Békés Megyei Népújság, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-30 / 125. szám

1980. május 30., péntek o Miért kihasználatlanok a gépek? A Békés megyei Népi El­lenőrző Bizottság 1977-ben hosszasan vizsgálta és mély­rehatóan elemezte azt, hogy miképpen alakul a nagyér­tékű gépek és berendezések kihasználása megyénk vál­lalatainál és a szövetkeze­tekben. Akkori megállapítá­sai alapján a NEB munka- bizottsága javaslatokat tett az üzemeknek a gépkihasz­nálás fokozására, s ennek nyomán a vállalatoknál és szövetkezeteknél egy sor in­tézkedés született. Három év elteltével — az idei esztendő első negyedé­ben — a munkabizottság el­látogatott a békéscsabai cse­répgyárba, a MEZŐGÉP csabai gyárába, a békéscsa­bai FÉKON-ba és a Gyomai Háziipari Szövetkezetbe föl­mérni: mi valósult meg az 1977-ben hozott határozatok­ból, amelyek a termelőbe­rendezések ésszerű működ­tetését sürgették. Vizsgálják, de minek Az utóvizsgálat eredmé­nyeinek értékeléséhez rövi­den át kell tekintenünk azon kezdeményezések együttesét, amellyel a vizs­gált, termelők a gépek ter­melékenységét fokozni kí­vánták. Első helyen kell em­lítenünk azokat a vizsgáló­dásokat, miknek során az úgynevezett veszteségidőket igyekeztek kiszűrni, a mun­kaidőben tetten érni, nyo­mon követni ezeknél az üze­meknél. A népi ellenőrök általános tapasztalata, hogy az 1977-es vizsgálatukat követően na­gyobb gondot fordítanak az érintettek a gépek működé­sének figyelésére, kiterjesz­tették az adatgyűjtés körét, megszigorították a gépnap­lók, a géplapok vezetését, megfelelő adathalmazt adva ahhoz ,az elemzéshez, amely alapot nyújthat a kapacitás- kihasználás javításához. És akkor most tessék meg­fogódzkodni! A FÉKON bé­késcsabai gyárában havonta egy példányban készülnek ezek az adatlapok, majd minden különösebb összeg­zés és elemzés nélkül a vál­lalat budapesti központjába továbbítják valamennyit, s ezzel a dolognak vége: a központtól semmiféle visz- szajelzést nem kapnak. De említhetnénk a csabai cse­répgyárat, is, ahol az adatok értékelésére minden lehető­ség együtt áll, helyi vélemény szerint azonban ez már fö­lösleges, mert úgymond: a krónikus létszámhiány eleve lehetetleníti a kapacitások kihasználását, (!). Kivéve a Korszerűt Az megint általános meg­állapítás, hogy miközben a termelésből jó néhány gépet selejteztek, tehát csökkent a gépek és berendezések szá­ma, addig az új és nagyobb értékű gépek beállításával megnőtt a termelőeszközök összértéke, s ezzel együtt tulajdonképpen tovább rom­lott a hatékonyság: az egy­ségnyi eszközértékre jutó termelési érték. Különösen szembetűnő ez a FÉKON csabai gyárában, ahol a speciális műveletek elvégzésére beállított korsze­rű gépek kihasználása a di­vathoz igazodó termékskála miatt egyre nehezebb. A MEZŐGÉP békéscsabai gyá­rában pedig az elmúlt 3—4 év alatt csaknem kétszeresé­re emelkedett a termelésbe vont gépi eszközök összérté­ke, miközben .azok darab­száma jelentősen csökkent Kedvező jelenségnek köny­velhetjük viszont, hogy a korszerű és nagy értékű gé­pek és berendezések kihasz­nálására, folyamatos működ- tésére mindenhol nagy gondot fordítanak, s így ezek esetében magasabb is az üzemeltetés megfelelő módjáról tájékoztató muta­tók értéke, mint a gépek, berendezések összesenjére vonatkozóké, eltekintve a sa­játos helyzetű FÉKON eseté­től. A Gyomai Háziipari Szö­vetkezetben a gépkihasználás 1976-tól 1979-ig 54 és fél szá­zalékról 83 és fél százalékra növekedett, ezen belül a kor­szerű és drág,q gépeké 65- ről 85 százalékra emelkedett. Az utóbbiak egyben arra is utalnak, hogy a kapacitá­sok kihasználtságának foko­zásáért lehet tenni. A piaci követelményeket is figye­lembe vevő, eszközhatékony- ság-növelést előíró határoza­tok már évekkel ezelőtt megszülettek. Csak... Csak végre keli hajtani Világos, kell. hogy legyen: a gépkihasználás növelése nem öncél, annak csupán ak­kor van értelme, ha ezzel a minden piacon haszonnal ér­tékesíthető termékek köre, mennyisége bővül. Ellenke­ző esetben jobb, ha a ki­használtság foka a nulla felé közelít. Ám, ha valóban korszerű, nagy értékű és hasznos termelőberendezés­ről van szó, érdekeink is úgy diktálják, hogy ez a gép a lehető legkevesebbet áll­jon és egy-egy óra alatt a lehető legtöbb árut, állítsuk elő rajta, vele. Ha tisztában vagyunk az­zal, hogy gépeink kihaszná­lását létszámhiány, a ter­melés idényjellege, az anyag- és alkatrészellátás bizonytalansága, egyfajta túlgépesítettség, illetve a be­rendezések túlhajtott speciá­lis jellege befolyásolja, aka­dályozza, akkor egyben ezek azok a tényezők, amelyek­nek hatását csökkentenünk kell. Erre alapozva készítették el a MEZŐGÉP békéscsabai gyárában az éves kapacitás­kihasználási tervet, amely­nek végrehajtását anyagi érdekeltséggel ösztönzik. a békéscsabai FÉKON a mű­szaki-gazdasági intézkedési tervében szerepelteti a gép­kihasználást is kedvezően befolyásoló, termelékenység­növelő előirányzatokat. A gyomaiak pedig 1977 óta üzemvezetői értekezleten ér­tékelik a korszerű és nagy értékű gépek teljesítményét, ugyanitt döntenek a további javulást hozó teendőkről. S ha mindezek után még­sem javul számottevően a gépek és termelőberendezé­sek kihasználtsága, arról a kapacitások már igazán nem tehetnek! Kőváry E. Péter Bezárta kapuit a tavaszi BNV A csütörtöki zárás alkal­mából Földes László, a HUNGEXPO vezérigazgató­ja összegezte a beruházási javak idei seregszemléjének tapasztalatait és eredménye­it az MTI munkatársának. — Az idei BNV-t is a si­keres rendezvények közé so­rolják a hazai és külföldi kiállítók. Ezúttal is kiderült, hogy a tavaszi vásár meg­őrizte kialakult magas nem­zetközi kiállítási színvona­lát, teljesítette feladatát, be­mutatva a magyar és a kül­földi iparágak fejlődését. — A vásáron 27 ország és Nyugat-Berlin több mint 1900 kiállítója vett részt. A ma­gyar ipart 768 vállalat, gyár, üzem és szövetkezet képvi­selte. — A magyar népgazdaság eredményeinek* elismerése, s a Budapesten rendezett vá­sárok tekintélyének is tu­lajdonítható a gazdag, sok­színű külföldi bemutatko­zás. A szocialista országok kiállítói jól szemléltették a KGST-együttműködést, a nemzetközi kooperációs te­vékenységet. A szovjet ipar bemutatta például azt a számítógépet, amelyet nyolc szocialista ország együttes munkájává fejlesztettek ki. Külkereskedelmi tájékoztató Május 28-án, délelőtt Bé­késcsabán, a megyei párt- bizottság székházában Káp­lár József külkereskedelmi miniszterhelyettes tájékozta­tót tartott a Békés megyei vállalatoknak. Beszámolójá­ból a külkereskedelemben érdekelt gazdasági egységek képviselői megtudhatták, mi­lyen lehetőségeik vannak az idén és előreláthatólag a jö­vőben, ez irányú kapcsola­taik fejlesztésében. A tanácskozáson a válla­latok képviselői is elmondták terveiket, problémáikat kül­kereskedelmük alakulásában, s a kétoldalú tájékoztató konzultációval zárult. dosítást a programtervezés felelőse végzi el. A korrek­ciós műveleteket elvégezhe­tik az adott rádiókapcsolati periódusban vagy valame­lyik következőben. Szükség esetén, a meghibásodás fel­derítésére és a korrekciós műveletek ellenőrzésére fel­használható az űrállomás matematikai modellje vagy az űrhajó komplex demonst­rációs táblája. A meghozott döntések végrehajtása úgy történik, hogy a központból rádióutasításokat adnak a fedélzeti rendszereknek, és rádiótáviratot küldenek* a le­génységnek. Az irányítóteremben tar­tózkodó szakértőkön kívül a központban tevékenykedik az ellátócsoport és a kiszol­gáló állomány, mely utóbbi a következő szakemberekből áll: a fedélzeti rendszerek szakértői, ők készítik elő és továbbítják a képernyőkre a fedélzeti rendszerek adatait az irányítóteremben levő szakembereknek. A repülési program operatív tervező szakemberei, ők készítik elő a szükség esetén a repülési programban eszközlendő vál­toztatásokat. A repülési prog­ram távlati (egy hétre előre) tervező szakemberei. A kö­vető állomások működését összehangoló szakértők. Táv­közlési szakemberek, akik az összeköttetést biztosítják a központ, az űrhajó (űrállo­más) és a követő állomások között. Ballisztikai szakér­tők — a ballisztikai főcso­port állományába tartoznak, ballisztikai számításokat vé­geznek a keringési pálya­adatok meghatározásához, a rádióláthatóság övezeteinek, az űrhajó árnyékba való be­lépésének, illetve abból való kilépésének meghatározásá­hoz, a manőverekhez, vala­mint a tudományos kísérle­tek végrehajtásához szüksé­ges adatok kiszámításához. A fedélzeti számítórendsze­rek szakértői. A kutató-men­tő szolgálat beosztottjai. Ez a szolgálat állandó készült­ségben van, arra az esetre, ha veszélyhelyzet miatt tér vissza a személyzet (kény­szerleszállás). Az orvosi el­lenőrző csoport, állandóan elemzi a biometriai adato­kat, és kapcsolatban áll a repülés orvosbiológiai köz­pontjával. A személyzet pi­henőnapjainak programját tervező csoport zenei műso­rokat szerkeszt a személy­zetnek, megszervezi a csa­ládtagokkal, művészekkel, tu­dósokkal való rádiótalálko­zásokat. A repülés irányítói­val való konzultációk céljá­ra azoknak a kísérleteknek az idején, amelyek szocia­lista országokkal való együttműködésben folyik, a központban dolgoznak az il­letékes ország szakértői is. A repülésirányítás mun­kájának megkezdése előtt az állomány kiképző gyakorla­tokon vesz részt. A begya­korláshoz felhasználják a Szaljut—6 űrállomás mate­matikai modelljét, a szállító­űrhajók fizikai modelljét, a gyakorlóberendezéseket. A gyakorlatokba bevonják a követő állomásokat és a hírközlő eszközöket is. A gyakorlatokon részt vesznek a Szojuz-űrhajók személyze­tei is. A gyakorlatokat a valódi repülési feltételeket megkö­zelítő körülmények között végzik. Begyakorolják a tényleges repülési progra­mot (időben), az irányító ál­lomány egyes csoportjai kö­zötti kapcsolattartást, a köz­pont és a követő állomások közötti együttműködést. Eközben veszélyhelyzetek imitálására is sor kerül, amelyek mind a fedélzeten, mind pedig a földi eszkö­zökben előállhatnak. A re­pülés legbonyolultabb moz­zanatait többszörösen be­gyakorolják. Segítség a kettős hivatáshoz Q nők társadalmi hely­zetének alakulása a legszorosabban ösz- szefügg az általános gazda­sági helyzettel, a demográfiai viszonyok alakulásával és a szociálpolitikával is. A nők helyzetében az elmúlt 35 év­ben jelentős változás történt. Az aktív keresők száma eb­ben az időszakban 1,3 millió­val nőtt. A növekedés 93 százalékban a nők keresővé válásából adódott. Jelenleg a munkaképes korú nők kb. 15 százaléka háztartásbeli és el­tartott, szemben az 1949-es 60 százalékkal. A kereső nők aránya az aktív kereső népességben 1941 1949 1970 1975 27,3 29,3 41,2 44% Az aktív kereső nők az összes aktív keresők 40,2 %-ában 1977-ben az összes nők 38,6 A munkaképes korú nők között a foglalkoztatottság tehát szinte teljesnek mond­ható, ha figyelembe vesszük a gyesen levőket, a tovább­tanulókat, és azokat a tsz- ekben dolgozó nőket, akik a tsz-ben időlegesen dolgoznak, de részt vesznek a háztáji gazdaság művelésében. A női foglalkoztatottság ilyen ma­gas aránya alapvetően össze­függ a népgazdaság 35 év alatt változó munkaerő-szük­ségletével. Jelentősen — ha nem is ki­elégítő mértékben •— emelke­dett a munkásnők szakkép­zettsége. Munkásnők és szakmunkásnők aránya a szocialista iparban munkásnők az összes szakmunkásnők az összes munkás %-ában szakmunkás no-ában 1960 32,4 1970 40,1 1974 41,2 Növekedett a szakképzett nők aránya a középfokú és felsőfokú végzettséget igény­lő munkakörökben is. Változott a nők családon belüli helyzete. Ebben meg­határozó szerepet játszott az elmúlt évtizedekben a nők keresővé válása. Ez bizonyos fokig befolyásolta az otthon végzett munkák megosztását, a háztartási munkákat, és a gyermekneveléssel összefüg­gő teendőket is. Ennek elle­nére a családon belüli mun­kamegosztás a legtöbb eset­ben még eléggé, hagyomá­nyosnak tekinthető, a férfiak többsége nem vesz részt rendszeresen a háztartási munkában és a gyermek- gondozásban. Ez más oldal­ról kismértékben befolyásol­ja a nők munkahelyi maga­tartását, a nők társadalmi mobilitását, azt a tényt, hogy nehezebben tudnak szakkép­zettséget nyújtó tanfolya­mokra járni, s mindemellett az anyaság hivatásának is eleget tenni. Eredmények születtek az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének gyakorlati meg­valósításában is. Ma már csak néhány százalékos bér- különbség írható annak a maradi szemléletnek a rová­sára, mely a nőt nem te­kinti a férfival azonos mun­kaerőnek. A statisztikai át­lagokat tekintve lényegesen nagyobb a különbség a férfi és nő átlagos bére között. Ez a különbség döntő mér­tékben abból származik, hogy a nők szakképzettsége az elért fejlődés ellenére is lényegesen alacsonyabb, mint 15,8 18,7 21,1 a férfiaké. Emellett a nők alkatuknál fogva nem tud­nak olyan nehéz fizikai mun­kát végezni, mint a férfiak. Márpedig a bérek igazodnak a szakképzettséghez, a mun­kák bonyolultságához és ne­hézségéhez. A nők kettős hivatásának vállalását segítették az el­múlt években különféle szo­ciális intézkedések, minde­nekelőtt a gyermekintézmé­nyek fejlesztése, valamint a különféle szolgáltatások bő­vítése. Gyakorlatilag a mobi­lizálható női munkaerőforrá­sok a tervidőszak végére lé­nyegében kimerülnek. A je­lenleg kereső nők tevékeny­ségére a továbbiakban is szükség van. Számolni kell azonban a gazdasági struktú­ra átalakulásával együttjáró munkaerő-mobilitásra, mun­kaerő-átcsoportosításra. Mindezt megkönnyíti a nők szakképzettségének további emelése, a szociális intéz- ból, amelyek a termelő be­szolgáltatások fejlesztése. □ munkahelyeken elő­fordul, hogy konkrét esetben ütközhetnek népesedéspolitikai és foglal­koztatáspolitikai célok. A munkáltatónak arra kell tö­rekednie, hogy ezekből az ütközésekből a lehetőségek határain belül a népesedés- politikai célok ne kerüljenek háttérbe. Ez fokozott gondos­kodást igényel a nők foglal­koztatásában és bérezésében, a gyermekgondozási segélyen levő nők szakképzésével kap­csolatban. Rózsa József Röntgensugár és ultrahang anyagvizsgálók tanácskozása Modern készülékeiket is magukkal hozták a III. ron- csolásmentes anyagvizsgálati szeminárium résztvevői, akiknek a gyulai művelődési központ adott otthont há­rom napra. Május 28-án délután a rendezők nevében Zsilinszki András, a békéscsabai váro­si pártbizottság titkára kö­szöntötte a szakembereket. A szerda délutáni előadáso­kat tegnap bemutatók kö­vették. A fémek és a hegesztések gépekkel történő vizsgálatá­nak több évtizedes múltja van hazánkban. Az elméleti és gyakorlati kutatókat a Gépipari Tudományos Egye­sület tömöríti. Mostani ta­pasztalatcseréjük célja az volt, hogy megismerjék egy­más munkáját. Ez fontos, mivél az anyagvizsgálók ma már részterületre szakosod­nak, ám gyakran előfordul, hogy olyan vizsgálatot Srelf elvégezni, amihez több spe­cialista összehangolt munká­jára van szükség. A röntgensugaras készülé­kek már jól ismertek, az ultrahangos berendezések azonban eléggé még nem terjedtek el. Ez utóbbiak működés közbeni bemutató­jának nagy sikere volt, hisz ma ez a legmodernebb ron­csolás nélküli anyagvizsgá­lati módszer. Az országban egyelőre 10—15 ilyen labora­tórium van — Békés megyé­ben még nincs —, körülbelül száz géppel felszerelve. A berendezéseket az NSZK- ban gyártja két cég, világ- színvonalon, tőlük importá­lunk mi is. A közelmúltban azonban a lengyelek is meg­kezdték az ultrahangos ké­szülékek gyártását, s mint hírlik, azok is kiválók, sőt olcsóbbak a nyugatnémete­kénél. A résztvevők ma délelőtt újabb előadásokat hallgat­nak meg, többek között ne­ves külföldi szakemberekét is. -A. tanácskozás, melynek szervezője a GTE Békés me­gyei szervezete volt, ma dél­ben záróüléssel fejezi be munkáját.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom