Békés Megyei Népújság, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-04 / 102. szám

1980. május 4., vasárnap I^HaUKTlltj­II Gyulai Bútoripari Szövetkezet és a piac Játékos szeszélyességgel vál­takozott néhány hónap lefor­gása alatt a bútorok iránti kereslet. A kereskedők mel­lett maguk a gyártók — mint a Gyulai Fa- és Fém- bútoripari Szövetkezet — a megmondhatói a gyors vál­tozásoknak. Ha a szövetke­zet termékeit kísérő koráb­bi kereslet — elsősorban a magasabb árak miatt — jó ideig nem is tér vissza, úgy ténetében példa nélküli. Az első negyedév után aztán egyre inkább megnyugodtak a kedélyek. Ahogy Nagy Kálmán, a szövetkezet elnö­ke elmondta, lekötetlen ka­pacitásuk már csak a negye­dik negyedévre maradt. Ha nem is a régihez hasonlítha­tó mennyiségben, de folya­matosan érkeztek és érkez­nek megrendelések. baj. Sokkal inkább az ere­detiséggel és az árakkal. Az előbbi jószerivel hiányzik, az utóbbiak pedig elfogadhatat­lanul magasak. Drágák a ter­mékek alapanyagai és drá­gák a szerelvények. Csak a krómozott szerelvények pél­dáját említsük: a hazai gal- vanotechnikai üzemek meg­közelítik ugyan az igényelt minőséget, de műszaki fej­lettségük, hatékonyságuk A színházi székek, amelyeknek tavaly még nagy piacuk volt tűnik, helyre állt az egyen­súly; bizakodó a hangulat a szövetkezetben. A Gyulai Fa- és Fémbú­toripari Szövetkezetben nem is olyan régen még minden ok megvolt a jó adag önbi­zalomra. A több mint négy­száz főt foglalkoztató szövet­kezet korszerű üzemcsarnok­kal, okos gépekkel, ügyes munkásokkal rendelkezik. Termékeit — ülőalkalmatos­ságokat, székeket, foteleket, széksorokat — belföldön és külföldön egyaránt keresték, valósággal válogathattak a megrendelések között. Né­hány hónap alatt aztán gyö­keresen megváltozott a hely­zet- Az áremelkedések nyo­mán a kereskedelem, a fo­gyasztók — közületiek és egyéniek egyaránt — tartóz­kodóvá váltak, egyre nehe­zebb lett a termékek érté­kesítése. A termelői árak év elejei „visszapörgetése” még inkább növelte a bizonyta­lanságot. Januárban még az első negyedév teljes egészé­re sem volt lekötve kapaci­tásuk, ami a szövetkezet tör­Míg fokozatosan kirajzo­lódtak az elmúlt hetekben a szabályozó- és árrendszer új vonásai, úgy vált egyre nyil­vánvalóbbá: a gyulai szövet­kezetnek minden eddiginél jobban kell törekednie az export növelésére. Csak az export, azon belül is különö­sen a tőkés export nyújt megfelelő nyereséget. A bel­földön forgalomba hozott termékek nyereséghányada a jelen körülmények között nem haladja meg a 3 száza­lékot. A recept egyszerű, alkal­mazása — ahogy az lenni szokott — már koránt sem az. A szocialista országokba exportált áru mennyisége meghatározott kereteket nem haladhat meg. A tőkés ex­portot pedig már évek óta lényegében csak egy termék, az úgynevezett „halászszék” tartja életben- Hétmillió fo­rint értékben szállítják az idén is Hollandiába, az NSZK-ba és Franciaország­ba. Más egyelőre a tőkés pia­cokon nem kel el. Nem is el­sősorban a minőséggel van olyan alacsony, hogy arány­talanul drágán dolgoznak. Magas áraik a bútorok árá­ba beépülve jócskán csök­kentik a végtermékek eladá­si esélyeit. Nem kedvez a szövetkezet­nek a külkereskedelem ér­dekeltsége sem. Külkereske­delmi partnervállalataik a termékek fixáras átvételére törekszenek. Bizományosi szerződést — az értékesítés­nél elért plusz nyereség fel­osztása miatt — nem mind­egyikük köt szívesen­A gyulaiak munka- és üz­leti kedve a piac megtorpa­nása és az említett nehézsé­gek ellenére sem csökkent. Mostanában Irakból várják a híreket a Metrimpex üz­letkötőitől egy komplett is­kolaépítési csomagterv ver­senytárgyalásai eredményé­ről- Az iskola bútorzatának jelentős részét a gyulaiak szállítanák, és ezzel az üz­letkötéssel akár kétszeresére növelhetnék idei tőkés ex­portjukat. Sári István Sertésfelvásárlás Egyszerűbben, de pontosabban A háztáji gazdaságokban az utóbbi években egyre több sertést hizlalnak. A felvásárlás megnövekedett feladataira a Gyulai Hús­kombinát időben felkészült. Az átvétel ütemességét, pon­tosságát azonban csak a kistermelők megfelelő közre­működésével tudja tartani a kombinát. Ez azt jelenti, hogy a felvásárlók az állat­tartók előrejelzései alapján szervezhetik meg zökkenő- mentesen az átvételt. A gyakorlati tapasztalatok alapján a felvásárlás mene­tét a vállalat most egysze­rűsítette. Az előrejelzések időpontjára, részletességére, a szerződés betartását ösz­tönző árakra vonatkozó mó­dosításokról, rövid összefog­lalóban a napi sajtóban is tájékoztatták az érdekelte­ket. Érdemes azonban ezek­nek a változásoknak né­hány fontos részletét újból felidézni. Változatlanul érvényben maradt az a kötöttség, amely szerint az átadás hónapja előtt, illetve után 15 nappal még szerződéses árakon ér­tékesíthető a meghizlalt ál­lat. Az új feltételek szerint azonban lehetőség nyílik ar­ra, hogy az átadás hónapját a megbízott vállalati ügyin­tézőnél a gazdák módosít­sák. A felvásárlásra felkínált hízókról a szállítási hóna­pot egy hónappal megelőző­en tehet bejelentést a kister­melő, nem kell közölnie ugyanakkor azt, hogy a hó­nap melyik felében készül átadni a sertéseket: ebben a termelő és a megbízott ügy­intéző a helyi gyakorlat sze­rint állapodhat meg. Ezzel a bejelentésre korábban rend­szeresített levezelőlapok el­vesztették jelentőségüket, használatuk a továbbiakban nem indokolt. Mindezek az újítások le­hetővé teszik az átvétel ru­galmasságának fokozását, de semmiképp sem mehet ez a kistermelői előrejelzések pon­tosságának rovására. Ezért is kérjük a háztáji állattar­tókat, hogy bejelentéseik megalapozottságával tegyék lehetővé a módosításokban rejlő lehetőségek kiaknázá­sát. Zaharon János, Gyulai Húskombinát új akkumulátoredények Régi autós gond, hogy a gépkocsik villamos berende­zésének lelke, az akkumulá­tor sokszor hosszú időre el­tűnik a boltokból, illetve, ha kapni, akkor is inkább a drágább külföldiek között válogathatunk. Az esztendő végére már némi javulás ígérkezik, mert a Villamos­szigetelő és Műanyaggyár hőre lágyuló műanyag ak­kumulátoredények gyártását kezdte meg, amelyek a ha­gyományossal szemben gaz­daságosabban, termeléke­nyebben készíthetők, gyár­tásuk és későbbi szerelésük pedig jól gépesíthető, auto­matizálható. Az új fajta ak­kumulátoredényeket a má­sodik félévtől használja fel a VBKM Akkumulátor- és Szá­razelem Gyára. A júliustól decemberig tartó próbaüzem során várhatóan 60 ezer da­rab 44 és 55 amperórás, 12 V-os személygépkocsi-akku­mulátor készül. A polipropilén alapanyagú akkumulátoredények külföl­dön már elterjedtek, nálunk a VSZM készít elsőként ilye­neket. A hagyományos ke­ménygumival szemben sok­kal esztétikusabb a külseje, színes, ütésállóbb, súlya pe­dig az egynegyedére csök­kent. Négy a kiválók közül A, Orosházi Kazángyártó- és Építőipari Szövetkezet ne­ve nem ismeretlen az ener­getikusok körében. Immár öt év óta ezen a néven hoz­zák forgalomba különféle hőtechnikai berendezéseiket, de ezt megelőzően a két jogelőd szövetkezet is foglal­kozott kazángyártással és -felújítással. a közép az energia­takarékosságért Az egyesülés után szinte magától következett, hogy elsősorban a kazángyártást fejlesszék. Hazai viszonylat­ban szokatlan gyorsasággal és viszonylag olcsón készí­tette el saját építő részlegük a korszerű, új telephelyet. Ézzel a termékek műszaki, tüzeléstechnikai színvonalá­hoz a gyártás és a munka- szervezés is felzárkózott. Az új, immár kazángyár­nak is nevezhető telephelyen az igen népszerű THERMO- PRESS és THERMOPRESS- MODUL kazáncsalád 12 alaptípusát gyártják, évente mintegy 600 darabos szériá­ban. A gyártástechnológia rövidesen befejeződő fej­lesztésével a minőség és a darabszám jelentősen növel­hető lesz. Ehhez többek kö­zött a szovjet gépekkel vég­zett, automatikus fedőporos hegesztés nyújt segítséget, mely nemcsak hogy gyors, hanem magasan képzett he­gesztők munkáját teszi nél- külözhetővé. A KAZÉP eddigi kazánjai­ra is ráillett az energia- takarékos jelző, de a roha­mosan növekvő energiaárak a még kevesebbet fogyasztó típusok felé fordították a fi­gyelmet. Ezért a szövetkezet új típusok kifejlesztéséhez fogott, és a mintadarabok máris elkészültek. Az eddigi próbák azt bizonyították, hogy jobb hatásfokú, követ­kezésképpen takarékosabb üzemű az új kazáncsalád. Ezt egyébként a BNV-n már be is mutatják a szakembe­reknek. Hiába azonban a legtaka­rékosabb kazán, ha nem megfelelő a berendezés kar­bantartása. Ráadásul ez nemcsak pazarolja az ener­giát, hanem balesetveszélyes is. Felismerve ennek veszé­lyeit, a KAZÉP a .kazán­program indításával egy idő­ben létrehozta karbantartó és szerviz csoportjait. Ez a hatékony szervezet nemcsak a szorosan vett kazánokat ellenőrzi és javítja, hanem foglalkozik az égőfejek be­szabályozásával is. így a jól beállított és karbantartott berendezés valóban meg tud­ja takarítani azt a7 energia- mennyiséget, amelyre a fel­használók számítanak. Szarvasi Dézsa: milliók a brigádoktól Ha igazolni kellene a Ki­váló Szövetkezeti cím jogos­ságát, a szarvasi Dózsa Tsz tagsága sem jönne zavarha. Elegendő lenne csupán azt felhozni nyomatékül, hogy míg a negyedik ötéves terv időszakában összességében csupán 10 millió forint nye­reségre tettek szert az öt év alatt, addig az új ciklusra 34 és fél milliós eredmény elérését tűzték célul maguk elé. Tegyük gyorsan hozzá, hogy a tsz kiválóságáról nem ez a nagy léptékű vál­lalás tanúskodik — vállalni ugyanis még nem jelent kü­lönösebb erőfeszítést ez esetben, teljesíteni már an­nál inkább, hát még túltel­jesíteni. Nos, a szarvasi Dózsa Tsz- ben az ötödik ötéves terv igazán feszített, nyereség előirányzatát már 1979. vé­gére jelentősen túlteljesítet­ték: a vállalt 35 és fél mil­lió forinttal szemben csak­nem 41 millió forint, tiszta jövedelemmel gyarapodtak a négy év alatt. Háromezer hektárnál is kevesebb össz­területen ennyit produkálni — nem kis teljesítmény. A szövetkezet vezetősége tényekkel és adatokkal kész bizonyítani azt is, hogy a 14 millió forintot meghaladó tavalyi nyereséghez a közös gazdaság kilenc szocialista brigádja átlagon felül, meg­határozó mértékben járult hozzá a felajánlások teljesí­tésével. Érdemes ezt tételről tételre nyomon is követni. A brigádok a versenyhez csatlakozva 1979-ben vállal­ták, hogy a termelőszövet­kezet tervezett nyereségét 2 millió 230 ezer forinttal gyarapítják együttesen. Az évvégi számvetéskor kide­rült, hogy ezt a vállalást 7 millió 348 ezer forintra tel­jesítették úgy, hogy a ter­melési értékhez a felajánlott 1 millió 800 ezer forinttal szemben 2 millió 300 ezret tettek hozzá. A terméstöbb­let — napraforgóból, a tej- és hústermelésnél — a várt 1 millió 800 ezer forint há­romszorosával járult hozzá a nyereség növeléséhez Önköltségcsökkentéssel és üzemi társadalmi munkával további másfél millió forint­nyit sikerült javítaniuk a mérlegen. És itt kell szól­nunk arról is, hogy a tsz nagy beruházását, a korszerű te. henészeti telep kivitelezését, az eredetileg számítottnál 2 és fél millió forinttal olcsób­ban oldották meg. így, ha mindent egybeszá­mítunk, kiderül, hogy a kongresszusi és felszabadu­lási munkaverseny indítása­kor tehát négy és fél millió forint értékű vállalásait a szarvasi Dózsa Tsz kilenc szocialista brigádja 25 ezer forint híján. 10 millió forint­ra teljesítette. Ezzel együtt a közös gazdaság nyeresége egy hektár termőterületre számítva meghaladta a 6 és fél ezer forintot, ami önma­gában is a legkiválóbbak közé emeli a tsz-t. flz endrődiek hatodszor is A napokban ismét ünne­pelhetett az Endrőd és Vidé­ke Takarékszövetkezet kol­lektívája. Ez esetben Róza Vendelné, a pénzintézet el­nöke arról adhatott számot, hogy 1979. évi eredményeik alapján — immár hatodszor­ra — nyerték el a pénzügy- miniszter, a SZÖVOSZ és a KPVDSZ elnöksége által adományozott Kiváló Taka­rékszövetkezet címet. Mint mondotta, a három szocialis­ta brigád tavaly a tervezett 16 millióval szemben 20 mil­lió forintos betétállomány növekedést ért el. így az év végén már 162 millió forin­tos betétállományt kezeltek. A múlt évben 3 ezer új be­tétkönyvet nyitott a lakos­ság. Kölcsönt 29 millió fo­rint összegben folyósított, a szövetkezet. Ebből 13 millió a kisgazdaságok termelését segítette. Ez a takarékszövetkezet 1979-ben már a pénzügyi szolgáltatás teljes körét, vé­gezte. Ugyanakkor számos kiegészítő tevékenységet is folytatott a pénzintézet. Ilyen volt többek között az állatforgalmi, a tejipari vál­lalatokkal, illetve a termelő- szövetkezetekkel kötött, meg­állapodások alapján történt kifizetések sora, valamint a nyertes lottók beváltása. Az említett címeken 150 millió forintos forgalmat tudott lebonyolítani a szövetkezet. Tavaly 3 ezer különböző biz­tosítást kötött meg a takarék kollektívája és 6 millió fo­rinttal szedtek be több biz­tosítási díjat, mint az előző évben. Tervezett nyereségü­ket 39 százalékkal teljesítet­ték túl. A7 idei esztendőben 15 millió forintos betétállo­mány-növelést terveznek, kölcsönt pedig 23 millió fo­rint összegben akarnak fo­lyósítani. Az üzleti tevékeny­ségen túl Csárdaszálláson még az idén átadják az új üzletházat. Mezőberényben is ütemesen épül a7 új ki- rendeltség. Hunyán október­ben fejeződik be az üzletház bővítése. Az 1979. évi eredmények alapján a Kiváló Takarék- szövetkezet cím elnyerését tanúsító oklevelet dr. Villá­nyi Miklós pénzügyminiszter­helyettes adta át az Endrőd és Vidéke Takarékszövetke­zet kollektívájának. Konzervgyár: minőség, megbízhatóság A konzervipar helyzete so­hasem volt könnyű, ezt tudja mindenki, aki csak egy ki­csit is közelről ismeri az ott folyó munkát. Különösen igaz ez a Békéscsabai Kon­zervgyárra, mert jórészt gyümölcsök és zöldségfélék feldolgozásával foglalkozik. Ebből az is nyilvánvaló, hogy hiába a leggondosab­ban kidolgozott terv, ha rossz az időjárás és gyenge a termés, lehetetlen a telje­sítés. Legalább ekkora gon­dot okoz az is, ha túl sok van valamiből. Ilyenkor a nyersanyag szinte elönti a gyárat, megfeszített munká­val is alig bírnak megbir­kózni vele. Ezt előrebocsátva értékel­hető igazán az a több éves munka, melyet a Békéscsa­bai Konzervgyár végzett az igényes és megbízható ter­melés érdekében. Széles körű együttműködést alakítottak ki a mezőgazdasági nagyüze­mekkel és a partneri vi­szony egyre szorosabbá vált. Többek közt ennek is kö­szönhető, hogy tavaly, fenn­állása óta a legtöbbet ter­melt a konzervgyár. Nem­csak teljesítették a tervidő­szak végére előirányzott 675 millió forintos termelési ér­téket, hanem azt alaposan túlszárnyalva, 716 millió fo­rintot produkáltak. Persze nemcsak a gyártás, hanem az értékesítés is di­namikusan növekedett. A vállalat felmérte, hogy mi­lyen piacokon, milyen ter­mékekkel tud gazdaságosan megjelenni, és ennek megfe­lelően alakította eladásait. Szocialista exportra például a lecsó és a paprika bizo­nyult gazdaságosnak, így en­nek a termelését fokozták. A bőséges pritaminpaprika- termés a tőkés exportot tet­te kifizetővé. Emellett ter­mészetesen belföldi kötele­zettségeit is teljesítette a konzervgyár. . Az eddig említetteken kí­vül még számos más felada­tot kellett teljesíteni, hogy pályázzanak a kiváló cím el­nyerésére. Hogy a kitűzött célt elérték, azt egy tény bi­zonyítja: április 30-án átve­hették a Kiváló Vállalat ki­tüntetést. B. I.—K. E. P.—L. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom