Békés Megyei Népújság, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-04 / 102. szám

o 1980. május 4., vasárnap Nők és fiatalok a szövetkezetben Virágot Anyunak A szarvasi Deák családnak szilveszterkor hármas ikrei születtek. Az OTP három leánynak adja majd 18 éves korukban át személyenként a 20 ezer forintos életbizto­sítási kötvényt. A gyerekek, Emese, Hilda, Dóra szépen fejlődnek, a napokban töl­tötték be a négy hónapot. Azóta Békéscsabára is hár­mas ikreket hozott a „gólya”, a Medovarszki családba. Március 22-én a szegedi gyermekklinikán a világra jött Piroska, Regina és Eme­se. Ketten közel azonos súly- lyal születtek- Piroska a leg­kisebb, ő 1810 gramm volt születéskor. Szegedről a bé­késcsabai gyermekkórházba kerültek, ahonnan április 19- én tértek haza otthonukba. Amikor megtudtuk... — A kislányunkkal ott­hon voltam gyesen — kezdi Medovarszkiné. — Tímea után nem sokkal szerettünk volna még egy gyereket, hogy jól kihasználjam az időt. Közben az albérletből beköltöztünk a Lencsési úti lakótelepen az egyik 10 eme­letes 8. szintjére. Másfélszo­bás OTP-lakást vettünk. A férjem a nyomdától kapott munkáskölcsönt, több mint 46 ezer forintot. Az albér­letből a sajátunkba men­tünk. Igaz, a szüleimtől tá­volabb kerültünk, de gyak­ran találkozunk velük. Szé­pen berendeztük, jól éreztük magunkat itt, még ha a lift rossz is néha. Közben ismét terhes lettem- Teltek a hó­napok. Félidő után akkorá­ra nőtt a terhem, hogy nem tudtam cipelni, s egy alka­lommal megindult a szülés. Az orvos felfedezte, hogy hármas ikreim lesznek, nyu­galmat parancsolt. Nekem a lányom mellett ez nem ment. Be kellett feküdnöm Sze­gedre a klinikára. A lányom bölcsibe ment, a férjemnek egy műszakot engedélyezett a nyomda. Hetenként szaladt Szegedre Tomi, a férjem, hogy mi van velem, mit ho­gyan csináljon itthon. — Mire gondolt, amikor megtudta, hogy ikrei lesz­nek? — Amikor megtudtuk? Sír­tunk. Hogy öröm volt-e, vagy bánat? Első hallás után az járt a fejemben, hogy fog­juk felnevelni őket, boldogu­lok-e velük magam? Óriási gondnak éreztem. Három a kislány... — A szarvasiak akkor men­tek haza, amikor én bemen­tem. Hosszú volt a négy hó­nap. Hiányzott mindenki, de leginkább Tímea- Nagyon összeszoktunk a gyesen. Min­dent megbeszéltem vele, se­gített nekem, ragyogóan érez­tük magunkat együtt. Tomi — a férjem hozta a hírt, hogy a lányom puszil, meg jó a bölcsiben. A férjemre is nagy teher hárult. Renge­teg időnek tűnt. míg márci­us 22-én megszülettek a lá­nyok. Fellélegeztem, hogy szépek, egészségesek, s ha­marosan hazamegyünk. A 38- héten születtek, nem kis súllyal. Gondoltam, pár hét, és minden nehézség elmúlik. — Hazatérés után kezdő­dött a lakáscsere? — Míg ők Szegeden vol­tak, addig megkaptuk minő­ségi cserével a Tanácsköz­társaság úton az egy szoba, két fél szobás lakásunkat. A Kner Nyomda megduplázta a munkáskölcsönömet, a ta­nácstól csaknem 43 ezer fo­rint lakáshozzájárulást kap­tunk. A vállalat adott teher­autókat, amikkel átköltöz­tünk ide. Harmincöt évig fizetjük majd ezt a lakásun­kat. Elégedettek vagyunk, mert szép, kényelmes —tol­mácsolja a család vélemé­nyét a férj- Az ágyakért már együtt mentünk a feleségem­mel. A három ágyat, a pó- lyázót és a gyerekkocsit a Tóth ikrektől kaptuk. A nyomdában lefestették az ágyakat. Aztán vettek még egy automata mosógépet is — összegezte a férj. — És az ikrek? — ók a csabai gyerekkór­házban voltak, bejártunk etetni őket. Aztán április 19- én hazajöhettek a lányok. Tímea is itthon volt. ö azt hitte, hogy kézenfogva jön­nek a hugik, és mindjárt fo- gócskázhatnak is. Hosszú percekig nézte hazatérés után az újszülötteket, csak azután közölte: aranyosak. — Nagyon hasonlítanak egymásra. Hogyan különböz­tetik meg őket? — A mosolyuk is más, Emesének anyajegy van a csípőjén. Piroskának hegye­sebb az orra. — Étkesek? — A legtöbbet Regina eszik- ö mindig nagyon éhes. Piroska sokat alszik. Emese a legnyugodtabb hármuk kö­zül. A nagy család... — Hány éves házasok? — Három éve lesz június­ban, hogy összeházasodtunk. Hamarosan megszületett Tí­mea. s most az ikrek. Nagy család lettünk. — Voltak-e már ikrek a rokonságban ? — Igen, mindkettőnk csa­ládjában voltak korábban Ikertestvérek. — Hogy tudnak a nagy­szülők segíteni? — Én úgy — mondja az anyai nagymama —, hogy két hét szabadságot vettem ki. Mosok, vasalok. — A férjem szülei is gyak­ran ellátogatnak. Pénzt nem is kérnénk, igyekszünk ab­ból élni, amit havonta ka­punk — egészíti ki a fiatal­asszony. Csöngetnek. — Az ikrek itt laknak? — kérdezik a városi tanács egészségügyi osztályának dol­gozói. — Igen­— Hoztunk egy kis támo­gatást. Az osztály nevében gratulálunk, és fordítsák hasznos dolgokra az általunk hozott 5 ezer forintot. Közben ismerősök, munka­társak érkeznek. Egy hatal­mas virágcsokorral köszöntik a 20 éves anyukát a mun­katársak. — Tímea, te mivel kö­szöntőd édesanyád? — Virággal lepem meg anyák napján. Számadó Julianna A Gyoma—Endrőd és Vi­déke ÁFÉSZ nagy gondot fordít a nők és a fiatalok élet- ég munkakörülmé­nyeinek javítására. Aranyi Antalné, a nőbizottság elnö- ke_ elmondotta, hogy az el­múlt évben több mint egy­millió forint jutott ilyen cél­ra. A felmérések szerint a jövőben jobban oda kell fi­gyelni az árumozgatás gépe­sítésére, a munkát könnyítő ötletek, javaslatok megvaló­sítására, a kereskedelmi szolgáltatások, a kész_ és félkész termékek választé­kának a bővítésére, a to­vábbtanulási lehetőségek jobb kihasználására. Nem ült ölbe tett kézzel a nőbizottság akkor sem, ami­kor megvizsgálta a nagycsa­ládosok életét és javaslatot tett segélyezésükre. Az ifjú­sági bizottsággal karöltve ta­lálkozót szerveztek a nyug­díjasoknak. Ezenkívül TlT- előadást, szabás-varrás tan­folyamot indítottak, amelyen 23 lány és asszony vett részt. Közreműködtek a szövetke­zetpolitikai, a gazdasági és egyéb mozgalmi rendezvé­nyek lebonyolításában. Segí­tették a szocialista bigád- mozgalom kibontakoztatását, figyelemmel kísérték a szak­munkás-tanulók tevékenysé­gét, az oktatók és a szülők kapcsolatát. Ökrösné Dusek Katalin, az ifjúsági bizottság elnöke hangsúlyozta: a szövetkezeti fiataloknak fontos szerepük van a társadalmi, a gazdasá­gi, a szövetkezetpolitikai cé­lok megvalósításában. En­nek szellemében értékelték a munkájukat, magatartásu­kat, versenymozgalmukat. Megkérdezték, hogy milyen a szakmunkástanulók és a pályakezdők közérzete, mire használják fel az ifjúsági alapot. Jó együttműködést alakítottak ki a KlSZ-alap- szervezetekkel, segítették az endrődi ifjúkommunisták kulturális munkáját. Termé­szetesen a legnagyobb fel­adatuk 1978-ban volt, amikor az ifjúsági parlamenteket készítették elő. A rendez­vénysorozaton a hat munka­helyi parlamenten 44 kül­döttet választottak. Később jóváhagyták az ifjúsági tör­vény végrehajtásáról szóló intézkedési tervet, amely meghatározza az 1979—80-as év teendőit. Hazánkban a Budapesti Posta Központi Távíró Hivatala az egyetlen, ahol telexkezelöknek indítanak tanfolyamot. A hét minden napján, különböző vállalatok telexkezelői ülnek a gépek elé a Városház utcai tanteremben (MTI-fotó: E. Várkonyi Péter felvétele — KS) Magyarbánhegyes mérlege Növekvő közéleti aktivitás Eredményes hét esztendőt zárt a községi tanács Ma- gyarbánhegyesen is. össze­sen 37 tanácsülést tartottak, 179 határozatot hoztak és 406 hozzászólás hangzott el. A tanácstagok felelősen döntöttek: összeegyeztették a központi akaratot a helyi érdekekkel, lehetőségekkel. A határozatokat a lakos­ság elfogadta, tiszteletben tartotta és szívesen fárado­zott. azok végrehajtásáért. Mindenkor érvényesült a tanács önkormányzati, nép- képviseleti, államigazgatási jellege. A tanácstagok bát­ran kezdeményeztek, kiáll­tak a döntések mellett. A végrehajtó bizottság 93- szor ülésezett Irányító, el­lenőrző munkája jónak érté­kelhető. Szép eredményeket értek el a kommunális fej­lesztésben: vízmüvet, járdát építettek. Az óvodánál, az iskolánál javultak a tárgyi feltételek. Sokat tettek a te­lepülés múltjának a feltér­képezéséért, megjelent, a Ta­nácsköztársaság Magyarbán- hegyesen című honismereti kiadvány. A művelődési ház és a könyvtár munkája azonban nem kielégítő. Ugyancsak gond a másik körzeti orvosi állás betöltése, nem valósult meg az öregek napközi ott­hona sem. A igazgatásban nagy volt a munkaerő-vándorlás, amely hátráltatta a korsze­rű ügyintézés kibontakozá­sát. A tanács bizottságai és albizottságai nem a legjob­ban látták el javaslattevő, véleményező, ellenőrző munkájukat. Ennék ellenére szükség van a tevékenységükre, hi­szen az elmúlt ciklusban 48 ellenőrzést tartottak, ame­lyek jói segítették a tanácsi munkát. A Hazafias Nép­fronttal, a KlSZ-szervezet- tel, az Egyetértés Termelő- szövetkezettel kötött együtt­működési megállapodásokat megtartották. Jói érvényesült a szocia­lista demokrácia is. Ebben nagyot léptek előre a hét év alatt. Az állampolgárok vé­leményt mondtak, kezdemé­nyeztek, bíráltak. A legtöbb közérdekű javaslatot a falu­gyűléseken, a tanácstagi be­számolókon, a jelölő gyűlé­seken tették. Így is lehet, sőt! A pénzt könnyű elkölteni. De úgy dönteni, hogy a pénz jó helyre menjen, s évek múltán is ésszerű befektetés­nek bizonyuljon, bizony nem könnyű. Olykor nem is nép­szerű. Különösen akkor, ha az egy beruházás elhalasztá­sát is jelenti egyben. Mégis, ha kellő indokkal, érvekkel az ésszerűséget igazolják, érthetővé, sőt helyeselhetővé válik. Ez jutott az eszembe a békéscsabai tanács ciklus­záró tanácsülésén. Az egyik tanácstag a múlt évi költségvetés teljesítésé­nek vitájában ugyanis szóvá tette, hogy miért nem épül meg az autóparkoló. És ok­kal! Hiszen a megyeszékhe­lyen, különösen szerdai és szombati napokon, egyre ne­hezebb gépkocsival parko­lásra helyet találni. A Ta­nácsköztársaság útját keresz­tező utcák egyirányúsítása bizonyos mértékben enyhí­tette ezeket a nehézségeket, de nem oldotta meg. A ke­resztutcákban gyakran olyan nagy a tumultus, hogy te­nyérnyi szabad hely sem akad. A város vezetői évek­kel ezelőtt felismerték eze­ket a gondokat. Végleges megoldásként elhatározták, hogy a Körös-parton, az Ist- ván-malom előtti téren épül­jön meg az autóparkoló. S ahogy telnek az évek, a gon­dok úgy sűrűsödnek. A gép­kocsik száma évről évre sza­porodik. Az autóparkoló el­készítése pedig évek óta vá­rat magára. Miért ez a ha­logatás? Talán arra „vá­Sikeres volt az A Békés megyei Tanács legfiatalabb egészségügyi in­tézménye, a múlt év január­jától működő egészségügyi gyermekotthon nemrég tar­totta meg a szakszervezeti választógyűlést. A széles kö­rű előkészítő munka során az érdekelteknek kettős fel­adatot kellett megoldaniuk. Egyrészt: szükségessé vált a szervezettség színvonalának emelése. Sok volt ugyanis az olyan pályakezdő fiatal, aki eddig nem rendelkezett szák­szervezeti tagsággal, s nem ismerte a szakszervezeti mozgalom lényegét. Más­részt: a munkahelyi demok­rácia érvényesülésének fi­gyelembevételével elő kellett készíteni a választást. Az intézménynek 164 dol­gozója van. Az alapos előké­szítő tevékenység eredmé­nyéként a szakszervezeti ta­runk”, hogy a városban egy tenyérnyi hely se legyen, ahol gépkocsival meg lehes­sen állni. Ez volt a felszóla­lás lényege. Amennyire jogos volt a felszólalás, annyira helyén­való volt a válasz is, me­lyet Csaba Márton, a városi tanács vb műszaki osztály­vezetője adott. Nem haloga­tásról van szó. A parkolóra szüksége van a városnak. A pénz is megvan hozzá. Ha­marosan azonban hozzálát­nak a 44-es út városi átke­lési szakaszának szélesíté­séhez. Felmerült a kérdés, hol tárolják az építkezésre szükséges anyagot? A város­nak ezen a szakaszán sehol sincs szabad hely. így esett a választás az István-malom előtti területre. Mi lehetne, ha most burkolattal látnák el? Nyilván az autóparkolás gondja megoldódna. De csak egy időre. Pontosabban szól­va addig, ameddig hozzá nem látnának az átkelési szakasz építéséhez. S a gépkocsik is­mét kiszorulnának erről a területről. Az anyag tárolása pedig tönkretenné a parko­lót, melynek helyreállítása legalább annyiba kerülne, mint az építése. Ezért szü­letett az a döntés, hogy a parkolóra csak akkor kerül sor, amikor elkészül a 44-es út átkelési szakasza. Így is lehet dönteni, sőt, csak így szabad. Előrelátóan, ésszerűen. A tanácstagok egyetértettek a döntéssel. (Serédi) előkészítés gok száma a korábbá 84- ről 139-re emelkedett. Már­cius hónapban megalakult egy 7-tagú jelölést előkészí­tő bizottság, mely minden szakszervezeti taggal elbe­szélgetett, s a megválasztan­dó tisztségviselő személyére javaslatokat kért. Ezek alap­ján — természetesen a vá­lasztás szabályainak betartá­sa mellett — került sor a szakszervezeti bizottság tag­jainak és a különféle mun­kabizottságok tisztségviselői- nék megválasztására. A választáson részt vett dr. Vitaszek László, az Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezete megyebizottságá­nak képviselője, aki hozzá­szólásában méltatta az előző testület eredményeit, s a vá­lasztás befejezése után az újonnan alakult bizottság­nak sikeres munkát kívánt. Úttörő lövész- és modellezőverseny A mezőkovácsh ázi járás­ban az elmúlt hét végén bo­nyolították le, a KISZ járási bizottsága, és az MHSZ szer­vezésében a járási úttörő lö­vészversenyt, és az úttörő modellezők versenyét. Mind­két rendezvény színhelye Mezőkovácsháza volt. A lövészversenyre összesen 47 fiatal nevezett be. Puska­lövészetben a lányok közül a kunágotai Kiss Ágota, a fiúk közül pedig a nagyka­marás! Dudás István bizo­nyult a legügyesebbnek. Pisztolylövészet»' kategóriában a lányok versenyét a kuná­gotai Zsíros Ágnes nyerte, a fiúk közül a kevermesi Tú­rók Béla lett az első. Az úttörő modellezők ver­senyére, melynek rendezésé­ben nagy része volt a nagy- bánhegyesi modellezőklub­nak is, 79 résztvevő jelent­kezett. Az első helyezést a medgyesegyházi Szilágyi Sándor szerezte meg. Egészségügyi dolgozók nyugdíjasklubja A békéscsabai Városi Ta­nács egyesített egészségügyi intézményének szakszerveze­ti bizottsága kezdeményezé­sére ünnepélyes összejövetelt tartanak május 5-én 16 óra­kor Békéscsabán az Árpád­sor 12. sz. alatt a nyugdíjas egészségügyi dolgozók. Ez al­kalommal tervezik megala­kítani a nyugdíjasok klub­ját. Az ünnepségen részt vesznek a szakvezetők és szakszervezeti aktivisták. Tervezik a vezetőség megvá­lasztását és a klub program­jának összeállítását is. A klub megalakítására minden nyugdíjas egészségügyi dol­gozót várnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom