Békés Megyei Népújság, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-24 / 95. szám

■ 1980. április 24., csütörtök iiNÚ:l»H.TRc1 ■ ■ SZERKESSZEN VELÜNK! Gyulán, az Élővíz-csatornán átvezető, városközpontban ívelő hídon az útszűkületet jelző táblát alacsonyan helyezték el a villanyoszlopon. Már többen megjárták, beverték a fejüket azok, akik egy pillanatra elméláztak. Ezt a balesetveszélyes táblát 30 centiméterrel beljebb kellene elhelyezni, hogy el­kerülhetők legyenek a kellemetlenségek és sérülések Válaszolnak az illetékesek MIT MOND fl JOGSZABÁLY? Molnár Ferenc, Telekge­rendás, Dózsa György u. 29. szám alatti lakos fogott tol­lat, hogy megírja: csaknem három éve a községi tanács támogatásával fogorvosi ren­delőt nyitott egy fiatal or­vosnő. A munkájával, embe­ri magatartásával a lakosság nagyon elégedett, sokan jár­tak hozzá. Nagyon rossz kö­rülmények között kezdte a fogorvosnő a munkáját, de becsülettel helyt állt. Ezért nem érti a lakosság, hogy 1980. január 30-án miért mondták fel neki a telekge- rendási állást. Kérésünkre a Békés me­gyei Tanács egészségügyi osztálya megvizsgálta a pa­naszt. Kiderült, hogy Telek- gerendás Békéscsaba város környéki községe. Az egész­ségügyi ellátást a városi ta­nács egészségügyi osztálya irányította és segítette. A fogászati rendelő felszerelé­séhez a községi tanács anya­gi támogatást adott, a bé­késcsabai városi kórház fog­orvosi óraszámot, ezen túl­menően a rendelő működé­séhez szükséges mindenne­mű fogyó anyagot biztosí­tott. Veszélyes gödrök „... Igaz, hogy szépen meg­csinálták előttünk a főutat, de az út szélén igen sok a balesetveszélyes gödör- Az autók nem tudnak jól lehú­zódni az út szélére. A nagy teherautók viszont letörede­zik a szépen megcsinált út szélét...” Mivel bolt is van a közelben, az autósok gyak­ran a kapubejárókon parkí­roznak, ezzel gátolják azitt- lakók közlekedését. Segítsé­get kérnénk az illetékesek­től ...” Schneiter Nándorné Gyula, Mártírok u. 40. Dr. Tóth Kinga fogorvos­nő részfoglalkozásként látta el feladatát Telekgerendá­son, a békéscsabai tanács egészségügyi osztálya és a kórház vezetőségének' egyet­értésével. Az idén azonban lehetőség nyílt arra, hogy Telekgerendásra főfoglalko­zású fogorvost nevezzenek ki. Az új fogorvos becsület­tel ellátja munkáját, dr. Tóth Kinga fogorvosnő pe­dig — aki korábban másod­állásban dolgozott Telekge­rendáson — főfoglalkozás­ként Gerendáson kapott ál­lást, és az orosházi járásban másodállásban is foglalkoz­tatják1. * Pabar Lajos, Orosháza, Körösi Csorna Sándor u. 12. szám alatti lakos már több ízben fordult panasszal a Szerkesszen velünk rovat­hoz. Utcájukban ugyanis nagy a sár, a DÉLÉP Válla­lat megígérte, hogy ha ja­vul az idő, a kátyúkat be­tömik. De ez nem megoldás; javasolja, hogy hordjanak salakot az úttestre. Tudják az utca lakói, hogy járda építésére nincs a tanácsnak anyagi fedezete, ezért szíve­sen vennék, ha használt be­tonlapokat kapnának, és azt a lakók társadalmi munká­ban leraknák. A városi tanács műszaki osztálya arról - tájékoztatta rovatunkat, hogy a DÉLÉP a Körösi Csorna Sándor ut­cában 1980-ban végleges asz­faltburkolatot és szikkasztó- árkot épít. A betonkeverő üzem telepítésekor vizes ma­kadámút épült, ami az ál­landó teherforgalom miatt kikátyúsodott. Ezért kerül sor. most végleges útépítésre. Sajnos, bontott járdalapot a tanács jelenleg nem tud ad­ni. Tűzveszély a tanyák körül Már sokfelé fordultak pa­naszukkal a Medgyesegyhá- zától néhány kilométernyire levő Lászlótelep lakói — ír­ja többek között Molnár Andrea olvasónk. — A kis tanyatelepülést valósággal el­árasztja a bűz, ráadásul nagy a közelben a tűzveszély. Nemegyszer tűzoltókat kel­lett hívni, mert kigyulladt a szemét. Szeles időben köny- nyen átterjedhet a tűz a ta­nyákra is. Lászlótelep közelében van ugyanis egy szeméttelep. Ide hordja a gyúlékony bőr-, pa­pír- és egyéb hulladékát a Medgyesegyházi Bőripari Szövetkezet, de oda hordja a különböző hulladékot a Haladás Tsz is, ráadásul háztáji portákról visznek ki elhullt sertéseket, el sem ás­sák, ott bűzlenek a tanyák közelében. A kedves levélíróval együtt mi is az illetékes szervek fi­gyelmébe ajánljuk a fenti néhány sort. Várjuk: mikor, milyen intézkedést tesznek a tanyasi lakosok védelmében és a környezet tisztaságáért. A gerlai temetőben... Keserű hangú, terjedelmes levelet kapott rovatunk Ba­logh Lajosné gerlai olva­sónktól. Fájdalmának oka: édesanyja 1979. novemberé­ben elhunyt, s csak az új temetőben kapott sírhelyet, a régiben nem. Azt mond­ták a tanácsnál: nem nyit­nak új sorokat, lezárják a régi temetőt. Nem érti: mi­ért tesznek kivételt, hiszen azóta is haltak meg Gerlán, s az ó-temetőben kaptak sír­helyet. A levél birtokában elláto­gattunk Gerlára. Való igaz, hogy nyitottak egy új sort, de ide csak azokat temetik, akik díszsírhelyet kapnak a tanácstól. Erre törvényes le­hetőség van Gerlán csakúgy, mint másutt. Elgondolkodtató: a gerlai temető rendezett, igen soka nyíló virág, gondozottak a sírok, csak drága és még drágább sírköveket, kerete­ket látni. A mai kornak meg­felelő a halottasház is. Ta­lán egyes emberek’ lelkében csak a hivalkodás a fontos? Pedig gyászolni csak csend­ben, belülről lehet igazán­Hagyjuk a holtakat béké­ben pihenni, az élőket pedig nyugodtan élni, könnyítsük meg gyászukat elviselni. Ma húsz éve „Békésszentandrás emlékei nyomában” írja rovatunkhoz küldött levelében többek kö­zött Bakulya Mihály szarva­si úttörő: Békésszentandrás főterén 1960. április 24-én — ma húsz éve — leplezték le Vértesi Mihály szobrát. Az 1735. évi parasztfelkelés ve­zérének emlékét kegyelettel őrzi a község. Róla nevezték el a diákotthont is, és a la­kosság sok mindent tud hős­tetteiről. . Szerkesztői Szenetek 1. 1 ■*" Turbucz Károly, Vésztő; Hegedűs Lászlóné, Gyula, Kölcsey u. 12.; Bérezi Sán- dorné, Bélmegyer, Bem u. 11.; B. I.-né, Gyula: A Szer­kesszen velünk rovathoz írt leveleiket megkaptuk, ki­vizsgálás, illetve intézkedés céljából illetékes szervekhez továbbítottuk. A válaszokat lapunk hasábjain, illetve — a kívánságnak megfelelően — személyes levélben adjuk. * Kovács Lajos, Gyoma, Hő­sök u. 105.: Levelében arról tájékoztat bennünket, hogy amióta bevezették a nyári időszámítást, faluhelyen na­gyon korán, hajnali négy órakor kelnek gyakorlatilag. Ilyenkor még sötét van, vil­lanyt kell égetni, és a gye­rekek is korábban kelnek, mint régen. Este viszont még világos van, amikor a tv a mesét szolgáltatja. Javasolja, hogy 20.15 órakor kezdődjék a me­se, a Tv-híradó 20.30-kor és így tovább ... Kedves gyomai levélírónk! Önmagával ellentétbe kerül a néhány sor írásában. Hi­szen való igaz, hogy a gye­rekek korán kelnek. De ko­rán is kell lefeküdniük ah­hoz, hogy másnap pihenten, jó közérzettel menjenek is­kolába, mint azelőtt. A me­se pedig sok szépre, jóra ok­tatja a gyermekeket, kár len­ne ettől az élménytől estéről estére megfosztani őket. Egyébként a nyári időszá­mítás bevezetése központi intézkedésre történt, ezen változtatni senkinek sem áll módjában. Bár ez esetben konkrét segítséget nem ad­hatunk, levelét ezután is készséggel fogadja rovatunk. Sz. Pálné, Békéscsaba: Le­velében azt írja, hogy mint nagyszülők háztartásukban nevelik az unokájukat. A gyermek fiuk korábbi há­zasságából származik. De ezt a házasságot másfél éve fel­bontotta a bíróság. A me­nyük Budapesten él. A fiuk, a gyermek édesapja pedig Dunántúlon dolgozik, s most ismét meg akar nősülni. Na­gyon szeretik az unokájukat, örömmel vállalják a gondo­zással járó nehézségeket is. A volt menyük — aki le­mondott a gyermek nevelé­séről — a tartásdíjat rend­szeresen megküldi. A családi pótlékot viszont nem kapják meg. Ügy hallották, hogy az apa jogán jogosultak lenné­nek rá. Vajon mi az igazság, kérdi olvasónk? A jogszabály szerint, ha a gyermek olyan személy ház­tartásában él, aki családi pótlékra a szükséges idő hiányában nem jogosult, a gyermek után a családi pót­lékot a szülő jogán kell meg­állapítani. Ha a szülők nem élnek, annak a jogán kell a családi pótlékot megállapí­tani, akitől a gyermek a családi pótlékra nem jogo­sult személy háztartásába ke­rül. i Ezen az alapon a csa­ládi pótlék csak akkor álla­pítható meg, ha a szülő ren­delkezik a családi pótlékra jogosultsághoz szükséges idő­vel, az a személy pedig, aki­nek a háztartásában a gyer­mek él, rendelkezik a jogo­sultság egyéb feltételeivel. Ebben az esetben a nagyszü­lők részére családi pótlék azért nem állapítható meg, mert a családi pótléknak a „Bélmegyeren a tanács dolgozói vállalták, hogy társadalmi munkában a fő­utca mellett végighúzódó ró­zsás kertet rendbe teszik...” Az elnök együtt kapált az egyik csoporttal, a titkárnő a másikkal. Gereblyéztek, ta­karították a szemetet stb .. • Amikor az általános iskola napközig tanulói meglátták, azt kérdezték a tanáruktól, hogy segíthetnének-e? Ami­kor erre engedélyt kaptak, a kis úttörők szaladtak a ta­nácsi dolgozók közé és együtt dolgoztak a szép, tiszta, virá­gos Bélmegyerért. Eg^* ki­lométernyi útszakasz men­tén végezték el a munkála­tokat. A járókelők helyeslőén bó­logattak, amikor meglátták a hivatali dolgozók és az úttö­rők serény munkáját. Nem földművelő emberek, de nem röstelltek kapálni, gereb­lyézni a tanács dolgozói. Az ilyen példa ragadós, azért csatlakoztak hozzájuk az út­törők. Egyébként Bélmegye­ren régi hagyományai van­nak a generációk együttes munkáinak, csupán véletlen, hogy ezt a példát ragádtam ki. „... Kondorosról Oroshá­zára utaztam április 14-én reggel a 6 óra 20-as busz­járattal. A Lenin úti meg­állóba pontosan megérkezett az autóbusz, én azonban kés­tem, 50 méternyire lehettem. Nosza, gondoltam, majd se­gít a „kocogó mozgalom”. A kalauznő intett, hogy meg­várnak ... Ez nagyon jól­esett, mert idős korom mi­att a futást már nemigen bí­rom. Továbbmentünk, az Oros­házi út harmadik megálló­jában hasonló eset történt. Itt egy idős korú néni ké­sett, és nagy igyekezettel próbálta volna a járatot el­érni. A-' jegykezelő el volt foglalva, s maga a gépkocsi- vezető szállt le, hogy az idős asszonynak segítsen a felszállásban­Úgy gondolom, hogy mind­két Volán-dolgozó emberség­ből jelesre vizsgázott. A busz rendszáma: GA 38-44. Ivanies György gyermekek számától függő feltételét mindig annál kell vizsgálni, akinek a gyermek a háztartásában van. Azaz a nagyszülőknél. Mivel pedig a nagyszülők nem egyedülál­lók, így nem jogosultak csa­ládi pótlékra. Ennélfogva az apa jogán sem lehet a nagy­szülő háztartásában levő egy gyermek után a családi pót­lékot megállapítani. Ha a nagyszülő egyedülálló len­ne, akkor részére az apa jo­gán valóban meg kellene ál­lapítani a családi pótlékot a nála ’ elhelyezett unokája után. Levélírónknál azonban más a helyzet. Ezért unoká­juk után nem jogosultak csa­ládi pótlékra. Tóth Ernő, Sarkad: Az évi rendes szabadság kiszámítá­sakor előfordulhat, hogy tö­redéknap keletkezik. Ekkor az a szabály, hogy a fél mun­kanapot elérő töredéket egész munkanapként kell fi­gyelembe venni. A dolgozó­nak az évi rendes szabadság akkor is jár, ha a vállalat nem teljes munkaidőre al­kalmazza. A szabály szerint a szabadság kiadásának idő­pontját a vállalat határozza meg. A kiadás időpontját azonban a vállalat csak a dolgozóval való megállapo­dás alapján, vagy rendkívüli okból változtathatja meg. Ha a dolgozó munkaviszonya év közben megszűnt, vagy pedig sorkatonai szolgálatra hívták be, és abban az évben nem kapta meg a vállalatnál el­töltött idővel arányos sza­badságát, ezt pénzben kell megváltani. Ezért volt meglepő a bél­megyeri úttörők számára, hogy a rádió „MR—10—14” műsorában versenykihívás hangzott el környezetünk rendben tartására. Náluk ez már megszokott hagyomány. Az őrsi foglalkozások szer­ves része, hogy valamelyik közterületen, vagy középület környékén összeszedik a hul­ladékot. Reklamálták a kö­zelmúltban, hogy a közterü­leten kevés a szeméttároló- A tanács azonnal intézke­dett. Az egész községet felosz­tották zónákra az úttörők, ahol tisztasági járőrökkel ta­lálkozhat a lakosság rend­szerint ...” A tanulmányi járőrök pedig azt ellenőrzik: a csapat határozatát megtart­ják a tanulók, miszerint dél­után 14—16 óra között min­denkinek tanulnia kell...” A bélmegyeri úttörők mun­kájukkal vívták ki, hogy ed­dig kétszer nyerték el a vö­rös selyemzászlót. Megvan a feltétele annak, hogy ezek a fiatalok olyan felnőttekké váljanak, amilyeneket a párt XII. kongresszusa megfogal­mazott ...” Nagy Sándor ' Bélmegyer, Sziksor u- 15. Ugyancsak autóbuszjárato­kon szerzett tapasztalatairól írt egy kedves gyulai olva­sónk, aki gyakori utazó. A zsadányi járatra igen sok a panasza, ugyanakkor nem kerülte el a figyelmét az sem, hogy a mezőgyáni já­raton mindig udvariasak a Volán dolgozói. A jegykeze­lő gondosan ügyel arra; elő­ször a kismamák, kisgyere­kek és az idős emberek kap­janak helyet. Arra is volt már példa, hogy egy kis­gyermekes anyának a zsú­folt buszon nem akadt ülő­hely. Az autóbusz vezetője kijelentette: „addig el nein indulok, amíg a gyermekes édesanya ülőhelyet nem kap!” Természetesen azonnal többen felajánlották az ülő­helyet. „Emberség a közlekedés­ben”, szinte minden autó­busz ablakán olvasható. De csak üres plakát marad, ha a közlekedés dolgozói és az utasok nem tesznek meg ezért mindent. ^ XÖQOQOQOOQOQOQOQOQOClQOOGrXßOQOOOGCiOOOOQOr Három hét alatt nagyon sokan keresték fel Battonyán a művelődési központban megrendezett Békés megyei amatőr festők kiállítását Dr. Serédi János A tiszta, virágos Bélmegyerért Emberségből jeles...

Next

/
Oldalképek
Tartalom