Békés Megyei Népújság, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-17 / 140. szám
Vendégünk volt: Villáminterjú Miszlay Istvánnal a József Attila Színház A beszélgetés részvevői Nem szeretnék túlzásokba esni. Mégis kénytelen vagyok szuperlativusokban szólni a budapesti József Attila Színház társulatának Békés megyei vendégszerepléséről, arról a sokrétű, színvonalas programról,, amely igazi színházi hétvéget hozott megyénknek. S ha első is volt ez a mostani alkalom, a Jókai és a József Attila Színház között született megállapodás alapján joggal bízhatunk a folytatásban. " Annál is inkább, mert a közönség már mellette szavazott: a „minden jegy elkelt” táblával, s az előadásokat, önálló esteket követő vastapssal. De mit is nyújtott számunkra e három nap alatt a vendégtársulat? Bánffy György, SZOT- és Jászai-dí- jas kiváló művész tótkomlósi és gyulai önálló estjeit, Szemes Mari érdemes művész — aki Csurka István Nagytakarítás című darabjában is játszott — két hétfői önálló fellépését. A pompás csapatmunkát nyújtó társulat ezenkívül egy gyulai és két békéscsabai előadással lopta be magát a megye színházszerető közönségének szívébe. (A Jókai Színház nézőtere — bevallom, csodálatos érzés volt! — mindkét alkalommal szűknek bizonyult.) A kivételes színházi hétvége Kazinczy Ferenc híres epigrammáját juttatja eszembe: „Jót s jól! Ebben áll a nagy titok.” A titok egyik nyitját a darab szerzőjénél, Csurka Istvánnál találtuk meg. (A másikat természetesen a darabját bravúrosan interpretáló budapesti társulatnál.) S mint amolyan mindenre kíváncsiak, nem elégedtünk meg pusztán a darab megtekintésével. Ugyanis a program szervezői alkalmat adtak arra is, hogy a megye írói, költői, közművelődéssel foglalkozó vezetői találkozhassanak a szűkebb pátriánkban különösen népszerű íróval. (Sajnos, azt ma sem értem, hogy ezzel az izgalmas lehetőséggel miért nem éltek a megyei irodalom művelői. Így utólag csak azzal „vigasztalhatom” őket: bánhatják...) Minden udvariasságtól mentes faggatózásainkra Csurka a tőle megszokott őszinteséggel válaszolt. Így derült fény arra, hogy miért nevezik Csurkát „átdolgozós” típusú drámaírónak. Megtudtuk azt is, melyek azok az aktuális társadalmi jelenségek, amelyek az írót most különösen foglalkoztatják. S ha már a színészklubban folyt a beszélgetés, hát a megyei színház, a mai magyar színdarabok sorsáról is szó esett. A paraszti témájú drámák hiánya ürügyén pedig a paraszti életforma változásairól kerekedett ki egy igen szenvedélyes hangú vita. Írói csoportosulások? — Elmúlt a Nyugat-korszak — állapította Csodálatos színházi ajándékot kapott Békéscsaba művészetszerető közönsége június harmadik vasárnapjára. A budapesti József Attila Színház társulata Csurka István egyik legfrissebb keltezésű, Nagytakarítás című szatirikus játékát hozta el Békésbe. A megyeszékhelyen két előadást tartottak, zsúfolt ház előtt, nagy-nagy sikerrel. Kitűnő az ötlet, kétségtelen. A filmvászonról, a tévéképernyőről ismerős arcok, a rádióból tudott hangok most személyesen is megjelentek a csabai színpadon: egy olyan társadalmi szatírát bemutatva, amely nemcsak aktuális, hanem szórakoztató is. Sokan emlékeznek még a második alkalom után elhalt békéscsabai színházi napok nagyszerű seregszemléjére, forró és izgalmas hangulatára. A József Attila Színház mostani szereplése valahol ezt a hangulatot is a csabai színház falai közé hozta. S bízunk abban, hogy a. Jókai Színház vezetése nem okoz majd csalódást barátainak, a közönségnek: a mostani vasárnapi élményt vagy ősszel, vagy majd a következő évad vége felé folytatni fogja. meg Csurka István. — Az egy-egy folyóirat köré szerveződött országos hatóerejű irodalmi életnek — ilyen folyóirat híján —, most nyoma sincs. Azért akadnak íróbarátok. A színházlátogatók körében jól ismert nevek: Szakonyi Károly, Gyurkó László. A szinte parttalanul áradó beszélgetésnek a délutáni előadásról érkező vendégművészek vetettek véget. De a klubélet, a személyes hangú, kötetlenebb beszélgetés a késő esti órákba nyúlt. Csurka István szilárdan, a tőle megszokott nyugalommal, csendes derűvel állta a megújuló kérdésözönt. Jólesett vele beszélgetni! Csurka István most bemutatott kétrészes játékát aligha kell ismertetni, hiszen az idei ünnepi könyvhétre jelent meg az író Házmestersirató című kettős .drámakötete, s abban ez a mű is szerepel. Csányi Árpád kresz- szes, konkrétan és átvitt értelemben is találó díszlete között nemcsak egy szerelmeskedésre használt lak kitakarításának, hanem két házaspár — mint a darab végére kiderült: nagyon rosszul sikerült — lélek- nagytakarításának is tanúi lehettünk. A lényeg mindenképpen az: ha a fehéret a feketével összekeverjük — Fölösleges bemutatni. A békéscsabai színháznál eltöltött 11 esztendő, s a Várszínház megszületésének, kivirágzásának ma is kézzelfogható eredményei őrzik hírét- nevét megyénkben. S hogy e nagyszerű program létrejöhetett, ismét fontos szerepe volt benne. Innen ered hát első kérdésünk. — Van-e köze a most megvalósult vendégjátéknak ahhoz, hogy érzelmileg szorosan kötődik Békés megyéhez? — Természetesen. Mindig szívesen megy vissza az ember oda, ahol barátai vannak. Ma is szeretem azokat, akik igyekszenek tenni valamit a megye kultúrájáért. Ez vezetett ahhoz, hogy mintegy segítőkezet nyújtva megvalósítsuk ezt a komplex kulturális programot. A József Attila Színház majd 10 művésze is erősen kötődik Békés megyéhez. Vagy a Jókai színházbeli vendégjátékok, vagy a gyulai Várszínház révén. Hiszek abban, hogy egy ilyen vendégjátékkal segítünk a közönség meghódításában. Egyébként csak Magyarországon megy ez a forma ritkaszágszámba, mert külföldön ez már bevált rendszer. Valamikor ebben a megyében is éltünk ezzel a lehetőséggel. Azt hiszem, egy régi hagyomány éledt most újjá. Én személy szerint ezt missziónak tekintem. — Mi lesz a fejlődés további útja? — Ennek az együttműködésnek más útját is keressük. Keczer Andrással, a Jókai Színház igazgatójával már beszéltünk arról, hogy hirs ha azt deffenzíven tesz- szük is! —, mindenképpen szürke lesz az eredmény. Szemes Mari, Bodrogi Gyula, Voith Ági és Fülöp Zsig- mond játékát valóban élmény volt ezen a színpadon is látni; s ez a „közvetlenség” azt is jelentette, hogy az előadást nem tették rossz értelemben vett tájelőadássá. A jó szövegkönyv, a parádés színészi játék, Benedek Árpád rendező kellő értelmezése, valamint az a tény, hogy mindezt most és itt, Békéscsabán láttuk, valódi színházi élménnyel gazdagította a közönséget. S hogy ez fokozódjék', megmaradjon, és gyökeret verjen: a Jókai Színház vezetésének akaratán, szándékán múlik. Fotó: Gál Edit detünk közös drámapályázatot. Jómagam vendégrendezőként is itt leszek a jövő évadban, aztán elképzelhető az is, hogy egy darabot párhuzamosan nálunk és Békéscsabán egyszerre futtatunk. Az együttműködés szélesedését szolgálná az esetleges színészcsere is. — Milyen tervei vannak,. mint a 25. jubileumát ünneplő József Attila Színház igazgatójának? — Azt hiszem, sok mindent elmond az is, hogy náA budapesti József Attila Színház nemcsak a Nagytakarítást, hanem valóban társulatának zömét hozta el Békés megyébe. A Gyulán üdülő-pihenők egy része vasárnap este a SZOT—ME- DOSZ-üdülő társalgójában Bánffy Györggyel találkozhatott egy tótkomlósi fellépés után. A művész az „Anyád nyelvét bízták rád a századok” című összeállítását mutatta be. Ha van olyan személyiségünk, akire a nézők egy egész tévéadót, minden este jelentkező tévécsatornát bíznának, akkor Bánffy Györgyre a Szép Magyar Beszéd és Kiejtés Egyetemének rektorságát, tanszék- vezetőségeit, irányítását és végrehajtását lehetne — most mint fikciót! — testálni. „Nyelvében él a nemzet” — mondották a felvilágosodás korában. S ennek igazságára, aktualitására — bocsánat a személyeskedésért: — engem minduntalan Bánffy György figyelmeztet. Egy-egy szerepe, alakítása, önálló estjeinek témája, mondanivalója, megvalósításának módozata. Már-már testi felüdülést is jelentett a kánikulai éjszakában hallgatni dikeióit, a tökéletesen kiejtett gondolat-megfogalmazásokat, a jól formált betűkből szavakká, a szavakból értelmet és érzelmet hordozó mondatokká ötvözött szépséget és tartalmat. A műsor lényegét hűen fejezi ki címe. Három fejezetre tagozódott az összeállunk az Angyalföldön igyekszünk minél több magyar színdarabot bemutatni. Idén négy magyar bemutatónk volt. Az sem véletlen, hogy Békéscsabára is Csurka-da- rabbal jöttünk. Fontosnak tartom, hogy időnként az ilyen tartalmú darabokkal tükörképet tartsunk magunk elé, hogy ezzel is segítsük önismeretünket. A jövő évadban, a negyedszázados jubileumunk alkalmából egy teljes magyar évadot csinálunk. Szerzőink között vannak Száraz György, Csurka István, Páskándi Géza, Fejes Endre, Kardos György. Egyik vonzza hozzánk a másikat. Jövőre Bereményi Gézával szeretnénk kapcsolatot teremteni. — Milyennek találta a közönséget? — Öröm volt látni, ahogyan szívta magába ez a közönség az író, a színész mondandói át, s ahogy részt vett a játékban. Ez is bizonyítja, hogy a színháznak igenis mindig egy lépéssel előbbre kell járni az egyes ember tudatszintjénél. Egyébként a társulat tagjai is azt mondták: kitűnő közönséggel találkoztak Békéscsabán. Reméljük, nem utoljára. (B. Sajti) lítás. Az elsőben a kevéssé ismert XVI. századi magyar költészet néhány gyöngyszemét sorakoztatta elénk; nem egy esetben a későbbi századok lírikusainak egy-egy versszakával megtoldva. Ezzel is bizonyítva a magyar költészet egységét, megbonthatatlan és folyamatos egyetemességét A második részben szemelvényeket hallottunk a múlt századi és e századelői, a mai embernek már-már nevetségesen ható nyelveredet-magyarázatok- ból. Mert ugye: a kínai a magyar nyelv őse...(?) S ez a kijelentés alig negyven esztendővel ezelőtt hangzott el egy tudományos értekezésben. Bánffy György műsorának záró része a Mérleg címet viselte. Alcíme fedi tartalmát : Anyanyelvi dohogások vigasztalásokkal. A személyi kultusz ostabácska sajtónyelve, a hivataloskodó és bakafántos nyelvi tirádák mellett hallhattuk Füst Milán, Kosztolányi Dezső és a mai magyar irodalom több alakjának óvó intelmeit is: megőrizni azt, amit anyánk bízott ránk ... A másfél órás találkozás után csak egyet sajnáltunk. Hogy Bánffy György műsorát ilyen kevesen hallhattuk. Bizonyára Tótkomlóson és Gyulán kívül más települések közönsége is szívesen lenne társa ebben a nagyszerű nyelvi kalandozásban. Amelyet olyan hitelesen kaptunk meg a József Attila Színház művészétől. (Nemesi) B. S. E. Csodálatos színházi ajándék Nyelvi kalandozás Bánffy Györggyel MŰI MŰSOROK KOSSUTH RADIO 8.25: Gospar — 1980. (lsm. csütörtökön) 8.55: verbunkosok, népdalok. 9.44: Cica-talány — Francia gyermekek versei zenével. 10.05: MR 10—14. Iskolák — őrsök — barátok. 10.35: Romantikus zene. 11.41: Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha. Miguel de Cervantes Saavedra regénye folytatásokban. 12.35: Törvénykönyv. 12.50: A Rádió Dalszínháza. A Fruska. 14.34: Csákányi László énekel. 14.42: Arcképek a német irodalomból. 15.10: Radics Márk népi zenekara játszik, Kersics Anka énekel. 15.28: Zsákbamacska. 16.05: Zengjen a muzsika. 17.07: Grószika meséi. Kaffka Margit két novellája rádióra alkalmazva. 17.38: Az RCA szimfonikus zenekar filmzenét játszik. 17.45: A Szabó család. 19.45: Énekszóval, muzsikával. A Vízöntő együttes felvételeiből. 20.05: Bemutatjuk új Goldmark- felvételünket. 20.36: Mozart: c-moll zongoraverseny. 21.09: Ország, város. Beszélgetés az urbanisztikáról. 21.39: Kemenes Sarolta nótákat énekel. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Francia madrigálok. 22.50: Meditáció. 23.00: Mező László gordonkázik. 0.10: Markó András tánedalai- ból. PETŐFI RADIO 8.05: A Szovjetunió Honvédelmi Minisztériumának fúvószenekara játszik. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Társalgó. 10.36: Zenedélelőtt. 12.33: Melódiakoktél. 13.30: Éneklő Ifjúság. 14.00: Kettőtől hatig... 18.00: Tip-top parádé. 18.33: Beszélni nehéz. 18.45: Buday Dénes müveiből. 19.20: Igazságkeresők — jegyzet. 19.30: Csak fiataloknak! 20.33: Mindenki könyvtára. 21.01: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. Esti hangverseny. 22.07: A tegnap slágereiből. 23.15: Nóták. III. MŰSOR 9.00: Nother Goose’s Brood. Dalok, játékok angolul. 10.T5: Barokk muzsika. 10.30: Lengyel együttesek műsorából.-11.05: Elégia — Bolgár költők versei. 11.25: Griselda — Részletek Bo- noncini operájából. 12.14: A kamarazene kedvelőinek. 13.07: Zenekari muzsika. Közben: 13.57: Beszélgetés egy versről. Simon István: Egy régi krumplisszekéren. 14.17: A zenekari muzsika folytatása. 15.09: A Szlovák vonósnégyes felvételeiből. 16.05: Carmen. Részletek Bizet operájából. 17.12: Ellenfeleink gondjairól. 17.32: Baranyai László zongoraestje a Zeneakadémia nagytermében. 19.05: A Magyar Állami Hangversenyzenekar Haydn- hangversenye az Erkel Színházban. 20.30: A dzsessz történetéből — 67. rész. 21.10: Modern írók portréi. 21.30: Szerelmi bájital. Részletek Donizetti operájából. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. Két dal, egy előadó. A Bojtorján együttes énekel. 17.10: Üttörőhíradó. Szerkesztő: László Márta. (A tartalomból: Sátort verünk, kirándulunk. A nagyinál, vagy a napköziben? Az úttörőolimpia előtt.) 17.25: Mozart: d-moll zongoraversenyének II. és III tételét játssza Lang Gusztáv, a szarvasi zeneiskola tanára és a Békéscsabai szimfonikus zenekar. 17.45: Üzemi lapszemle. Könnyű hangszerszólók orgonára. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Üj Boney M.-sikerek. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TELEVÍZIÓ, I. 15.25: Környezetismeret. (Ált. isk. 3. osztályában tanító nevelőknek.) Kölcsönhatások az élettelen természetben — I. rész. (f.-f.) 16.05: Hírek, (f.-f.) 16.10: Gólyavárt esték. Előadások az emberiség történetéből. XII1/10. rész: Az első világháború mérlege, (ism.) 16.55: Egészségünkért! Az Országos Egészségnevelési Intézet műsora. A passzív dohányzásról. 17.05: NDK magazin. A Horizont Szerkesztőség műsora. 17.25: Reklám, (f.-f.) 17.35: Labdarúgó Európa-bajnok- ság. Cseheszlovákia—Hollandia mérkőzés. Közvetítés Milánóból. A szünetben: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Anna Karenina. Magyarul beszélő angol tévéfilmsorozat. X/7. rész. 20.55: Bagóhegy boszorkánya. Dokumentumfilm. (f.-f.) 21.40: Még egyszer. Angol zenés film. 22.10: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Kertünk — udvarunk. Riportműsor. (ism., f.-f.) 20.20: Labdarúgó Európa-bajnok- ság. NSZK—Görögország mérkőzés. Közvetítés Tori- nóból. A szünetben: Tv-híradó 2. 22.15: Tudósklub. (f.-f.) BUKAREST 9.00: Iskolatévé. 10.00: Folytatásos film. Dallas. Az Ewlng olajtársaság, (ism.) 15.00: Hírek. 15.05: Tv-labor. 15.25: Női röplabdamérkőzés. Románia—Szovjetunió. 16.10: Ifjúsági klub. 16.55: A tv társadalmi-politikai rovata. 17.26: Üttörőévkönyv. 17.50: Esti mese. 18.00: Tv-hlradó. 18.40: Tv-ankét. 19.10: Tv-színház. 20.45: Román, népdalok. 21.05: Tv-hlradó. BELGRAD, I. 16.05: Kaland. 16.35: Labdarúgó EB: Csehszlovákia—Hollandia, (közv.) 18.35: Rajzfilm. 18.45: Népi muzsika. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: A Vajdaság SZAT gazdasági folyamatai. 21.05: Ménesgazda. Magyar film. II. MŰSOR 18.00: Kis koncert. 19.00: Az ember és barátai. 20.00: Külföldi szórakoztató zene. 20.50: Huszonnégy óra. 21.10: Család és társadalom. 21.55: Költői színház. MOZI Békési Bástya: 4 és 6 órakor: Piedone Afrikában, 8 órakor: Egy különleges nap. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4 órakor: Korkedvezmény, 8 órakor: Az anya, a lány és a szerető. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Kicsi a kocsi, de erős, fél 8 órakor: Won Ton Ton Hollywood megmentője. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Az emír kincse, fél 8 órakor: És az eső elmos minden nyomot. Gyulai Petőfi: 4 és 6 órakor: Habfürdő, 8 órakor: Csendestárs. Orosházi Partizán: Good bye és Ámen. Szarvasi Táncsics: csak 6 órakor: Apokalipszis most I„ II. rész, 22 órakor: Sokat akar a szarka. A Nagytakarítás döntő pillanata Fotó: Gál Edit
