Békés Megyei Népújság, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-03 / 79. szám

1980. április 3., csütörtök

o

legyen 1980 a munkaverseny-mozgalom kiemelkedő éve

Tanácskoztak a téglaipar szocialista brigádjainak vezetői

A napokban Békéscsabán tanácskozást tartottak a Délalföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat szocialista brigád1 jainak vezetői, melyen megjelent Podina Sebő, az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari * Dolgozók Szakszervezetének a titkára is. A vállalat a résztvevőket írásban előre tájékoztatta a munka- és üzemszervezéssel, valamint az anyag- és energiatakarékossággal kapcsolatos vállalati intézkedési tervben meghatározott idei célokról, az 1980. évi vállalásokkal összefüggő feladatokról, valamint az 1979. évi munkaverseny-mozgalom értékeléséről.

A vitát Hugyecz Pál szb- titkár nyitotta meg. A hozzászólók javarészt a szervezettebb, gazdaságosabb munkára, a termékek minőségének javítására, az anyag- és energiatakarékosságra tettek javaslatot. Adamik Tibor energetikus, csoportvezető egyebek közt elmondta, hogy az intézkedési terv 1980-ban több mint 600 ezer forint értékű energiamegtakarítást irányoz elő. Gábor Mihály, az anyagosztály

* vezetője javasolta, hogy a szocialista brigádok vállaljanak kimutatható anyagmegtakarítást. Nemes László, a gépgyártó üzem vezetője a vasanyag gazdaságosabb felhasználásának a le* hetőségéről beszélt. Palcsek Mihályné, az ellenőrző osztály brigádvezetője javasolta, hogy az energiamegtakaHa nincs eső...

— Brigádjaink egyetértenek a mérce magasabbra állításával. De azt már semmiképp nem tartjuk elfogadhatónak, hogy az értékelés szigorítását nem a munkaverseny indításakor, hanem a fokozatok odaítélésekor jelentik be. Az elmúlt esztendő utolsó hónapjaiban jó néhány szombatot és vasárnapot a gyárban töltöttünk, kiegyenlíteni valamit abból a lemaradásból, amit az év első felében az anyaghiány okozott. Ez utóbbiról azonban nem a szocialista brigádok tehetnek, amelyek joggal vannak elkeseredve amiatt, ha a várt és megérdemelt arany fokozat helyett csak ezüstöt kaptak, hivatkozással a gyár pénzügyi nehézségeire.

Röviden így foglalhatnánk össze Patkás Sándornénak, a Gyulai Harisnyagyár párt- alapszervi titkárának a megyei pártértekezleten elhangzott — felindult hangú — hozzászólását. A szenvedélyességet Szentesi Mózesné, a gyári pártszervezet titkára a következőképp magyarázza:

— Egyfajta elkeseredés fogalmaztatta meg Marikával ezt a felszólalást. Mert valóban igaz az, hogy a kollektíva összehasonlíthatatlanul többet dolgozott tavaly, mint tavalyelőtt, ugyanakkor a brigádok jutalmazására most lényegesen kevesebb jutott.

A gyulai gyár Zrínyi téri üzemében 9 brigád áll versenyben. A Március 8. brigád hattagú. Valamennyien nyersmegmunkálók. A fennállás nyolc éve alatt egyszer már elérték az arany fokozatot. Most ezüstöt kaptak. Kiss Mihályné, a brigád vezetője meg is jegyzi:

— Egyénileg tettük meg vállalásainkat, 110 százalékra teljesítettük, mégis visz- szaminősítettek bennünket. Nem ezt vártuk.

Az igazgató, Horváth István kesernyés mosollyal nyugtázza a megjegyzést.

— Mi sem vártuk, hogy a nagy vállalati osztozkodáskor ilyen kevés nyereségrészt kapunk. Igaz, a tervet nem telrításra vonatkozó- tervet gyáregységekre lebontva határozza meg a vállalat.

Kovács Julianna, a szegedi téglagyár szocialista brigádjának a vezetője közölte: a gyár dolgozói elhatározták, hogy 1980 a munkaverseny- mozgalom kiemelkedő éve lesz. Javítani fogják a minőséget is. Javasolta a „Munkád mellé add a neved!” mozgalom bevezetését. Javasolta még, hogy vezessék be ismét a Kiváló Gyáregység vagy a Kiváló Üzem címért folyó versenyt.

Podina Sebő megállapította egyebek között, hogy a lakosság építőanyaggal való ellátása politikai kérdés. Nagy a tégla- és a cserépigény. A termelés mennyiségi és minőségi követelményének teljesítéséhez a feltételeket meg kell teremteni. Követelmény a ráfordítás költségeinek a csökkentése és a termelő berendezések folyamatos kihasználása is. Javasolta, hogy a brigádok tegyenek konkrét vállalásokat.

Baukó Mihály, a vállalat igazgatója kijelentette: a jó eredmény eléréséhez megvannak a feltételek. Felhívta a figyelmet a fogyatékosságok megszüntetésére. Arra is, hogy nem a jelenlétet, hanem a tisztességes munkát fizeti meg a vállalat.

Végül Gábor Mihályné, munkaverseny-felelős tájékoztatta a megjelenteket az 1980. évi munkaversenyjesítettük, túlléptük az előirányzott bérszintet, de ebben a saját gyengeségeink mellett jócskán benne volt az is, hogy hol anyagot nem kaptunk, hol a tűkre kellett várni a gépekhez, a tűcserékhez. Máskor meg, ha kaptunk is anyagot, kifogásolható volt a minősége. Egy szó, mint száz: nem sikerült. így azt a kevéske nyereségrészesedést kiosztottuk dolgozóink között, a brigádokat pedig a béralapból jutalmaztuk. Ez utóbbiból persze lényegesen kevesebbet fizethetünk ki, mint egy évvel korábban.

Fekete Józsefné, a gyár szakszervezeti titkára sietve hozzáteszi:

— Ilyen helyzetben meg sem engedhettük magunknak, hogy brigádjaink közül vállalati kiváló címre javasoljuk valamelyiket. A szocialista brigádvezetők vállalati tanácskozásán — amely az arany fokozattól fölfelé hivatott a címeket odaítélni — rosszul jött volna ki, ha a tervét nem teljesítő gyárból ilyen javaslatot terjesztenek elő. Sajnos ez így van, még akkor is, ha valóban sokat teljesítettek a brigádok. Más kérdés az, hogy végezhettünk volna tudatosabb, mélyrehatóbb politikai munkát az értékelés szigorításának előkészítésére.

Zrínyi téri brigád a József Attila nevét viselő is. Hat nyersmegmunkáló asszony alkotja, vezetőjük Papp Imré- né:

— Tíz év alatt ötször értük el az arany fokozatot, most a Vállalat Kiváló Brigádja címet céloztuk meg, de végül is megint aranyat kaptunk. Mégis az a véleményünk, hogy a szigorítás ellen éppen a leggyengébb brigádok kapálóznak. Eddig ugyanis könnyen jutottak a dicsőséghez.

Hat éve van együtt a Grün- feld Jakab brigád, amelyben Szarvas Mária vezetésével nyolcán dolgoznak. Az aranykoszorús jelvényt 1978-ban érdemelték ki.

— Most is az arany volt a

vállalásokról, amelyeknek egy részét a kongresszusi műszak keretében a békéscsabai I-es, Il-es, III-as, a szegedi és a szentesi Il-es számú gyár 25 és a vállalati központ 8 brigádja már teljesítette. Ezek a brigádoki a műszakban (kis méretűre átszámítva) 430 ezer nyers, 122 ezer égetett téglát és 40 ezer cserepet készítettek, ami értékben 530 ezer forint. Elősegítették a termelést azzal is, hogy a szabadszárítókat rendbe hozták. A kongresszusi műszak alatti teljesítményért járó 43 ezer forint munkabért a brigádok gyermekiintézmények fejlesztésére, a békéscsabaiak részben a tervezett városi sportcsarnok építésére ajánlották fel. Külön elismerést érdemel a békéscsabai Jambrik József Szocialista Brigád, amely a sportcsarnok építésére — a műszak alatti keresetén felül — 6 ezer forintot fizetett be.

A tanácskozáson elfogadták az 1979. évi munkaver-, seny értékelését, melynek1 alapján a békéscsabai Il-es számú gyár Rózsa Ferenc motorszerelő brigádja, valamint a mezőberényi I-es számú gyár Kossuth kemencebrigádja kiérdemelte a Vállalat Kiváló Brigádja címet, a többiek közül kilenc aranykoszorús, 27 ezüstkoszorús, 22 bronzkoszorús lett, 27 pedig Szocialista Brigád címet kapott

célunk. El is értük. De nagyon meg kellett dolgoznunk az elismerésért — mondja a brigádvezető. Az igazgató bólogat:

— Tavaly 29 és fél millió pár harisnyát gyártottunk, az idén majdnem 32 milliót szabtak ránk feladatul. Ilyen időket élünk. Egyre többet kell tennünk ugyanazért az elismerésért. Egyébként itt szó nincs valamiféle visszaminősítésről. Vannak olyan brigádjaink, amelyek az önértékelésükhöz képest a termelési tanácskozás döntése alapján eggyel magasabb fokozatot kaptak. Vegyük csak az Április 4. brigádot, amely bronz fokozatról lépett elő ezüstre.

A Haladás brigád vezetője, Kiss Istvánné is példával szolgál:

— Nyolc évvel ezelőtt alakult brigádunkban, amely többszörös aranykoszorús és a Vállalat Kiváló Brigádja címnek birtokosa, kötőnők dolgoznak. Arany fokozatra értékeltük magunkat, de az üzemi négyszög a Vállalat Kiváló Brigádja címre terjesztett föl bennünket, mivel 108 százalék helyett 120-at teljesítettünk. Nagyon örültünk, de sejtettük, hogy ez nehéz ügy.

— A mennyiségi túlteljesítésekkel nem is igen volt baj nálunk, annak ellenére, hogy szerintem dolgozóink ebben elértek a lehetőségek határáig. Annál több vitánk támadt viszont a minőség kérdésében. Sajnos egyre nehezebben tudjuk termékeinket első osztályúként eladni. Szerintem nagyon is kellett már ez a szigorítás — szól a párttitkár, amire ismét a Március 8. brigád vezetője, Kiss Mihályné felel meg:

— Mi nem is a szigorítás ellen vagyunk, hanem azt mondjuk, ha már egyszer a vezetőink elfogadták a vállalásainkat, mi meg teljesítettük azokat, az elért fokozatokat akkor is adják ki, ha a pénzt nem tudják mellé tenni..

A szakszervezeti titkár hozzáteszi:

— Legtöbb brigádrezetőnkPályázat

TISZTHELYETTES

ISKOLÁRA

A Honvédelmi Minisztérium jelentkezésre hívja fel a dolgozó nép fegyveres szolgálata iránt érdeklődő és azt hivatásul választó fiatalokat, akik a magyar néphadsereg tiszthelyettesei kívánnak lenni.

A jelentkezés feltételei: magyar állampolgárság,

büntetlen és feddhetetlen előélet, erkölcsi-politikai megbízhatóság, általános iskolai végzettség, nőtlen családi állapot, a tanulmányi év kezdetéig betöltött 17. életév, de 23 évnél nem idősebb életkor. A tiszthelyettes-iskolára pályázók jelentkezési lapot a megyei hadkiegészítési és területvédelmi, Budapesten a fővárosi hadkiegészítő parancsnokságtól, a szakmunkástanulók az iskola igazgatójától, a sorkatonák parancsnokaiktól kaphatnak.

A jelentkezők parancsnoki és anyagellátási profilban: gépesített lövész, harckocsizó, csapatfelderítő, rádiófelderítő, rakétatüzér, lég- védelmirakéta-tüzér, híradó, vegyvédelmi, hadtáp, elhelyezési és ügyviteli szakokra ; technikai profilban: harckocsi, híradó, lokátor, fegyverzeti, repülő-műszaki, és műszaki szakokra pályázhatnak. A tiszthelyettes-iskolák tanulmányi ideje két év. A tanulmányaikat eredményesen befejező hallgatók hivatásos állományba kerülnek, tiszthelyettesi rendfokozatot kapnak, és ezzel egyidejűleg a katonai szakképzettség mellett polgári szakmunkásképesítést vagy szakmai gyakorlatot szereznek. A pályázati határidő: április

nek ez a véleménye. Azt mondják, lehet még nehezebb pénzügyi helyzet, de ez nem lehet akadálya a versenyteljesítmények erkölcsi elismerésének.

Az igazgató:

— Szabályok kötnek bennünket a jutalmazásban. Egy évvel ezelőtt 320 ezer forintot fizettünk ki a brigádoknak, most 140 ezer jutott. Ez mindent elmond. Űj helyzet állott elő, új módszerekre van szükség, és most bizony a saját bőrünkön érezzük, hogy a versenymozgalom nagyobb odafigyelést kíván-. Egyébként mi minden fórumon ismertettük a dolgozókkal, hogy nehéz helyzetben vagyunk, ök is láthatták például, amikor a nyári nagy melegben a gépi vezérlés felmondta a szolgálatot. A jövő évtől könnyebb lesz, megépül az új kötődé, ott már klímaberendezés is működik majd, ilyen dolog nem fordulhat ott elő.

Haász Ferencné, a Május

1. brigád vezetője:

— A Vállalat Kiváló Brigádja cím helyett aranykoszorús jelvényre érdemesítettek bennünket. Utólag megértettük a helyzetet. Tanultunk belőle. Azt hiszem, ha mindig mindenről konkrétan beszélnénk, ha gyorsabb és szervezettebb volna a tájékoztatás és tájékozódás, az jót tenne a mozgalomnak is.

Végül Patkás Sándorné:

— Én csak azt tudom, hogy nagy a keserűség a Zrínyi téri telepen. Két brigád, amely a várt arany helyett ezüstöt, iljetve bronzot kapott, most feloszlóban van. Néhányan más brigádba kérték felvételüket, ez is igaz. De az is, hogy korábban arról volt szó: senki nem kap pénzt, csak címet. Meg is lepődtünk, hogy mégis van pénz. Azután azt sem értettük, ha jutott nyereségrész, akkor abból miért nem a brigádokat jutalmazták előbb?

Az igazgató:

— Nézze, Marika, a gyári dolgokban is jobban tájékozottnak kellene lennie. Beszéljünk meg egy időpontot, amikor leülünk, és én elmondom, hogy is néz ki ez az egész.

Kommentár: Nincs.

Kőváry E. Péter

Békéscsabán a közelmúltban került sor az idei megyei öntözési tanácskozásra a Békés megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának, a MAE megyei szervezetének és a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóságnak rendezésében. Ezen az ülésen az előadók tájékoztatták a szakemberekből álló hallgatóságot az öntözésnek, mint a mezőgazdasági termelést erősen befolyásoló tényezőjének megyénkben helyzetéről és várható alakulásáról.

Szilárd György, az Országos Vízügyi Hivatal osztályvezető-helyettese előadásában elmondta, hogy egy új FAO-jelentés szerint a nyolcvanas évektől az ezredfordulóig az öntözővíz veszi át a mezőgazdaság eddigi hajtóerejének, a kemizálásnak és a gépesítésnek szerepét. Magyarország öntözőkapacitása az elmúlt évben 474 ezer hektárra terjedt ki, s januári vízdíjemelésének hatására a mezőgazdasági üzemek erre az évre bejelentett igénye 400 ezer hektárra csökkent. Ez az országos 16 százalékos csökkenési arány Békés megyére is jellemző, itt is főleg azok a gazdaságok mondtak le az öntözésről, ahol az öntözőberendezések kihasználtsági foka nagyon alacsony volt. Ezzel a viszonylagos negatív változással ugyanakkor javul majd a megyében levő öntözőberendezések hasznosítását tükröző eddigi 62 százalékos arány, ami természetesen nem minden mezőgazdasági üzemre mondható el, mert az öntözési helyzetkép nagyon differenciált.

Mivel a mezőgazdaság eddig ismert legköltségesebb beruházása az öntözőberendezések és ezek működési feltételeinek megteremtése, az öntözés hatékonyságát erről a hatvan százalékról ajánlatos lenne minél magasabbra emelni. Ezért nagy felelőtlenség az üzemek részéről az öntözött területeken a másodvetés elmulasztása, főleg azért, mert az egy hektár öntözésére jutó költség 70—80 százaléka állandó tétel. Az öntözés közvetlen hatása a legjobb eredményt elért gazdaságokban a 21 százalékos átlagtermés-növekedés, de nem szabad figyelmen kívül hagyni a közvetett hatását sem. A területmegtakarítással 30 —50, a műtrágya-hasznosítással 20—25 százalékkal jobb eredményt érhetünk el, s akkor a gyomirtó szerek nagyobb hatásfokát az öntözött területeken és az ültetvények korábbi termőre, fordulását még nem vettülc figyelembe.

Megyénkben 5 ezer hektáron szűnt meg az öntözés, de a jövőben is csak olyan területeken végeznek ez irányú fejlesztést, ahol a mezőgazdasági üzemek ki is tudják megfelelően használni.

Nagy László, a MÉM öntözéses Szolgálatának területi főmérnöke előadásában tájékoztatta a hallgatóságot, hogy Békés megyében az elmúlt évben reprezentatív felmérést végeztek, s ezzel, 25 gazdaság vizsgálatával, a megye öntözőberendezéseinek műszaki-technikai-öko- nómiai helyzetéről átfogó képet kaptak. Ez a kép nem túl kedvező, mivel a berendezések téli karbantartásának és felújításának elhanyagolásával a műszaki színvonal alig éri el az optimum 60 százalékát. Öntözési terveket szakember hiányában nem készítenek, így aztán az alkatrészpótlás sokszor késik. Sajnálatos, hogy általános az a megállapítás, ami nemcsak a megyénkre vonatkozik, hogy nagyon kevés üzemben dolgozik öntözéssel foglalkozó szakember, s ha mégis, kevés beleszólása van a gazdálkodás menetébe, a vetéstervbe.

Bak József, a KÖVIZIG osztályvezetője előadásában az idei mezőgazdasági évre vonatkozó öntözési előkészületeket ismertette. A KÖVIZIG 29 ezer hektár területet öntöz, főleg rizstelepeket és legelőket. A megyében az NK—XIV-es öntözőhálózatot 15 éve kezdték építeni, s ez a magas tőkeigényű befektetés kondorosi ága jövőre már használatba vehető. Az NK—XIV-es öntözőrendszer teljes egészében 1982-83- ban készül el, s addig is a KÖVIZIG hordozható esőz- tetőberendezésekkel igyekszik a mezőgazdasági üzemek igényeit kielégíteni.

A hasznos információkat szolgáló tanácskozást hozzászólások követték.

K. T. M.

Üj típusú, vérnyomást csökkentő vegyületek szűrővizsgálata a Gyógyszerkutató Intézet II. farmakoiógiai osztályán

(MTI-fotó: Szamosi János felvétele — KS)

P. B.

20.

Megkésett párbeszéd