Békés Megyei Népújság, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-28 / 123. szám
1980. május 28., szerda Új vasúti menetrend Vasárnaptól gyorsvonat közlekedik Szeged és Gyula között Európa valamennyi vasútján egy időben, június 1-én, vasárnap nulla órakor lép életbe az új vasúti menetrend. Az idén, a korábbi évekhez képest — mivel Magyarország is áttért a nyári és téli időszámításra — lényegesen nagyobb feladattal kellett megbirkózniuk a menetrendek készítőinek. Mint ismeretes, az óraigazítás miatt az 1980/81. évi időszakban a hivatalos menetrendet kétszer kell kiadni. A nyári menetrend csak szeptember 27-ig lesz érvényben, míg szeptember 28-tól 1981. május 30-ig téli menetrend kerül kiadásra. Kedden, tegnap délelőtt Szegeden a menetrendi módosításokról tartott sajtótájékoztatót a vasútigazgatóság. Képi ellenőri javaslatok a takarékosabb üzemanyagfelhasználásra Nem veszett kárba a reklámköltség : 60 százalékkal emelkedett az utóbbi esztendőben az ÁFOR-nak átadott fáradtolaj mennyisége, a Volán Tröszt vállalatai pedig motorolaj-szükségletük csaknem 20 százalékát az olaj regenerálásával teremtik elő — állapították meg a népi ellenőrök a közelmúltban zárult utóvizsgálat során. A KNEB és a kerületi NEB-ek félezer szakértője, társadalmi munkatársa mérte föl, hogy az 1976-os alap- vizsgálat óta javult-e a bizonylati fegyelem, kevesebb-e a pazarlás, takarékosabban bánnak-e a benzinnel, gázolajjal, motorolajjal, kivált a közúti gépjárművek, a munka- és erőgépek üzemeltetői, amelyeknek az évente fölhasznált mintegy 6 millió tonna folyékony üzemanyag egy harmada jut. Az utóvizsgálatnál azt is tapasztalták, hogy a KPM által kidolgozott közúti gépjárműnormák alkalmazása általánossá vált, ám gyakorta előfordul, hogy az alapnormák bővítésére a rendeletben is megjelölt tényezőket — az időjárást, az útmi- nőséget, a forgalmi viszonyokat — figyelembe véve indokolatlanul fellázítják az egyébként sem szűk fogyasztási normákat. A gazdálkodó szervezetek közül, főként az állami vállalatok vizsgáltak felül és módosították az anyaggazdálkodással kapcsolatosan a korábbi hiányos ügyvitelt, de továbbra sem kielégítő a helyzet a mező- gazdasági nagyüzemekben. A belföldi expressz- és gyorsvonatok menetrendjének összeállításánál a menetrend szerkesztői törekedtek arra, hogy a főváros és a megyeszékhelyek, illetve az egyes megyeszékhelyek közötti összeköttetést bővítsék. Budapest Keleti pályaudvar és Békéscsaba között közlekedő 6603 és 6608 sz. gyorsvonatok1 zsúfoltságának enyhítésére pénteki napokon 14 óra 25 perces békéscsabai indulással, illetve 17 óra 50 perces budapesti indulással gyorsvonatokat közlekedtetnek. Hétfői napokon a Békéscsabáról 7.05 órakor induló személyvonat helyett 7 óra 1 perckor gyorsvonatot indítanak a fővárosba, biztosítva ezen vonathoz is a mellékvonalról a csatlakozást. Egy régi terv valósul meg a Szeged és Gyula között közlekedő új gyorsvonattal. A vonat Szegedről 6 óra 50 perckor indul, és megáll Szeged-Rókus, Hódmezővásárhely, Orosháza, Békéscsaba állomásokon, majd Gyulára 8 óra 50 perckor érkezik Gyuláról visszafelé 17 óra 46 perckor indul a gyorsvonat és 19 óra 47 perckor érkezik Szegedre. A távolsági személyvonatok közül a 6624 és 6627 számú vonatok eddig csak Budapest és Mezőtúr között közlekedtek. Most, útvonalukat meghosszabbították Békéscsabáig. Ennek megfelelően az előbbi Budapest Keletiből indul 14.25 órakor, és este 6 órakor ér Békéscsabára. Mivel az Orient, expressz Szolnok és Békéscsaba között nem áll meg, ezért az ebben az időtájban jelentkező utazási igények kielégítésére Budapestről 20 óra 35 perces indulással új személyvonatot közlekedtet a MÁV Békéscsabáig. A 15 óra 51 perckor érkező budapesti személyvonattól csatlakozást biztosítottak Kürtös felé. A helyi személyvonatoknál is több változás található. A Nagylaki Kendergyárban dolgozók jobb utazási lehetősége érdekében Makóról 13 óra 53 perces indulással személyvonatot közlekedtetnek Mezőhegyesig. Battonyáról, a délelőtti órákban induló 8837 sz. vonat vegyesvonati jellegét megszüntették, a vonat korábbi indításával kedvezőbb csatlakozást teremtettek Mezőhegyes állomáson valamennyi irányba. Ugyancsak' kedvezőbb csatlakozást biztosítottak a Békéscsabára 20 óra 37 perckor érkező Csaba expressztől Battonya felé. A Szeged és Békéscsaba között folyó pályakorszerűsítés lehetővé tette, hogy Szeged és Csorvás között a pályára engedélyezett óránkénti sebességet 80 kilométerre felemeljék, — ezáltal rövidül a vonatok menetideje. Ugyancsak a jó ütemben haladó pályaépítésnek köszönhető, hogy Orosháza és Szarvas között óránként 60 kilométerrel is közlekedhetnek a vonatok. Mezőtúrról 12 óra 15 perces indulással új személyvonatot állítottak be Orosházáig. A megyei tanács kérésére a Körösszakái—Vésztő— Szeghalom—Gyoma vonalon Szeghalom eentrikus menetrendet készítettek, — amely igazodik a szeghalmi üzemek munkarendjéhez. E térségből kedvezőbb csatlakozást alakítottak ki Püspökladány irányába is. Az igazgatóság az elmúlt évben is vizsgálta a vonatok kihasználtságát és Vésztő— Kötegyán vonalon a Vésztőről 12.45 órakor induló vonat közlekedését kihasználatlansága miatt beszüntette a vasút. A vasúti közlekedés változásait a MÁV Hivatalos Menetrendkönyve részletesen tartalmazza, amit 120 ezer példányban adtak ki. A szegedi igazgatóság ez évben is kiadta közkedvelt kivonatos zsebmenetrendjét változatlan, 5 forintos áron. — sz — 0 1975. július 15—24.: Ojabb történelmi esemény — a Szojuz—Apollo-program keretében több éves felkészülés után sor került az első szovjet—amerikai űrrandevúra. Képünkön: az összekapcsolódott űrhajók és a két legénység (Fotó: APN — KS) O A kozmoszban tartózkodó űrhajósok tevékenységét, egészségét számtalan ember ellenőrzi, segíti idelenn a földön. Képünkön: a bajkonuri irányítóközpont — innen kísérik figyelemmel a Szaljut űrállomáson dolgozók életét is (Fotó: TASZSZ — KS) Valerij Rjumin és Leonyid Popov, a mostani vendéglátók a szovjet űrállomás fedélzetén (Fotó: TASZSZ — MTI — KS) A társadalom és a család felelőssége □ mikor arra törekszünk, hogy a munka szerinti elosztás egyre következetesebben érvényesüljön társadalmunkban, emellett megfelelő figyelmet fordítunk a családok — végzett munkától független — szociális gondjainak enyhítésére is. Ezen belül is a terhes nők és gyermekes családok, az átmenetileg munkaképtelenek (betegek) és az időskorúak helyzete van előtérben. (Ha a lakosság jövedelmét 100 egységnek tekintjük, akkor ezekben az években a pénz- beni és természetbeni társadalmi juttatások összege megközelíti a 30 százalékot, ami évente 130 milliárd forintot tesz ki. Ez az arányszám a VI. ötéves terv végére tovább növekszik.) A gyermekes családok szociális támogatásához tartozik a terhes nők jogi védelme a munkahelyükön, a családi pótlék rendszere (a családi pótlék összege a második gyermektől kezdődően gyermekenként az átlagos kereset 12 százalékának megfelelő összeg), a 20 hetes fizetett szülési szabadság, a gyermekgondozási segély, a gyermekápolási táppénz, különféle pótszabadságok, valamint a gyermekintézmények széles körű hálózata. A bölcsődés korú gyermekek 14 százaléka jár bölcsődébe, az óvodáskorúaknái az ellátottság 85 százalékos, az általános iskolákban a napköziellátottság 35 százalékos. Részletesebben indokolt foglalkozni a gyermekgondozási segély rendszerével. Ennek módosult változatát más szocialista országokban (pl. Csehszlovákiában) is alkalmazzák. Ez a rendszer hazánkban bevált, kimutathatóan kedvező hatású a nép- szaporulatra — a szülőképes korú nőkre —, valamint a 0—3 éves korú gyermekek egészségügyi fejlődésére. Az aktív kereső korban nyújtott szociális segítség közül a jelentősebbek: a táppénz, üdülés, rehabilitáció, munkahelyi szociális gondoskodás. A táppénzes arány az összes fizetett napok kb. 6 százaléka. Ez az arány az utóbbi években megállapodott. A táppénzköltség egy részét a vállalatok nyereségük terhére számolják el. Az üdülésben részt vevők száma évente kb. 1 millió, a lakosság 10 százaléka. Az üdülők1 kétharmada a vállalatok, hivatalok tulajdonában van, egyharmada pedig a szakszervezetekhez tartozik. Külön kedvezményes üdülést szerveznek a nyugdíjasoknak, gyermekgondozási segélyen levőknek, rehabilitációra szorulóknak'. A fogyatékosok és rokkantak helyzetének javítására külön figyelmet fordítunk. Az ENSZ, az 1981-es esztendőt a rokkantak érdekében nemzetközi évvé nyilvánította, a világprogramhoz hazánk is csatlakozik. A szociális kiadások döntő többségét központilag meghatározott feltételek alapján, országosan egységesen folyósítjuk. Az összes kiadások kb. 10 százalékával a vállalatok rendelkeznek. Kedvezőek a tapasztalatok, mert a gazdasági körülmények nehezebbé válásával sokkal megfontoltabb lett a munkahelyi szociális tervezés, észszerűbben gazdálkodnak a szociális eszközökkel a vállalatok'. Az időskorúak helyzetén az állam pénzbeni és természetbeni eszközökkel igyekszik segíteni. A nyugdíjasok és járadékosok száma eléri a lakosság kb. 20 százalékát. Nyugdíjrendszerünk' nemzetközi összehasonlításban megfelelő. Tervezünk bizonyos változtatásokat; a nyugdíjra való jogosultsághoz jelenleg elegendő 10 év munkában töltött idő, ezt fokozatosan felemelnénk 20—25 évre. 1972-től a fogyasztói árak emelésével összhangban a nyugdíjak évente automatikusan növekednek 2 százalékkal, de legalább 70 forinttal. Amikor a lakosság ellátásban alapvető fontosságú fogyasztói cikkek árát hatóságilag emelik, ennek hatását központilag kompenzálják. Az átlagos nyugdíjak az elmúlt öt évben gyorsabban emelkedtek, mint az átlagos keresetek. A VI. ötéves terv időszakában lehetőleg minél szélesebb körben megőrizzük a társadalmi juttatások reálértékét. Célunk, hogy a többszörösen hátrányos helyzetben levő családok a jelenleginél kedvezőbb körülmények közé kerüljenek. Szükség van az úgynevezett háromfokozatú idősgondozási rendszer továbbfejlesztésére is. Mindenek előtt arra, hogy az idős emberek többségének megfelelő házi szociális gondozásban részesüljenek. Emellett aszociális otthonok, valamint az öregek napközi otthonának fejlesztéséről sem feledkezünk meg. Q társadalom erőfeszítései nem nélkülözik a családok segítségét. Hangsúlyozni kell általánosságban is a családok felelősségét gyermekeikért és az idősekért. A társadalom igyekszik növekvő mértékben hozzájárulni a gyermekgondozás és idősgondozás költségeihez. Szükség van azonban a családok hozzájárulására is, főleg lelkiismeretére, szeretetére, gondozására. Rózsa József Orosháza Fogadónap a FÉKON-ban Az üzemi demokrácia ki- teljesedéséhez is hozzájárulva Nagy Lajos, ,a FÉKON Ruházati Vállalat békéscsabai gyárának igazgtója rendszeresen — félévenként — tart fogadónapot az orosházi üzemben. Ez alkalmakkor adódik olyan lehetőség, hogy a dolgozók személyes és közösséget, üzemet érintő gondokkal, javaslatokkal kereshetik meg közvetlenül a gyár igazgatóját, akitől segítséget várnak és kapnak problémáik megoldására. Ilyen fogadónap volt az orosházi FÉKON-üzemben május első felében, amikor is kilenc dolgozó élt a lehetőséggel. Azok a dolgozók, akik felkerestek — mondta Nagy Lajos —, nemcsak saját, egyéni nehézségeikről szóltak, hanem olyan javaslatokkal is előálltak, ame_, lyek az üzemre, a többi dolgozóra is vonatkoznak. Tudakozódtak ezenkívül a törzsgárdatagság elismerésével és- a besorolással, a bértételekkel, a normával, az iskolai végzettség elismerésével kapcsolatos kérdésekről.
