Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-02 / 52. szám
1980. március 2,, vasárnap NÉPÚJSÁG (Folytatás az 1. oldalról) Ami a szorosan együttműködő szocialista országokat illeti, politikájuk jő vonalában továbbra is az enyhülésre való törekvés áll, ezt tükrözi Brezsnyev elvtársnak a legutóbbi választási gyűlésen mondott beszéde. Optimisták vagyunk atekin- tetben, hogy ellensúlyozni lehet a szélsőséges amerikai körök törekvéseit, meg lehet őrizni a békét, és hosszabb távon vissza lehet térni az enyhülésre is. A bizakodásra az adja az alapot, hogy a nemzetközi enyhülés eddigi eredményei mélyen áthatották a nemzetközi viszonyokat, a népek békeakaratát még az igen hatékony imperialista propaganda sem tudja megváltoztatni. Tény az is, hogy az USA minden intézkedése, szankciói ellenére továbbra is fennáll és előreláthatólag a jövőben sem módosul lényegesen az enyhülés legfontosabb alapját, biztosítékát képező katonai erőegyensúly a két világ- rendszer között. Mindehhez járul, hogv a nyugat-európai tőkés országok viszonya az enyhülési folyamathoz objektív és szubjektízv okokból nem esik teljesen egybe az Egvesült Államokéval. Érdekeltségük az enyhülésben közvetlenebb, mint az USA-é, s ezért egyáltalán nem, vagy csak vonakodva támogatják a szélsőséges amerikai lépéseket. Egyértelműen csupán Anglia áll az USA mellett, sőt Nagy- Britannia jelenleg még túl is tesz az amerikai politikán. Az NSZK, a támogató nyilatkozatokkal egyidejűleg, az enyhülés, a kapcsolatépítés szükségességét is hangsúlyozza, a többi kormánynál inkább a fenntartások dominálnak az USA politikájával összefüggésben. Mindennek következtében lényegében ma sem a nemzetközi enyhülés általános megszűnéséről, hanem főleg a szovjet—amerikai kapcsolatokban bekövetkezett hidegháborús tendenciákról van szó. Ez viszont feszültté tette a nemzetközi légkört, és veszélyezteti az enyhülés eddigi eredményeit. A kilátásokat illetően számolni kell azzal, hogy az enyhülés megtorpanása hosz- szabb időszakra szól, egyebek között több éven át hátrányosan fogja érinteni a kelet-nyugati gazdasági kapcsolatokat is. Valószínű a védelmi költségek esetleges további növekedése is. Mindez nem okoz akkora kárt, mint amit az imperialista stratégák remélnek, de átmeneti nehézségekkel számolnunk kell. Pártunk és kormányunk a íelenlegi helyzet minden kérdésében szoros kapcsolatban van szövetségeseinkkel, az enyhülési politika továbbvitele mellett száll síkra. A mostani kiélezett helyzetben még határozottabban kifejezésre juttatja barátságunkat és szolidaritásunkat a Szovjetunióval. Felszabadulásunk közelgő 35. évfordulóján minden eddiginél jobban demonstráljuk, hogy az SZKP-val, a Szovjetunióval való testvéri barátságunk a záloga minden előrehaladásunknak, a fejlett szocialista társadalom építésének. Tisztelt Pártértekezlet! A Központi Bizottság határozatának szellemében befejeződtek az öt év munkáját összegező, az irányelveket megvitató, s a vezetőségeket újjáválasztó taggyűlések, valamint az üzemi, községi, járási, városi pártértekezletek. Az irányitó pártszervek e határozat végrehajtását szolgáló intézkedési tervvel, rendszeres beszámoltatással, az alapszervezetek munkájának minősítésével, rendezvényeik folyamatos ellenőrzésével, a pártmunkában nagy tapasztalattal bíró kommunisták széles körű bevonásával segítették e nem kis feladat elvégzését. A fórumokat a kiegyensúlyozott, pártszerű légkör és aktivitás jellemezte. E rendezvénysorozatok végleges értékelése és minősítése majd az új pártbizottság feladata lesz, de már most megállapítható, hogy a XII. kongresszusra való felkészülés eredményes volt. November közepétől kezdődően 892 alapszervezetben — ugyanennyi vezetőségválasztó — taggyűlés volt, 69 helyen összevont taggyűléseket, 17 üzemi, 45 községi, 5 járási, 5 városi, illetve 3 körzetben megyei irányítású pártszervek pártértekezletet tartottak. Melyek voltak e pártrendezvény-sorozatok fő jellemzői: — Először; a minden eddiginél gondosabb és szervezettebb előkészítés. A felkészülés időben vette kezdetét, a taggyűléseket, a pártértekezleteket nagy gondossággal és felelősséggel lehetett megtervezni és előkészíteni. A vezetőségeknek, a pártbizottságoknak a kollektív munka révén készült beszámolói és vitaindítói jó alapot adtak az elmúlt öt esztendőben végzett tevékenység minősítésére, a párttagság vitára ösztönzésére. Mind a beszámolók, mind a felszólalók a tenniakarás szándékával foglalkoztak, a társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális életünk kérdéseivel. Az előkészítésben meghatározó szerepük volt a pártcsoportoknak, ennek is betudható a magas részvételi arány, s a megnövekedett, nagy politikai aktivitás. A két taggyűlésen a párttagság mintegy 85 százaléka jelent meg, s mintegy 40 százaléka — 13 200 fő — szólalt fel. A pártcsoportok ülésein ennél is fokozottabb volt az aktivitás, ahol a párttagság 60—80 százaléka — 20—25 000 fő — mondott véleményt. A pártrendezvényeken — amelyeket munkaidőn kívül tartottak — tartózkodtak a formalitásoktól, a munkajelleg dominált. Az előkészítés a pártmunka társadalmasításának is jó iskolája volt. A rendezvényeken a Központi Bizottságtól 55—60 fő, a megyétől 80 állandó, s 180—200 időszakos feladattal megbízott elvtárs segítette a választási munkákat. — Másodszor: a széles körű aktivitásban, a vitákban a tartalmi követelmények kerültek előtérbe. A megyében a párttagság egyetlen párt- szervezetben sem vitatta a párt helyes politikai irányvonalát. Ellenkezőleg: elismeréssel szóltak a párt következetes, elvi politikájáról, s ennek folytatását kérték. A párttagság kifejtette teljes egyetértését pártunk rendíthetetlen internacionalista külpolitikájával, s nagyra értékelte a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban betöltött szerepét. Különösen kiemelték a Szovjetunióval való testvéri barátság, valamint a KGST, a Varsói Szerződés állandó erősítését. A vitában fontos és kiemelt helyet kapott a párt általános gazdaságpolitikája. Valamennyi felszólaló egyetértett a gondok megoldására irányuló feladatok meghatározásával, s késznek mutatkozott a végrehajtásra. Ahol szóba került, ott mindenütt helyeselték a párt kultúrpolitikáját is, bár szenvedélyesen bírálták a kultúrpolitikai gyakorlatot. Helytelenítették a kétes értékű alkotások támogatását és eltűrését, a kommunikációs eszközök nem mindig kellő színvonalú, olykor defenzív jellegű tájékoztatását. A párttagság politikai érettségének kifejezője volt az is, hogy a vitákban résztvevők nem „felfelé” mutogattak, hanem élesen bírálták a helyi torzulásokat, hibákat, kritikusan minősítve e téren a vezetőségek, s a fegyelmezetlen párttagok munkáját. Csaknem mindenütt követelték a vezetők, a párttagok példamutatását, fokozottabb kiállását a párt politikája mellett. Szenvedélyesen bírálták a tehetetlenséget, a felelőtlenséget, a mellék- és másodállások ügyében, a társadalom túl- szervezettségével kapcsolatos halogató magatartást. Éles kritikával illették a gazdasági élet fonákságait. Sürgették a munkaidőalap jouj kihasználását — a vezetőknél is —, követelték a munkafegyelem megszigorítását. Szóvá tették és éles kritikával illették az évek óta mondogatott — hatékonyság, gazdaságosság, jövedelmezőség, ésszerű munkaerő-gazdálkodás, takarékosság stb. — gazdasági követelmények vontatott végrehajtását. A vitában részt vevők nem hallgatták el a párt belső életének gyengeségeit sem. Elmarasztalták a szervezeti élet elhanyagolóit, számon kérték a tagkönyvcsere során tett ígéreteiket, s akiknél ez csak szólam maradt, követelték felelősségre vonásukat. Sürgették a feladatok arányosabb elosztását, a tag- díjfizetési rendszer felülvizsgálását. — Harmadszor: minden eddiginél körültekintőbb volt a személyi feltételek javítása, a káderkérdések rendezése. Szinte mindenütt arra törekedtek, hogy a megnövekedett követelményeknek megfelelő alkalmas vezetők kerüljenek megválasztásra oly módon, hogy a stabilitást — a folytonosságot is fenntartva — fokozzák, s az összetételt javítsák. E feladat eredményes végrehajtását mutatja, hogy a cserélődés aránya mintegy 30 százalék volt, a nők, a fizikai dolgozók, a fiatalok megfelelő arányban kerültek a vezetőségekbe, a választások a káderek minőségi javulását eredményezték. — Negyedszer: sikerült a két feladatot — a választások előkészítését, a soros feladatok végrehajtását — jól összekapcsolni, elkerülni a befelé fordulást. Erre mutat az is, hogy az 1979-es gazdasági teendőket egészében megfelelően végezték el, s az 1980-as gazdasági évre való áttérés is viszonylag zökkenőmentesebb volt. Megállapítható tehát, nogy a taggyűlések, a pártértekezletek pozitívan hozzájárultak az öt év munkájának összegzéséhez, és jól szolgálták a Xll. kongresszus előkészítését. A megyében a kommunisták döntő többsége érti és vállalja, hogy a továbblépés fontos feltétele a helyi és belső tartalékok feltárása, a nagyobb erőfeszítést igénylő munka. A párttagság kifejtette egyetértését a KB kongresszusi irányelveivel, az észrevételeket, javaslatokat a küldött elvtársak minősítik majd. Kedves Elvtársak! A megyei pártbizottság az elmúlt időszakban eredményesen szervezte és végezte a XI. kongresszus és a felsőbb pártszervek határozataiból adódó megyei feladatok kimunkálását és végrehajtását. Ez tükröződik a megyében elért politikai, gazdasági és kulturális eredményekben. A korábbinál nagyobb gondot fordított a határozatok végrehajtásának ellenőrzésére, az azt akadályozó okok feltárására és megszüntetésére. A követelményekhez igazította és tökéletesítette munkastílusát, munkamódszerét. Erősödött a döntések megalapozottsága, előkészítésük demokratizmusa. A munka tervezésében, a határozatok előkészítésében és végrehajtásának ellenőrzésében jobban támaszkodott a párttagság észrevételeire, a párt- szervek és pártszervezetek tapasztalataira, az állami, társadalmi és tömegszervezetek véleményére. Széles körű aktívahálózat kialakításával, a munkabizottságok hatékonyabb működtetésével rendszeresebbé vált a határozatok végrehajtásának helyszíni ellenőrzése és segítése. A testület munkastílusának új vonását jelentette, hogy a megyei pártértekszlet állásfoglalásának megfelelően, a pártbizottság és a végrehajtó bizottság ötéves munkaprogram alapján 83, az egész megyét érintő vagy a végrehajtást ellenőrző napirendeket tárgyalt. Növekedett a járási-városi, községi pártbizottságok, illetve a társadalmi, állami, gazdasági szervek kommunista vezeté'nek testületi ülésen történő beszámoltatása. Ez az összes napirendek közel 30 százaléka. Kedvező a testületek elé kerülő napirendek jelleg szerinti aránya. Az előterjesztések 26 százaléka a párt belső életével, 36 százaléka gazdaságpolitikai kérdésekkel, 24 százaléka ideológiai és kulturális kérdésekkel, s 14 százaléka pedig egyéb témákkal foglalkozott. Javult az irányító testület határozatalkotó tevékenysége. A hozott döntések túlnyomó többsége a felsőbb pártszervek határozatai megyei végrehajtását szolgálták, reálisak és végrehajthatók. Tökéletesedett a határozatok feldolgozásának és nyilvántartásának gyakorlata. Rendszeressé vált a testületi tagok véleményének kikérése a pártbizottság munkájáról, továbbfejlesztésének lehetőségéről és egyéni munkájuk megítéléséről. A megyei pártbizottság vezetése — a testületek megbízásából — tervszerűen végezte a járási-városi első titkárok beszámoltatását. Kétévenként értékelte a politikai apparátus munkáját. A megyei pártbizottság a két kongresszus közötti időszakban, 1976. II. félévében beszámolt a Központi Bizottság Titkárságának, a megye mezőgazdaságának és élelmiszeriparának helyzetéről, és továbbfejlesztésének feladatairól, és értékelte a ai. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatainak végrehajtását. a megyei pártbizottság, s a központi értékelés is megállapította, hogy a megyében eredményesen folyik a XI. kongresszus határozatai- nas időarányos végrehajtása, helyesek voltak a párt- értekezleten elfogadott határozatok és állásfoglalások. Tisztelt Pártértekezlet! A megyei pártbizottság, az irányító pártszervek alapvető feladatuknak tekintették az állami szervek erősítését, intézményrendszerének jő muKodtetését. Nagy gondot fordítottak arra, hogy a lakosság, a dolgozók véleményét figyelembe vegyék a városi es községpolitikai feladatok kialakításában és végrehajtásában. Elismeréssel kell szólni a közel 7 éve megválasztott tanácstagok munkájáról. Tevékenységükkel a közéletben fontos szerepet töltenek be. A pártszervek az elmúlt időszakban sokoldalúan elemezték és ellenőrizték a tanácsok és szerveik tevékenységét, különös tekintettel az ott dolgozó kommunisták munkájára, a párthatározatok állami végrehajtásának helyzetére. Fejlődött a tanácsok nép- képviseleti jellege, önkormányzati szerepe. Növekedett önállóságuk a város- és a községpolitikai célok kialakításában és végrehajtásában. Jobban élnek hatáskörükkel, a rendelkezésükre álló anyagi eszközökkel. Eredményesen hajtják végre az államigazgatás egyszerűsítésének és korszerűsítésének feladatait. A mezőgazdaság állami irányításának új rendjére való áttérés tovább növelte a megyei tanács szerepét, a mezőgazdasági üzemek ellenőrzésében, tevékenységük befolyásolásában. A járási hivatalok feladatainak csökkentése, a községi és városi tanácsok hatáskörébe való utalása megfelel a változó társadalmi és gazdasági igényeknek. Az igazgatási apparátus azonban nem egy területen túlszervezett, mely egyik forrása a sokat bírált bürokratikus jelenségeknek. Megyénkben is megvalósul pártunk alapvető jogpolitikai célja, a szocialista törvényesség. A tanácsi, államigazgatási, rendőrségi, ügyészségi és bírósági szervek törvényeinknek megfelelően látják el jogalkalmazási feladataikat. A pártszervek irányításával, a lakossági kapcsolat erősítésével — és velük együtt — küzdenek.' a társadalomellenes, a közmorált és közbiztonságot negatívan befolyásoló nem kívánatos jelenségek ellen. Kedves Elvtársak! A beszámolási időszakban — politikai jelentőségének megfelelően — a gazdasági kérdések megoldása került az irányító munka középpontjába. - - A pártbizottság minden évben gazdaságpolitikai cselekvési programban határozta meg a legfontosabb gazdasági célokat, a követendő módszereket. Ezek irányt mutattak az alsóbb pártszervek cselekvési programjaihoz és a vállalati tervező munkához. A testületek — a Központi Bizottság határozatai alapján — foglalkoztak a gazdaság fontosabb területeinek helyzetével, a hosszabb távú fejlesztési célok meghatározásával, és rendszeresen ellenőrizték ezek megvalósítását. A pártértekezlet elé terjesztett írásos anyag részletesen bemutatja a fejlődés eredményeit és gondjait. Ha röviden, átfogóan akarjuk minősíteni a megye gazdaságát, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy az eltelt négy év az intenzív fejlődési szakaszra való áttérés ideje volt. A szakaszváltás nem volt mentes kisebb-nagyobb zökkenőktől, amit jól mutatnak a termelés, a jövedelem, a beruházás ingadozásait jelző adatok. Az intenzív szakaszra való áttérés leginkább a foglalkoztatottság alakulásában tükröződik. Gazdasági életünk fejlődésének legjelentékenyebb, politikai következményekkel is járó változása a munkaerőmozgás irányainak módosulása, mértékének jelentős csökkenése. Az ipar és építőipar által foglalkoztatottak számának növekedése lassult, majd megállt. Négy év alatt alig több, mint kétszázalékos volt a létszámnövekedés. A mezőgazdaságban viszont a létszámcsökkenés mérséklődött, sőt, 1979-ben már változatlan maradt. Jelenleg a megyében az összes foglalkoztatottak száma 196 000 fő, a megye összlakosságához viszonyítva 45,3 százalék. Ha számításba vesszük, hogy a megyében 83 521 nyugdíjas él, az iparban 6—6,5 százalékos veszteség mutatható ki a munkaidőalapból, s mintegy 5 százalék az állandó táppénzen levők száma, akkor kiderül. hogy a felnőtt lakosság jelentős százalékát kell eltartania a ténylegesen dolgozóknak. A munkafegyelem gyökeres megjavítása tehát nagyon is valós indokok miatt szükséges és halaszthatatlan. A termelő ágazatokban dolgozók száma alig változott, nőtt viszont az úgynevezett tercier ágazatok szerepe a foglalkoztatásban és a megve gazdasági életében. Így a szolgáltatásokban dolgozók száma 12—13 százalékkal, a kereskedelmi dolgozók száma 10—11 százalékkal, a szállításban dolgozók száma 6—7 százalékkal emelkedett az elmúlt években. Az ipar és a mezőgazdaság termelésének növekedése szinte teljes egészében a termelékenység növekedéséből származik. Amíg a korábbi pártértekezleten az ipari termelés évi 8—10 százalékos növekedéséről számoltunk be, addig ez az utóbbi négy évben évi átlagban 5,1 százalékkal emelkedett, amelynek több mint 90 százaléka a termelékenység növekedéséből származott. A termelékenység javulását jól példázza az egy főre jutó termelési érték alakulása is. A szocialista iparban az egy főre jutó termelési érték 1960-ban 162 000 forint, 1979-ben 349 000 forint, a mezőgazdaságban 1970-ben 81 000 forint, 1979- ben 274 000 forint volt. A népgazdaság ágazati és területi fejlesztésének szerves részeként fejlesztettük a megye termelő és nem termelő jellegű állóalapjait. A megye szocialista szervezetei az eltelt négy év alatt 20,7 milliárd forintot fordítottak beruházásra, évi átlagban közel 50 százalékkal többet, mint a IV. ötéves terv időszakában. Megemlítem, hogy 1961—1965 között az összes beruházások értéke — folyó áron számolva — 6,3 milliárd forint volt. Az egy főre jutó beruházás az 1960. évi 2446 forintról 1979-ben 12 266 forintra emelkedett. A beruházási, fejlesztési tevékenység alakulásában is fokozatosan érvényre jutottak az intenzív fejlődés követelményei. A legfontosabb jellemző, hogy a beruházások jellege és célja a korábbi időszakhoz képest lényegesen megváltozott. Az inari fejlesztések zöme meglevő üzemek, vállalatok kapacitásbővítő rekonstrukciója, vertikumának szélesítése formájában valósul meg, és megalapozza a termelési szerkezet korszerűsítését, az exportálható termékek arányának növekedését. Ilyennek minősíthető az edaigi legnagyobb beruházásunk, a Gyulai Húskombinát megépítése. Ilyen a baromfifeldolgozó és a cukorgyárak rekonstrukciója, a konzervgyári tésztaüzem, a MEZŐGÉP adaptergyártásának fejlesztése, a csomagolóüveg- gvártás bővítése, a BÉKÖT, a harisnyagyár, az Endrődi Cipész Szövetkezet bővítőkiegészítő jellegű beruházásai, de a többi, itt fel nem sorolt fejlesztés is. A mezőgazdasági beruházásoknál — amelynek értéke meghaladta a 7 milliárd forintot — a korábbi időszakhoz képest megnőtt a melioráció, valamint a kiegészítő jellegű beruházások — szárító, tároló, gépjavító oázisok — aránya. A növénytermelés gépesítettsége — a konvertálható árualapot bővítő hitelek forrásainak kihasználásával is — jelentősen fokozódott. A traktorpark kapacitása közel 15 százalékkal, a kombájnok száma több mint 10 százalékkal, a tehergépkocsik száma mintegy 40 százalékkal nőtt. Ennek is betudható, hogy amíg 1970-ben a búzát 45 nap alatt, a kukoricát 80 nap alatt takarították be, addig 1979-ben a búza 25 nap, a kukorica 65 nap alatt került a magtárakba, hozzátéve, hoPv lényegesen nagyobb volumenben, mint 1970-ben.A megye mezőgazdasága az átlagosnál kedvezőtlenebb időjárási-természeti körülmények ellenére — főként a Titkárság határozata nyomán — továoo fejlődött. A mezőgazdasági terület és a dolgozók száma, ha mérsékeltebben is, de tovább csökkent, a hozamok emelkedése kizárólag a munkatermelékenység növekedéséből származik. Az elemi károk miatt — amelynek az Állami Biztosító által kifizetett összege 1975-ben 315,8 millió forint, 1979-ben pedig 481,6 millió forint volt — a növénytermesztés termelése elmaradt a tervezettől, de az egyes években elért rekordtermések — 1977-ben búzából, 1979-ben kukoricából, napraforgóból — bizonyítják a termelési színvonal folyamatos növelését. Sikerült néhány — korábban kritikus helyzetbe került — ágazat fejlesztésében is előre lépni. Ilyen elsősorban a zöldségtermesztés, amely ebben a tervidőszakban a nagyüzemi módszerek kialakítása és elterjedése hatására, képessé vált a feldolgozó kapacitás igényeinek kielégítésére. Megemlítem, hogy ebben nagy szerepe volt — sokoldalú tevékenység' kibontakoztatása keretében — a KB Titkárság határozata alapján 1977. január 1-én létrejött Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülésnek. Itt szólok a termelőszövetkezetek egyesüléseinek kérdéséről. A megyében kialakultak azok a nagyüzemi keretek, amelyekben megfelelően lehet gazdálkodni. A megyei pártbizottság ezért eddig is, s a jövőben is szilárdan tartja magát a KB Titkárságának 1976. szeptemberi, s a KB 1978. márciusi határozataiban előírtakhoz. Semmilyen nyomásnak nem enged csak azért, hogy további mammutszövetkezetek jöjjenek létre. (Folytatás a 3. oldalon)
