtt ledahatták voksukat. — Tanácstagjelöltünk Kiss Sándor asztalos, gyerekkora óta ismerem. Talpraesett, szókimondó, itt nőtt fel közöttünk, az előző ciklusban is ő képviselt bennünket a városi tanácsban —• mondta óta megépült a kövesút. Sajnos, azelőtt nekik is és a környéken élő tanyasiaknak is sokat kellett küszködni a sárral. Maradt azonban még egy probléma, amely — ha megoldódna — nagy előrelépést jelentene a környék életében. Véleményük szerint egy trafó és 10—12 oszlop felállításával be lehetne vezetni a villanyt a tanyákba. E házaspárral együtt mások- is „nehezményezték”, hogy eddig még senki sem kérte fel őket társadalmi munkára. Azt bizonygatták: szívesen segítenének valamennyien, ha ilyen természetű kéréssel fordulnának hozzájuk. Az említett kövesút megépítéséről ugyanis az állami gazdaság és a termelőszövetkezet gondoskodott. B. I. Kiss István, a helyi faipari vállalat nyugdíj előtt álló dolgozója. — Miben tudnak neki segíteni? — Társadalmi munkával mindenben, számíthat a választók segítségére — hangzott az egyöntetű válasz. Orosháza 51 szavazóköréből 26-ban már öt órától szavazhatott a lakosság, a 74 tanácstag 77 jelöltjére. * * * Tíz órára Tótkomlós lakóinak 90 százaléka járult az urnákhoz, hogy megválassza országgyűlési képviselőjét és öt ven tanácstagját, akik közül 18 az új tanácstagjelölt. A szlovák nyelvű általános iskolában rendezték be a 2-es szavazókört, ahol reggel fél 5-től hat választókerület lakói szavazhattak. Kora reggeltől magyar és szlovák beszédtől visszhangzott az ódon épület ' folyosója. Fejkendős nénike, farmer- nadrágos unokájával érkezett. Őket fiatal házaspár követte. Tizenegy óra tájban ölveczki Ágnes első szavazót köszöntötték a szavazatszedő bizottság tagjai. Mezőkovácsházán, a 7-es számú szavazókörzetben sok idős ember él. Őket mozgóurnával keresték fel a szavazatszedő bizottság tagjai. Képünkön: a 86 éves Bóka János és felesége otthonában szavaz A battonyai 3-as számú szavazókörzetbe ellátogatott Szikszai Ferenc, a HNF megyei titkára, valamint a mezőkovácsházi járás és a nagyközség több vezetője Pusztaottlakán, a kultúr- házban berendezett 4. sz. szavazókörzetben reggel 5 órakor Botás Györgyné volt az első szavazó. A további voksokra sem kellett sokáig várni, mindenki igyekezett már a reggeli órákban leadni a szavazatát. Farkas JáBattonyán valamiféle elnéző mosollyal fogadták a megszólítottak a kérdést: „ki a képviselőjelöltjük?”. A választ ebben a nagyközségben bizonyára még a gyerekek is Hogyan kell szavazni? Ebben segít Mikus Piroskának a választási bizottság elnöke választási bizottság tagjai, derűs, nyugodt az utca képe. * * * A szarvasi járás hét községében mintegy 27 ezer szavazót vártak az urnákhoz. Hatvan szavazókörben adhatták le voksaikat a Hazafias Népfront előtt. A választás a járás területén is lendületesen indult. Útközben elmondták Kardoson, MEZÖKOVÁCSHÁZI JÁRÁS hogy reggel 7 óráig a választók 30 százaléka már leadta szavazatát. Neibort István, a járási hivatal elnök- helyettese személyes tapasztalatai alapján is nyugodtan állíthatta, hogy fegyelmezetten, öntudatosan teljesíti állampolgári kötelességét a járás dolgozó népe. Visszaúton, a mélykúti általános iskola előtt két fiatal lányt láttunk egy kerékpáron. Mikus Piroska és Mikus Ildikó életük első szavazatát jöttek leadni. Nem is tudták még, hogy mi ilyenkor a teendő, de bent a választási bizottság tagjai mindenről felvilágosították őket, gyorsan tisztába jöttek a szavazás menetével. Mire visszaérkeztünk Szarvasra, éppen kiszámították a 11 órás jelentéshez szükséges adatokat. Eszerint a járásban 24 ezren szavaztak le 11 óráig, ez 90,6 százaléka a szavazásra jogosultaknak. Szarvason a 14 ezerből 12 ezer 400-an jelentek meg addig a szavazóhelyiségekben. És hírt kaptunk arról is, hogy Kardoson és örménykúton 10 óra után néhány perccel befejezték a. szavazást. L. L.
