Békés Megyei Népújság, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-13 / 110. szám
CH22B23Áruszállítás új utakon 1980. május 13., kedd o Ne csak a Március utolsó heteiben történt a Ferihegyi repülőtéren. Az egyik külkereskedelmi vállalat képviselője izgatottan rohant a MALÉV árufuvarozási osztályvezetőjéhez, Sallai Istvánhoz. Az áru — lihpgte — megérkezett, itt az értesítés, de nem tudja elszállítani, mert a Külkereskedelmi Bank nem adta ki a „felszabadító” levelet, anélkül pedig a portéka — a feladó ilyen kikötése esetén — nem váltható ki a raktárból. Ö tudja, hiszen járt már így. Az ilyenfajta izgalmak mindig valahol a zsebek táján keletkeznek, s nem egészen ok nélkül. A MALÉV a beérkező áru után, ha nem viszik el a repülőtérről, raktározási díjat számol. S nem is akármeny- nyit. Az első tíz napig még csupán ötszáz forint a taksa, attól kezdve azonban naponta és csomagonként kell ugyanennyit fizetni. Akadt már olyan külkereskedelmi vállalat is, amelynek ügyintézője harmincezer forintos számlát kapott a légitársaságtól. Ennyibe került a fe- ledékenység. Illetve nem is mindig az. Hogy mi? — A külker vállalatok nem kis része úgy van ezzel, hogy az áru, ami megérkezett, nem az övé. ök azt csak megrendelték, ha már itt van, attól kezdve törődjék vele az, aki hónapok óta várja. Márpedig az elszállítás igenis a megrendelők dolga — mondja Sallai István. — Nem túl magasak ezek a tárolási díjak? — Annak, aki időben elviszi a küldeményt, semmiképpen. Egyébként is furcsa — a külföldi légitársaságok képviselői jócskán csodálkoznak mindezen —, hogy amikor ennek a szolgáltatásnak, a repülőgépen történő fuvarozásnak legfőbb célja és értelme a gyorsaság, nálunk sokan hosszú hetekig feléje sem néznek megérkezett csomagjaiknak. — A címzett minden esetben tud arról, hogy a küldemény megérkezett? — Olyannyira, hogy amíg korábban levélben értesítettük a címzetteket, melyek kézbesítése gyakran elég hosszadalmas volt, immár egy éve a lehető leggyorsabban : telexen, táviratban vagy telefonon keresztül, legkéMALÉV legyen gyors sőbb másnap megtudja mindenki, hogy az áru megérkezett. — Ami után, ha berohan, kiderül, hogy hiába az igyekezet, hiszen a Külkereskedelmi Bank levele hiányzik ... Miként az az AKAD- IMPORT képviselőjével történt ... (E levél garantálja, hogy a megrendelő rendelkezik azzal a devizamennyiséggel, ami az áru értékének ki- egyenlítéséhez szükséges.) — Valóban így történt, de mi — ez is egy újítás a MALÉV ügyforgalmában — akkor is átadjuk az árut, ha a fél csupán azt a költségrendezési bizonylatot tudja áru kiváltására. Nem volt egy tisztességes várakozóhelyiség, nem volt egy WC, nem volt kézmosóhely, a fuvarlevelek — az utasok szeme láttára — ott rongyo- lódtak a szűk raktárépület folyosóján. Tavaly májusban felépült az új — 1200 négyzetméter területű — raktárépület. Az idén nyáron pedig újabb 1500 négyzetméterrel bővülnek a tárolási lehetőségek. És lassan kezdenek visszatérni az „elvadított” ügyfelek. Mintha megérezték volna, hogy a MALÉV e téren is megkezdte a felzárkózást a többi légitársaság hasonló szolgáltatásainak színvonalához. — Ha jelenlegi terveink megvalósulnak, akkor a szo2 Egyiptomból friss zöldbabszállítmány érkezett a TI)—154 ti pusú géppel felmutatni, melynek egy példányát a bank átvette. Tesz- szük ezt egyrészt azért, mert a bank levele sokszor heteket késik, miközben az óra ketyeg, s a tárolási díj egyre nő. Vállaljuk másrészt azért, mert ennyi kockázatot a MALÉV-nek igenis vállalnia- kell ügyfelei érdekében. Ami egyúttal a népgazdaságnak is érdeke, hiszen sokszor nélkülözhetetlen műszerekről, vagy gépekről van szó, amelyekre nagyon vártak a vállalatok. Szó ami szó, sok minden megváltozott az elmúlt év során a MALÉV-nál az áru- szállítás terén. Sokan emlékeznek még — a mindennapos ügyfelek különösen —, milyen mostoha körülmények között kellett várni a légicialista országok élvonalába kerülhetünk — bizakodik Sallai István. — Ha jól tudom, mindarról, hogy hol tartanak ezek az országok, a közelmúltban rendeztek tanácskozást légi- társaságaik áruszállítási és fuvarozási szakemberei Budapesten. — Igen, és ezen a tanácskozáson is nagyon gyakran szó esett a házhoz szállítás gyorsaságáról. Mi kértünk is erre vonatkozó adatokat a többi társaságtól, hogy legyen némi összehasonlítási alapunk. De annyi bizonyos, a korszerű légi fuvarozás célja szerte a világon a gyors szállítás és a megérkezés utáni gyors áruátvétel. Mi is ezt akarjuk, ezen munkálkodunk ... Hz ország egyik legnagyobb vására Jól haladnak az előkészületek a 69. OMÉK-ra Az idén 69. alkalommal nyitja meg kapuit augusztusban az Országos Mezőgazda- sági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár. A jelentkezések jórészt már befejeződtek, a kőbányai vásárközpont valamennyi területe elkelt. Csak a hazai kiállítók 14 ezer négyzetméter fedett, illetve szabad területre jelentették be igényüket. A MÉM tárcához tartozó jelentősebb kiállítók mellett ott lesz természetesen a MEZŐGÉP, a Rába és a vegyi üzemek is. A szocialista országok egy része önálló bemutatót rendez. A Szovjetunió csaknem 1800 négyzetméter területen mutatja be mezőgazdasága és élelmiszeripara eredményeit. A közös KGST-bemutatón Magyarországon kívül Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Mongólia, az NDK, Románia, Szovjetunió és Vietnam vesz részt. A nem szocialista kiállítók közül külön érdekesség Űj-Zé- land jelentkezése. Ez az ország először vesz részt magyar kiállításon. De eljön az USA, NSZK, Ausztria és még számos más ország is. összesen 29 országból és Nyugat-Berlinből jönnek részvevők az OMÉK-ra. 01/IÉK1980 Mindezeket az adatokat Körösvölgyi László, a HUN- GEXPO vezérigazgató-helyettese mondta el azon a sajtótájékoztatón, melyen tájékoztatták az újságírókat az OMÉK előkészületeiről. Itt tudtuk meg, hogy az OMÉK az ország legnagyobb vására. Míg az őszi BNV-t 7— 800 ezer ember látja, a legutóbbi, 1975-ös OMÉK-ra egymillió 200 ezer látogató érkezett. Hasonló számot várnak az idén is, mert több, eddig még nem látott látványosság is lesz az augusztus 19-től szeptember 4-ig nyitva tartó bemutatón. A teljes hazai és külföldi gépválasztékon kívül kiemelt helyet kapnak a háztáji gazdaságokat segítő kisgépek. Külön is nagy hangsúlyt kap az idén a háztáji gazdálkodás, még egy működő tanya is lesz a bemutatón. Nyilván sok szakembert és látogatót érdekel majd a külföldi tenyészállatok bemutatója, melyhez hasonlóra eddig állategészségügyi okokból nem kerülhetett sor. Megyénkből is szép számú jelentkezés futott már be a rendező bizottsághoz. A megyén kívüli székhelyű trösztök valamennyien részt vesznek, így ott lesz a konzervgyár, a hűtőgyár és a MEZŐGÉP is. Beszámol eredményeiről a Haltenyésztési Kutató Intézet, kiállít a Mezőhegyesi Állami Gazdaság, a Zöldségvetőmag-ter- melési Modell Társulás, az újkígyósi Aranykalász Tsz, a békésszentandrási Zalka Tsz, és a Szarvasi Állami Tangazdaság. A háztáji és kisegítő gazdaságok közül az orosházi zöldség- és gyümölcstermesztő kertbarát kör és a gyulai dísznövény- és gyümölcstermesztő kertbarát kör eredményeivel ismerkedhetnek majd meg a látogatók. L. L. Hodály a homályban malomban — Kemény dió ez —mondta egy kissé kesernyés mosollyal Tárnok Lajos, a sar- kadkeresztúri Egyetértés Termelőszövetkezet elnöke —, nem maga az első, aki rákérdez, hogy mi újság is van a juhhodályok körül. — A rosszindulatú szóbeszéd „bombabiztos beton akolt” emleget itt, Sarkad- keresztúron, ami az átadás előtt 5 hónappal összedőlt. — Ez a história már megjelent az újságban az őszszel. Az építkezés még mindig folyik, de párhuzamosan a bírósági eljárás is a szállító cég és a kivitelező között. — En inkább arra lennék kíváncsi, hogyan mehetett bele ez a gyenge adottságú termelőszövetkezet az építkezésbe, amikor a juhágazat gazdaságosan nem nagyon bírja el a nagy beruházásokat. — Nézze, a mi területünkön 700 hektár ősgyep van, s 150 hektár öntözött rétet is telepítettünk. Erre alapoztuk a juhfejlesztést.' Mivel ténylegesen gyenge adottságú ez a termelőszövetkezet, a juhhodályok építésére 70 százalékos állami támogatást kaptunk, s mellé az akiok tervét is. A kész tényéknél köztudomásúlag nincs választási lehetőség. Mi a pénzt csak a MÉM-től kapott 640 férőhelyes, betonpanelekből készített hodályra kaptuk meg. Amikor az első elkészült, be akartuk hajtani a 640 birkát, de csak 500 fért el benne. Elhívtuk a tervezőt: ugyan mondja már meg, hová tegyük a felesleges 140-et ebből a szelíd gyapjas jószágból. Erre azt mondta, hogy ez a hodály tényleg csak 500 férőhelyes, de a támogatás elnyeréséhez a 640- et kellett ráírni. — Eredetileg mikorra lett volna kész a három akol? — Az elmúlt év szeptember 5-ig kellett volna elkészülnie, azóta a termelőszövetkezet havonta büntetőkamatot fizet a támogatás visz- szatartásáért. — Hogyan viseli a juhMost hoztunk Szegedről egy faszérűs-akol tervet. Szeretnénk felépíteni. — Az utcán nem nagyon láttunk pletykálgató asszonyokat, pedig falun ez megszokott látvány. Itt dolgoznak a téeszben? — December óta van egy melléküzemágunk, ott dolgozik 50 asszony. A TSZKER- rel kötöttünk egy jó üzletet, így a helyi asszonyokat tudjuk foglalkoztatni. A régi malom épületét társadalmi munkában kitakarították, ott dolgozzák fel és csomagolják a csonthéjas magvakat. Exportkiszerelő vállalkozás, spanyol mogyorót, szovjet diót és mandulát, barackmagot törnek, válogatnak az Már öt éve épül ez a három juhhodály állomány az otthontalansá- gát? — Eddig az átlagos elhullás 5 százalékos volt, ez az elmúlt évben felment húszra. Olyan kis területen juhot tartani, mint ez a szoba (2x3 ml), kész öngyilkosság. Mi persze a tágas jövő reményében növeltük is az állományt, jelenleg 2 ezer anyajuhunk van. Hizlalással nem tudunk foglalkozni, a szaporulatot eladjuk. — A jövő? — Az ősszel valószínűleg elkészül a három hodály. eddig vagy Sarkadra bejáró, vagy nem dolgozó asszonyok. A keresetük főleg a kézügyességtől függ. Jelenleg diót törnek, ami aztán gondos osztályozás után Ausztriában kerül forgalomba. Balettüzemnek is csúfolják a régi malmot. A diótörés miatt... A sarkadkeresztúri asszonyok foglalkoztatása tehát megoldott, de a termelőszövetkezet évek óta húzódó gondjához, a legkeményebb dióhoz talán mégsem elég egy diótörő kalapács ... Kelemen T. Magda A GTE küldöttközgyűlése Az elmúlt öt esztendőben jelentős fejlődésről tett tanúbizonyságot a Gépipari Tudományos Egyesület Békés megyei szervezete. Míg az időszak kezdetén a békéscsabai központ mellett csupán Orosházán és Gyulán működött két helyi csoportjuk, addig idén januártól már Szarvason és Mező- berényben is tevékenykednek tagjaik. A következő tervidőszakban Kétegyházán és Szeghalmon is létrehozzák a hasonló helyi csoportokat. Mindezek mellett, a hatékonyabb munkavégzés érdekében, célszerűnek látták, ha üzemi csoportokat is szerveznek, így 1979 óta a HAFE és ,a FORSZ békéscsabai gyárában is működik egy-egy üzemi csoportjuk. Napjainkra taglétszámuk meghaladja a 480-at, amely 11 százlékkal több, mint tavaly. Mint. a GTE vezetői elmondták: a tagság mintegy 50 százaléka aktívan kiveszi a részét a munkából. Feladataik között különböző tanfolyamok, szakmai továbbképző előadások, technikusi minősítők, bemutatók szerepelnek Eredményességük ékes bizonyítéka, hogy amíg 1975-ben a különböző konferenciákon, ankétokon, előadásokon alig több mint ezer hallgató vett részt, addig tavaly a csaknem 100 rendezvényen megközelítőleg 1800-an vettek részt. Ugyancsak jó ' példái az egyesületi életnek, hogy számos kapcsolatot létesítettek különböző vállalatokkal, intézményekkel. Ilyen jó példa: a Központi Anyagvizsgáló Szakosztály vezetősége Békéscsabán tartotta vezetőségi ülését. De jó a kapcsolatuk a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemmel és a budapesti Műszaki Egyetemmel. Számos esetben a GTE megyei szervezete kezdeményezője volt a különböző országos szintű összejövetelnek: Vízgépészeti Országos Vándorgyűlést tartottak megyénkben. Az elmúlt öt esztendőben fokozták a belföldi és külföldi tanulmányutak szervezését. Mindezekről az eredményekről számolhatott be a GTE elnöksége tegnap délután Békéscsabán, a megyei tűzoltó parancsnokságon a tisztújító küldöttközgyűlés alkalmából. —jp—
