Békés Megyei Népújság, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-18 / 115. szám

1980. május 18., vasárnap Barátaink életéből Súlytalanság a földön Az űrhajósok kilépése a nyílt világűrbe egyike azok­nak a legbonyolultabb és olykor legszükségesebb műve­leteknek, amelyeket az űrberendezés legénységének el kell végeznie. Hogyan készülnek fel az űrhajósok ilyen munkákra? Lehet-e a földön a kozmikus körülmények­hez hasonló feltételeket teremteni? A Szovjetunióban gyakorlatilag az első pilótás űrre­pülések óta működik a próbaüzemelő mérnöki szolgálat. A próbaüzemelést végző mérnökök a kozmikus feltétele­ket imitáló körülmények között dolgoznak a kozmikus technikával. Ezután átadják tapasztalataikat az űrhajó­soknak, együtt tökéletesítik azokat a módszereket, ame­lyekkel a kozmonautáknak majd repülés közben dolgoz­niuk kell. Természetesen, ,az űrrepü­lés feltételeit lehetetlen tel­jes mértékben imitálni itt a földön, de például rövid ide­ig tartó súlytalanság kiala­kítható a repülőgépeken, ha parabolikus pályán repülnek, huzamos súlytalanság pedig vízmedencében létesíthető. Kísérleteket végző személy­zet űröltözékben dolgozik az űrállomás vízbe merített ma­kettjén, kezeli az űrtechni­kát, gyakorolja az űrállomás tartálytestének hossztenge­lyében való előrehaladást. A súlytalanság víz alatti modellezése elég közel áll a repülés reális körülményei­hez, és lehetővé teszi a pró­bát végző számára, hogy megtanulja saját testének irányítását. A víz alatti súly­talanságban a legénység el­végezheti .az egész űrállomás átvizsgálását, ami bonyolult, munkaigényes és nem koc­kázatmentes munka Ezeken az edzéseken velük együtt a víz alatt tartózkodnak a módszertannal foglalkozó mérnökök, akik nem csupán irányítják a legénység mun­káját, hanem biztonságukról is gondoskodnak. Már Jurij Gagarin repülé­se után nyilvánvalóvá vált, hogy óriási távlatok nyílnak az óceán kozmikus megfi­gyelésére. Megjelentek az óceán felszínéről készült első fényképek, amelyeken ponto­san kirajzolódtak a hatalmas áramlatok, frontális övezetek, színben élesen kontrasztos terjedelmes foltok és sávok. Szükség volt .azonban a vi­zuális megfigyelések olyan precízen kimunkált módsze­rére, amely lehetővé teszi a legtökéletesebb „optikai mű­szer”, az emberi szem lehe­tőségeinek teljesebb kihasz­nálását az űrhajók és űrál­lomások fedélzetén. 1978-han a Szaljut—6 űrál­lomás feldélzetén elfoglalták helyüket a második törzsex­pedíció tagjai: Vlagyimir Kovaljonok és Alekszandr Ivancsenkov. A legénységnek szoros tudományos kapcsola­tai voltak az Össz-szövetségi Tengeri Halgazdálkodási és Oceanográfiai Tudományos Kutatóintézet tudósaival. Az űrhajósok elé konkrét fel­adatot tűztek: a világóceán természeti közegének és bio­lógiai produktivitásának vizs­gálatát. Megkezdődött az oceanológiai elemek és az óceán biológiai produktivitá­sa fő ismérveinek meghatá­rozását, célzó munka, amely­be bekapcsolódtak az óceán nyílt térségeiben dolgozó tu­dományos kutatóhajók. Az összeköttetések idején az űrhajósok beszámoltak a megfigyelt objektumokról, konzultáltak a tudósokkal. A legénység adatait ellenőrizték ,az óceánban. Az űrhajósok és a tudósok közös munkája gyorsan meghozta eredmé­nyeit. Meghatározták az is­mérveket az óceánfelszín olyan dinamikus képződmé­nyeinek a színkép látható tartományában való megha­A repülés során esetleg előadódó váratlan helyzete­ket is „végigjátsszák” a víz­medencében. A Szaljut—6 repülési programjának elő­készítése során például a le­génység egyik munkaképte­lenné vált tagjának evakuá­lását imitálták. Az egyik ki­próbáló az űrállomás hossz- tengelyében haladva átszállí­totta a másikat, ami a le­génység saját tapasztalatai és orvosi vélemények szerint is komoly erőfeszítést igé­nyel. Olykor az orbitális pályán adódó helyzet sugallja, hogy ,a próbaüzemelést végző mér­nököknek mit kell kimunkál­niuk annak érdekében, hogy segítsék az űrhajósokat bi­zonyos repülési feladatok végrehajtásában. Éppen ilyen helyzet adódott a Szo­juz—25 űrhajónak a Szal­jut—6 űrállomáshoz való re­pülése után. A dokkolás nem sikerült. Nem volt. világos, mi is történt .azzal a dokko­lóberendezéssel, amelyet ,a Szojuz megközelített. Ezt a Szojuz—25 legénységének kellett ellenőriznie. Bonyo­lult és igen fontos műveletet tározásához, mint a frontális övezetek, a mélységi víztö­megek felszínre emelkedésé­nek övezetei, az örvénylési zónák stb. És persze megha­tározták az óceán különböző térségeiben a magas fokú bi­ológiai produktivitás ismér­veit is. Vlagyimir Kovaljonok kü­lönös figyelmet szentelt az óceán felszínén észlelt, a tu­domány számára viszonylag nemrég ismeretessé vált egyes örvénylések kifejlődé­sének. Kiderült, hogy ezek az óceáni örvények nem vé­letlen, hanem gyakran meg­ismétlődő jelenségek, és a vizek általános cirkulációjá­ban természetes elemnek te­kinthetők. Megállapítottak egy egészen kivételes jelen­séget: az Indiai-óceán szint­jének erőteljes felpúposodá- sát a Timor-tenger élővizein. Az erről szóló jelentés any- nyira váratlan volt, hogy egyes tudósoknak kételyük támadt a megfigyelések eredményeinek reális voltát illetően. Bizonyos idő múlva azonban ezek teljes mérték­ben beigazolódtak. A kutatóintézet tudósai folytatták közös munkájukat a Szaljut—6 fedélzetén dol­gozó harmadik törzsexpedí­ció legénységével: Vlagyimir Ljahovval és Valerij Rju- minnal. Az ismételt megfi­gyelések lehetőséget; nyújtot­tak annak megállapítására, hogy idényjellegű változások mennek végbe a dinamiku­san aktív övezetekben, és a biológiai aktivitás intenzitá­sában ,a korábban megfigyelt térségekben, s hogy helyze­tükben az évszaknak megfe­lelően változások mennek végbe. Ezenkívül új, produk­tív térségeket is felfedeztek a nyílt óceáni vizeken. 1979 júliusában az űrhajó­soktól rendkívül érdekes je­kellett begyakorolni, mivel ettől függött a Szaljut—6 or­bitális állomás egész további programja. Romanyenko és Grecsko űrhajósok a próbaüzemelők­kel közösen lent a földön ki­dolgozták a nyílt kozmosz­ban történő ellenőrzés vala­mennyi mozzanatát. Ezután pedig megismételték az or­bitális pályán is, reális felté­telek között. Idézzük fel a tévéközvetí­tést. Grecsko: 0 óra 34 perc. Lépj ki lassacskán. Tekints balra, a dokkolóberendezés sértetlennek látszik, mintha új lenne. A központi vezérlőterem:, Jól van, tovább. Grecsko: A tölcsér —rend­ben. A csatlakozó — rend­ben ... A központi vezérlőterem: Jó. Nézzétek meg a felületet, a bordát, a karcolásokat, csorbulásokat... Grecsko: Nincs semmiféle karcolás, semmi sem sérült meg, minden csakúgy ra­gyog ... A központi vezérlőterem: Jól van. Így kezdődött a munkák programja a Szaljut—6 űrál­lomáson. Mint tudjuk, ebben a programban szerepelt há­rom huzamos ideig tartó ex­pedíció (96, 140 és 175 napos) végrehajtása, négy látogató expedíció, közülük három nemzetközi, együttvéve csaknem kéttucatnyi dokko­lás, és az űrállomás többszö­ri üzemanyag-feltöltése. E nagyszabású program ered­ményes teljesítésében a föl­di próbaüzemelő mérnöki szolgálat munkája is benne van. lentés érkezett: az Indiai­óceán északnyugati részén, az északi szélesség 4. fokánál a legénység a víz szintjének nyugatról keleti irányba hú­zódó erős felpúposodását ész­lelte. A vízhegy legalább 100 kilométer hosszú volt. Vla­gyimir Ljahov erről a kö­vetkezőképpen számolt be: „Az óceán felszínét szemlél­ve, egészen váratlanul meg­pillantottam egy vízdombot, amely olyan magas volt, hogy az árnyéka határozott sáv­ként húzódott az északi lej­tők mentén. Tüstént hívtam Vlagyimirt, aki pontosan ugyanazt a jelenséget kons­tatálta, amelyet egy pilla­nattal előbb én figyeltem meg. Tudomásunk volt róla, hogy Vlagyimir Kovaljonok szintén megfigyelte az óceán szintjének hasonló megválto­zását, s hogy többen kétel­kedtek a bejelentésnek a hi­telességében. Most, amikor egymástól függetlenül ugyan­azt. a jelenséget láttuk, csu­pán az Indiai-óceán más ré­szén, reméljük, hogy a kéte­lyek eloszlanak.” De még a dokumentáció nélkül is nyilvánvaló a ka­pott információ hitelessége, mivel a vízhegy beirányzásá- nak és megvilágításának szö­ge kizárta az optikai csalódás lehetőségét. Az űrhajósok te­hát újabb rejtély elé állítot­ták a tudósokat. Ezek a je­lenségek merőben ismeretle­nek voltak az óceánon. Csu­pán feltételezhető, hogy ezek a jelenségek nem ritkák, s hogy- éppen velük vannak kapcsolatban az olyan ese­tek, mikor a hajók váratla­nul eltűnnek teljesen nyu­godt időjárás esetén is. Most arra kell megtalálni a vá­laszt,’ hogy milyen okok vált­ják ki ezeket a jelentős és gyors vízszintváltozásokat a nyílt óceánban. (APN—KS) Hz örök Moszkva arculatát száza­dok formálták. Az egyik leg­régibb orosz városnak, a hős városnak a képét nemcsak a szép utcák, terek, egyedülál­ló építészeti együttesek, a modern épületek sziluettjei alakítják, hanem a nagysze­rű emlékművek is. A kőbe faragott, bronzból és acélból öntött emlékművek a szov­jet. nép forradalmi, harci és munkában elért vívmányait örökítik meg. Románia „flRO” terepjárók A romániai Cimpulung vá­rosban levő autóipari üzem­ben — amelynek alapjait a Szovjetunió közvetlen. tech­nikai segítségével rakták le — nemrég került le a futó­szalagról az első „ARO” márkájú, kiváló terepjáró képességű, új típusú gépko­csi. A gyár jelenleg ennek tíz- félp változatát állítja elő. A gépkocsi óránkénti sebessé­ge eléri a 120 kilométert. A román terepjárók tech­nikai ' paramétereik révén máris nagy elismerést vívtak ki külföldön. Az üzem ter­mékéinek 90 százalékát a vi­lág 52 országába exportálják. (BUDAPRESS—APN) Bulgária széntermelése 28 millió tonna (1976). Az össz- mennyiség 75 százaléka lig­nit, 21 százaléka barnaszén, s csak négy százaléka kok_ szólható, jó minőségű fekete­szén. Ezért is olyan nagy jelen­tőségű a Fekete-tenger part­ja mentén a közelmúltban feltárt új, nagy kiterjedésű szénmező. Az itt felfedezett szén készletet 1 milliárd ton­nára becsülik, s magas kaló­riatartalmú, jól kokszolható, kiváló minőségű A szénmező feltárásában tapasztalt szov­láng A Kreml falánál, az Alek- szandrov kertben lobog az emlékezés örök lángja, amelyhez elzarándokol öreg és fiatal, hogy meghajtsa fe­jét a hősiesség előtt. Itt nyugszik az ismeretlen kato­na Ki volt ő — férj, apa vagy fiú? Partizán, harcko­csizó, pilóta, tüzér? Ki volt? A vörös márványlapokra írott sorokat megvilágítja az örök láng fénye: „Neved is­meretlen — hőstetted halha­Az ősi mongol főváros, Harhorin, a nomád civilizá­ciók egyik jelentős központ­ja volt. Nagy befolyást gya­korolt a belső-ázsiai kultúrák fejlődésére. A város kedvező földrajzi fekvésének köszön­hette kialakulását, és felvi­rágzását: az Európát, Közép- Ázsiát, Kínát és Indiát ösz- szekötő forgalmas kereske­delmi útvonalak csomópont­jában épült. fel. A Mongol Tudományos Akadémia régészeti expedí­ciója az újabb ásatások so­rán számos értékes lelethez jutott, amelyek alapján vég­re rekonstruálhatták ,a több mint 20 négyzetkilométer te­rületű Harhorin feltételezhe­tő városképét. Elkészítették a város topográfiai térképét, amelyen bejelölték az utcák, jet geológusok segítették — műholdak bevonásával — a bolgár szakembereket, sőt, részt vesznek a bányamélyí­téssel kapcsolatos bonyolult technológia kidolgozásában is (a szénrétegek 1200—1300 méter mélyen helyezkédnek el). A bányák megnyitása, a termelés indítása az 1990-es évek közepére várható. A szenet — kiváló tulajdonsá­gai folytán — az energetikai iparágon túlmenően a kohá­szat és a vegyipar is jól hasznosíthatja. tatlan”. Bárki is volt ez a katona — a nép fia, a haza fia. A második világháború egyik csatájában halt hősi halált, Moszkvát védelmezve. S az ismeretlen katona sír­ján lobogó lángban nemze­dékének hősiessége ragyog vissza ránk. Vörösen lobog az örök láng. Az emberi emlékezet örök hálája ez a névtelen hősök előtt. Az örök lángnál az év minden szakában fris­sek a virágok, amelyeket a különböző nemzedékekhez tartozó emberek hoznak. (APN — KS) paloták, és egyéb épületek helyét. A számos lelet — a fel­színre került vallási építmé­nyek, lakóépületek, munka­eszközök, edények, ékszerek, berendezési tárgyak — óriási régészeti értéket képvisel. Az expedíció tagjai feltételezik, hogy a föld mélyén további, még nagyobb'mennyiségű és jelentőségű leletek rejtőznek. A tények és a feltételezések egy UNESCO-bizotság érdek­lődését is felkeltették, ugyanis Harhorin teljesebb feltárása fényt, deríthet ,a kö­zépkori mongolok kapcsola­taira más népekkel. Az országban jelenleg má­sutt is folytatnak ásatásokat. A mai Mongólia területén már az időszámításunk előtti III. évezred Végén létesültek városok. A régészek eddig mintegy háromszáz ősi tele­pülést fedeztek fel. Jugoszlávia Cukorexport Az utóbbi években jelentő­sen megnövekedett Jugoszlá­via élelmiszerkivitele. Az ex­portlistán szerepel például a tej, a főzőolaj, a bor, a hús­konzervek, a zöldség- és gyü­mölcsfélék, a dohány, és újabban a cukor is, amit ko­rábban importálni kénysze­rült az ország. A jugoszláv cukorgyárak az elmúlt gyár­tási időszakban 15 ezer ton­nával több cukrot termeltek, mint korábban, összességében mintegy 730 ezer tonnát. A jelenleg működő cukorgyá­rak közül 3 teljesen új, 13 pedig nemrégiben korszerű­sített üzem. A gyártáskapaci­tás növekedése lehetővé tet­te, hogy a korábbi 150 napos gyártásidőt 90—100 napra rö­vidítsék. A cukorfogyasztás Jugószláviában évről évre fokozatosan növekszik. Je­lenleg az egy lakosra jutó évi átlagos cukorfogyasztás 30 kilogramm. Az idei gyár­tási időszakban várhatóan 750 ezer tonna cukrot ter­melnek. Ebből 680 ezer ton­nát hazai fogyasztásra, ,a többit kivitelre szánják. Alena Szevasztyanova Űrhajósok az óceán fölött Mongólia Harhorin — a nomád kultúrák virágzó városa Új szénmezö Bulgáriában

Next

/
Oldalképek
Tartalom