Békés Megyei Népújság, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-10 / 134. szám

1980. június 10., kedd Szovjet egyetemisták Békéscsabán A szovjet fiatalok vasárnap délelőtt Békéscsabán megkoszorúzták a Lenin-szobrot Fotó: Bukovinszky István A kéthetes nyári termelési gyakorlatra Békéscsabára, a Lenin Tsz-be, illetve az álla­mi gazdaságba érkezett a moszkvai Gorjacskin Mező- gazdasági Gépészeti Egyetem 16 hallgatóját és a kísérő ta­nárokat vasárnap délelőtt fo­gadta dr. Ábrahám Béla, a városi pártbizottság első tit­kára. Ezután a fiatalok meg­koszorúzták a megyeszékhe­lyen a Lenin-szobrot, majd a délutánt Szarvason, a főisko­lán és az arborétumban töl­tötték. Tegnap, hétfőn reggel a szovjet diákokat és kísérői­ket a békéscsabai Lenin Tsz központjában a szövetkezet és az állami gazdaság veze­tői köszöntötték, majd is­mertették a két gazdaság munkáját, tevékenységét. A fiatalok nagy érdeklődéssel hallgatták Cserei Pálnak, a Lenin Tsz párttitkárának és Csomós Istvánnak, az állami gazdaság igazgatóhelyettesé­nek tájékoztatóját. A délelőtti órákban határ­szemlére indultak a fiatalok, mától pedig a két üzemben megkezdik a gyakorlatot. A Lenin Tsz-ben 8 automatizá­lási szakos, az állami gazda­ságban ugyancsak nyolc ál­talános gépész szakos hallga­tó a különféle gépek, auto­mata berendezések javításá­val, karbantartásával fogla­latoskodik és a szerelőműhe­lyekben dolgozik majd. Hazautazásukig, vagyis jú­nius 2I-ig megismerkednek megyénk nevezetességeivel, és találkoznak KISZ-es fiata­lokkal. MSZBT-kiildöttség utazott a Szovjetunióba Bíró Gyulának, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság fő­titkárának vezetésével teg­nap küldöttség utazott a Szovjetunióba. A delegáció — amelynek tagjai a magyar társadalom különböző réte­geit képviselik — Csillagvá­rosban köszönti a szovjet— Huszonhat országból mint- mintegy 200 kutató és tudo­mányos szakember vesz részt az Euro-nemzetközi Beton Bizottság 21. kongresszusán és közgyűlésén, amelyet teg­nap nyitott meg Szabó Já­nos építésügyi és városfej­lesztési minisztériumi állam­titkár, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Országház utcai kongresszusi termében. Üdvözölte a kongresszust Ju- lio Ferry-Borges, a lisszabo­ni egyetem professzora, a nemzetközi szervezet elnöke. Utaltak arra, hogy a nem­zetközi szervezet a kong­resszus és közgyűlés buda­pesti színhelyének megvá­lasztásával is kifejezi meg­becsülését a szocialista or­szágok, közöttük Magyaror­szág kutatóinak, szakembe­reinek eredményeiért, a kö­zös munkához nyújtott hoz­zájárulásért, a gyümölcsöző együttműködésért. A kong­resszuson mintegy 2 ezer ol­dal terjedelmű szakmai anya­got, a nemzetközi szervezet 15 állandó bizottságának és munkacsoportjának beszámo­lóját vitatják meg. A leg­újabb kutatási eredményeket hasznosítva ajánlásokat dol­goznak ki a földrengésálló magyar űrpárost, részt vesz az űrhajósok moszkvai fo­gadtatásán és az ezzel ösz- szefüggő egyéb rerdezvénye- ken. A delegáció búcsúztatá­sánál a Ferihegyi repülőté­ren jelen volt I. V. Szali- mon, a Szovjet Baráti Tár­saságok Szövetségének ma­gyarországi képviselője. vasbeton épületek, a tűzálló vasbeton szerkezetek gazda­ságos tervezésére, a külön­böző technológiák és szerelé­si módszerek korszerűsítésé­re, az elkészült betonlétesít­mények újabb vizsgálati módszereire. Az ötnapos tanácskozás utolsó napján, pénteken meg­választják a nemzetközi szer­vezet tisztségviselőit. Az Euro-nemzetközi Beton Bizottság (CEB, a Comité Euro-international du Beton) több mint 40 országot tömö­rítő szakmai szervezet, amely szervezi és összehangolja a nemzetközi beton-, vasbeton- és feszítettbeton-technológiai kutatásokat, s az új tudomá­nyos eredmények alapján nemzetközi méretezési és technológiai ajánlásokat dol­goz ki. Magyarország 1975 óta tagja a CEB-nek. A magyar szakemberek a nemzetközi szervezet több állandó bi­zottságában és munkacso­portjában végeznek aktív és eredményes munkát. Ma­gyarország tagja a tanács­adó bizottságnak is, amely a nemzetközi szervezet vezető adminisztratív tanács irányí­tó munkáját segíti. Plenáris ülés a COSPflR- konlerencián Plenáris üléssel folytató­dott tegnap a Nemzetközi Űrkutatási Bizottság (COS- PAR) 23. ülésszaka a Sem­melweis Orvostudományi Egyetem elméleti tömbjében. Az eseményen — amely egy­ben a kéthetes rendezvény- sorozat ünnepélyes megnyi­tója — megjelent és felszó­lalt Szekér Gyula, a Minisz­tertanács elnökhelyettese és Szentágothai János akadémi­kus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke: Az ülés kedves színfoltja volt, hogy a 40 országból érkezett csak­nem ezer tudós meleg taps­sal üdvözölte Georgij Iva- nov ezredest, az első bol­gár űrhajóst, aki hazája COSPAR-küldöttségének tag­jaként tartózkodik Budapes­ten. Gyógyító villám — Csodával határos mó­don, villámcsapástól nyerte vissza látását az egyesült államokbeli Fálmouthban Edwin Ro­binson volt teherautó-so­főr, aki 1971-ben súlyos autóbaleset következté­ben agysérülést szenve­dett, megsüketült és megvakult. A csodás eset a napokban történt, a 62 éves vak férfi szörnyű égiháború közepette ki­ment kertjébe, hogy a szakadó esőből biztonsá­gos helyre vigye kedvenc csibéjét, s egy fa alá ér­kezve villámcsapás súj­totta. Amikor magához tért, bement a házba, hogy egyet szunyókáljon, s ekkor tapasztalta, hogy „valami jó dolog történt velem, fejemet többé nem szorítja a vaspánt”. Néhány órával később visszanyerte látását, s megnézhette eddig soha nem látott unokáinak fényképeit. Orvosa csak azt tudta megállapítani, hogy páciense valóban visszanyerte látását, de az esetet megmagyarázni nem volt képes. Tanácskozik az Euro-nemzetközi Beton Bizottság kongresszusa ás közgyűláse Egészségügyi ellátás Medgyesbodzáson Megkezdődtek a szóbeli érettségik Középiskolai tanulmányai­nak utolsó állomásához ér­kezett az idén elballagott 20 és fél ezer gimnazista, és 25 ezer szakközépiskolás: hétfőn országszerte megkezdődtek a szóbeli érettségi vizsgák. A gimnazisták négy, a szakkö­zépiskolások pedig legkeve­sebb négy tárgyból érettsé­giznek. A gimnazistáknak kötelező a magyar nyelv és irodalom, valamint a mate­matika, s még két tárgyat kellett választaniuk a törté­nelem, a fizika, a kémia, a biológia, a földrajz vagy a tanult idegen nyelvek közül. A szakközépiskolásoknak ugyancsak kötelező a ma­gyar nyelv és irodalom, ezen­kívül a szakmai elméleti tár­gyakból, illetve gyakorlatból érettségiznek. Medgyesbodzás, Pusztaott- laka és Gábortelep 2400 la­kójának egészségügyi alap­ellátásáról két körzeti orvos gondoskodik. Házi betegápo­ló, védőnő és orvosírnok is segíti az orvosok munkáját. Alkalmanként gyermek- és nőgyógyászati szakrendelés fogadja a betegeket a község orvosi rendelőjében, terhes­tanácsadást pedig minden csütörtökön rendeznek. A körzeti orvosok rendsze­resen beszámolnak a közös igazgatású tanács vezetőinek. Egészségnevelő munkájukat egyeztetik a közművelődés­sel: gyakran rendeznek fel- világosító TIT-előadásokat is. Megvalósították a községek­ben az állandó orvosi ügye­leti szolgálatot, így a mun­kaszüneti napokon sem ma­radnak ellátatlanul a bete­gek. A táppénzes napok szá­mával nincs különösebb gond, csak a visszatérő dol­gozók rehabilitálását nehéz biztosítani az Egyetértés Tsz- ben. A rendelési időt nem­igen tartják meg a betegek, pedig jó lenne, ha a dél­előtti órákban fordulnának az orvosokhoz. Ár közös tanács vezetői nagy megbecsüléssel emlege­tik az itt dolgozó egészség­ügyeseket. Annak viszont már kevésbé örülnek, hogy egyre több a magára ha­gyott idős ember a község­ben. „Manapság már nem divat az öreg szülőkről gon­doskodni” — panaszolta Ku- tasi Jánosné vb-titkár. Nem egyszer fordul elő, hogy az ország különböző vidékeiről gépkocsival érkező fiatalok csak azért jönnek haza, hogy a tanácstól kérjék szüleik szociális elhelyezését. Baráthné, Rosenacker Ve­ronika hét éve védőnő a köz­ségben, de már a község ap- raját-nagyját ismeri. Tizen- • hét kismamához és 30 cse- ; [ csemőhöz jár mostanában lá­togatóba, de később is figye­lemmel kíséri a gyerekek fej­lődését. A helyi Vöröskereszt-szer­vezetnek 110 tagja van, fő­ként nők. Pusztaottlakán mostanában alakul egy új alapszervezet, és az iskolá­ban is van ifjúsági vöröske­resztes szervezet. A gyere­kek sok segítséget adnak a véradások és a tüdőszűrések szervezésénél. A vöröske­resztes felnőttek rendszere­sen tartanak nekik előadá­sokat, például a családi élet­re nevelésről, a csecsemő­gondozásról és a házi beteg­ápolásról pedig tanfolyamo­kat szerveznek számukra. Deák Istvánná véradófelelős, Krucsai Jánosné és Róka Margit aktívák sokat tevé­kenykednek a többiekkel együtt azért, hogy erősödjön a Vöröskereszt helyi szerve­zete. Három egészségügyi ál­lomás működik a községben, a bodzási kultúrházban és a gábortelepi iskolában a fel­nőtteknek tartanak egészség- ügyi felvilágosító előadáso­kat. Gondoskodnak az idős emberekről, figyelemmel kí­sérik az életüket. Sok támo­gatást kapnak munkájukhoz az Egyetértés Tsz-től és a községi tanácstól is. B. Zs. A gyulai gyermekkórház koraszülött osztályán inkubátorban nevelik a megyében született legkisebb babákat. A 250« > gramm elérése után térhetnek haza szüleikhez a külön gon­doskodást is igénylő apróságok Fotó: Császár Lajos K G SÍ Szembenézünk az „energiakibívással” Moszkvában a közelmúlt­ban tartotta 95. ülését a KGST Végrehajtó Bizottsá­ga. A testület — a többi kö­zött — áttekintette a tagál­lamok hosszú távú együtt­működési célprogramjait. Közülük most az energia- és fűtőanyagterveket vesszük szemügyre. A KGST-országok energia- szükséglete — a Szovjetuniót nem számítva — az évtized végére mintegy milliárd tonna tüzelőanyag lesz. En­nek körülbelül felét tudják saját maguk megtermelni. Miután gazdaságuk fejlődik, mind több energiára, fűtő­anyagra lesz szükségük. Ter­mészetesen, továbbra is első­sorban a Szovjetunióból im­portálnak kőolajat, földgázt, villamos energiát. Nem sza­bad azonban szem elől té­vesztenünk, hogy a szovjet fűtőanyagforrások ugyan te­kintélyesek, a szovjet szállí­tások további emelése még­is gyakorlati korlátokba üt­közik. A Szovjetunió európai területén már most kevesebb a fűtőanyag, Szibéria ter­mészeti kincseinek kiaknázá­sa pedig — bár az ottani ki­termelés figyelemreméltóan nő — jelentős kiadással jár. A Szovjetunió mellett van lehetőség a fejlődő, illetve a tőkés országokból való beho­zatali--a is, bár ez — egyebek közölt — devizaszűke miatt nem jelent igazi megoldást. Ennek nem mond ellent, hogy hosszabb távon széle­sebb körű kapcsolatokat igyekszünk kiépíteni az ex­portkészletekkel rendelkező fejlődő államokkal. Mindennek* felmérése arra késztette a KGST-országo- kat, hogy az „energiakihí- vással” közösen nézzenek szembe. Ezért született meg a KGST-országok energia-, fűtőanyag-célprogramja a nyolcvanas évekre. A dokumentum elsőrendű feladatnak jelöli meg a bel­földi energiakészletek lehető legteljesebb kiaknázását. Ide számítják’ a gyengébb minő­ségű szén, vagy olaj nagy teljesítményű gépekkel tör­ténő gazdaságos kitermelését. A következő fejezet az atom­erőművekkel foglalkozik. A program szerint a következő évtized végéig a gazdasági integrációhoz tartozó orszá­gokban összesen 37 millió A KGST összekapcsolt elektromos hálózatának központi áramelosztója Prágában éjjel-nappal gondoskodik az áram­ellátásról (Fotó: CTK — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom