Békés Megyei Népújság, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-05 / 130. szám

1980. június 5., csütörtök B balesetek megelőzése közérdek Egy üres csónakot sodor a víz Melegben, kánikulában fürdésre csábít a folyók, a bá­nyagödrök vize. A kísértés nem kis veszélyt rejt magá­ban. A szabad vízi fürdésnek szomorú a statisztikája. Olykor-olykor egy tömegszerencsétlenség hívja fel a fi­gyelmet, mint amilyet a múlt évi vihar okozott a Bala­tonon. Pedig az egyéni fürdőzők közül — noha kevesebb szq esik róluk — az áldozatok száma sokkal magasabb. A baleset egy pillanat műve. Mint azé a fiatalemberé is volt, aki motorcsónakjából a Kettős-Körösön egy hirte­len kanyarban a vízbe billent, s a halálát lelte. A csónak egymagában, gazda nélkül hánykolódott. Szomorú jelkép, akár annak az édesanyának a könnyei, akinek a fia úszni ment a bányagödrökbe. Hiába intette, hogy ne menjen, csak nevetett, hiszen sportol, kitűnő úszó. Sohase tért ha­za. Hányszor hulltak ilyen oktalan halálért a könnyek?! Elgondolkoztatóak és fi- gyelmeztetőek azok az ada­tok, amelyekről Jár öli György rendőr százados, a megyei rendőr-főkapitányság főelő­adója tájékoztatott. A halá­los vízi balesetek száma az elmúlt két évben emelke­dett. 1978-ban az országos statisztika szerint a szabad vizekben — a Dunában, a Tiszában, a Balatonban, a Körösökben — 188-an lelték a halálukat, a múlt évben pedig 194-en. Megyénkben két év alatt 14-ről 28-ra emelkedett a halálos vízi balesetek száma. Az áldoza­tok tiltott helyen fürödtek, erejüket meghaladó távol­ságra vállalkoztak, ismeret­len vízbe ugorva megsérültek és eszméletüket vesztették, vagy felhevült testtel ugrot­tak a vízbe és szívgörcs vég­zett velük. A baleseteknek elsősorban az volt az oka, hogy nem tartották be a fürdési szabályokat. Legbiztonságosabb a für­dés a kijelölt helyeken. A fürdésre alkalmas vizeken az illetékes tanácsi szervek minden évben kijelölik a várható igényeknek megfele­lő szabad fürdőhelyeket. Táblával jelzik a mély víz határát. A kijelölt fürdőhely kezelője köteles a fürdőhelyi rendtartást elkészíteni és azt jól látható helyen kifüggesz­teni. Sőt, mentőeszközökről is gondoskodnia kell, s a for- - galomtól függően mentőőrt kell alkalmazni. Hajóútban, továbbá hajók és más vízi járművek és műtárgyak kö­zelében — balesetveszélyes­ség miatt — tilos a fürdés. Mind a hajócsavarok szívó hatása, mind a vizben levő akadályok és hulladékok ve­szélyesek lehetnek a fürdő- zőkre. Folyóvizekben a rend­ellenes vízmozgások veszé­lyeztetik a fürdőzőket — kü­lönösen a műtárgyak közelé­ben — az állóvizekben pedig a felszíni és a mélyebb réte­gek közötti jelentős hőmér­séklet-különbség lehet végze­tes, még az úszni jól tudók­ra is. A hirtelen változó víz­mélység is — amelyre mind az álló-, mind a folyóvizek­ben számítani kell — sokak­nál idézett elő végzetes ijedt­séget. Az egészségre ártalmas vizekben való fürdés több­fajta kellemetlen és sokszor évekig tartó bőrbetegség okozója lehet. Az egészségre ártalmas vizekben a fürdési tilalmat — ha nem esnek egyébként is tiltó rendelke­zés alá — mindenütt tábla jelzi. A táblán nincs feltün­tetve a tilalom oka, de azt a saját érdekében mindenkinek tiszteletben kell tartani. Szabad vízi fürdőhelyekből megyénkben nincs sok. Igény Ülésezett a Vöröskereszt megyei vezetősége Tegnap, június 4-én dél­előtt Békéscsabán, a ME- SZÖV-székházban ülésezett a Vöröskereszt megyei vezető­sége. Elsőként az orosházi járási vezetőség számolt be alapszervezeteinek munkájá­ról. Elmondották, hogy a XII. pártkongresszus egész­ségpolitikai célkitűzései és a Vöröskereszt V. kongresz- szusa határozatai alapján te­vékenykednek a járás alap­szervezetei. A 15 tagú veze­tőség reszort- és községi te­rületfelelősi feladatokat is ellát. Minden területen és munkahelyen működik vö­röskeresztes alapszervezet. A nagyszénási Október 6. és a tótkomlósi Viharsarok Tsz- nél a jövőben nagyobb ha­táskörrel bíró vezetőséget vá­lasztanak. Az alapszervezetekben há­romezer tag dolgozik, hat szocialista brigád és két út­törőraj pedig pártolótagként segiti a vöröskeresztes mun­kát. Minden iskolában van egészségőr és ifjú egészség- őrcsoport. A 140 egészség- ügyi állomáson 604 aktivista teljesíti feladatát, de a kü­lönböző munkaterületeken még 1512 aktivista dolgozik. A vezetőségek reszortfele­lősei rendszeresen vesznek részt továbbképzéseken, s az ifjú vöröskeresztes tanárel­nökök évente kétszer tanács­koznak. A községi Vöröske­reszt-vezetőségek és alap­szervezetek munkáját min­denhol segítik a pártszervek és alapszervezetek. Az egész­ségügyi hetek szervezése már hagyománnyá vált a járásban. Ilyenkor véradó­napot rendeznek1- és egész­ségügyi témájú előadásokat tartanak. Jelentős eredményt értek el a különböző tiszta­ság; mozgalmakkal a közsé­gekben és a munkahelyeken is. Az ülésen az 1979/80-as if­júsági vöröskeresztes munka tapasztalatait is megbeszél­ték a vezetőségi tagok1. B. Zs. sem mutatkozik ezek iránt. Kivételt képez a szanazugi üdülőtelep. A fürdés azon­ban itt tilos, még pedig azért, mert a mederviszonyok ve­szélyesek. Nincs megszervez­ve a mentőszolgálat sem. Jól­lehet már korábban is tilos volt ezen a területen füröd­ni, egyesek mégis bemerész­kedtek a folyó vizébe. Há­rom halálos baleset történt. A bányagödrök is sok ve­szélyt rejtenek magukban. Még a jó úszóknak is. A partjuk meredek, a víz mély és hideg. Békéscsabán 20 bányagödröt tartanak nyil­ván, egyik sem alkalmas a fürdésre. A nyár beálltával sokan utaznak más megyékbe. Leg­többen a Balatonhoz, vagy a Velencei-tóhoz kirándulnak. Ezeken a helyeken elsősor­ban a vihar jelent veszélyt a fürdőzőkre. Figyelemmel kell lenniük a viharjelzé­sekre. Sárga rakéta fellövé­sével és a kikötőmóló árbo­cain a viharjelzőgömbök fél- árböcra történő felhúzásával jelzik a közeledő vihart. Ilyenkor a parttól számított 500 méternél nagyobb távol­ságra fürödni és csónakkal közlekedni tilos. A vihar rö­vid időn belüli bekövetkezé­sét piros színű rakéta fellö­vésével és a viharjelzőgöm­bök egész árbocra történő felhúzásával adják tudtul. Ekkor a jelzés visszavoná­sáig csak a parttól legfel­jebb 100 méter távolságra szabad fürödni, a csónakok­kal és a vitorlás kishajókkal ki kell kötni. A rendőrség évről évre nagy gondot fordít a vízi balesetek megelőzésére. Isko­lákban, üzemekben felvilá­gosító oktatásokat tartanak. Nyári időszakban a szabá­lyok betartását rendszeresen ellenőrzik a szabad vizeken. Társadalmi erőket is bevon­nak ebbe a munkába. A kö­zelmúltban a megyei rendőr- kapitányság együttműködési szerződést kötött az Országos Horgász Szövetség megyei egyesületével. A megelőzés hatékonyságát azonban ma­ga a lakosság segítheti elő a legjobban. Ügy is, hogy be­tartja a szabályokat, de úgy is, hogy felhívja azoknak a figyelmét a balesetveszélyre, akik a szabályokról megfe­ledkeznek. Életről van szó! Óvása mindannyiunk közös érdeke. (Serédi) A dévaványai rizshántoló üzemben megkezdték a régi, el­avult gépek és berendezések cseréjét. A többnyire 30—40 éves gépeket modern, NDK-gyártmányú gépsorok váltják fel. Fotó: Veress Erzsi | Orosháziak a környezetvédelemért Elismerésre méltó igyeke­zettel, új lendülettel töre­kednek a szép, egészséges környezet kialakítására az idén Orosházán. Ez év ele­jén megalakult a Hazafias Népfront városi környezet- védelmi bizottsága, melynek munkáját támogatja a váro­si pártbizottság és a városi tanács is. A bizottság nyom­ban el is készítette az idei terveit. Azt tartalmazza a program, hogy a városban működő üzemek, intézmé­nyek, szervek és a lakosság mivel járulhat hozzá köz­vetlen környezete, s ezzel együtt az egész város szé­pítéséhez, gazdagításához. Egy példa a tervből: a Vas- Műanyag Ipari Szövetkezet felújítja a KRESZ-park táb­láit, rendben tartja a telep­A hatezer hektáros déva­ványai Lenin Tsz a korábbi években többször szerepelt a szanált termelőszövetkeze­tek listáján. Éppen ezért a kollektív gazdaság vezetői­nek és tagságának nagy öröm az utóbbi időben el­ért említésre méltó szép eredmény. — Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, ha lép­ni akarunk — mondja Kiss István, a szövetkezet elnöke. 1972-ben például még csak 1900 liter volt az éves tej­termelési átlagunk, az idén elérjük a négyezret. Ehhez a jó legelő, a bőséges zöld- takarmány-termelés sokat segített. Középgépeink egytípusú- ak, legnagyobbak a Rábák, így .a javítást, az alkatrész- ellátást könnyebb biztosíta­ni. Kedvezően alakult szövet­kezetünkben a juhtenyésztés is. - Igaz. hogy mindössze négyezer anyát tartunk. Vá­sárolunk is kisbárányokat, bérhizlalást is vállalunk, így évente 16 ezer pecsenye­bárányt .adunk exportra. Saját erőből kétezer négyzet- méteres juhhodályt építet­tünk. Sokkal olcsóbban és gyorsabban kerültek átadás­ra az épületek. Nyáron sem helye előtt a zöldterületet, játszótéri berendezéseket ké­szít. (Mindez meg is történt.) A javaslatokat az érintett munkahelyek vezetői elfo­gadták, sőt, többen további feladatokat is magukra vál­laltak. S mindennek ,a társa­dalmi munkának az értéke összesen nem kevesebb, mint 10 millió forint! Most pedig lássuk, mi va­lósult meg a tervekből ,az elmúlt 5 hónapban? Erről Soós Béla városi főkertész, a környezetvédelmi bizott­ság titkára, a végrehajtás egyik fő szervezője és irá­nyítója adott tájékoztatást. Mint elmondta, eddig a leg­többet a Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépis­kola diákjai dolgoztak. Rendben tartják a Táncsics hagyjuk üresen a hodályo- kat: amikor a juhok szabad­ban vannak, libát nevelünk. Évente hatvanezer libát ér­tékesítünk, de előbb meg­tépjük őket és mintegy 70— 110 mázsa tollat adunk el jó pénzért. Melléküzemági tevékeny­ségre is berendezkedtünk. Évente mintegy százezer ci­rokseprűt kötünk, ötezer ká- posztagyalut készítünk. Most indul egy újabb segéd­üzemág, itt IFA gépjármű­vekhez készítünk kárpitos- és ehhez kapcsolatos laka­tosipari munkát. Oly sok a jelentkező a szövetkezetünk­be, hogy egyharmadát tud­juk csak felvenni. Arra tö­rekszünk, hogy aki tag, an­nak a lehetőségekhez mér­ten minél több munkát ad­junk. Külön gondot fordítunk arra, hogy a szövetkezetben dolgozó 106 leány és asz- szony képességeinek megfe­lelő munkát kapjon. Az utóbbi években 10 nő érett­ségizett, ketten mérlegképes könyvelői tanfolyamot vé­geztek, 10-en pedig könyve­lőit. A maga posztján vala­mennyi szövetkezeti dolgozó becsülettel ellátja a munká­ját, s ennek év végére vár­juk a gyümölcsét. a. R. Mihály és a Győri Vilmos teret, részt vettek Gyopá- rosfürdőn a park takarítá­sában Ezekben a napokban további feladatokra vállal­koztak: június 3-tól 6-ig száz diák a város főterén az egynyári növények alá ké_ szíti elő a talajt, majd segí­tenek kiültetni a virágokat. A soros gyepnyírás után ők gereblyéznek, gyomtalanít- ják a zöldterületet a Hajnal utcai lakótelepen. A műszaki alakulat kiska- tonái a Kossuth téri lakó­épületek között kispályás labdarúgópályát építettek ki, befejezték az autóparkolót. Üt- és pályaszegélyeket, játszótéri berendezéseket ké­szítettek, fákat, díszcserjéket telepítettek. Az 1. sz. Általá­nos Iskola tanulói Hídvégi Aladárné irányításával a Bajnok utca—Gyopár utcai lakótelepen, és Gyopároson dolgoztak, lombtalanítottak, növényeket ültettek. A 3. sz. iskola diákjai Szokodi Sán­dor szervezésévei a gyopá- rosi öreg park takarításában jártak élen. Ugyancsak Gyo­pároson a fásításban vettek részt a mezőgazdasági szak­középiskolások, a Kinizsi sportegyesület természetba­rát köre és a horgász egye­sület tagjai. A közúti építő vállalat felszámolta a telep­helye melletti szeméthalmot, és aszfaltozta a Belinszkij- lakótelepi kispályát. A Baj­nok utcában ,a kórház fiatal­jai és a tűzoltók fásítottak, a vetőmag vállalat folytat­ta ,a telephelye előtt a terü­letrendezést, továbbá virág- és fűmagot adott a társadal­mi munkákhoz. A baromfi- feldolgozó vállalat és a sü­tőipar játszótéri berendezé­séket készített. Példás szer­vezettséggel dolgoztak a Ságvári-liget takarításakor a háziipari szövetkezetbeliek. Az üveggyár annak idején el­vállalta, hogy kezdeménye- zően részt vesz a gyopárosi tó vízrendezéséből. Ezt a munkát most szervezik, vár­hatóan az idén el is készül­nek vele. Az első öt hónap eredmé­nyei tehát azzal biztatnak, hogy a környezetvédelmi bizottság tervei valóra vál­nak. s így jól szolgálják az egész város arculatának vál­tozását, a szebb, egészsége­sebb környezet kialakítását. T. I. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk! fllias indokból elkövetett emberölésért 15 év fegyház Tegnap, csütörtökön dél­után hirdetett ítéletet a Gyu­lai Megyei Bíróság Povázsai Nándor, Békéscsaba, Fiumei u. 72. szám alatti lakos bűn­ügyében. A 34 éves férfi nyereségvágyból elkövetett emberölés miatt került a vádlottak’ padjára. A vádlott volt már büntet­ve garázdaság, sikkasztás és jogtalan behatolás útján el­követett lopás miatt. Leg­utóbbi büntetését 1978 de­cemberében töltötte le. Ez­után pártfogó felügyelet alatt állt. A szabályokat azonban megszegte, s ez év január 25-én 30 napi elzárással súj­tották. Szabadulását követő­en Budapestről állandó la­kóhelyére, Békéscsabára uta­zott azzal a szándékkal, hogy a megyeszékhelyen kiállít­tatja munkakönyvét és el­helyezkedik majd valahol. A vonaton szeszes italt fogyasz­tott. Február 27-én, a késő esti órákban érkezett Békés­csabára, a Fiumei úti laká­sára. Ebben a házban a vád­lotton kívül mások' is laktak. Ott bérelt egy lakószobát Poliák Györgyné, egy 86 éves asszony is. A vádlott odaha­za azon gondolkozott, hogy miként tudna pénzt szerezni. Ügy döntött, hogy bemászik a szomszédasszony szobájá­ba, és egy dunnát és egy pár­nát lop el. A tollat pedig majd eladja. Az elhatározást tett követte. Magához vett egy konyhakést, hogy ezzel Poliák Györgyné szobájának ablakát kireteszelje. Még a cipőjét is levetette, hogy zaj­talanul tudjon járni. A kés­sel kinyitotta az ablakot és bemászott a szobába. Az idős asszony a heverőn aludt. A zajra felébredt, ijedtében ki­áltozni kezdett. A vádlott jobb kezével megragadta a torkát, bal tenyerével pedig befogta a száját. Közben rá­szólt, hogy ha hallgat, nem fogja bántani. Attól tartott, hogy a kiáltozásra a házban lakók felébrednek, s cselek­ményét észreveszik. Mivel az asszony továbbra is védeke­zett, s kiáltani próbált, Po­vázsai olyan erővel szorítot­ta meg a nyakát, hogy el­törte a nyelvcsontját és a pajzsporcát, sőt még járom­csonttörést és koponyaalapi repedést is szenvedett. Mikor már a szerencsétlen asszony nem mozdult, rövid időre felgyújtotta a villanyt, hogy állapotáról meggyőződhessen. Majd a nyitott ablak párká­nyán hagyott késért nyúlt, s négy ízben az asszony mell­kasába szúrt. A szúrások egyike a szívet, a másik pe­dig a mellkasi főütőeret sér­tette meg. Végeredményben ez okozta a 86 éves asszony halálát. Ezután a heverő mellé, a padozatra fektette. Testét különféle ruhane­műkkel takarta be. A kést és a cipőjét magához vette, majd egy dunnát és párnát összehajtott, és azzal együtt távozott a szobából. A dun­na és a párna értéke mind­össze 800 forint volt. Ezért követte el a gyilkosságot. Tettét azzal magyarázta a bíróságon, hogy attól tartott, az idős asszony kiabálására felfedezik lopási szándékát. Másnap, mielőtt a rendőrség letartóztatta volna, öngyil­kosságot kísérelt meg. A megyei bíróság büntető tanácsa Povázsai Nándor bű­nösségét többszörösen visz- szaeső által, aljas indokból elkövetett emberölés bűntet­tében és lopás vétségében állapította meg. Halmazati büntetésül 15 évi szabadság- vesztésre ítélte. A szabad­ságvesztést fegyházban kell letölteni. Mellékbüntetésként 8 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Ugyanakkor elrendelte a vádlott kény­szer alkoholelvonó kezelését. A büntetés megállapítása so­rán a bíróság súlyosbító kö­rülményként értékelte a vádlott alkoholista életmód­ját. Végeredményben ezzel az életmóddal függnek össze bűncselekményei, és a gya­kori munkahelyváltoztatás is. Enyhítő körülményként vet­te figyelembe beismerő val­lomását. Az ügyész a bűn- cselekmény minősítése miatt jelentett be fellebbezést és a büntetés súlyosbítását kérte. A vádlott és védője pedig enyhítésért fellebbe­zett. A bíróság a vádlott elő­zetes letartóztatását az ítélet jogerőre emeléséig fenntar­totta. S. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom