Békés Megyei Népújság, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-10 / 108. szám

1980. május 10., szombat Félhomány, a vetítőgép halk moraja, figyelő tekin­tetek, népes közönség a bé­kési öregek napközi otthoná­ban. Idős emberek ők, akik megfáradtak a munkában, arcukon a megpróbáltatások nyomai. Változó sorsok, el­térő jellemek, különböző egyéniségek, de van egy kö­zös vonásuk: szeretnek ide járni. Nem csoda, hiszen most is, ezen a kedd délutá­non micsoda meglepetésről, örömről gondoskodott Zsófi- ka, Szegfű Lászlóné, a nap­közi otthon vezetője! Anyák napjára emlékezve filmvetí­téssel, rövid műsorral ked­veskedett az öregeknek. Sza­bó Gerzson helybeli amatőr­filmes tavaly nyáron a gyo­mai táncosokat, kísérte el kül­földi útjukra, és erről forga­tott filmjét mutatta be az idős embereknek. A Körös­menti táncegyüttes utánpót­láscsoportjából néhányan táncolni is eljöttek. A bácsik, nénik ábrándoz­va nézték a film Olasz-, Francia- és Spanyolországról készült képsorait, amelyeken a sok külföldi táncos forga­tagában időnként feltűnt a gyomaiak magyar feliratú transzparense is. „Hová ju­tottak el ezek a gyerekek!” — sóhajtoztak néhányan vá­gyakozva. A vetítés szüneté­ben Szegfű Lászlóné mesélt nekünk az otthon sajátos éle­téről : — 1977-ben nyílt meg Bé­késen a7. öregek napközi ott­hona. Bizony, eleinte nehéz volt benépesíteni ezt a kis házat. Előítélet, félelem és sok más rossz érzés volt az oka, hogy csak hossza* rábe­szélésnek engedtek az öregek. Sajnos, még mindig találkoz­hatunk ezzel a véleménnyel: „Mit szólnak a gyerekeim, a szomszédok, ha megtudják, hogy idejárok?” Attól is tar­tanak, hogy a csekély téríté­si díjat nehogy ,a gyerekeik­nek kelljen kifizetni, inkább ők kuporgatják össze. Sok ilyen alapos vagy alaptalan aggódás zsúfolódik ám az öregek fejében és szívében. Akik már itt vannak, érzik, hogy jobb a közösségben él­ni. Reggel 8 órától délután 4-ig várjuk a gondozottain- kat. Reggelit, ebédet tálalunk számukra, hetenként egyszer jár hozzánk az orvos, fürdé­si lehetőséget is biztosítunk. Elszórakozhatnak nálunk a bácsik és a nénik: kézimun­kázhatnak, szép kis könyvtá­runk, tévénk és rádiónk is van. Nem mondom, hogy minden gond nélkül múlnak el a napok felettünk, ki- sebb-nagyobb viták is adód­nak. Van aki a csendet, a kevesebb fényt szereti, amíg a másik beszélgetni vagy ol­vasni akar. Ezért választot­tunk az otthon lakói közül bizottságot. A tagok segíte­nek az igények, vágyak fel­kutatásában, összehangolásá­ban. így rendezünk közösen anyák és öregek napját, tea- délutánokat, mozilátogatást, vagy éppen kirándulást szer­vezünk. Tervezünk, és ala­posan átgondoljuk, mit való­síthatunk meg ezekből. Sok­szor a véletlen a terveket semmivé foszLatja, mint pél­dául tavaly a hajdúszobosz- lói kirándulásunkat. Pén­zünk nincs ilyesmire, a tár­sadalmi segítségre, a szocia­lista brigádokra támaszko­dunk. Többnyire nem is csa­lódunk bennük, segítenek. Általában mindenünk meg­van, csak egy komoly elkép­zelésünket nem sikerült még eddig megvalósítani. Néhány mozgékony gondozottunknak szeretnénk könnyű munkát adni. Az üzemeknek felaján­lottuk ,a segítségünket, vala­mi egyszerű varrást, ragasz­tást mi is meg tudnánk csi­nálni, de a legtöbb helyen már gépesítettek, és nem kell a kézi munka. * * * Újra pereg a film. A né­zők között kevés a férfi, s ez jellemzi az otthon gondo­zottjait is. Az idetartozók nap mint nap hűségesen visszajárnák: Sós néni, az otthonbizottság elnöke, akire hallgatnak a többiek, Pető néni, ,az örökmozgó. Fáj ugyan a lába, de pillanatig sem szeret üldögélni. Beteg társait szívesen látogatja, bevásárol, 83 esztendejét meghazudtoló fürgeséggel in­tézi ügyes-bajos dolgait. Tú­ri Zsuzsa néni a virágoskert \ ápolója, Soltész Anti bácsi í az otthon füvének gondozó- ja, a Szabó házaspár, s a! töbiek mind. S amikor Mol­nár néni rázendít a citerára, éppen olyan jó a hangulat, mint ezen a tavaszi délutá­non. É* erről is napokig be­szélgetnek majd az itteni- gIí Bede Zsóka A kis gyomai táncos csodálói Fotó: Gál Edit Együttműködési szerződés Szarvason is bizalmat kaptak a népiülnök-jelöltek Figyelemreméltó kezdemé­nyezés született egy mező- gazdasági nagyüzem összefo­gásával: a Hidasháti Állami Gazdaság, valamint az Álla­mi Biztosító Békés megyei Igazgatósága és annak bé­kési fiókja együttműködési szerződést kötött. Ebben a két fél vállalta, hogy a nép- gazdasági érdekeket, köve­telményeket szem előtt tart­va, a biztosítás területén egymást kölcsönösen segítik. A szerződés szerint a Hi­dasháti Állami Gazdaság kezdeményezi a mezőgazda- sági biztosítási módozatok kockázatvállalásának bővíté­sét, illetve új módozatok ki­dolgozását a kockázaton kí­vüli károk csökkentésére. A kezdeményezésen túl: az új mezőgazdasági biztosítási módozatokat, profiljának megfelelően, kísérleti jelleg­gel bevezetik, ha erre a pénz­intézet kijelöli őket. Rend­szeres lesz a biztosító és a gazdaság között a szakvéle­ménycsere. A gazdaság saját dolgozóinak kártérítéssel kapcsolatos ügyeit, a megfe­lelő iratokkal ellátva, továb­bítja a biztosítónak, így a dolgozók a munkahelyükön intézhetik kártérítési ügyei­ket. Tegnap, pénteken a reg­geli órákban több népi ül­nöki jelölő gyűlést rendez­tek Szarvason. A helyi álla­mi gazdaság gépjavító gyár­egységének tmk-műhelyében a vasasok jelöltek két dol­gozót. Itt néhány perces mun­kaközi szünetet tartottak, és Kitajka Béla főmérnök üd­vözlése és bevezetője után Paraizs Endre, a Szarvasi Városi-Járási Bíróság elnöke adott tájékoztatást a részve­vőknek a jelölő gyűlés fel­adatáról, szerepéről. Elmon­dotta, hogy 3 évtizeddel ez­előtt a dolgozó nép érdeké­ben, a demokratizmus széle­sítésére határoztak úgy, hogy a dolgozókat is bevonják az igazságszolgáltatás munkájá­ba. Mivei június végén lejár a jelenleg tevékenykedő né­pi ülnökök mandátuma, szükségessé vált újabbak je­lölése, választása. A gyűlés feladata a jelö­lés, mert hivatalosan majd az új tanácstagok a községi és városi alakuló tanácsülé­seken választják meg a je­lölteket, amit végül is a ta­nácsülés hagy jóvá. A dolgozók itt egyhangú­an Csicsely János lakatosra és Gróf András nyugdíjasra szavaztak. A gyűlésen szót kért Mészáros István, az ál­lami gazdaság igazgatója, aki az újonnan jelölt Csicsely János jelölését is támogat­ta. Elmondta, hogy jól is­meri, hiszen hosszú időn ke­resztül együtt tevékenyked­tek a munkásőrségben is. Ezért meri jó szívvel aján­lani. A következő jelölő gyűlés a Körös—Maros vidéki me­liorációs főmérnökségen zaj­lott le, ahol a dolgozók Bor- zi Lajost és Kerekes Bélánét javasolták népi ülnöknek. A javaslat itt is találkozott a dolgozók véleményével. Amint azt Paraizs Endre elmondotta, hétfőn rendezik meg az utolsó jelölő gyűlést. Az idén is, a városban és a járásban 40 népi ülnököt vá­lasztanak, akik hatékonyan segítik majd a bíróság mun­káját. A jelölteket 20 intéz­mény, vállalat, üzem dolgo­zóiból választják ki. Tegnap jelölő gyűlést tartottak még a helyi Táncsics Termelő- szövetkezetben, az ÖKI-ben, valamint az Endrődi Szabó­ipari Szövetkezetben. B. O. A MAHART legújabb hajója az ősi hajósfaluról kapta a nevét. A kétszáznyolcvan szemé­lyes hajót ünnepélyes keretek között a névadó faluban, Gönyün avatták fel. A személy­szállító hajó Esztergom és Gönyü között közlekedik majd (MTI-fotó: Matusz Károly felvétele — KS) Dicséret és panasz a vásárlék könyvében Nemrégiben jelent meg a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvény. A minél jobb végrehajtás érdekében adott ki rendeletet a belkereske­delmi miniszter. Vajon mi kerül a vásárlók könyvébe, hogyan intézik a jogos pa­naszokat? Erre volt kíván­csi a Gyoma—Endrőd és Vidéke ÁFÉSZ igazgatósága, amikor néhány hónapja na­pirendre tűzte e fontos kér­dést. A szövetkezet elnökének ezzel kapcsolatos utasítása részletesen szabályozta a vá­sárlók könyvének használa­tát, melyet minden üzletben jól látható helyen kifüggesz­tettek. Az előterjesztett je­lentésből kiderült, hogy a vásárlók élnek a beírás le­hetőségével. Példa erre: az elmúlt évben 62 észrevételt tettek, amelyből 26 dicséret, 36 pedig panasz volt. Az el­marasztaló megjegyzések kö­zül 28 a vásárlók könyvébe irt bejegyzés alapján, 5 le­vélben, 3 szóbeli úton ju­tott a vezetőség tudomására. A dicséreteket leginkább a vendéglátóipari üzletek kap­ták az ételek jó minőségéért. Gyomán, a Körös étteremben 5, Endrődön, a birkacsárdá­ban 9, a Hídfő vendéglőben 4 vendég ismerte el írásban is a szakácsok, a felszolgá­lók jó munkáját. A kiskeres­kedelmi boltokban viszont kifogásolták az udvariatlan, pontatlan kiszolgálást, vala­mint az áruellátás hiányos­ságait. Ugyancsak jogosan panaszkodtak némely ven­déglátóipari üzletre, ahol, ha csapolt sört mértek, az üve­ges sört csak helyben fo­gyasztásra szolgálták ki. Észrevételezték azt is: egyes helyeken az ételválaszték sze­gényes. Persze, olyan panasz is előfordult, amikor az it­tas vendéget — helyesen — nem szolgálták ki. Az igazgatóság megállapí­totta, hogy a bejelentéseket 30 napon belül megvizsgál­ták, és túlnyomó részükre írásban válaszoltak, megtet­ték a szükséges intézkedése­ket. így a bejelentésekkel, panaszokkal kapcsolatos el­járások megfelelnek a rende­letekben, az üzleti szabály­zatban foglaltaknak. Fejlődik Csanádapáca Tanácskozás az ólomakkumulátorok újrahasznosításáról „Majd meglátjuk, volt-e értelme egymilliót rákölte- ni!” — mondogatták a csa- nádapácaiak, amikor 1973- ban az említett összeget fi­zette a községi tanács a fő­utca csapadékvíz-elvezető rendszeréért. Aztán 1975-ben egy éjszaka 154 milliméter eső zúdult a településre — s a község főterén nem gyűlt össze a víz. Ekkor bizonyosodott be, érdemes és szükséges volt ez a nem látványos beruházás. Szintén 1973-ban kezdték el építeni a községben az óvo­dát, majd a rákövetkező év­ben hozzáláttak egy sport­öltöző építéséhez is. Ez utób­bi 60 százalékban társadal­mi munkában épült fel, és ugyancsak kivették a részü­ket az apácaiak az óvoda ki­vitelezéséből is. A gyermek- intézményt 1975-ben vehet­ték birtokukba a kicsinyek. A lakosság régi kívánsága teljesült 1974-ben a benzin­kút elkészültével. Nagy se­gítséget jelentett a lakosság, elsősorban a fiatalok számá­ra, hogy 1975-ben a Bat­thyány és a Petőfi utca kö­zött új utcát nyitott a ta­nács, s ezzel lehetőséget te­remtett további családiház­építkezésekhez. Ugyancsak 1975-ben, a község déli ré­szén elkészült egy kis ABC, s várhatóan ebben az évben hozzálát az Orosháza és Vi­déke ÁFÉSZ egy ABC-áru­ház építéséhez a községben. Gyarapodott továbbá a köz­ség két új tanteremmel, kor­szerűsítették a főutcán a vil­lanyhálózatot, s most a le­bontott öreg iskola helyén új kéttantermes intézmény épül. A lakosság, társadalmi mun­ka révén ebből is részt vál­lal. Az elmúlt hét évben egyébként a termelőszövet­kezet és a lakosság 4 millió forint értékű társadalmi munkával járult hozzá Csa­nádapáca gyarapításához. A Magyar Történelmi Tár­sulat folyóirata, a História ismét gazdag tartalommal, érdekes tanulmányokkal és elemző írásokkal lepi meg a történelem iránt érdeklődő, egyre szélesedő olvasótábort. A népszerűvé vált állandó rovatai mellett megemlítünk néhány különösen érdekes írást a legfrissebb számból: Szenzációs történelmi gyil­kosság történt, vagy termé­szetes halállal halt-e meg István főherceg, József ná­dor elsőszülött fia, Magyar- ország utolsó nádora? Szőts Jelenleg mintegy 6 ezer tonna súlyú, mérgező ólmot és savat tartalmazó akku­mulátor hever szerte az or­szágban felhasználatlanul, nagymértékben szennyezve a környezetet. A környezeti ár­talmak mellett ez jelentős anyagi veszteséget is okoz, hiszen az ezekben az akku­mulátorokban levő ólom új­rahasznosításával évente 3 millió dollárt lehetne meg­takarítani. A népgazdaság István „Az utolsó levél” cí­mű írásából fény derül a rejtélyre, és a szakértő or­vos „távdiagnózisával” is megismerkedhet az olvasó. A radikális párt delegá­ciója Rákosi Mátyásnál cím­mel — egy izgalmas talál­kozóról olvashatunk a Szem­tanú című rovatban. Az új­sághírek 1945 tavaszán cí­mű írás, az Egy amerikai kém Pesten 1946—47-ben, László Gyula rajzai a Hon­foglalásról, valamint Hahn István cikke is számíthat az olvasó érdeklődésére. számára feltétlenül szüksé­ges az ólomhulladékok je­lenleginél nagyobb arányú begyűjtése, feldolgozása — hangsúlyozták a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság pénteken megtar­tott tanácskozásán az OKISZ székházában. Rendhagyó klubest A mezőberényi ifjúsági házban rendhagyó foglalko­zást tartottak az elmúlt szombaton a Fáklya Ifjúsági Klubban. A klubtagok anyák napja alkalmából vendégül látták szüleiket. A program­ban részt vettek a klub ál­tal patronált kisdobosraj tagjai is, akik szavaltak, éne­keltek, és saját készítésű ajándékkal kedveskedtek az ünnepeiteknek. Ezután a klubtagok nyújtották át vi­rágaikat az édesanyáknak. A klub vezetője, Kis-Pál Jó­zsef elmondta a vendégek­nek, mivel foglalkoznak a fiatalok az összejöveteleken, majd előkerültek a fotók, diaképek is. Végül megven­dégelték a fiatalok az édes­anyákat, akik jól érezték magukat az ifjúsági klub vendégeiként. Hogyan halt meg a magyarbarát főherceg? Megjelent a História

Next

/
Oldalképek
Tartalom