Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-07 / 56. szám
1980, március 7., péntek o 11 választék nem bővül, mégis több lesz A Tejipari Tröszt vezérigazgatójának nyilatkozata Elegendő tejet kínál a mezőgazdaság, az előző évinél mintegy 80—85 millió literrel többre számít a tejipar — mondotta Simka István, a Tejipari Vállalatok Tröszt vezérigazgatója az MTI munkatársának. — Jó ösztönzést jelent, hogy a gazdaságok a tejtermelés növelésének minden százaléka után -10 filléres többletbevételhez jutnak. Javít a helyzeten, hogy 1980-ban újabb genetikai előrelépés várható; az elmúlt évinél néhány ezerrel több lesz a tejtermelésre specializált állatok száma. Mindent egybevetve az idén az elmúlt évhez képest mintegy 4 százalékkal növekszik az egy főre jutó tej- és tejtermékfogyasztás hazánkban. A tejipar nem tervez újabb választékbővítést, de arra törekszik, hogy az elmúlt évek során következetesen végrehajtott termelési szerkezetváltozás újabb áruféléi jussanak el az üzletekbe. A bolti választék várhatóan kiegészül olyan területeken, ahol a fogyasztók eddig nem juthattak hozzá az új termékhez. Kétszeresére növelik az ízesített joghurt gyártását (ez eddig csak a fővárosban és néhány nagyvárosban volt kapható), elterjesztik a délnyugat- és Dél-Dunántúlon, valamint az észak- és kelet-magyarországi körzetekben, ahol az üzemek átállnak gyártásukra. A sajtfogyasztás még mindig viszonylag egyoldalú. Annak ellenére van ez így, hogy nőtt a kínálat. Az idén gazdagabb választék kerül az üzletekbe, például a Parmezán sajtból, valamint a számos étel ízesítésére felhasznált, úgynevezett aromás keménysajtokból. Nagyobb tételekben árusítják a pikáns ízű Lajta sajtot és kiterjedtebben forgalmazzák a zsíros óvári különlegességet. A gyümölcsízesítésű túróhabok, amelyeket licenc alapján állítanak elő, idei- feladat lesz a gyártás bővítése és a kereskedelmi „terítés” javítása. Az ipar számol azzal, hogy mivel a vaj ára nem emelkedett, növekedik a fogyasztás. Teljes lesz a kínálat. Értékes alapanyagokból háztartási fagylaltporokat hoznak forgalomba, 20 dekás adagokban, háromféle ízesítéssel; vaníliával, puncscsal és csokoládéval. Az ipar idén új. üzemmel nem bővül, ellenben a meglevő épületekben a lehetőség szerint korszerűsítik a technológiát. Egyebek között újabb csomagoló berendezéseket szerelnek fel. Több száz milliós adatbank A MÁV számítógépes „agytrösztjében 9» fejlődött. Ma már a legkorszerűbb körülmények között 630 ember végzi éjjel-nappali műszakban a beérkező adatok rögzítését, feldolgozását, a gépek javítását, karbantartását. A rendező pályaudvarok munkáját is fokozatosan gépesítik. Számítógép segíti az adatfelvételt, az okmányfeldolgozást és a vonatösszeállítást Komáromban, az idén üzembe lép a hegyeshalmi számítóközpont, jövőre pedig Hatvanban és Miskolcon is hasonlót hoznak létre. A rendező pályaudvarok gépesítésével meggyorsul a vonatrendezés munkája, s gazdaságosabban, jobban kihasználhatják a meglevő teherkocsikat, vontatójárműveket. A szocialista integráció vívmánya, hogy a baráti országok közös kocsiparkja, az OPW, munkájában két év múlva már közreműködik a számítógépes forgalomirányítás. Példaképpen: Bulgáriából Stockholm felé haladó tehervonat minden fontos adatát a szocialista országok vasútjai „közlik” a prágai számítógépekkel: elsősorban a vonatok határállomásokra való érkezési és indulási adatait, amelynek a nemzetközi elszámolás szempontjából van jelentősége. A KGST-országok az OPW prágai központjával a számítógépes információs rendszert 1982-re valósítják meg. B. I. A határállomásokról a ki- és belépő szerelvények kocsijainak adatait távgépírón továbbítják a debreceni, a pécsi, a miskolci és a szegedi vasútigazgatóságokra, ahol a helyi központokban rendezik, összesítik a beérkezett információkat és gépi úton továbbítják a budapesti számítógépközpontnak. A jövő év végére valamennyi nagyobb határállomást a budapesti nagy teljesítményű adatfeldolgozó berendezésekhez kapcsolt végkészülékkel, úgynevezett terminállal látnak el. A terminál billentyűin beütött adatok azonnal megjelennek a központ gépeinek memóriaegységén. Naponta bemérik pontosságukat és karbantartják a számítógépeket (Fotó: Hauer Lajos felvétele — KS) A határállomások adatai megjelennek a terminál képernyőjén A vasút idei áruszállítási terve 137 millió tonna áru fuvarozását írja elő. A terv kidolgozásánál figyelembe vették, hogy a közúti fuvarozás a dráguló üzemanyagköltségek miatt' egyre gazdaságtalanabb, a fuvaroztatók az olcsóbb vasúti szállítás mellett döntenék. A Déli pályaudvar korszerű üzemi épületében kapott helyet másfél évvel ezelőtt a MÁV Számítástechnikai Üzeme, amelyben R—10-es és R—40-es típusú számítógépekkel naprakészen figyelemmel kísérik a tehervonatok útját, a kocsik be- és kirakását, a vasúti határforgalmat. A vasúti áruforgalmi nyilvántartások elkészítésén kívül ezeken a gépeken számítják ki a fuvardíjakat, itt állítják össze a fuvarstatisztikát, a vasúti állóeszközök, a járműpark, a gépi berendezések nyilvántartását és a külföldi kocsik díjának elszámolását. Külön gépi információs rendszert építenek ki a záhonyi átrákókörzetben 1982- ig. A záhonyi számítóközpont nemcsak információk gyűjtését és továbbítását teszi lehetővé, hanem később alkalmas lesz az ott folyó átrakási munka operatív irányítására is, hogy tervet készítsenek az átrakókörzet 9 pályaudvarán folyó munka leggazdaságosabb megszervezésére. A MÁV-nál a gépi adatfeldolgozásnak szép múltja van. 1927-ben vásárolták külföldön az első lyukkár- tyagépeket, ezek a mai elektronikus számítógépek ősei. 1961-ben állították munkába az első elektronikus számítógépet, és azóta ez az ágazat a technika dinamikus fejlődésével együtt Talajrendezés — fékekkel Kétes dicsőségű rekordot mondhat magáénak a körös- ladányi Magyar—Vietnami Barátság. Termelőszövetkezet. Múlt évi 12 mázsás hek- tárankénti búzatermésükkel a megyei versenyben „elsők lettek — hátulról”. S az ok? Röviden megfogalmazható: elvitte a termést a víz. Az említett példa is érezteti, mennyire létérdekük a kö- rösladányiaknak, hogy pontot tegyenek az áldatlan folyamatra, amely szinte minden évben aláássa anyagi helyzetüket. A múlt évet sikerült nyereséggel zárni, ez azonban főként a viszonylag jól adó napraforgónak, és a bölcs előrelátással korábban létrehozott melléküzemágaknak köszönhető. Eddig 30 millió Nem új keletű az igyekezet, hogy minél előbb megteremtsék a termelési biztonságnak legalább azt a fokát, amelyen gazdaságosan előállított termékeket adhatnak a népgazdaságnak. Igaz, hogy kell a tészta, a feldolgozott fa, a kikészített bőr is, de egy mezőgazdasági szövetkezés alapvető célja továbbra is ,a mezőgazdasági termelés. Ezt vallva, sürgették a szövetkezet vezetői a teljes talajrendezés megkezdését. Négy év alatt mintegy 30 milliós értékben végezték el a szükséges munkákat, az állami támogatás segítségével. Jó; haladtak vele, tavaly például 1600 hektáron fejezték be a melioráció részeként számító altalajlazítást, saját kivitelezésben. A munka ütemét, bizonyítja, hogy a szomszédos Körösi Állami Gazdaságtól rendeltek meg 800 ezer forintért szántást, mert saját erejüket főként az altalaj lazítására fordították. Volt tehát pénz, akarat is a szövetkezet tagságában, mégis van egy-két gond, ami zavarja a vezetőséget. Nyilván más, hasonló helyzetű üzemet is érintenek ezek a problémák, legfeljebb nem érzik, vagy nem akarják érezni őket. Kedyrontik Körösladányban az átfogó talaj rendezés három beavatkozást foglal magába, a vízrendezést, a talajjavítást, és a mélylazítást. A két előzővei nincs gond, bekerülési költségük meghatározott, ennek alapján fizet az üzem és kapja rá a 70 százalékos állami támogatást. Ezzel szemben a mélylazítás szabadáras, árképzése szűkített önköltség alapján történik. Ha a tsz a munkálatokat saját gépeivel végzi, annyi költséget számolhat fel elvileg, amennyi az ténylegesen. De más a. helyzet a gyakorlatban. Az önköltségszámítás előírt módozata alapján 970 —1000 forint egy hektár lazítása az üzemnek, a talajjavító vállalat 1400—1500 forintot kér érte. Ez nem jelenti, hogy a talajjavító jogtalan haszonhoz jut. A múlt évben ugyanis a szövetkezetben is készítettek kalkulációt, amelynek végösszege megegyezett a talajjavító által kért költséggel. Mi okozza az önköltség és a tényleges ráfordítások alapján készített kalkulációk eltérését? Az egyik felelős a sokat bírált, de még mindig legjobbnak tartott normál hektár. . Ez a gépi munkák jellemzésére használt viszonyszám azt fejezi ki, mennyi ráfordítást igényel egy hektár megművelése. A megállapított norma szerint a 7o centiméter mély altalajlazításra 2,2-szer annyi számolható el, mint egy hektár középkötött talaj középmély megszántására. Az altalajlazításr,a megállapított szám azonban nem veszi figyelembe, milyen keménységű, milyen ellenállású talajról van szó. Egyformán vonatkozik mindegyik típusra. Pedig egy kemény, kötött talaj megműveléséhez sokkal több gépi erő, energia kell. A másik „bűnös” a költségfelosztás módja. Eszerint az évi összes gépköltséget elosztják az adott évben teljesített összes normál hektárral. A kapott átlagszám jelzi, mennyibe kerül egy normál hektár. Tekintet nélkül arra, hogy lazításra vagy szállításra használták fel. Ez is csökkenti a saját kimutatható önköltséget. A kisebb önköltségre pedig kevesebb állami támogatás jár, s az el nem ismert összeget maga a szövetkezet fedezi — más ágazat rovására. De nemcsak a számok okoznak feszültséget. Elég kiállni egy ladányi tábla szélére, amit éppen művelnek. Száraz időben valósággal táncol a borona a göröngyös felszínen, mélyebb művelésnél láthatóan erőlködnek még a lánctalpasok is Ez a tömör, kemény föld valósággal eszi az éke élét, kicsorbítja a lazítókést. A korábbi előírások szerint 8 évig kell kitartania a munkagépnek, traktornak ezen a nehéz terepen ugyanúgy, mint a könnyebben. Elméletileg kibírja, de nem mindegy milyen áron. Az előírt élettartam végéhez közelegve mind több javítás, új alkatrész beszerelése szükséges. Ez pedig tovább növeli az amúgy is magas, a lazí- táshoz hivatalosan el nem számolható költségeket. Javít a helyzeten az az idén életbe lépő rendelet, hogy január elsejétől a tsz maga választhatja meg: 6 vagy 8 évig használja-e a berendezést. Költség - a levegőben Más a helyzet annál a bizonyos, lazításra elszámolható 2,2 normál hektárnál. Egyelőre stabilan tartja magát, pedig évekkel ezelőtt határozták meg. Akkor, amikor még csak elvétve lazították a mélyebb rétegeket, amikor még több és olcsóbb volt az energia. Kínálkozik az a lehetőség, hogy minden üzem mással végeztesse el a munkát. Ekkor ugyanis elszámolhatók a tényleges költségek, mindenki jól jár. De valóban jól jár-e? A lazítás 3—4 évig érezteti hatását, h,a hanyagul végezték, sokáig kihat a • termelésre, költsége miatt sem lehet megújrázni. — Jobb, ha magunk csináljuk — vallják a Magyar—Vietnami Barátság Tsz vezetői. A saját munka bizonyos fokig valóban garancia a minőségre. Bizonyíték rá, hogy a felügyeleti szervek is helyben hagyták az eddig elvégzettet. Az idegennek vagy idegennel végzett munka kifizetődő — üzemi szinten. Felbecsülni sem lehet, mennyi energiába, időbe kerül, míg az egyik tsz átvonul a másik területére. Talán nem is érdemes rá gondolni, hiszen megtérül. Az üzemeknek. Népgazdasági szinten ez mégis elhasznált és megtakarítható energiát jelent. Talán mégsem ártana foglalkozni vele, s ösztönözni az olcsóbb, takarékosabb megoldásokat? M. Sz»bó Zsuzsa Hz okszerű vegyszerfelhasználásért Mint ismert, a múlt évihez hasonlóan, az idén sem áll minden vegyszerfajta korlátlanul a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére. Elsősorban a tőkés importból származó növényvédő és gyomirtó szerek egy része az, amelyek ésszerű fel- használása megköveteli, hogy* központilag, keretgazdálkodás formájában kapják meg a termelők. Az idén megyénkben 15 keresett, ugyanakkor korlátozott mennyiségű vegyszer felosztásáról döntöttek a szakemberek. A Békés megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás, a megyei AGROKER vállalat, a termelési rendszerek, tsz-szövetségek képviselőiből álló bizottság az év elején határozta meg, melyik üzem milyen meny- nyiséget kapjon a listán felsoroltakból. \ Természetesen figyelembe vették az igénylő kérését, termelési szintjét, a már elkészített vetéstervet. A döntés alapján a termelők elkészítették vegyszere- zési tervüket, mégpedig részletesen, egészen táblákra bontva. A tervezeteket a növényvédelmi és agrokémiai emberek ellenőrizték, hogy megfelelnek-e a követelményeknek. A múlt hét pénteken befejeződtek a tervegyeztetések, szaktanácsadások. A következő napokban kerül sor a javasolt helyesbítésekkel korrigált tervek ellenőrzésére. De nemcsak a növényvédelem, a tápanyagellátás és meliorációs munkák anyagfelhasználására is száktanáccsal tesznek javaslatot az intézet szakemberei. Egyben megvizsgálják azt is, az üzemek mennyiben használták fel tervezéskor a talajvizsgálatok eredményeit. A sokoldalú munkát bizonyítja, hogy számon kérik a már elkészült meliorációs beruházások karbantartási fedezetét is. Ez annál is inkább fontos, mert gyakran a karbantartás elmaradása miatt nem üzemelnek a nagy költséggel kiépített művek. Másik jelentős feladatuk a termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak a cukorrépa-termőterületek nitrátvizsgálata. Nagyon fontos, hogy időben az intézetbe érkezzenek a talajminták, hiszen a vizsgálat mintegy két hetet vesz igénybe, s vetésig el kell végezni a talaj nitrogéntartalmának helyes beállítását. Békéscsaba zöldség- és gyümölcsellátásáról Békéscsaba zöldség- és gyümölcsellátásának folyamatos és választékos biztosítására a helybeli ÁFÉSZ és ZÖLDÉRT kirendeltsége tavaly 241 kistermelővel kötött szerződést, s e célra mintegy 133 ezer forint előleget biztosított. A szerződéses kistermelők száma az ÁFÉSZ vonzáskörében nőtt, míg a ZÖLDÉRT-nél visz- szalépés tapasztalható. Általános tapasztalat, hogy a legszervezettebben a készpénzes felvásárlást évek óta az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat oldja meg az ÁFÉSZ mellett. A kereskedelmi egységeket érdekeltségi alapon ösztönözték a felvásárlás növelésében, s ennek hatására javult a termelők értékesítési biztonsága és az árukínálat színvonala. A fólia alatti termelése kis mértékben növekedett ugyan, de a primőr áruk kínálata a keresletet nem fedezte.
