Békés Megyei Népújság, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-24 / 95. szám

IWiHMW 1980. április 24., csütörtök Az NSZK-beli Faun tisztítógépe alkalmas a mezőgazdasági hulladékok eltávolítása során el- tömődő csatornák megnyitására Aranyérem az AGROMASEXPO-n Bár az idén sorra kerülő országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás hát­rányosan befolyásolta az AGROMASEXPO méreteit, jelentősége mégsem csök­kent. Különösen a nemzet­közi együttműködés, a szo­cialista integráció nyújtotta lehetőségek kihasználását segíti éppoly mértékben, mint a megelőző években. Egy ilyen rövid beszámo­ló keretében természetesen nem számolhatunk be a ki­állítás valamennyi újdonsá­gáról, látnivalójáról, azokat az érdekelt szakemberek nyilván már tanulmányoz­ták, vagy szombatig, április 26-ig, a kiállítás utolsó nap­jáig még módot találnak az AGROMASEXPO megtekin­tésére. Ezért most csak né­hány önkényesen kiragadott részletről lesz szó, főleg ami a MEZŐGÉP Trösztöt és an­nak' békéscsabai vállalatát érinti. A MEZŐGÉP Tröszt be­mutatójára jellemző, hogy azon szinte kizárólag új vagy továbbfejlesztett gyártmá­nyok szerepelnek. A békés­csabai MEZŐGÉP Vállalat az újonnan kifejlesztett siló- kukorica-, szója-, naprafor­gó- és szemeskukorica-adap- tereket állított ki. Külön öröm számunkra, hogy az éles versenyben a lapunk­ban már bemutatott FKA— 602 M hatsoros szemeskuko- rica-betakarító adapter rend- rakóval felszerelt változata aranyérmet nyert. Ezüstér­met kapott a nyolcsoros nap- raforgó-betakarító adapter. A termékek kiváló színvona­lára jellemző, hogy nemcsak a MEZŐGÉP kiállítóterüle­tén látható. A CLAAS cég saját standján is bemutatta a MEZŐGÉP adapterét, mint az új kombájn ajánlott tar­tozékát. Ugyanezt tapasztal­tuk az NDK bemutatóján, ahol az új, elektronikusan vezérelt kormányszerkezetű E—516-os kombájn részeként szerepelt a kukoricabetaka­rító adapter. A Rába Magyar Vagon- és Gépgyár a már ismert trak­torokon kívül bemutatta a Rába 240-es erőgépet. Ez gya­korlatilag a már jól ismert Rába 180 erősebb motorral szerelt változata. Ezenkívül az új vetőgépek, tárcsák, ekék teljes választéka látha­tó. A Szovjetunió, Csehszlo­vákia és Lengyelország kü­lönféle traktorokat, rakodó- és betakarító gépeket hozott az AGROMASEXPO-ra. A fejlett tőkés országok több új nagy teljesítményű gépet mutattak be. A már említett CLAAS-on kívül fő­leg a Hesston bemutatója aratott sikert. Az USA vál­lalatai nehézföldgépeket, ra­kodókat és az új Caterpil- laer lánctalpas traktort mu­tatták be. Több hatású levéltrágyák Megnőtt az érdeklődés az olyan készítmények iránt, amelyekből egy menetben, egyetlen kiszórással' többfé­lét juttathatnak a növényzet­re. Az ilyen vegyi anyago­kat folyékony állapotban használják fel. A permetező­berendezésből egy időben ke­rül ki a műtrágya a növény­védő szerrel. Az AGROTRÖSZT az idén mintegy 10—11 ezer tonna levéltrágyát hoz forgalomba. Ezeket a műtrágyaféléket a Budapesti Vegyi Művekben, illetve a Peremartoni Mű­trágyagyárban állítják elő. Valamennyi alkalmas arra, hogy csökkent költséggel használják fel. Az egyik ilyen vegyszer a Wuxal, amely évek óta jó szolgálatot tesz a zöldség-, gyümölcs- kertekben. .A készítményt a rovar- és gombaölő szerek­kel együtt nemcsak a nö­vényvédő gépekkel, hanem akár repülőgépről is kiszór­hatják. Újabban felhasznál­ják a búza termőképességé­nek fokozására is. A Peret- rix-készítmény felhasználása szintén ebben az időszakban időszerű. Márciusban és áp­rilisban a növényvédő sze­rekkel együtt töltik a tartá­lyokba. A Tomasolt koráb­ban a paradicsom és a cse­megepaprika növekedésének elősegítésére használták, újabban más növényeket is „serkentenek” vele. A levéltrágyákból igény szerint látják el a mezőgaz­dasági nagyüzemeket. A ház­táji termelők is vásárolhat­nak a kisebb egységcsoma­gokból. Postások Méhkeréken 7 Négyen dolgoznak a méh­keréki postán: Papp György - né, a hivatal vezetője, Rúzsa Györgyné, a hírlapfelelős, aki egyúttal kezeli a telefon- központot és más teendőket is ellát, a két egyesített kéz­besítő pedig Martyn Mihály és Borszéki György. Azt mondják, hogy a mun­kaidő alatt nemigen unat­koznak. Egyre jobban kap­csolódik ez a 2560 lakosú község is a külvilághoz. A szálak főként a postán át vezetnek, amely a levél-, a csomag-, a pénz-, valamint a távbeszélő-, a távíró- és a hírlapforgalom lebonyolí­tója. Leszkó György, a Békés megyei Lapkiadó Vállalat szakelőadója dicséri őket: — Több a hírlap-előfizető a községben, mint volt a la­pok árának az emelése előtt. Most tehát szinte gondtalan az életük — állapítja meg, amivel kifejezésre juttatja, hogy a postahivatal egyik fontos feladata a lapok ter­jesztése. Éppenséggel nem üzleti céllal, hanem azért, hogy mindenki tájékozódjék szűkebb és tágabb hazája, sőt az egész világ fontosabb eseményeiről, az állampol­gári jogokról, kötelességek­ről, valamint más tudniva­lókról. És, hogy mennyi az előfi­zető, arról egy kimutatás alapján azonnal tájékoztatást ad Rúzsa Györgyné. Csak néhány adatot jegyzek fel: a Népszabadságot 133-an, a Bé­kés megyei Népújságot 246- an járatják. Egyéb lapokból naponta 509 érkezik. Szíve­sen olvassák a községben még a Foaia Noastrát, amely hetenként jelenik meg. Martyn Mihály kézbesítő reggelenként 240—260 újság­gal indul a postáról, és dél­után 3-4 óráig mintegy 15 kilométer utat tesz meg. Elégedett a munkakörével. — Szeretem csinálni — mondja. — Sok a rokon, a barát, jó találkozni, társa­logni velük. A kereset sze­rény, de kiegészül egy kis kert termésének és néhány háztájiban hizlalt sertésnek az árával. — Előfizetés-gyűjtésért nem jár pénz? — De igen, egy forint 50 fillért kapunk, ha valakit legalább egy hónap előfize­tésre beszervezünk. Lehetne több is ez a pénz, nem köny- nyű dolog a terjesztés. Sok idő megy rá. — Mi teszi nehézzé a szol­gálatot? — Egyebek közt az, hogy­ha például a kollégám, Bor­széki György szabadnapos, nekem kell helyettesítenem, tehát kétszer annyit kell dol­goznom, mint máskor. A va­sárnapi kézbesítés semköny- nyű. Tulajdonképpen egy embernek sok ez a munka, mindig ketten dolgozunk, de személyenként havonta csak két vasárnapot számolnak el. Bántónak tartja, hogy nem­igen veszik észre a munká­ját. Legalábbis a posta ré­széről. A szakszervezeti bi­zalmi, aki Gyulán dolgozik, tudomása szerint, még nem volt Méhkeréken. Csak tele­fonon szokott néha egy-két szót váltani a hivatalvezető­vel. A Szegedi Postaigazgató­ságtól sem igen járnak ide. Ha volt is valaki valamiért itt, még annyit sem kérde­zett tőle: hogy van? Pedig igazán jólesne neki. És nem is tűnik valami különös kí­vánságnak. Pásztor Béla Bunda és börzakó A bőrfeldolgozó szalagon varrják össze a kiszabott börido- mokat Nemzetközi ifjúsági szolidaritási nap Április 24. Több mint két évtizede, hogy a világ hala­dó, demokratikus ifjúsága megünnepli a nemzetközi if­júsági szolidaritási napot. A Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség — amely 115 ország 240 nemzeti és nem­zetközi ifjúsági szervezetét tömöríti — 1957-ben hozott határozatot arra, hogy ápri­lis 24-ét a gyarmatokon élő ifjúsággal vállalt szolidari­tási nappá nyilvánítja. 1971- től vált a világifjúsági szo­lidaritási nappá. A föld különböző országai­ban, kontinensein élő, dolgo­zó, tanuló fiatalok tesznek hitet ezen a napon a hala­dás, a demokrácia, a függet­lenség és a békés egymás mellett élés mellett. Feleme­lik szavukat az emberi jo­gok megsértése, a fegyver­kezési verseny, a faji meg­különböztetés ellen. A külön­böző kontinenseken élő fia­talokat sok minden megkü­lönbözteti egymástól: nyel­vük, bőrük színe is eltérő, más társadalmi-gazdasági körülmények között élnek. Van azonban valami, ami céljaikban közös: mindnyá­jan szabadon és békében sze­retnének élni. E cél elérése érdekében a világ haladó if­júsága nemcsak ezen a na­pon ad hangot törekvései­nek: így volt ez például két évvel ezelőtt is, a Budapes­ten megrendezett ifjúsági le­szerelési konferencián is, amelyen Európa valamennyi haladó ifjúsági szervezete a fegyverkezési hajsza ellen mozgósította földrészünk if­júságát. F. S. P. Demográfiai évkönyv, 1978 A kiadvány részletes bon­tásban ismerteti Magyaror­szág népességének, valamint természetes és mesterséges népmozgalmának adatait. Sokrétűen dolgozza fel a születések, vetélések, házas­ságkötések, válások, halálo­zások, halálokok és a cse­csemőhalandóság, valamint a belföldi vándorlások területi és összesített adatait. A magyarországi adatokon kívül nemzetközi adatokat is közöl a népesség számáról, az élveszületések, halálozá­sok és a természetes szapo­rodás arányairól. Elegáns bundák, divatos bőrzekék és zakók sorakoz­nak kiszállításra várva a Békéscsabai Szőrme- és Kéz­műipari Vállalat raktárában. A bejáratnál alapanyaggal megrakott teherautó gördül az udvarra, röviddel később szabott idomokkal indul egy másik autó. A szőrme- és kézműipari vállalat fő pro­filját a bőr- és szőrmeter­mékek adják. Az előbbiek családjába nappákból, velú­rokból készült felsőruházati cikkek tartoznak, áz utóbbit főként a bundák varrása ad­ja. — Vállalatunk idei terme­lési terve 53 millió forint, s ennek 80 százalékát a bőr­ruházat, a többit a szőrme­üzem térmelése adja. Főként import eredetű alapanyagot dolgozunk fel, kevés vad­bőrt is konfekcionálunk — sorolja Nagy Antal igazgató, majd így folytatja: — Ter­mékeinket több csatornás rendszerben, főként a hazai kereskedelemnek értékesít­jük. Kooperációban, kisebb tételben tőkés exportra ke­rülő termékeket is készí­tünk, ilyen többek között a hörcsögbőrből varrt kabát­bélés. Békéscsabán évtizedes ha­gyományai vannak a bőrfel­dolgozásnak. E szakma apá­ról, fiúra szállt, emberöltőn át dinasztiák váltak a szak­ma elismert képviselőjévé. Az elmúlt esztendőig a vál­lalatnál az egyéni gyártás volt az uralkodó, vagyis min­denki készre varrt egy-egy terméket. Két éve elkészült ás átadták az új üzemrészt, amely nemcsak a zsúfoltsá­got szüntette meg, hanem korszerű gépeivel — főként a tűtolásos bőrvarró gépekkel — fokozta a termelést, amit tovább segített a munka jobb szervezése, szalagrendszerre való átállás. Mindezekkel együttesen változatlan lét­számmal tavaly, a felfutás évében mintegy 22—23 szá­zalékkal nőtt a vállalat ter­melése. A szőrme- és kézműipari vállalatnál évente 50—60 fé­le modellt készítenek. Mi­lyen az alapanyag-ellátás? Erre a következőket mondta az igazgató: — Rapszódikus. Az alap­anyag minőségével sok gon­dunk van. Ennek ellenére késztermékeink minőségével megrendelőink elégedettek. A kereskedelem igényei meghaladják gyártókapaci­tásunkat. A kijáratnál egy rakott te­hergépkocsi várakozik. Bun­dákkal, zakókkal, bőrkabá­tokkal megrakva indul út­nak. — szekeres — A bőrszabászaton marhanappa férfikabátokat szabnak Fotó: Veress Erzsi I# r k llr mm JB r i pl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom