Békés Megyei Népújság, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-16 / 113. szám

1980. május 16., péntek Székesfehérváron, a régi városrészben régészek kutatják Gé- < za fejedelem egykori szálláshelyét. Feltételezések szerint, a j város magaslati pontján „vert tábort” Géza fejedelem. Az j eddigi feltárások sok érdekes középkori leletet hoztak a fel- j színre (MTI-fotó: Szabó Imre felvétele — KS>, Kétszeres a túljelentkezés az egyetemekre Az idén a felvehetők két­szerese — harmincháromezer fiatal — jelentkezett az egye­temek és főiskolák nappali tagozatára, kétezerrel keve­sebb, mint tavaly. A csökke­nés összefüggésben van azzal, hogy, az idén kevesebben érettségiznek a középisko­lákban. Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem bölcsészettudo­mányi karára például a ta­valyi ötszörössel szemben az idén a felvehetők 4,5-szere- se jelentkezett, de még ez is túl sok. A bölcsészkarok kö­zül a Debrecenbe jelentke­zők száma a felvehetők há­romszorosa. Reálisabbak az esélyei azoknak, akik a sze­gedi József Attila Tudo­mányegyetem bölcsészkarára nyújtották be kérelmüket, itt valamivel több, mint két­szeres a túljelentkezés. Rendkívül nagy a vonzere­jük az állam- és jogtudo­mányi karoknak is, három— három és félszer többen pá­lyáznak, mint ahány fiatalt fel lehet venni. A korábbi évekhez hasonlóan mérsé­keltebb viszont az érdeklő­dés a természettudományi karok iránt. Az előző évhez képest né­mileg csökkent a tanárkép­ző főiskolák iránti érdeklő­dés, a tavalyi két és félsze­res túljelentkezéssel szemben ez évben minden helyre át­lagban ketten nyújtották be pályázatukat. A kiválasztás szempontjá­ból továbbra is gondot je­lent, hogy a tanítóképző fő­iskolákra pályázók száma csupán a felvehetőknek alig több mint másfélszerese. Az előző évekhez hasonlóan ala­kult. az óvónőképző intéze­tekbe jelentkezők aránya: 625 helyre 1047 fiatal pályá­zott. Az utolsó három év orvos- egyetemi jelentkezési statisz­tikája arról tanúskodik, hogy a fiatalok reálisabban ítélik meg esélyeiket. Az általános orvoskarok közül az idén- is a budapesti legostromoltabb, itt • a túljelentkezés „csak” mintegy háromszoros. Már második éve tapasz­talható, hogy mind többen kívánnak továbbtanulni a fogorvostudományi karokon. A Debreceni Orvostudomá­nyi Egyetem fogorvostudo­mányi karán a felvehetők négy és félszerese jelenik majd meg. A kívánatosnál mérsékel­tebb az érdeklődés a műsza­ki pályák iránt. Még a legis­mertebb intézménybe, a Bu­dapesti Műszaki Egyetemre is a felvehetők csak alig több mint másfélszerese jelentke­zett. Élénk klubélet A nagyszénási Czabán Samu Művelődési Házban már hagyományos a klub­élet. Rendszeres összejövete­leikre nagy számban érkez­nek érdeklődők és törzsta­gok. A nők klubja minden második hétfőn találkozik, május 13-án a lakáskultúra témaköréből hallgattak elő­adást, május 27-én viszont kötetlen program lesz: sza­lonnasütés. Az ifjúsági- klub minden héten szerdán este találkozik. Május 21-én „Ho­gyan fényképezzünk nyá­ron ?” címmel hallgatnak elő­adást, május 28-án pedig sportdélutánt szerveznek. Hosszú évek óta találkoz­nak hetenként a nyugdíjas­klub tagjai is. Alkalmanként a nagyközség vezetőit hívják meg egy-egy összejövetelre, május 21-én pedig „Törté­nelmi korok dióhéjban” címmel előadáson vesznek részt. A szocialista brigádvezetők klubja többször szervez kül­ső programokat, most az Október 6. Tsz-be készülnek. Az értelmiségi klub május 24-én évadzáró foglalkozását tartja, ezen felmérik a klub tevékenységét, és javaslato­kat állítanak össze a követ­kező évadra. Hangverseny Békéscsabán Május 27-én; kedden este 7 órai kezdettel rendezi meg 8. bérleti hangversenyét az Országos Filharmónia Bé­késcsabán, az evangélikus kistemplomban. Az előadáson a Magyar Állami Hangversenyzenekar lép fel Uri Mayer vezényle­tével. Közreműködik Kovács Lóránt fuvolaművész. Mű­soron Mozart D-dúr (Pári­zsi) szimfóniája és G-dúr fu­volaversenye, valamint Bee­thoven V. (Sors) szimfóniá­ja. A műsort Fasang Árpád ismerteti. Uri Mayer magyar szár­mazású kanadai karmes­ter 1946-ban született Ma­rosvásárhelyen. Zenei tanul­mányait a Tel Aviv-i egye­temen, illetve a New York-i Juillard School of Music he­gedű- és karmesterszakán végezte. Eddigi pályafutása alatt számos karmesterver­senyen nyert jelentős helye­zést.' 1969—70-ben a New York-i Youth Symphony Orcestra helyettes karmestere volt, majd Montrealban a Sir George Williams Egyetemen kamarazenét tanított. 1972- ben a portlandi nyári egye­tem hegedű- és kamarazene­Fotóstábor Gyulán Az idén tizedik alkalom­mal nyílik a fotósok számá­ra alkotótábor Gyulán. Az augusztus 7-től 17-ig tartó táborban mintegy ötven, amatőr és hivatásos fotós vesz majd részt. A szakmai képzésen kívül megismer­kednek a város és a megye több nevezetességével. El­látogatnak gyulai képzőmű­vészek műtermeibe, megné­zik a mezőhegyesi ménest, a békéscsabai szlovák tájházat, megismerkednek a Kner Nyomdával, és megtekintik a Munkácsy Mihály Múzeumot. A tábor megnyitása kap­csolódik a hagyományos, au­gusztus 8-án megnyíló gyu­lai Székely Aladár fotókiál­lításhoz. Sztárai Mihály emlékére Szobrot állítanak az első ismert magyar nyelvű drá­maírónak, a XVI. században élt Sztárai Mihálynak. Egy­kori működési területén, Dél- Dunántúlon — a Szársomo- lyó-hegy lábánál levő Nagy- harsányban — helyezik majd el a szobrot. Népszerű pré­dikátor volt, a reformáció bátor harcosa, nevét mégis inkább a drámái tették ma­radandóvá. Művei az első fennmaradt előadásra szánt magyar nyelvű emlékek. A bronz mellszobor a nagyharsányi református templom parkjába kerül. tanfolyamát vezette. 1974-től a Michigan egyetem Ann Arborban levő zeneiskolájá­nak karmesterképző aszisz- tense lett. 1977-ben a buda­pesti nemzetközi karmester- versenyen zenekari és kö­zönségdíjat nyert. A verseny óta hazánkban, s szerte a világban nagy sikerrel sze­repel. Kovács Lóránt (képünkön) 1941-ben, Győrben született. Fuvolaművészi diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte. 1963-ban a Magyar Állami Operaház­hoz szerződött, majd 1965- ben a Magyar Állami Hang­versenyzenekar tagjává lett, melynek jelenleg is szólistá­ja. Már akadémiai éveiben is gyakran koncertezett, és a helsinki VIT-en diplomát nyert. 1065-ben a budapesti nemzetközi zenei versenyen elsődíjas lett. 1968-ban Frei- nurgban a híres fuvolamű­vésznél tanult. Azóta is rendszeresen koncertezik a legjobb magyar zenekarok­kal. Többrendbeli rádió- és televíziószereplései mellett öt hanglemez is készült vele a Magyar Hanglemezgyártó Vállalatnál. 1968 óta a Zene- akadémia tanára, 1972-ben munkásságáért Liszt-díjat kapott. A gyerekek világa Gondolatok egy kiállítás ürügyén Arra vállalkozom, hogy a festő szemével írok néhány sort a fegyveres erők békés­csabai klubjában rendezett gyermekrajz-kiállításról. Mű­vészet-e a gyermekrajz? Pszichológusok szerint a gyermekrajzok, festmények ne leginkább lemérhető, ho­gyan fedezi fel a gyermek azokat a törvényszerűsége­ket, amelyek nem láthatók. Hogyan egyszerűsödik le a látvány, egész az embléma szintjéig. Minőségi különbségek van­Arcok Szórakozottan sétálok az utcán, meg-megállok a kira­katok előtt, nézegetem a tab­lókat, a fényképeket. Talál­gatom, kik ok, honnan jöt­tek és hová mennek. Ki volt az eminens, s ki csúszott át kegyelemből? Ki lőtte a leg­szebb gólokat, és ki volt fel­mentve tornából? Ki ciga­rettázott szünetben a W. C.- ben, és ki árulta el ezt? Ki volt a vagány, és ki a stré­ber? Ki tanul tovább, és ki nem? Kiből lesz egyetemis­ta, és kiből lesz kiábrándult segédmunkás? Kinek vannak határozott elképzelései, és kinek nincsenek? Kiből lesz főnök, és kiből beosztott. Ki­nek lesz legelőször családja, és ki válik el legelőbb? Ki­nek lesz negyvenéves korá­ban szívinfarktusa elsőként, és kinek nem lesz egyálta­lán? Ki éri meg a nyugdíj - korhatárt, és ki nem? És emberöltő múltán, ki, ho­gyan emlékszik majd vissza a diákéveire? A komor és vidám, a nyílt és sunyi arcok merevek, el­lenállnak a faggatózásnak. ) Esztendő múlva majd ők is ) megállnak a tablók előtt, ők ) is felteszik maguknak a ' számtalan, hasonló kérdést, s újabb és újabb kérdőjelek­kel a fejükben mennek to­vább ... — hi — Példa a pont, vonal, szín, ritmus komponálásra. László, 5 éves) spontán megnyilvánulások, amelyek feltárják a gyer­mek adott pillanatban ural­kodó érzéseit és érzelmeit, ugyanakkor a tartós sajátos­ságokat is. Általánosságban véve, a gyermekrajz mindig az egészre törekszik. Képző- művészeti értelemben szim­bólumrendszerei, jelei szub­jektivek, ez a szubjektív áb­rázolás viszont elvezethet az önmegvalósításhoz, az objek­tív megismeréséhez. A gyermekrajz nemcsak rajz, hanem a tanulási ké­pesség fejlődésének összete­vője. A gyermek azt rögzíti papíron, amit lát, és amit LÁTTATUNK vele. Azt hi­szem, egy feladatsoron len­(Kei einen nak gyermekrajzon belül is, de a jó, és nem betanított munkák megfelelnek a mű­vészettől elvárt követelmé­nyeknek. Először is kialakít­ják bonyolult fogalmi szin­ten a viszonylatokat; meg­különböztetnek nemcsak egy­szerű, szabályos, de szabály­talan formákat is; ferde és egyenes, vízszintes és függő­leges formákat rajzolnak, és ami lényeges, szinte minden szituációban helyesen; végül a színeket szimbolikusan is használják, tartalmilag pe­dig üzenetet képesek közve­títeni. A felnőtt számára értel­metlen firkát a rajzoló gyer­mek egy-két hét után is pontosan elmagyarázza, le­olvassa annak képi jeleit. Itt, ezen a ponton lép be a pedagógus szerepe. A gyer­mek küzd azért, hogy má­sok is leolvashassák képi je­leit. Fontos tehát az ösztön­zés, a megfelelő környezet megteremtése, ellenkező A képfelület teljes bekomponálása. (Kelemen László, 5 éves) i Figurális képalakitás, anató­mia nélkül (Sajti Márk, 4 éves) esetben a gyermek nem lát­ja célját a rajzolásnak. A külvilág információinak 80 százalékát a szemünkön ke­resztül kapjuk. Nem a lát­ványt kellene később az is­kolában megörökíttetni (tész­taszaggató edények, a leg­egyszerűbb mértani testek, ' amiben sok felfedezni való, néhány törvényszerűségen kí­vül, nincs), hanem a termé­szetből kiindulva adni fel­adatot (csiga, mákgubó, ka­vicsok stb.). Rövidülések, rá­látások tudatosításával telik el a rajzóra. Ami nem lát­szik, azt kellene lerajzoltat­ni. A 3 és 6 éves gyermek erre is képes, a maga értel­mi szintjén. A vizuális ne­velésnek is célja, hogy sok­oldalú, felszabadult szemé­lyiséget bontakoztasson ki. Az lenne jó, ha minden gyer­mek értelmes szemmel lát­na, és különbséget tudna tenni a giccs és az esztéti­kum fogalmai között. Meg­valósításához azonban mind­annyiunk szeme szükséges. Ezért fontos odafigyelni a Vágréti János által jól ve­zetett képzőművészeti szak­körre, a 3 és 6 éves gyerme­kek őszinte munkáira. Tóth Ernő festőművési Iskola- előkészítő a kisegítő iskolában A kisegítő iskolákban az 1980/81-es tanévtől kezdődő­en új tanterv lép életbe. A tanterv újdonsága abban rej­lik, hogy szerkezetében és szemléletében egyaránt meg­egyezik majd az általános is­kolai tantervekkel. Megvaló­sítása viszont nagymérték­ben függ attól, hogy mikor és hogyan tudják az általá­nostól eltérő fejlődési üte­mű gyerekeket speciális elő­készítésben részesíteni. Ép­pen ezért az Oktatási Mi­nisztérium úgy foglalt ál­lást, hogy az új tantervek belépésével egy időben aki­segítő iskolákban meg kell szervezni az iskolaelőkészítő osztályokat. Hasonló típusú osztályok az ország néhány intézményében már működ­tek, de nem minden iskolára érvényesen. Az oktatási miniszter ál­lásfoglalása szerint az előbb említett iskolafelkészítő osz­tályokba azok az általános­tól eltérő fejlődési ütemű gyerekek kerülhetnek, akik betöltötték ötödik életévüket. A kisegítő iskolák azokat az ötéves gyerekeket várják és keresik, akiket az óvodák az előbb említett okok miatt nem tudtak fogadni. Az új rendelkezés megvalósulása tehát a gyerekek időbeni ki­szűrésétől függ. Ezért — ta­lán a korábbinál is — job­ban megnövekedett a szülők ez irányú kötelessége. Az előkészítő osztályokban a gyerekek két évig marad­nak, majd hétesztendős ko­rukban útjuk többfelé is ve­zethet. Egyrészt az általános iskolák első osztályába, a korrekciós osztályokba, vagy pedig a kisegítő iskolába. Az új típusú iskolaelőké­szítő osztályok Orosháza és Békéscsaba kisegítő iskolái­ban, valamint Tarhoson, a bentlakásos intézményben kezdik meg működésüket ez év szeptemberétől. Az ötéves gyerekek az iskolaelőkészí­tés során egész napos foglal­koztatásban részesülnek, amely leginkább az óvodai életrendnek felel meg. A pszichológusok, logopédusok, gyógypedagógiai szakembe­rek részvételével a gyerekek ily módon olyan speciális is­kolára előkészítésben része­sülhetnek, amelyet az adott fejlődési ütemük indokol. Általa a gyerekek tanulási esélye lényegesen megjavul. Az iskolaelőkészítő osztá­lyokba jelentkező gyerekek­nek szüleikkel együtt először az illetékes nevelési tanács­adóhoz kell fordulniuk. Ahonnan a szakemberek ja­vaslata alapján eljuthatnak a békéscsabai kisegítő isko­lában működő állandó áthe­lyező bizottsághoz. S e bi­zottság szakvéleményezése alapján kerülhetnek be csak a gyerekek az iskolaelőkészí­tő osztályokba. A Tarhosra jelentkezőknek a megyei ta­nács művelődésügyi osztá­lyához, az Orosházára je­lentkezőknek pedig az oros­házi Városi Tanács művelő­désügyi osztályához kell el­sőként fordulniuk. B. S. E. SZÍNHÁZ, MOZI 1980. május 16-án, pénteken este 19.00 órakor Békéscsabán: VAR AZ SKERINGO Jókai-bérlet 1980. május 16-án, pénteken este 19.00 órakor Gyulán: SZERELMEM, ELEKTRA * * * Békési Bástya: 4 órakor: A du­nai hajós, 6 és 8 órakor: Gengsz­terek sofőrje. Békéscsabai Kert: Habfürdő. Békéscsabai Szabad­ság : de. 10 és du. 4 órakor: Ve­szélyes játékok, 6 és 8 órakor: Földi űrutazás. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Négy ban­dita, tíz áldozat, fél 8 órakor: A veréb Is madár. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Régi idők focija, fél 8 órakor: Megközelítések. Gyulai Kert: Kalózok Jamaicá­ban. Gyulai Petőfi: 4 órakor: A korona elrablása, avagy újra a bosszúállók! 6 órakor: Apoka­lipszis I., II. rész. Orosházi Bé­ke: Ned Kelly. Orosházi Parti­zán : Mennyire szerettük egy­mást! Szarvasi Táncsics: Béke­idő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom