Békés Megyei Népújság, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-30 / 125. szám

1980. május 30., péntek Magyar—NDK barátsági nap Eleken Tegnap délelőtt Békéscsa­bára érkezett Bernd Kiese­walter, a Német Demokra­tikus Köztársaság budapesti Kulturális és Tájékoztató Központjának igazgató-he­lyettese, akit Szikszai Ferenc, a Hazafias Népfront megyei titkára és Hüttner Vilmos, a megyei pártbizottság munka­társa fogadtak, a HNF szék­házában. Az elvtársi és ba­ráti légkörű beszélgetésen időszerű politikai, társadal­mi és gazdasági kérdésekről, valamint a közelgő moszkvai olimpia előkészületeiről tájé­koztatták egymást. A délutáni órákban az NDK Centrum képviselője a HNF megyei munkatársá­nak kíséretében Elekre uta­zott, ahol a tanács épületé­ben találkozott a nagyköz­ség vezetőivel és ismertetőt hallgatott meg a lakosság életéről, munkájáról is. Ez­után az 1. számú óvoda, az iskola és a könyvtár megte­kintése, Valamint tsz-üzem- látogatás szerepelt a prog­ramban. A 19 órai kezdettel tartott barátsági esten Bernd Kiesewalter az NDK közoktatásának, közműve­lődésének és sportéletének helyzetéről tájékoztatta a rendezvény résztvevőit. / / / rt íif ////xxxxxxx uni tu f f ti f I tu t /n r t Orosháza Nem lehet elég korán kezdeni! Az év vége felé közeledve a középiskolások után már az óvodákban is megkezdődtek a ■ , ballagások. Képünkön a békéscsabai PATEX üzemi óvodájá- 0 nak nagycsoportosai cipelik ballagásuk alkalmával a „nagy * útra” készített tarisznya terhét Fotó: Császár Lajos * Pályázat gyermekkórházak építésére A már kialakult általános kórházi hálózatban olyan 110—230 ágyas gyermekosz­tályok építése indokolt, ame­lyek a meglevő kórház terü­letén önálló pavilonban kap­nak otthont, és alkalmasak különleges szakfeladatok magas szintű ellátására is — ezt a fejlesztési elképzelést fogalmazta meg az Egészség- ügyi Minisztérium, az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint a Fővárosi Tanács abban a kö­zös pályázati felhívásban, amelyet kórházi gyermek­egészségügyi egység megter­vezésére hirdetett meg. Az érdeklődők az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium műszaki tervezé­si főosztályán vehetik át a pályázati kiírást, s a kész terveket legkésőbb október 6-ig kell postán elküldeni a Bölcsődék Országos Mód­szertani Intézetének. Piaci hírek Nagy piac volt tegnap, csü­törtökön Orosházán. Az árak, egy-két kivételtől eltekintve eléggé magasak, s általában ta­pasztalható, hogy a szokásosnál később Jelenik meg a legtöbb korai áru. A tegnapi piac új­donsága a7 újborgonya és a zöldborsó volt. Az előbbiből 3 tételben összesen 50 kilogram­mot árultak, 28—32 forintos ki­lónkénti áron. Zöldborsóból 5 kilót tett ki a felhozatal, 50—80 forint közötti áron mérték. A korai sárgarépát, gyökeret cso­móra árulják, a répa 7—8, a gyökér 4—5 forint. Kevés már a tavalyi zöldség, sárgarépa, így 30—40 forintot is elkértek kiló­jáért. A tavalyi vöröshagyma kilója 8—10 forint, a fejes ká­poszta kilója 12 forint. A kara­lábét darabra adják, 4 forint a kisebb, 5 forint a szebbje. A héten már sok helyen árul­tak paprikát, százával, sőt több mint ezret vitt piacra az egyik árus. A kis hegyes paprikáért 3—4 forintot, a szebb, fehér hú­súért 7 forintot kérnek. Több száz kiló volt a felhozatal pa­radicsomból, az ára igen válto­zó, a minőségtől függően 30—70 forint közötti. A paraj kilója 8—12, a karfiolé 25—40, az ubor­káé 22—25 forint volt tegnap az orosházi piacon. Tavalyi fok­hagymát itt is csak elvétve le­het már látni, így 80—100 forin­tot kérnek kilójáért. Az új fok­hagyma csomója 2,50. Nagyon sok a saláta, újhagyma, retek. A gyümölcspiac újdonsága volt tegnap a cseresznye: két helyen árultak 40, Illetve 100 csomót, 3—4 forintra tartották csomóját. Kevés a földieper. Amikor megjelent, 160 forint volt kilója, a héten pedig 100— 140 forintra tartották. Most je­lent meg az egres Is, literjét 10 —12 forintért mérték tegnap. Először jelölték őket Erdei Lászlódé Nemrég épült fel a modern harisnyagyári telep Szeghalmon. A hatalmas termekben nappali világosságot árasztanak a fénylő neoncsövek, zúgnak a gépek. Hiába vannak tárva-nyitva az ajtók, ablakok, 30 foknál melegebb van. Az egyik hosszú asztalnál asszonyok, lányok ha­jolnak az előttük tor­nyosuló zoknik, haris­nyák fölé. Gyors moz­dulatokkal húzzák fel kezükre, vizsgáló sze­mekkel figyelik, nincs-e közöttük hibás. Közben beszélgetnek a szomszédokkal, tréfálkoznak, így könnyebb­nek tűnik a munka, és az idő is gyorsabban halad. Az egyik asztalnál találom Erdei Lászlónét, a 13. országgyűlési választókerület egyik jelöltjét. — Nehéz volt az átállás az ipari munkára. Hiszen gyermekkorom óta a földeken dol­goztam. Ott a pusztán nemhogy gyár, de még egy kis üzem sem volt. Füzesgyarma­ton, Akasztópusztán születtem 37 évvel ez­előtt. Ott jártam ki az általánost, aztán a tö- viskesi állami gazdaságba mentem dolgozni. Amikor férjhez mentem 1957-ben, kima­radtam a munkából. Két gyermekem született, otthon voltam velük. Bölcső­dének, óvodának híre-hamva sem volt ak­koriban. Persze, ez az otthonmaradás sem jelentette azt, hogy csak a gyerekekkel kel­lett törődni. Amikor valakire rábízhattam őket, elmentem idénymunkára aratni, kapál­ni. 1978-ban költöztünk be Szeghalomra, egy évvel később jelentkeztem ide, a gyárba. A férjem gépkocsivezető, a gyerekek már nagyok, az egyik 15, a másik 12 éves. Szívás flndrásné Szeghalom másik büszkesége a Csepel Autógyár 4. számú gyára. Itt másféle gé­pek zúgnak. Esztergák, fúrók, marók. Az- egyik gépnél dolgozik a kerület másik kép­viselőjelöltje: Szívós Andrásné. Vékony, szőke asszony. A köz­tudatban nem így sze­repel a kemény, szívós fémmel dolgozó eszter­gályos. — Nem is ebbe szü­lettem én bele, vala­mikor fogalmam sem volt arról, milyen le­het fémmel dolgozni. Én is a Töviskesi Ál­lami Gazdaságban növénytermelőként kezd­tem az életemet, bizony elég korán. Aztán 1964-ben jelentkeztem a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet szeghalmi telepén. Be­tanított munkás lettem, villamossági szerel­vényeket készítettünk. 1971-ben vette át a Csepel ezt a telepet, s ekkor alakították ki ezt a forgácsolóműhelyt. Mindig ér­dekelt a szakszervezet, bizalmi lettem. Szókimondónak tartanak, bizony sokszor odacsaptam az asztalra, ha jogos érdekeket kellett képviselnem. Megmpndtam én a szaktársaknak is, ha egyszer-egyszer a felle­gekben jártak, ha olyat kértek, ami nem volt reális. Néhány évvel ezelőtt elváltam, most egyedül nevelem Mariannt és Lacikát. Mély benyomást tett rám a XII. kongresz- szus, amelynek munkájában küldöttként én is részt vettem. Hét éve vagyok párttag, és a vezetőségben is dolgozom. A megyei párt­értekezleten szerettem volna beszélni a mun­kássá válás nem teljesen problémamentes helyzetéről. Mert van gond vele bőven. Kép, szöveg: Béla Ottó Ütemesebb fejlesztés a gyógyszeriparban A következő években az átlagot meghaladó mérték­ben fejlesztik a hazai gyógy­szeripart — közölték a csü­törtökön Esztergomban befe­jeződött négynapos országos konferencián, ahol a gyógy­szeripari vállalatok képvise­lői megvitatták a fejlesztési terveket és tájékoztatták egymást, a leghatásosabb termelésszervezési módsze­rekről Az erőteljesebb gyártmányfejlesztéssel éven­te több olyan új, eredeti ké­szítményt hoznak forgalom­ba, amelyekkel biztosítják a gyógyszeripar versenyképes­ségét, tovább öregbítik nem­zetközi hírnevét. Mint a ta­nácskozáson elmondották, ennek érdekében kialakítják a kutatások irányításának új rendszerét, szélesítik a kuta­tó bázist, a termelő üzemek az eddiginél több egyetemi tanszéket, intézményt von­nak be a gyógyszeripari ku­tatásokba. A tárgyalóteremből Sikkasztásért vonta felelősségre a bíróság a volt kunágotai üzletvezetőt és helyettesét A Battonyai Járásbíróság tárgyalta Kovács Pálné, Kunágota, Kossuth u. 33., és Matyelka Mihályné, Kun­ágota, Dózsa út 48 sz. alatti lakosok bűnügyét. A két vádlott nagyobb értékre üz­letszerűen és társtettesként elkövetett sikkasztás bűn­tette miatt, került a vádlot­tak padjára. 1978. november 1-től a Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ kunágotai 75. sz. sza- badkasszás vegyesboltjában dolgoztak. Kovács Pálné volt az üzletvezető, Matyel­ka Mihályné pedig az üzlet­vezető-helyettes. Az ÁFÉSZ 1979. márciusában leltáro­zást végzett a boltban, s ek­kor 20 ezer forint hiányt ál­lapított meg, októberben pedig 27 ezer forintot. A kö­vetkező év márciusában már több mint 39 ezer forint ér­tékű hiányt találtak. Az ÁFÉSZ határozatban köve­telte a leltárhiányok megté­rítését, fegyelmi büntetésül mindkét vádlottat alacso­nyabb munkakörbe helyezte. A nyomozás során kiderült, hogy a két vádlott úgy ke­zelte a bolt árukészletét, mint a „sajátjukét”. 1978- ban még csak kisebb értékű árut vittek el a boltból, melynek értékét később visz- szafizették Idővel azonban egyre nagyobb bátorságra kaptak. 1979-ben Kovács Pálné már 6 ezer forint ér­tékű árut és 4 ezer forint készpénzt vitt el a vegyes­boltból, de ezt az összeget, a leltározás előtt két részlet­ben visszafizette. Ugyaneb­ben az időszakban Matyelka Mihályné 4 ezer forint érté­kű árut és 2 ezer forint készpénzt vitt haza. Az ösz- szeget ő is megtérítette még a leltározás előtt. Az elsik­kasztott érték azonban fo­lyamatosan emelkedett. 1979. októbere és 1980. február 20-,a között Kovács Pálné 10 ezer forint értékű árut és 6 ezer forint készpénzt sik­kasztott el. Matyelka Mi­hályné pedig 6 ezer forint értékű árut és 4 ezer forint értékű készpénzt vitt a la­kására. Több részletben a pénzt visszafizették. A járásbíróság Kovács Pálnét 1 év, Matyelka Mi- hálynét pedig 6 hónap sza­badságvesztésre ítélte. A szabadságvesztés végrehaj­tását 3, illetve 2 év próba­időre felfüggesztette. Az íté­let jogerős. s J. R Szaljut—6 űrállomás repülésének irányítása Az űrrepülés irányításának szervezete a Szaljut—6 tudo­mányos űrállomás, a szállí­tó- és teherűrhajók irányí­tását biztosítja: a Moszkva környéki repülésirányító központ: a követő állomások hálózata: a modell eszközök komplexuma (ide tartozik az űrállomás matematikai mo­dellje és az űrhajó fizikai modellje); a földi és műhol­das távközlési rendszer. A repülésirányító központ az alábbi feladatokat látja el: az űreszközök operatív irányítása és munkájuk ösz- szehangolása; az űrállomás, a szállító- és teherűrhajók fedélzetéről beérkezett tele- metrikus, pálya- és televí­ziós információk gyűjtése, feldolgozása és ábrázolása; együttműködés a start- és kereső-mentő komplexum­mal, a gyakorló-modell eszkö­zökkel, valamint az űrrepü­lésben részt vevő egyéb szervezetekkel. A központban dolgozik a repülés vezetője és a repü­lést irányító személyzet. A repülésirányító központhoz számítókomplexum tartozik, amelyet adatgyűjtő, feldol­gozó- és ábrázolóeszközök­kel, belső távközlési és te­levíziós rendszerrel, a táv­vezérléshez szükséges rend­szerrel, . a személyzetekkel tartandó hírkapcsolat eszkö­zeivel, valamint a Szaljut—6 űrállomás fedélzetére továb­bítandó géptávíró szerkezet­té! láttak el. Az irányító központ közvetlen kapcso­latban áll az Osztankinóban levő moszkvai tv-központtal. Az irányító központ az utóbbi időben jelentősen fej­lődött. Második nagyterem­mel látták el a teher- és szállítóűrhajók repülésének irányítására. Kiegészítő mun­kahelyek létesültek a szállí­tó- és teherűrhajókat irányí­tó személyzet számára, kor­szerűsítették a központ szá­mítókomplexumát, amely egyidejűleg több űreszköz irányításának feladatát látja el. Bővítették a belső hír­közlési rendszert. A Szaljut—6 Szojuz tudo­mányos kutató űrkomplexum irányító személyzete — gon­dosan megválogatott és ki­képzett kollektíva, amelyben különféle szakmák képvise­lői foglalnak helyet. A szak­emberek között vannak: a repülés programját kidolgo­zó, és az irányítást szervező, a fedélzeti rendszereket ki­dolgozó szakértők. Az űrál­lomás és a szállítóűrhajók konstruktőrei, tudósok, bal­lisztikusok. orvosok, rádió­sok, a követő állomások munkáját irányító szakértők, az irányító központ műszaki eszközeinek személyzete, a Szovjetunió és a szocialista országok tudományos szer­vezeteit képviselő személyek. A földi irányító állomás összlétszáma több száz fő. Valamennyiük pontos mun­kájától is függ a repülési program, a tudományos kí­sérletek sikeres végrehajtá­sa, az űrben tevékenykedő személyzet biztonsága. A földi irányító állomány élén a repülésirányító áll, aki felelős az űrrepülési program végrehajtásáért. A repülés irányítása két te­remből történik: a főterem­ből irányítják az űrállomás repülését, az irányítóterem­ből a szállító- és teherűrhajó repülését. A személyzet munkáját az irányítóter­mekben a repülés ügyeletes vezetője irányítja. A földi irányítók 4 műszakban dol­goznak. A műszakváltást űr­repülés során a repülési mű­veletek akadályozása nélkül, folyamatosan végzik. Az űrállomás és az űrha­jók irányítását az irányító központnak az indító komp­lexum közvetlen azután ad­ja át, hogy levált a hordo­zórakéta utolsó fokozata. Ed­dig a mozzanatig az irányí­tótermek állománya telemet- rikus úton ellenőrzi a fedél­zeti rendszerek működését, televízión figyeli, követi a személyzet és az indítóállás közötti párbeszédet. Amikor az űrhajó belép a földi követő állomások látó­terébe (az űrhajó haladását a főterem központi képer­nyőjén ábrázolják), a repü­lési programnak megfelelő­en megkezdődik az utasítá­sok továbbítása a fedélzetre. A teremben levő állomány ellenőrzi az utasítások ki­adását, és a fedélzeten való vételüket. A fedélzeten a földről, illetve a személyzet­től kapott utasításra bekap­csolódnak a szükséges rend­szerek. A követő állomások megkezdik a telemetriái és pályainformációk, valamint tv-adások vételét és továb­bítását az irányító központ­ba. A vétel ütemének meg­felelően a telemetriái és pá­lyainformációkat automati­kus módon dolgozzák fel a központ számítógépein, s to­vábbítják az irányítóterem személtető eszközeire. Abban az esetben, ha az űrhajó rendszereinek műkö­dése eltér az előírttól, a komplex analízis szakértője elemzi a hiba kihatását az egyes rendszerekre, javasla­tot készít elő a hiba elhárí­tására, és a fedélzeti rend­szerek üzemrendjének mó­dosítására, s ezt közli az ügyeletes repülésvezetővel. Az orvosi elenőrzésért fe­lelős orvos elvégzi a biotele- metriai adatok részletes elemzését, értékeli a sze­mélyzet egészségügyi állapo­tát és minderről jelentést tesz az ügyeletes repülésve­zetőnek. A központ ügyeletes irá­nyítója ellenőrzi a központ valamennyi szolgálatának munkáját, és a tervezettől való eltérés esetén közli ezt az ügyeletes repülésvezető­vel, egyidejűleg intézkedik a hiba elhárításáról. Az ügyeletes repülésvezető összegzi a hozzá beérkezett információkat, és döntést hoz a repülési program to­vábbi alakulását illetően. Ha nincs semmiféle eltérés a fedélzeti és földi rendsze­red ■ -működésében, engedé­lyezi a tervezett programnak megfelelő további műveletek végrehajtását. Ha szükségessé válik a program korrekciója, a mó-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom