Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-07 / 56. szám
1980, március 7„ péntek o Hz országgyűlés elfogadta az atomenergiáról szóló törvényt (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Markója Imre előterjesztése után vita következett, melynek során felszóA Szovjetunió és a szocialista országok évtizedek óta küzdenek az atomenergia békés célú alkalmazásáért. Ismeretes, hogy a világ első atomerőművét 1954-ben a Szovjetunióban helyezték üzembe, és azóta, lendületes atomerőmű-építési program bontakozott ki, amelynek eredményeit a szocialista közösség országai is hasznosítják. A mi számunkra az atomenergia legnagyobb jelentősége annak energetikai hasznosításában van. A nukleáris energiát mindenekelőtt villamosenergia- fejlesztésre kívánjuk hasznosítani, távlatilag azonban technológiai és kommunális hőszolgáltatásra szintén számításba vesszük. Pakson 1760 megawatt összetelj esi tményű atomerőművet építünk, s ez lesz a VI. ötéves tervben a villamosenergia-ellátás bővítésének legfőbb forrása. A tervidőszak végén a hazai lalt dr. Vida Miklós, dr. Bognár Rezső és Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes. villamosenergia-szükséglet 20 százalékát már az atomerőmű fogja fedezni. Az erőmű első reaktora 1981-ben kapcsolódik be a villamosener- gia-szolgáltatásba. Egyeztetés alatt áll atomerőmű-építési programunk újabb, a bicskei hőerőmű építését követő szakasza is, amely a 80- as évek végén és a 90-es évek elején további néhány ezer megawattal fogja bővíteni az atomerőművi kapacitásunkat. A KGST 1979. évi nyári tanácsülésén — az 1981-től 1990-ig terjedő időre — az atomerőművi berendezések sokoldalú nemzetközi gyártásszakosítására és kölcsönös szállítására kormányközi egyezményt írtunk alá. Ez az egyezmény 10 év alatt a szocialista országokban — a Szovjetunióan kívül — 37 000 megawatt atomerőművi villamos teljesítmény létrehozását irányozza elő. A paksi atomerőmű jelenleg az ország legnagyobb és legbonyolultabb beruházása. Megvalósítása mind a beruházásért felelős Nehézipari Minisztériumot, mind pedig a kivitelező munkákat végző építőipar, továbbá a kohó- és gépipar és más ágazatok vállalatait nagy erőpróba elé állítja. Meg kell vallani, hogy a felkészülés e feladat elvégzésére — többek között a szükséges ismeretek hiánya miatt — nem mindenben volt megfelelő. Az erőmű építése pontos, szervezett munkát követel mindannyiunktól. A kormány intézkedéseket tett, hogy a népgazdaság jelenleg leghosszabb ideig tartó és műszaki szempontból legigényesebb beruházására a megfelelő erőt koncentrálva a kivitelezés meggyorsuljon. A munka fel- gyorsulására és nagyságára jellemző, hogy a kivitelezett munkák éltéke 1979-ben csaknem 7 milliárd forintot tett ki. Egy év beruházása nem sokkal kevesebb, mint az előző évek során teljesített összes — 7,8 millárd forint összegű — beruházás értéke. Az építkezésen dolgozók létszáma megközelíti a 10 000 embert. A mozgósított hatalmas anyagi és szellemi erő, az ott dolgozók lelkesedése és hozzáértése a beruházás sikeres megvalósításának egyik biztosítéka. Igen nagy figyelmet fordítunk a minőségre, továbbá arra, hogy teljesüljenek mindazok a műszaki követelmények, amelyek az ilyen létesítményeknél elengedhetetlenek. Hazánkban a lakosság teljesen nyugodt lehet afelől, hogy kormányunk minden szükséges intézkedést megtesz a nukleáris biztonság érdekében. A tömegtájékoztatási intézmények, a közművelődést és az oktatást irányító szervezetek fontos feladata, hogy bemutassák a tudomány és a technika objektív érveit az atomerőművek biztonságáról. Ügy gondolom, a törvény- javaslat megfelelő keretet teremt ahhoz, hogy az »atomtechnikát országunk javára tudjuk hasznosítani. A törvényjavaslat elfogadását javasolom. A vita összegzése után a képviselők elfogadták az atomenergiáról szóló törvényt. Második napirendi pontként a népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolóját vitatta meg az ország- gyűlés Katona Imrének, az Elnöki Tanács titkárának előterjesztésében. A Magyar Népköztársaság nemzetközi tevékenységében és országunk külpolitikájának gyakorlati megvalósításában jelentős feladatok hárulnak az Elnöki Tanácsra. Ebben külpolitikánk alapvető elvei, a szocializmus, ^a béke szolgálata vezérel bennünket. Az, hogy szilárduljon és tovább fejlődjön a békés egymás mellett élés, az enyhülés irányzata. A külpolitikai elvek megvalósításában nagy jelentőségűek azok a magas szintű látogatások, amelyeket az Elnöki Tanács tisztségviselői és tagjai tettek számos országban. Közülük csak a legjelentősebbeket kiemelve az elmúlt időszakból: emlékeztetünk Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának, az Elnöki Tanács tagjának mindenekelőtt a testvéri szocialista országokban, valamint több pyugat-európai országban, illetve Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének Latin-Amerikában, néhány ázsiai országban és Ausztriában tett hivatalos látogatására. Tovább'’ erősítette baráti kapcsolatainkat, együttműködésünket a testvéri szocialista országokból nálunk járt magas szintű küldöttségek látogatása. Kiemelkedő jelentőségű esemény volt Leonyid lljics Brezsnyev elvtársnak, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének számunkra megtisztelő, hazánkban tett hivatalos, baráti látogatása. összegezve: megállapítható, hogy az Elnöki Tanács az alkotmány előírásaival összhangban végezte feladatát, szoros együttműködésben az országgyűléssel és a Minisztertanáccsal. Kérem a tisztelt ország- gyűlést, hogy a beszámolót fogadja el. Harmadik napirendi pontként hangzott el a legfőbb ügyész beszámolója. Katona Imre Feladatainkat a fejlett szocialista társadalom építésének követelményei szabták meg. Alkotmányunk szerint az Elnöki Tanács őrködik a Magyar Népköztársaság alaptörvényének végrehajtásán és alkotmányossági felügyeletet gyakorol a tanácsok felett. Megállapítható: az állami életben a törvényesség biztosított volt és tovább fejlődött. Az elmúlt években tovább erősödtek a szocialista társadalmi viszonyok, és ezzel összhangban fejlődött jogalkotásunk is. Kiemelkedően fontos feladat volt, hogy — társadalmi fejlődésünkkel C összhangban — folyamatosan korszerűsítsük jogrendszerünket. Ennek során — a fejlett szocializmus építésének érdekében — összhangot teremtettünk a társadalmi fejlődés megváltozott követelményei és a magas szintű jogszabályok között. A jogrendszer reformjának mintegy tíz évvel ezelőtt megkezdett végrehajtásában az országgyűlés mellett az Elnöki Tanácsra is jelentős feladat hárult. Az Elnöki Tanács — az országgyűlést helyettesítő jogkörében — az alapvető elvek és rendelkezések érintetlenül hagyásával, kisebb-na- gyobb mértékben kiegészített, korszerűsített egyes törvényeket. Törvényerejű rendeleteket alkottunk az államélet fejlesztése, a gazdasági építőmunka feltételeinek javítása, a szociális, a kulturális és a közművelődési célok jobb megoldása érdekében. Kiemelkedő jelentőségűek ezek közül azok, amelyek a szövetkezeti, a földtulaj don- és földhasználati törvény módosítását és kiegészítését tartalmazzák. Továbbá azok, amelyek a gazdasági társulásokról, a kisiparról, a magánkereskedelemről rendelkeznék. Jelentősek az állami kitüntetésekről, a Munka Törvénybeszéde könyvének módosításáról, a társadalmi bíráskodásról, a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló törvényerejű rendeletek. A társadalmi viszonyok jogi szabályozást igénylő körében összesen 60 törvényerejű rendeletet alkottunk. A fogszabályok e nagy számának hallatán jogosan kérdezhetik, tisztelt képviselőtársak: nem tévedtünk-e a túlszabályozás területére? Nem állíthatjuk, hogy nem fenyeget ilyen veszély. De úgy véljük, hogy ez elsősorban nem a magas szintű jogszabályok oldaláról fenyeget. Tudatában vagyunk annak, hogy a jogszabályok rendezése és egyszerűsítése terén — a kétségtelen fejlődés ellenére — sok még a teendő. A Minisztertanács e vonatkozásban megfelelő intézkedéseket tett a közelmúltban, A kormány a gondos és körültekintő előkészítéssel, az alapos indokolásokkal, esetenként pedig a végrehajtási jogszabályok egyidejű bemutatásával jelentősen hozzájárult jogalkotó munkánk eredményességéhez. A településhálózat fejlesztésének keretében az elmúlt öt évben 13 nagyközségnek adományoztunk városi rangot. Városaink száma így 96-ra emelkedett, s területükön él a lakosság több mint 53 százaléka. A valós igényekből kiindulva, a városok egy részéhez csatoltuk a vonzáskörzetükben levő községeket. Számos községet egyesítettünk, és megszüntettünk olyan járásokat, amelyek elvesztették korábbi szerepüket. A jogszabályalkotás mellett az Elnöki Tanács munkájának jelentős hányadát adják az egyedi döntések. Ilyenek az állampolgársági, a kegyelmezési, a kinevezési és a kitüntetési ügyek, amelyekről részletesen szólt az Elnöki Tanács titkára, majd a következőket mondotta: Szekér Gyula felszólalása Dr. Szíjártó Károly előterjesztése — Tevékenységünket ebben az időszakban is az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően végeztük. Alapelvnek tekintettük, hogy mindenki köteles megtartani a dolgozó népünk érdekeit kifejező törvényeket, ugyanakkor minden állampolgár ezek védelme alatt áll. — Az állampolgárok többségére a törvénytisztelő, a jogszabályi rendelkezéseket követő, fegyelmezett magatartás volt jellemző az elmúlt években is. A bűnüldöző és igazságügyi szervek eredményesen tevékenykedtek, biztosították a jogszabályoknak megfelelő felelősségre vonást. Mindezek — az egyéb tényezőkkel együttesen — hozzájárultak a törvényes rend biztosításához. Hazánkban változatlanul szilárd a törvényesség Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy ne fordult volna elő olykor még súlyos, a közvéleményt is élénken foglalkoztató bűncselekmény vagy más, a bűnözésen kívül eső jogsértés. — A társadalmi tulajdont károsító bűncselekményeknél 1979-ben 5,6 százalékos csökkenést állapíthatunk meg. E kategórián belül ugyanakkor mintegy 16 millió forinttal növekedett a bűncselekményekkel okozott kár. A korábbi évben 35, az elmúlt esztendőben pedig 47, félmillió forinton felüli kárt okozó bűncselekmény vált ismertté. — Az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények száma 3,2 százalékkal csökkent. Ezen belül a rablások száma az előző évi 712-ről 924-re emelkedett. Az emberölések és emberölési kísérletek száma 7,6 százalékkal csökkent. E bűncselekményekből 1978-ban 490, tavaly 453 vált ismertté. Az állam és emberiség elleni bűncselekmények bűnözésen belüli aránya a múlt évi 0,2 százalékról 0,1 százalékra csökkent. A közlekedési bűncselekmények száma 12,9 százalékkal csökkent, de még mindig magas volt — 12 763 — az ittas járművezetéssel elkövetett bűncselekmények száma. A közutakon a múlt év augusztusában bevezetett sebességkorlátozás az energiatakarékosságon túlmenően — az előzetes értékelések szerint — kedvezően hatott a lakott területeken kívüli balesetek számszerű alakulására. Elsősorban a halálos és a súlyos sérülést okozó balesetek száma csökkent. A vagyonvédelemről elmondta: — Tapasztalatainkból kiderült, hogy elsősorban a szövetkezetekben, de több más gazdálkodó szervezetnél is találkozhatunk még súlyosan kifogásolható gazdálkodási fegyelmezetlenségekkel. Ez — az esetek többségében — a már bekövetkezett konkrét jogsértés mellett, olyan általános szemléletet is kialakíthat az adott egységnél, amely különböző bűncselekményekre ösztönözhet. Egyes helyeken például a szövetkezetek a vagyonkezelés szempontjából megbízhatatlan személyekre bízzák vagyontárgyaik kezelését. — A közmorálra is károsan ható jelenségek felszámolása nem kizárólag bűnüldözői feladat. Ebbői a jelenleginél lényegesen ná- gyobb részt kell vállalniuk az ellenőrző szerveknek, ezek dolgozóinak és valamennyi munkahelyi közösségnek, mert, csak ilyen széles körű összefogás teremtheti meg a bűnözés okainak csökkentését. Szólt a továbbiakban a törvényességi óvások, a kisajátítási eljárások, a munkavédelmi jogszabályok végrehajtásának tapasztalatairól. Az ügyészi apparátus tagjai a jövőben is helytállásukkal biztosítják a törvényességi és jogpolitikai követelmények érvényesülését — mondotta befejezésül a legfőbb ügyész. A vita után a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolóját hallgatta meg a testület. Dr. Szakács Ödi A Magyar Népköztársaság bíróságai a beszámolási időszakban is teljesítették az alkotmányban é® a bíróságokról szóló törvényben rögzített. feladatokat: védték az állami, gazdasági és társadalmi rendet, az állampolgárok jogait; a törvényben megfogalmazott keretek között büntették a bűncselekmények elkövetőit. A közvéleményt nem egyszer nyugtalanítják azok a kiemelkedően súlyos bűnügyek, amelyekben emberi élet esett áldozatul. Bíróságaink szemlélete egységes abban, hogy a törvény szigorának alkalmazása indokolt a legsúlyosabb megítélés alá eső, különös kegyetlenséggel, nyereségvágyból vagy több emberen elkövetett emberölés elkövetőjével szemben. Ezt tartjuk irányadónak az ilyen ügyek elbírálása során is. A vagyon elleni bűncselekmények megítélésével kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság több elvi iránymutatásban hívta fel a bíróságok figyelmét arra, hogy a büntetés kiszabásakor súlyosbító körülményként: kell figyelembe venni, ha a bűn- cselekménnyel a társadalmi ■tulajdont sértették. Büntető eljárási törvényünknek alapvető célja. in beszámolója hogy szilárdítsa ,a szocialista törvényességet, a társadalom és az állampolgárok jogvédelmét, egyszerűsítse és gyorsítsa a büntető eljárás lefolytatását és a lehető legszélesebb körben biztosítsa a védelem elvének az alkotmányban is lefektetett érvényesülését. Az elmúlt időszakban ennek is sikerült eleget tennünk. A válások száma nálunk továbbra is rendkívül magas, és ez számos társadalmi gond okozója. Változatlan álláspontunk, hogy a még megmenthető házasságok családi békéjének helyreállítása érdekében nemcsak a bíróságoknak, hanem a közvetlen környezetnek, társadalmunk-, nak is befolyásoló szerepet kell betöltenie. Ugyanakkor nem lehet cél a mindenáron való kibékítés. A? indokolatlan szigorítás nem vezetne tartalmas családi kapcsolatok kialakítására. A tapasztalatok szerint a házassági bontóperekben napjainkban nemcsak a házasság felbontása, hanem a bontáshoz kapcsolódva a gyérmekelhelyezés, a lakáshasználat és a házassági közös vagyon megosztása is élénk vitákhoz, a szemben álló érdekek ütközéséhez vezet. A Legfelsőbb Bíróság következetesen folytatta azt a gyakorlatot, hogy a volt házastársak lakása használatának rendezése során az irányadó rendelkezéseket a családvédelmi érdekek figyelembevételével kell alkalmazni. A rendezés során nyomatékosan figyelembe kell venni a közös kiskorú gyermekek érdekét. Ezt követően a Polgári Törvénykönyv módosításáról és az ezzel összefüggésben kiadott új jogszabályokról szólt, majd így folytatta: A . Legfelsőbb Bíróság az elmúlt két évben is következetesen arra törekedett, hogy a gazdasági pereket a lehetőségek szerint rövid idő alatt bírálja el; a feltárt, hibákat és hiányosságokat elemezve kellően megalapozott határozatokat hozzon, hogy ily módon elősegítse a gazdálkodó szervezetek kapcsolataiban a népgazdasági érdek fokozottabb érvényre juttatását és a szerződési fegyelem megszilárdítását. Amikor hazánkban az egyik központi feladat a gazdálkodás hatékonyságának fokozása: össztársadalmi érdeknek, de az egyes dolgozók közvetlen érdekének is tekintettük és tekintjük a munkafegyelem erősítését — hangoztatta a továbbiakban. A Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi ítélkezés irányítása során a körülmények követelte szigorúbb mértékkel bírálta el a munkafegyelem megsértéséből származó vitákat. A fegyelmi ügyekben folytatott szigorú gyakorlat mellett ugyanakkor fontos érdeknek tekintjük, hogy a gazdálkodás hatékonyságának fokozására irányuló törekvés megvalósítása során ne szenvedjen sérelmet a munkahelyi demokrácia. Továbbá azt is. hogy a szigorúbb gazdasági követelményekre hivatkozással egyes vezetők a munkajog eszközeivel ne fojthassák el, illetve ne torolhassák meg a bírálatot, s hogy mindenütt érvényre jusson az egyes dolgozók jogos érdekeinek következetes védelme — mondotta. A vita és napirendek elfogadása után az országgyűlés felhatalmazta az Elnöki Tanácsot, hogy 1980. június 8-ra írja ki az országgyűlési képviselői és általános tanácstagi választásokat. Apró Antal ezt követően megköszönte a képviselők eddig végzett munkáját,, és ezzel véget ért az országgyűlés tavaszi ülésszaka.
