Békés Megyei Népújság, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-13 / 110. szám

1980. májas 13-, kedd Reggeli csúcsforgalom. A zebrán szűnni nem akaró emberáradat, amiből egye­nesen következik, hogy az úttesten gyorsan növekszik a kocsisor. A vállalati rend­számú „nagyzsiga” hátsó ülésén izgatott középkorú férfi tekergeti a nyakát, nyilván sietős a dolga. A maszek zöldséges Volgájában degeszre tömött műanyag zsákokban kelleti magát a húsos, fehér paprika. Erről eszébe jut a Skoda volánját izzadó tenyérrel szorongató fiatalasszonynak, hogy ki kellene szaladni még a piac­ra is, de amire ő ott baj nél­kül le tud parkolni, vége a munkaidejének. Legelöl egy Skoda áll, mögötte ütött-kopott Tra­bant. Most utat engednek a járókelők, indulhat a kocsi­sor. De a Skoda nem moz­dul, elbámészkodott a veze­tője. A trabantos férfi dü­hösen kapna már a kürthöz, amikor ő is felfedezi a „lát­ványt”; egy feltűnően csinos fiatal nőt. A két férfi cin­kosan összenevet, és máris túl jár hetedhét zebrán a Skoda, a Trabant, meg a csinos hölgy is. «.Ta Délutáni csúcsforgalom.' A buszmegállóban nagy tömeg vár a helyi járatra. Egy nagy­mama kifogyhatatlannak tűnő türelemmel igyekszik kordában tartani kis unoká­ját, teljesen eredménytele­nül. Lacika, kezében egy nagy tölcsér fagyival, direkt megkeres minden tócsát a járdaszélen, tapicskol, rá­csapja a sarat a közelében állókra. Végre bekanyarodik a busz. „Lacika, dobd el gyorsan a fagyit, felszál- lunk!” — biztatja szépre- jóra a gyereket a türelmes nagymama. Mire Lacika egy határozott mozdulattal a há­ta mögé hajítja a fagylaltot. Rá a mögötte álló fiatal nő frissen vasalt fehér ballonjá­ra. Az olvadó eperfagyi, mi­ként a kabáttutajdonos köny- nye, csordul végig ... *4* **> Esti csúcsforgalom A taxi. állomáson egy elegáns, kö­zépkorú házaspár, egy idős néni csomaggal, és két. ma­gányos férfi ácsorog. Illetve egyikük másodmagával érke­zett, de a társa egy közeli pádon kucorog, időnként a halántékát nyomkodja. Az elegáns asszony szünet nélkül a férjét korholja: „Mondtam, hogy jöjjünk ko­csival, de te nem vagy haj­landó lemondani a pohár konyakról. Muszáj neked in­ni a vendégségben?” A férj megpróbál védekezni, hogy társaságban egy pohárkával igazán jólesik, meg hogy fe­lesleges mindig autózni, tu­lajdonképpen busszal is ha­zamehetnének. Erre a fele­ség még dühösebb, és a köz­ben beérkező taxi ajtaját úgy bevágja maga után, hogy visszhangzik az utca. A néni türelmesen vár még egy da­rabig, aztán megadja magát a sorsnak, szuszogva elindul a csomagokkal. Ketten ma­radnak. Az alacsonyabb fér­fi köhécsel, krákog, végre megszólítja a másikat: „El­nézést uram, kérhetnék va­lamit? Hadd menjünk mi a következő taxival! Tudja — int röstellkedve a pádon ülő felé — tudja, részeggel va­gyok!” így dolgozik a békési Városi Tanács A békési Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága az el­múlt hét évben azon mun­kálkodott, hogy megfeleljen a bizalomnak, a vállalt kö­telezettségnek. Jól szervezte és segítette a város társada­lompolitikai céljainak meg­valósítását, a lakosság szük­ségleteinek a kielégítését, a településfejlesztést. Olyan tanácsülési napirendeket ké­szített elő, mint az általános és részletes rendezési terv, a különböző közép és hosz- szú távú elképzelések, a há­rom város: Békéscsaba, Gyu­la, Békés együttműködése. Nagy gondot fordított a végrehajtó bizottság a ta­nácstagok munkájára, akik a tanácsüléseken átlagosan 75 százalékban megjelentek, ér­tékes hozzászólásaikkal, ja­vaslataikkal sok hibának ele­jét vették. Éves beszámolási kötelezettségüknek teljes egé­szében eleget tettek. Ezeken a fórumokon évente mintegy 500 közérdekű bejelentés hangzott el. A Közéletünk című kiadványban a tanács­tagi csoportüléseken, a bi­zottságok elnökeinek érte­kezletén elhangzottak előse­gítették a tájékoztatást. Meg­nőtt a tanácsi bizottságok szerepe, az ellenőrzések ha­tékonysága. Ugyanakkor 352 javaslatot tettek a tanács­ülésnek, a végrehajtó bi­zottságnak, a szakigazgatási szervnek. Az osztályok beszámolta­tása rendszeressé vált. Rész­letesen értékelték tevékeny­ségüket, magas követelmé­nyeket állítottak eléjük. Kö­vetkezetesen számon kérte a végrehajtó bizottság a vá­ros környéki községek irá­nyító munkáját, a lakosság élet- és munkakörülményei­nek alakulását. Fontos poli­tikai kérdésként kezelték a törvényesség megtartását, az ügyfelek pontos, gyors tájé­koztatását. Számos intézke­dést tettek az ügyintézés kor­szerűsítésére, egyszerűsítésé­re. Ezzel párhuzamosan nőtt a tanácsi dolgozók politikai. szakmai felkészültsége. Je­lenleg politikai képzésben 14-en, szakmai oktatásban 9- en vesznek részt. A város V. ötéves terve az: előzőekhez képest kedvező gazdálkodási, fejlesztési lehe­tőségeket teremtett. Égető gondokat kellett megoldani. Kevés volt a lakás, a bölcső­dei, az óvodai, a kollégiumi hely, az általános iskolai tanterem. A mostoha kom­munális, egészség- és műve­lődésügyi lehetőségeken kí­vül nem kis fejtörést oko­zott a kereskedelmi és a szol­gáltatói hálózat elmaradott­sága. A feladatokat rangso­rolták, amelyet megfontolt tervező és előkészítő munka előzött meg. A hét esztendő alatt 393 millió forint költ­ségvetési, valamint 195 mil­lió forint fejlesztési alap állt a tanács rendelkezésére. Eh­hez még hozzájött 33 millió forint, amelyet a vállalatok, szövetkezetek ajánlottak fel a város szépítésére. így Békés arculata évről évre változott. Felépült 595 többszintes lakás, kinőtt a földből a Fáy utcai, a Karacs Teréz-, az Ady-lakótelep. Az elmúlt év végéig 1300 csalá­di házat hoztak létre, és fo­lyamatban van 522 kislakás építése. A gázt 1977-ben ve­zették be, ami azt jelenti: va­lamennyi többszintes lakást, több intézményt bekapcsol­tak a vezetékes gázellátásba, amely természetesen még to­vább bővül. Nagy fejlődést jelentett a Vandhát—Csatár­kert közötti ivóvízvezeték és az 500 köbméteres tároló át­adása. A városban több, mint 14 kilométerrel bővítették az ivóvízhálózatot. Épül a 400 milliméteres regionális ivó- vízvezeték, amely várhatóan 1981-ben lesz kész. Annak ellenére, hogy a szennyvíz- hálózat a városi követelmé­nyektől elmarad, itt is sike­rült előrelépni. Érzékeltetés­képpen: 220-ról 841-re nőtt a csatornahálózatba bekap­csolt lakások száma. — s. OOQOQOQOCOCJQOQOCOXOXXXXICOQOQGOQQOQOOOQO Május A Pamuttextil Művek Angyalföldi Szövőgyárában a szövőipari szakmunkásnők utánpótlásá­ról maguk gondoskodnak. Korszerű tanműhelyben, szakképzett oktató foglalkozik a leendő szövőnőkkel. A tapasztalatok szerint ez az egyetlen módja az utánpótlás biztosításának (MTI-fotó — KS) Megyénk építőipari munkaerö-utánpétlása a VI. ötéves tervben A megyei tanács munka­ügyi osztálya átfogó felmé­rést készített arról, miként alakul építőiparunk munka­erőhelyzete a VI. ötéves tervidőszakban. A vállala­toktól és a társszervektől kapott előzetes jelzések alapján megállapítható, hogy a házilagos építőipari kapa­citás iránt 20 százalékos és a vállalati beruházások iránt pedig 30 százalékos „igény­csökkenéssel” lehet számol­ni. A jelenlegi árakat figye­lembe véve az említett cik­lusban a megye összes épít­kezésének költsége megha­ladja majd a 17 milliárd fo­rintot. Valószínű: ugyanany- nyi lesz az építőipari kapa­citás összege is. „Várható — olvashatjuk az anyagban —, hogy ,a vállalati beruházások jelentős csökkenése miatt a házilagos építőszervezetek száma is csökkenni fog, az azonban nem eredményezi a termelési szerkezet megvál­tozását.” Az okokat többé-kevésbé ismerjük. Nem kétséges, hogy ,a főként termelőszö­vetkezetek építőipari részle­geiben mutatkozó létszámfe­lesleget (2400—2600 dolgozó) részint a más szerveknek végzendő kivitelező építő­ipar, részint a mezőgazdasá­gi vagy az ipari kiegészítő tevékenységet, folytató egyéb termelési ágazatok foglalkoz­tatják. Bizonyos mennyiségű munkaerő szabadul fel a há­zilagos építőszervezetek technikai színvonalának emelése és a takarékosságra vonatkozó központi intézke­dések következtében is. Szin­tén a műszaki fejlesztés eredményének tudható be, hogy olyan mértékben csök­ken a segédmunkások száma, mint amilyen mértékben nö­vekedni fog a szakmunkáso­ké, a könnyű- és nehézgép­kezelőké. E két utóbbin kí­vül — 1981 és 1985 között — csak minimális létszámhi­ány jelentkezhet a vízveze­ték- és központifűtés-szerelő, a hidegburkoló és a műkö­ves szakmákban. (Létszám­felesleg főként a kőműve­sek, valamint a házilagos építőipari tevékenységet végző segédmunkások köré­ben mutatkozhat.) A munkaügyi osztály meg­állapítása szerint Békés me­gyében az építésvezetőségek megfelelő számú munkaerőt alkalmaznak. Egyedül a me­zőkovácsházi járásban nem kielégítő az ellátás és a tech­nikai felszerelés színvonala. S ami lényeges: az építőipa­ri szervezetek és más nép- gazdasági ágazatok között létszámátcsoportosítást nem terveznek. Ám az egyes me­zőgazdasági termelőszövet­kezetek építőrészlegei a jö­vőben megszűnnek, illetve az ott foglalkoztatottak lét­száma máris csökken. Ugyancsak mérséklődik majd a megyén kívüli építő­szervezetek által Békésből toborzott munkások száma. Jelentős visszaeséssel kell számolni a lakásépítés üte­mének lassulása miatt is. Befejezésül érdemes ki­emelni a munkaügyi osztály előrejelzéséből a következő javaslatot, mely a házilagos építőiparból várhatóan fel­szabaduló munkaerőre vo­natkozik. Eszerint: a létszá­mában is jelehtős munkás­gárdát — megfelelő szelek­tálással — az építőipari szervezetek munkaerő-össze­tételének javítására is cél­szerű lenne felhasználni. Igaz, ennek sok objektív és szubjektív .akadálya van. A beiskolázási tervek alapján biztató a kép, ugyanis meg­felelő utánpótlás áll majd a munkáltatók rendelkezésére a VI. ötéves terv időszaká­ban. Pusztaföldvári változások Pusztaföldváron, ha szóba kerül a község fejlődése, szin­te mindenki azonnal két lé­tesítményt említ, a tornater­met, amelyet 1976-ban adtak át, s a felújított művelődési otthont és könyvtárat, mely­nek átadási ünnepségét az idén, április 2-án tartották meg. S hogy nem a kevésbé szükséges dolgokra fordítot­ták a községben a pénzt, azt igazolja a tény, hogy a ta­nácstagi beszámolókon, kü­lönböző fórumokon hosszú évek óta az első helyen sze­repelt a kérések, javaslatok között a kultúrház ügye. De gazdagodott sok egyéb­bel is az elmúlt hét évben a község: hat új kutat fúrtak, kiépítették a csapadékvíz-és a belvízelvezető-rendszert, Nagyobb társadalmi összefo­gásra lesz szükség Endrődön Is az elkövetkezendő időszakban. A szőkébb anyagi lehetőségek mel­lett közel azonos mennyiségű lakást kell építeni, hasonló ütem­ben és mértékben kell az uta­kat javítani, a község vízháló­zatát bővíteni. Tovább folytató­dik a lakásépítés családi, OTP, szövetkezeti és állami keretek­ben. Két, a belterületen elhe­lyezkedő holtág vízcseréjét is hamarosan meg kell csinálni. Sürgető feladat Öregszőlőben a legutóbb a Kossuth és a Táncsics utcát összekötő csa­torna készült el. Az átere­szeket a lakosság példás tár­sadalmi munkával rakta a helyére. Sokat fejlődött a faluban a kereskedelem is. Megszer­vezték a tüzelőolaj-ellátást, elkészült az újfalusi húsbolt, és ugyanitt felépült a gáz­cseretelep. Most készül egy tejbegyűjtő. A lakosságot közvetlenül érinti a település út- és járdahálózata is. Pusz­taföldváron összesen négy kilométer hosszúságú járda épült az elmúlt 7 évben, s az új járdák zöme széles, és betonból készült. Az újak építése mellett nem feled­keztek meg a régebbi járdák javításáról sem. vízellátás megoldása. Csaknem ísn négyzetméterrel bővítik a könyvtárat, és folytatják az utak javítását. Evek óta nagy gondot fordír tanak a község tisztántartására, parkosítására. Szervezett társa­dalmi munkaakciók keretében fákat ültetnek, takarítják a par­kokat, tereket. Üj üzemrészek is épülnek: ebben az évben a szabó szövetkezet raktárhelyiség­gel gazdagodik, az ENCI új kétt szintes tanműhely építését ter­vezi. Egészségnevelési munkabizottság a Vöröskeresztnél Tegnap délelőtt Békéscsa­bán tartotta újjáalakuló ta­nácskozását a megyei Vö­röskereszt egészségnevelési munkabizottsága, öz Ferenc megyei titkár ismertette a 9- tagú munkabizottságra váró feladatokat. Egészségügyi tömegszerve­zetünknek a megyében 380 alapszervezete van, ahol 40 ezer aktíva dolgozik. A vö­röskeresztes munka jelentős részét képezi egészségügyi kultúránk fejlesztése, az egészségnevelés és az egész­ségvédelem különböző for­mái. A bizottság feladatai közé tartozik az egészségügyi ismeretterjesztés, szemlélet- formálás, az aktivisták kép­zése, továbbképzése, a kör­nyezetvédelem és az állami egészségügyi szolgálat támo­gatása. A tanácskozás során, ame­lyet a bizottság elnöke, dr. König János vezetett, sok érdekes javaslat elhangzott az egészségnevelési propa­ganda fejlesztéséről. Újszerű és nagy lehetőségeket feltá­ró módszer az egészségneve­lés és a közművelődés össze­kapcsolása. Olyan hatásos példákat javasoltak még kö­vetésre méltónak, mint pél­dául a szarvasi egészségne­velési szabadegyetem. Községfejlesztés Endrődön T. i. Fotó: Gál Edit

Next

/
Oldalképek
Tartalom