Békés Megyei Népújság, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-05 / 130. szám

1980. június 5., csütörtök SZERKESSZEN VELÜNK! Jó ütemben épül Gyulán a SZOT—MEDOSZ mellett a SZOT —Csepel üdülő. Az építők mindent elkövetnek, hogy a közel­gő határidőre átadják rendeltetésének az új gyógyüdülőt Szerkesztői üzenetek Sebők István, Medgyesbod- zás, Petőfi u. 49.: a Szer­kesszen velünk rovathoz írt levelét megkaptuk. Segíteni azonban nem tudunk, mivel nem írta le a konkrét ténye­ket. Csak kérdéseket tesz fel, de így nem tudunk válaszol­ni, mivel nem ismerjük a témát. Kérjük, írja meg konkrétan, miről van szó, és kérésének eleget teszünk. # Fazekas Jánosné, Oroshá­za, Lenin u. 7.: panaszával forduljon közvetlenül a gyu­lai járási rendőrkapitány­sághoz. M. B.-né, Kunágota: nem ön az első, aki rovatunkhoz panasszal fordult azért, mert megszüntették a kannás tej árusítását. Korábban vála­szoltak az illetékesek, hogy a kannás tej árusítása nem gazdaságos, mivel kevesen keresik, ráadásul nem higié­nikus. Ennek ellenére a le­velét kivizsgálás céljából to­vábbítottuk. Válaszolnak az illetékesek Pásztor utca? Pásztor utcai körzet? Békéscsabáról, a Pásztor utca 20., illetve 24/9. szám alatti kismamáktól kaptunk levelet. Egyebek között azt kérdezik, hogy a Pásztor ut­ca miért nem tartozik a Pásztor utacai körzethez? Az említett utcában ugyanis kor­szerű bölcsőde, óvoda és is­kola is van. Elismerik — Tóth Istvánná és Medo- varszky Pálné —, hogy nem tudnak ide felvenni minden Lencsési úti lakótelepen élő kisgyermeket. A szülőknek ezekben a na­pokban kell beíratni 3—5 éves gyermekeiket az óvodá­ba. Meglepetéssel hallották, hogy — bár közvetlen köze­lében laknak a Pásztor ut­cai óvodának — kicsinyeiket ide nem írathatják be, mert a körzetesítés alapján ők a Vilim utcai gyermekintéz­ményhez tartoznak. Márpedig így sokkal ko­rábban kell felkelteni a gye­reket, innen a munkahelyre jó darabon gyalogolni, majd újabb buszra szállni, rohan­ni, hogy el ne késsenek. Megkérdezik levélíróink: nem lehetne ezen valamit segíteni? Várjuk az illetéke­sek válaszát. Békéscsabáról az V. kerü­letből érkezett panasz arról, hogy sok kisgyermek orto­pédiai vizsgálatára sokat kell várni, túl zsúfolt a rendelő, röntgenre pedig be kell vin­ni őket a Luther utcai ren­delőbe. Ez sok bosszúsággal, várakozással jár. Dr. Juhász László városi igazgató főorvostól kaptunk erre választ. Elismeri, hogy a levélíró panasza sajnos jo­gos. De az adott tárgyi fel­tételeket figyelembe véve ezen — egyelőre — segíteni nem tudnak. Ugyanis az V. kerületben működő ortopé­diai ambulancia 1980 febru­árjában korszerűsítésre ke­rült. A régi röntgengépek Pihenőpadokat kérnénk a háztömbök elé — írja töb­bek között Békéscsabáról S. F.-né, Pásztor utcai lakos. A Fényes ABC környékén hét tömbben mintegy másfél használhatatlanná váltak. Most végzik az új, nagytel­jesítményű gépek beszerelé­sét, s ezért a helyiséget bő­vítik1, felújítják. Ez idő alatt a kisgyermekek ambulanciás vizsgálatát — átmenetileg — egy ideiglenesen kialakított helyiségben végzik, de a röntgenvizsgálatot csak a központi rendelőintézetben tudják biztosítani. A vizsgálat eredményéért a betegnek nem kell vissza­menni a Luther utcába, ezt elvégzi maga a szakorvos. Minden a betegek1 érdekében történik. Előreláthatólag ha­marosan átadják rendelteté­sének a felújított ambulan­ciát, addig is az V. kerüle­tiek szíves türelmét kérik. ezer lakos, sok idős ember és kismama él. Jó lenne, ha napközben itt pihenhetnének, a dolgozók pedig nyárestéken nemcsak a presszóban, ha­nem a padokon ülve is be­szélgethetnének egymással. Padokat kérnénk a háztömbük elé Békéscsabán, a Lencsési úti lakótelepen, közvetlenül a virágbolt szomszédságában már hó­napok óta díszeleg ez a „szép” kirakat. Miután hiányzik az üveg belőle, esténként a fiata­lok szívesen betelepednek ide, s látogatásuk nyoma láthatóan megmarad a falakon. Nem lehetne megcsináltatni, és díszíteni valami értelmes dologgal? Fotó- Veress Erzsi VISSZHANG „Gólyafüstölés Sarkadon” címen, rovatunk 1980. má­jus 22-i számában megjelent írásra Megyesi Páltól, a sar- kadi Nagyközségi Tanács V. B. titkárától kaptunk le­velet. „ ... Írásuk a sarkadi tüdőgondozó intézet kémé­nyén levő gólyafészek leége- tésével foglalkozott. Ügy a lakosság, mint a hatóság kö­rében nagy felháborodást váltott ki az eset, hogy egy védett madár fészkét, elpusz­tították. A nagyközségi ta­nács szakigazgatási szerve — a merész fészekégetőt. — 2500 forint pénzbírsággal büntette meg. Reméljük, ha­sonló eset többé nem fordul elő Sarkadon...” VISSZHANG” cím alatt rovatunk május 29 számá­ban „Egy dévaványai olva­só” aláírással közöltünk rea­gálást, amelyben egyebek között arról tájékoztattak bennünket, hogy a Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet dévaványai telepén dróthá­lóval takarták le a gólya­fészket, s nincs madár a fészekben. Arra is kíváncsi volt levélírónk: mi lett a sorsa az 1979-ben Vésztőn maradt kisgólyának. Erre a levélre 90 dolgozó nevében Auer Miklós, a telep vezető­je reagált: „...Meglepődve olvastuk a hírt, amely sze­rint a dévaványai telepünk épületéről eltüntettük a gó­lyafészket. 1952 óta jönnek ide vissza tavaszról tavasz­ra. Figyelemmel kísérjük sorsukat, ősszel három-öt utóddal röpülnek Afrika fe­lé.” A vésztői gólyáról annyit: egy Füzesgyarmaton maradt gólyával együtt a dévavá­nyai túzokrezervátumban telelt át, a közelmúltban vitték pi Budapestre az ál­latkertbe. A füzesgyarmati gólya a rezervátum környé­kén található...” „ ... Érdeklődéssel olva­som a Békés megyei Népúj­ságban a Régi idők parla­mentje sorozatot, mert gyer­mekkori emlékeket ébreszt bennem. Tájékoztatásra az indít, hogy a sorozat 5. foly­tatásában (Rálőnek Tiszára) Békés megyei vonatkozás van. Ugyanis Kovács Gyula képviselő, — aki rálőtt Ti­szára — endrődi képviselő volt. Érdekeltek a politikai ese­mények, és mohón olvastam az újságokat, melyek nagy részletességgel számoltak be az akkori békeidők nagy szenzációjáról. Az ellenzéki újságok a helyszíni tudósí­tást közvetlen indulathan, felháborodva írták meg, hogy a kormánypárti Tisza- hívek odarohantak a tett el­követése után az öngyilkos­ságot megkísérlő Kovács Gyulához, és az eszméletlen, vérző testet szitkozódva rúg- dosták, amíg el nem vitték. Kovács Gyula felépülése után lemondott a képviselői mandátumáról. Ott voltam a népgyűlésen, (a tanácshá­zával szemben levő téren). Kovács Gyula megköszönte a nép bizalmát. Elmondta, hogy ez a lépés szükségsze­rű. A gyűlés résztvevői ro- konszenvet kifejező közbe­lépésekkel és heves meg­jegyzésekkel (kár, hogy nem találta el stb.) kísérték a beszámolót.. Mindez az első világhábo­rú előtti idők eseménye, és ez megmutatja, hogy az end­rődi képviselőválasztás al­kalmával eldördült csendőr- sortűz nem egy előzmény nélküli népi magatartásra következett be.” Dr. Farkas Ernő MIT MOND A JOGSZABÁLY? Tóth András, Békéscsaba: Járadék felemelése iránti igényét visszamenőleg 6 hó­napnál régebbi időre is ér­vényesíthetik. Mégpedig ak­kor, ha a vállalat nem hívta fel a figyelmét az igény ér­vényesítésére, és a körülmé­nyekre tekintettel megalapo­zottan bízhatott abban, hogy a vállalat önként eleget fog tenni a járadék felemelési kötelezettségének. Ezt írja elő a többszörösen módosí­tott 2/1964. (IV. hó 3.) MŰM számú rendelet 12. §-ának első bekezdése. A sérelemért felelős munkáltató köteles a kárt megtéríteni a dolgozó bejelentése alapján, ennek hiányában pedig a rendelke­zésre álló adatok alapján. Ugyancsak a vállalat köteles a dolgozó figyelmét felhívni a bejelentés megtételére. A körülményekbep bekövetke­zett lényeges változás esetén legkésőbb a változást köve­tő 30 napon belül. Ha a vál­lalat a rendelet szerinti fel­hívási kötelezettségét elmu­lasztja, ez alapja lehet an­nak, hogy a dolgozó a kése­delmes jogérvényesítésben jelentkező mulasztását ki­mentse, és igényét 6 hónap­nál régebbi időre visszame­nőleg is érvényesítse. A ren­delkezésnek az a célja, hogy a károsult dolgozó jövedel­mét olyan szintre emelje, amelyet elérhetett volna, ha baleset nem éri. SZ. I., Szarvas: A kémény létesítéséhez csak akkor szük­séges engedély, ha különálló kéményről van szó. A tel­ken a terep szintjének vál­toztatása, illetve feltöltése korábban valóban meghatá­rozott távolsághoz, mérték­hez volt kötve. Ez a szabály a múlt év októberében mó­dosult. Csak olyan esetben kell a terepszint megváltoz­tatásához engedélyt kérni, ha az a csapadékvíz termé­szetes lefolyását olyan for­mában változtatja meg, hogy az a szomszédos ingatlan használatát számbavehetően korlátozza vagy állékony­ságát veszélyezteti. Vannak olyan építkezések, amelyek­re nem kell engedélyt kér­ni, hanem elegendő a mun­kálatokat előzetesen bejelen­teni. Ezeknél könnyítést je­lentő változás, hogyha az építési hatóság a bejelentés beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatko­zik, a bejelentést tudomásul vettnek lehet tekinteni, és a munkálatokhoz hozzá lehet fogni. Nincs szükség sem épí­tési- engedélyre, sem előzetes bejelentésre, a két méternél alacsonyabb kerti növényház építéséhez. Ugyancsak szaba­don lehet lebontani a beje­lentés alapján felépíthető vagy a 200 légköbméternél kisebb térfogatú nem lakás célját szolgáló épületet, va­lamint bármely felvonulási épületet feltéve, hogy az nem veszélyezteti a szomszé­dos ingatlan állékonyságát. Más a helyzet viszont az épület homlokzatának átala­kításával kapcsolatban, vagy tetőszerkezetének felújítását illetően. Legtöbb helyen, így - Szarvason is különösen a közutak, a terek mentén, az épület homlokzatának fel­újítását a tanács bejelentés­hez köti. Ennék a rendelke­zésnek a szükségességét a városkép megőrzése, idegen- forgalmi szempontok is in­dokolják. Dr. Serédi János Áruvizsgálat Túrasátrak, lakósátrak Lényeges különbség van túrasátrak és lakósátrak kö­zött. A túrasátrak könnyeb­bek, gyorsabban felállíthatok — viszont kisebb komfortot nyújtanak, elsősorban a gya­logos, kerékpáros, a „ba­kancsos” turistáknak ajánl­hatók. A lakósátor azonban több részre osztott belső te­rével akár hosszabb egy helyben tartózkodás (a va­lódi kempingezés) idejére is megfelelő lakóhely. Mindeh­hez viszont nagyobb a súlya, bonyolultabb a felállítása. Ami a túrasátrak minősé­gét illeti, nagy különbséget nem állapított meg a Nagyí­tó. KIVÁLÓ — egy sem akadt, de mindegyik vizs­gált sátor elérte legalább a KÖZEPES szintet. KÖZEL AZONOS SZÍNVONALON Kevés az igazán új sátor, így a JÓ minősítésűek kö­zött olyan ismert nevekkel találkozhatunk, mint a Tá­bor, a Börzsöny, a Bada­csony, a Túra II., a Jested, a Tulák, a Pilis, a Rosetta. A Nagyító tesztjének csak KÖZEPES-en felelt meg a Túra III., a Kapos, az Ifi, a Junior, a Várna és a Csilla. A teszt elsősorban a szi­lárdságot és a vízhatlansá- got vizsgálta. Valamennyi vizsgált sátor megfelel az alapvető „biztonsági” köve­telményeknek (tehát hogyne dőljön ránk, és ne ázzunk el benne). A részletek azon­ban már jelentős különbsé­geket jeleznek. A TÄBOR ELŐNYEI A „gyalogos” számára el­sődleges szempont a súly. A csehszlovák Tulák viszi el a pálmát, 2,65 kg-jával. 1400 forintba kerül, az egyik leg­olcsóbb sátor, alacsony, egy­szerű kivitelű, két személy számára viszonylag kényel­mes fekvőhelyet biztosít. A fekvőhelyszélesség is fontos tényező; az ugyancsak csehszlovák Táborban lehet — alvás közben — a legké­nyelmesebben forgolódni, mert személyenként 80 cm széles helyet ád. Egyéb tu­lajdonságaiban is egyenlete­sen JÓ minőségű a Tábor, ezért a minőségi rangsor élén áll. 1600 forintos ára te­hát kedvező. A háromszemélyes magyar Kapos (viszonylag drága — 3610 Ft) sátorhoz külön kifeszíthető előtér is vásá­rolható; az ugyancsak hazai Rosetta (3600 Ft) pedig 220 cm-es középmagasságával tűnik ki a mezőnyből (ma­gasabb kempingezők is fel­egyenesedhetnek benne); a nagyon népszerű, kétszemé­lyes Csilla, leválasztott háló­fülkéjével, már-már lakósá­torszerű komfortot nyújt. Igaz, súlyra is lényegesen ngyobb (13 kg), és felállítá­sához is több idő kell. A KIVÁLÓ C AN ARI A A masszívabb és elegán­sabb lakósátrak között sem találunk sok új nevet. A vizsgált kilenc lakósátor kö­zött viszont valamivel na­gyobbak a minőségi különb­ségek. Köztük már van KIVÁLÓ: a magyar gyártmányú Cana- ria. A négyszemélyes, közel 30 kg-os, 7540 Ft-ba kerülő lakósátornak szinte minden résztulajdonsága (így szilárd­sága, vízhatlansága) kiváló színvonalú. Ugyancsak kiváló résztu­lajdonságokkal jellemezhető a Clara; ez a négyszemélyes lakósátor csak az egy sze­mélyre jutó fekvőhelyszéles­séget, végül is a kényelmet illetően nem nyújt kiválót. Egyébként kiváló résztulaj- donságaihoz viszonylag ked­vező ár párosul (6650 Ft-ba kerül). Luxus kivitelű, igen ké­nyelmes lakósátor a Róma és a Toledo. Mindkettő négy­személyes, s minden kényel­met megad, ami egy sátortól elvárható. Áruk is ezzel ará­nyos (9300, illetve 11 700 Ft). Felállításuk bonyolultabb, s meglehetősen időrabló; au­tós turistáknak ajánlhatók, hiszen például a Toledo sú­lya meghaladja az ötven ki­lót! A JÓ-k között szerepel a többi magyar, itt nem em­lített lakósátor: Krisztina, Claudia, Granada és az egyetlen hatszemélyes, az M 160. Sz. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom