Békés Megyei Népújság, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-17 / 140. szám
1980. június 17., kedd o Építők napja Júniálisok, ünnepségek országszerte Az építők napját ünnepelték vasárnap szerte az országban, az ünnepségekről, vidám júniálisokrói adtak körképet az MTI tudósítói. A Bakony egyik legszebb kirándulóhelyén, a Gerence völgyében, Odvasfőn rendezték meg építőipari ágazat központi ünnepségét, amelyen csaknem nyolcezren vettek részt. A rendezvény házigazdája, a Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat és a megyebeli építőipari gazdasági társaság volt. Ez utóbbit 33 vállalat "összefogásával hívták életre, a fejlesztések összehangolására, a szükségletnek megfelelő kapacitások előteremtésére, s a vállalkozás elérte célját — egyebek -között erről szólt Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter, aki a munkában élenjáróknak kitüntetéseket adott át. Elismerés illeti a Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalatot is, amely 1976-ban még veszteséggel zárta az évet, ám az utóbbi négy évben a legjobbak közé küzdötte fel magát, tavalyi nyereségük meghaladta a ne- gyelmilliárd forintot, termelési értéküket pedig két és félszeresére növelték a jelenlegi ötéves terv során. Munkájuk egy igen számottevő tétele: az elmúlt esztendőben kétezer lakást adtak át, s ebből 450-et Budapesten, a békásmegyeri lakótelepen. R tudomány a holnap terméséért Magyarország természeti adottságai alkalmasak a mezőgazdasági termelés jelentős növelésére az ezredfordulóig — állapította meg egy csaknem 400 szakértőből álló munkaközösség, amely öt országos főhatóság megbízásából Láng István akadémi- gusnak, az MTA főtitkárhelyettesének vezetésével részletes felmérést készített az ország természeti adottságairól. A vizsgálat során az országot 35 természeti tájkörzetre osztották, s a várható hozamokat 12 szántóföldi, 7 zöldségnövényre, a szőlőre és a fontosabb gyümölcsfajokra külön-külön szakértői csoportok prognosztizálták az eddig elért terméseredmények alapján. Hasonló felmérés készült a rétekről, a legelőkről, az erdőkről is. A szakemberek leszögezték; a mezőgazdasági termelésre felhasználható terület nem növelhető, ezért célszerű a leggazdaságosabb földhasználatra törekedni. Ennek fontos része a termőföld védelme, a termékenység megóvása, illetve fokozása, valamint az ésszerű használat. A jelenleginél lényegesen hatékonyabb földhasználat lehetőségeit teremti meg például a meliorációs — talajjavító eljárások megfontolt alkalmazása és a vízrendezés. A tanulmány készítői rámutattak arra is, hogy az ország vízkészletével való helyes gazdálkodás nélkül nem érhető el a természeti adottságok fokozott hasznosítása. A mezőgazdasági művelés alatt álló terület 80— 85 százalékán távlatilag is csak a természetes csapadékra lehet számítani, ezért szükséges a lehulló csapadék megtartása, megőrzése, tárolása. A szántóföldi és a zöldségnövényekkel kapcsolatos prognózisok szerint megfelelő vetésszerkezettel a gabonafélékből az ezrerforduló táján a jelenleginél lényegesen több termelhető meg, amelyet lucernából, napraforgóból, takarmányborsóból és szójából az utóbbi években termelt mennyiség átlagának többszörösét is elérhetjük. Burgonyából és cukorrépából is kielégíthető lesz a hazai fogyasztás. Az ökológiai adottságok optimális kihasználását alapul véve, a szántóföldi növényekből mintegy 15—20 százalékkal lehet fokozni a termelést. A zöldségtermesztés számára a hazai éghajlati viszonyok nem mindenhol kedvezőek. Általában egy-egy területen azokat a fajtákat termesztik, amelyek megfelelnek az adott terület sajátosságainak, a szélsőséges időjárás: a szárazság, a tavaszi és a kora őszi fagyok azonban nagymértékben befolyásolják a termelés eredményességét, s ennek megfelelően mintegy 25—30 százalékos termelésingadozásra lehet számítani. A felmérés összeállítói nagy figyelmet fordítottak a gyümölcstermesztés prognózisára. Itt is szükséges a termesztés korszerűsítése. Az ezredfordulóra, a várható igények kielégítésére mintegy 95—110 ezer hektár gyümölcsös telepítése szükséges. Fontos feladat a gyümölcs- termesztésre szakosodó gazdaságok kijelölése, s az új telepítések mellett figyelmet kell fordítani a meglevő ültetvények rekonstrukciójára is. L Nem ritka dolog, hogy a mezőgazdasági munkák, például a vetés idején elromlik a gép, és ilyenkor, ha nincs kéznél a szerelő, bizony órákra is megáll a munka. Gazdaságainkban azonban az ilyen jelentős munkák idején műszaki készenlét biztosítja a gépek helyszínen való azonnali kijavítását. Képünk Telekgerendás határában, a békéscsabai Szabadság Tsz földjén készült Fotó: Veress Erzsi Kibővített vezetőségi ülés a határban A hagyományoktól eltérően a határban tartotta meg legutóbbi kibővített vezetőségi ülését a csabacsüdi Lenin Tsz. Ott volt többek között Oncsik János, az MSZMP csabacsüdi pártvezetőségének titkára, Oláh Miklósné községi tanácselnök, a szövetkezet párt- és gazdasági vezetősége. A megjelenteket Palyov György, a szövetkezet elnöke üdvözölte, majd rövid tájékoztatót tartott arról: hogyan készült fel a több mint ötezer hektáros közös gazdaság az év legszebb munkájára, a nyári nagy betakarításra. Amint a beszámolóból kiderült: 1603 hektár kenyér- és takarmánygabona vár aratásra, talajmunkát, műtrágyaszórást csaknem kettőkettőezer hektáron alkalmaznak, a szerves trágyát 348 hektáron szórják el, silókukoricát 274 hektárról kell betakarítani. A szövetkezet alaposan felkészült a nagy feladat végrehajtására. Ehhez a személyi és a tárgyi feltételeket biztosították. Az aratáshoz többek között 10 nagy teljesítményű kombájn van, s naponta legalább 480 tonna búzát arathatnak-csépelhetnek a gépóriások. Az új termény beszállításához rendelkezésre állnak a szállító gépjárművek. Jó előre gondoltak' a gépek vezetőinek váltótársairól. A BL—15-ös szárítónál központi szérűt létesítenek, ahol a magtisztítás, illetve a szükség szerinti szárítás megtörténhet. Mert hiszen mindenki tudja, hogy aratásig sokszor „kinn hál” még a búza, és az időjárás függvénye, hogy milyen gyorsan kerül biztonságos tárolásra az új élet... Ezek után szétnéztünk a határban. Zöld, szépen fejlett kalászú búzatáblákat láttunk. Olyan a gabona, mintha borotvával lenyírták volna: egyenletes, kombájn után „kiáltó”. A telt kalászok még látványnak is szépek. Szépen fejlett a cukorrépa, a napraforgó, a kukorica viszont „megérzi” a sok hűvös időt, a határ egy részében a szemle alkalmával is állt a víz. A vezetőség megállapodott abban, ha az időjárási tényezőket befolyásolni nem is tudják, de ami az emberen múlik, azt meg kell tenni, hogy minél több új „élet” kerüljön a magtárakba. Ahogy elnéztük a búzatáblákat, igen jó termésre számíthatnak ebben az esztendőben. Kár lenne ebből akármilyen csekély meny- nyiséget veszendőbe hagyni. Az őszi árpa zöme máris földön „hever”, megviselte a sok eső és a zivatar. A felújított ősgyepen viszont dús a fűtermés, több mint 250 növendék jószágot tartanak itt abrak nélkül, kora tavasztól késő őszig. Lassan ott tartanak, hogy nem a legelő lesz a lucernatermés kiegészítője, hanem fordítva: annyit terem a rét-legelő, hogy lucernát csak kiegészítőül kell vetniük, ezzel jelentős szántóföldi terület szabadul fel más kultúrnövény termesztésére. Menet közben elmondották a vezetők' azt is, hogy a KITE termelési rendszeren belül ők is kiemelten szerepelnek ezentúl a gabona- programban. így mintegy 18 millió forint értékben kapnak új gépeket, gépsorokat. Igaz, hogy a technológiai fegyelem szigorú megtartása nagy odafigyelést igényel, de megéri!... Egyébként meglepően szépek a hatalmas táblák kultúrnövényei. Arra törekedett a Lenin Tsz vezetősége, hogy egy-egy tömbben 400—600 hektáron azonos növényt termeljenek. így a nagyon drága, nagy teljesítményű talajművelő és betakarító gépek üzemeltetése hatékonyabb és gazdaságosabb. És az energiatakarékosság miatt sem mindegy: mennyit mennek „üresjáratban” egyik ’ táblától a másikig a gépóriások. Menet közben sok szó esett arról is, hogy a szalma veszteségmentes betakarítása is mennyire fontos. Az állat- tenyésztés szempontjából minden bála szalma szükséges, ez annyira fontos, mint a szemtermés betakarítása. Az aratási menetrend szerint 18 munkanap szükséges ahhoz, hogy Csabacsüdön a Lenin Tsz-ben minden szem gabonamagtárba kerüljön, s folyamatosan haladhasson a járulékos munka. Szó volt természetesen arról is, hogy menet közben a vezetőség módosította az 1980. évi termelési tervet, és új célprémiumrendszert dolgozott ki. Ezt majd a soron következő közgyűlés hagyja jóvá. Mivel a tervkészítés idején nem volt még világos, hogy milyen növényféleségből mennyi lesz az átvételi ár, így utókalkulációt csináltak. Ehhez tartozik: az eredetileg tervezett négymillió 236 ezer forint helyett kilencmillió 385 ezer forint tiszta nyereség elérését tervezik. Ehhez persze a szövetkezet minden területén jó munkát, fegyelmezett helytállást követelnek vezetőtől, fizikai munkástól. A különböző ágazatok önálló elszámolással gazdálkodnak. Mindenkinek egyéni érdeke tehát, hogy minél többet produkáljon. A prémium elosztása végül is úgy történik, hogy a vezetők 40, a fizikai dolgozók pedig 60 százalékban részesülnek a felosztható forintokból. A mérce magas — mondotta a szövetkezet elnöke — mindany- nyiunknak nagyon oda kell figyelni, de megéri a fáradságot. A számításoknak be kell jönniük, akkor pedig mindenki jól jár Csabacsüdön. Ary Róza Sokszor jobb el sem kezdeni így új kötöttárugyár létrehozása tetemes költségeinek nagyobb hányadát — hozzávetőleg hatvan százalékát — takarította meg a tárca azzal, hogy az érintett minisztériumi főosztályokkal, és a vállalatokkal fontolóra vétette: vajon nem kifizető- dőbb-e — azaz: gazdaságosabb — a meglevő üzemek bővítésével, rekonstrukciós jellegű korszerűsítésével létrehozni a kívánt termelőképességet, mint új beruházással? A számítások azt mutatták, jó volt az elgondolás. Ha egyetlen ilyen eset lenne az említett könnyűipar körében s még inkább az ipar egészében, akkor is figyelmet érdemelne, mert követhető példa. Szerencsére azonban nem szabályt erősítő kivételről van szó. Esetek ugyanis az el sem kezdett, azaz ismételten fontolóra vett beruházásokra éppúgy lelhetők a nehézipari, mint a kohó- és gépipari tárca területén. Ezek többsége ugyan a minisztérium javaslatára került újólag mérlegre, ez azonban magát az eredményt ném kisebbíti. A mezőgazdaságban is szaporodnak a társulásos alapon létrehozott beruházások. A tavalyi nyereségből a gazdálkodó egységek a népgazdaság egészében összesen 47 milliárd forint fejlesztési alapot képezhettek, s bár az összeg nem csekély, a vélt fejlesztési szükségleteket nem fedezi. Éppen ezért szelektálni, rangsorolni kell. S elkerülhetetlen ez azért is, mert a közben megváltozott világgazdasági körülmények — nem kevésbé a január óta érvényes szabályozók — kétségessé tették a korábban, évekkel ezelőtt elhatározott, s még el nem kezdett, vagy éppen a kezdeti szakaszban tartó — tehát megmásítható — fejlesztések gazdaságosságát. Ilyen és hasonló megfontolásokra támaszkodva alakították ki például a kovácsolás fejlesztésének koncentrációra törekvő programját. A megvalósítandó, s majdan üzemelő beruházásoknál, az élelmiszeriparban szintén a rekonstrukciós jellegű műszaki megoldások élveznek) elsőbbséget több iparágban, az új létesítmények ellenében. Bebizonyosodni látszik a szakemberek egy csoportja által már régen hangoztatott vélemény, ami szerint az esetek egy részében a leggazdaságosabb beruházás az el sem kezdett fejlesztés! Első hallásra természetesen meghökkentően hangzik, hiszen ahhoz szoktunk hozzá, hogy a haladást üzem- és gyáravatások'kal mérjük, az ipar korszerűsítését beruházási számadatokkal is láthatóvá tegyük. Ennek, a maga idejében nem is jogosulatlan gyakorlatnak véget vetett az az új értékrend, melyet a hazai munkateljesítmények megítélésében a cserearányok változása elkerülhetetlenül kialakított. így már érthető — bár rejlenek ebben negatívumok is —, hogy idén, az első negyedévben, a tavalyi, hasonló időszakhoz viszonyítva, mintegy ezerrel csökkent a kivitelezés alatt álló építmények száma. Reálisabb a fejlesztési magatartás, mondják a tárcáknál, s ez akkor is igaz, ha a lépések lassúbbodását nem mindenütt tarthatjuk' kívánatosnak. Vannak ugyanis olyan termelőhelyek, melyeknél a fejlesztés, a minél gyorsabb beruházás népgazdasági és vállalati érdek. Esetleg éppenolyan áron elérhető érdekérvényesítés ez, amit a másutt el sem kezdett beruházások tesznek lehetővé. A jó tapasztalatokat felmutató vállalatok mellett vannak olyanok is, ahol még mindig irreális fejlesztési, beruházási terveket dédelgetnek, szinte csak egyetlen „érvvel” támasztva alá azt: egyszer már elhatároztuk. A jó megoldásoknak, a gazdaságos termelésbővítésnek nyíljék tág terepe, ennek azonban az is feltétele, hogy szűküljön ott a kör, ahol a haszon kétséges, vagy éppen bizonyos a kudarc, a ráfizetés. Temondani valamiről nem könnyű, de egyszerűbb, mint meglelni azt, ami helyben és általános értelemben is előbbre visz. Mert el ne feledjük: á megszorítások ellenére is a szocialista szektorban 190 milliárd forint áll rendelkezésre az idén beruházási célokra. Mészáros Ottó Dunaújvárosban, a Dunai Vasmű oxigéngyárában elkészült a konverteres acélműhöz tartozó oxigéngyártó üzem első blokkja. Az óránként ötezer köbméter oxigént előállító berendezés próbái befejeződtek, átvizsgálás után folyamatosan áll munkába (MTI-fotó: Fehér József felvétele — KS)
