Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-05 / 54. szám
1980. március 5., szerda * D nők társadalmi megbecsülése Beszélgetés Erdei Lászlénéval, a MNOT elnökével dl A közelmúltban a Magyar Nők Országos Tanácsa megtárgyalta az MSZMP XII. kongresszusának irányelveit. A tanácskozáson a felszólalók többségének az volt a véleménye, hogy az utóbbi években , tovább nőtt a nők szerepe a társadalmi munka- megosztásban, és ezzel együtt növekedett társadalmi megbecsülésük. Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsa elnöke minderről, vagyis az aktuális nőpolitikái kérdésekről nyilatkozott a Központi Sajtószolgálat munkatársának. — Hazánkban jelenleg a munkaképes korú nők háromnegyed része munkaviszonyban áll. Az összes dolgozók között a nők aránya elérte a 44,5 százalékot. A dolgozó nők mintegy fele a munkásosztályhoz tartozik, 12 százaléka a termelőszövetkezeti parasztsághoz, 35 százaléka szellemi foglalkozású. Ezek az arányok önmagukban is igazolják a nők megnövekedett részvételét a társadalmi munkamegosztásban. Az MSZMP XII. kongresszusának irányelvei részletesen elemzik társadalmi és politikai viszonyainkat, azokat a mélyreható változásokat is, amelyek a népesség több mint felét alkotó nők életét, társadalmi helyét, szerepét befolyásolják. A munkásosztály vezető szerepe, a dolgozó osztályok és rétegek szövetsége, a szocialista demokrácia kiteljesedése egyben a dolgozó nők társadalmi szerepének megnövekedését is jelenti. A Magyar Nők Országos Tanácsának alapvető feladata volt ennek elősegítése, ez a feladata ma, és a jövőben is. Megítélésem szerint az elmúlt esztendőkben sikerült olyan munka- módszereket kialakítanunk, amelyekkel hatékonyan szolgálhatjuk ezt a célt. Kezdeményezéseinket, javaslatainkat, összegyűjtött tapasztalatainkat rendszeresen eljuttatjuk a párt- és az illetékes állami vezető szervekhez, ötévenként megrendezésre kerülő konferenciánkon a nőpolitika kulcsfontosságú kérdéseire hívjuk fel a figyelmet. A nőtanácsnak és vezető testületéinek, munkabizottságainak tevékenysége igazodik a közbenső időszak aktuális nőpolitikái feladataihoz. Rendszeresen végzünk tapasztalatszerző vizsgálatokat, így jelenleg például azokat az okokat kutatjuk, melyek a nők vezető tisztségbe való állítását akadályozzák. Foglalkozunk a nők pályaválasztásával, szak- képzettségével, a családi gazdálkodás, a háztartásvezetési szokások felmérésével is. Tapasztalataink szerint kezdeményezéseinket, javaslatainkat szívesen, megértéssel fogadják, megvalósításuk mértéke/ a mi munkánk hatékonyságát is jelzi. — A munkaképes korú nők háromnegyed része aktív munkaviszonyban áll. A népgazdaság számos termetén nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a nők. Ez összefüggésben van az X970. évi nőpolitikái határozat végrehajtásával. Milyen konkrét eredményeket értünk el ezen a téren? — A párt politikájának szerves része a nőpolitika is, amelynek újabb, a kor követelményeihez igazodó szakasza kezdődött el a Központi Bizottság 1970. évi februári határozatával. Ennek köszönhető, hogy az elmúlt tíz esztendőben a nőkérdés egyre inkább össztársadalmi üggyé vált. A párt, a kormány, a minisztériumok, a tanácsok, szakszervezetek, a vezető testületek rendszeresen figyelemmel kísérik a határozat megvalósítását. Ezek alapján elmondhatjuk, hogy társadalmunkban egységesebbé vált a női egyenjogúság felfogása, egyre ritkábban tapasztalható a nőket nyíltan lekicsinylő szemlélet. Jelentősen javultak a nők élet- és munkakörülményei, kedvezően változott szociális helyzetük. A műszaki, technikai fejlődéssel számos nehéz fizikai munka vált köny- nyebbé, s ezzel egyidejűleg bővült a nők foglalkoztatási köre. A határozat óta a nődolgozók keresete közeledett a férfiak keresetéhez, de az is igaz, hogy az indokolatlan keresetkülönbségeket még nem sikerült teljesen megszüntetni, pedig a nők bérhelyzetét hátrányosan befolyásoló tényezők változtak. Javult például a nők iskolázottsági és szakképzettségi színvonala, növekedett a társadalmilag szervezett munkában átlagosan eltöltött éveik száma, valamelyest javul a nők aránya a vezető állásokban, a fizikai munka- területeken pedig nagyobb arányban dolgoznak műszakilag megalapozott norma szerint, örvendetesen nőtt a nők közéleti aktivitása, egyre többen vesznek részt a közügyek intézésében, a döntések meghozatalában. Közéleti tevékenységük fokozódása lemérhető a szocialista brigádmozgalomban való részvételükből, a kommunista szomhatok, a szolidaritási akciók, a társadalmi munka eredményeiben is. A családok, s ezáltal a nők helyzetét könnyítette a gyermekintézmények fejlesztésének programja. Legfrissebb adataink szerint a bölcsődés ko-r rú gyermekek 15 százaléka, az , óvodás korúaknak pedig 85 ' százaléka kapott helyet ezekben az intézményekben. A javuló arányok ellenére sem lehetünk elégedettek, különösen a bölcsődék és az iskolai napköziellátás maradt el az egyre növekvő igényektől. Általánosan elmondhatjuk, hogy a kereskedelmi ellátás javulása, a szolgáltatások körének bővülése is hozzájárult a nők élet- körülményeinek javulásához, még akkor is, ha még városok, kisebb települések esetében tapasztalhattunk színvonalbeli eltéréseket. — Sikerült-e szemléletváltozást elérni az elmúlt tíz esztendőben? — Az imént felsorolt eredmények mindegyike sugallja tulajdonképpen azt a szemléletváltozást, amit a nőpolitikái határozat végrehajtása a mindennapi munka során a társadalom csaknem minden tagjától megkövetel. Túlzás lenne azonban azt állítani, hogy ezzel kapcsolatosan már semmi tennivalónk nincs. Azok a feladatok, amelyek még megoldatlanok, éppen a szemléletváltozás hiányaival kapcsolatosak. Jelentősen nőtt például a nők aránya a -társadalmi szervek és tömegszervezetek alsó és középszintű vezető testületéiben, a választott tisztségviselők között, de az indokoltnál alacsonyabb a nők aránya a felső szintű vezető testületekben és a gazdasági vezetők körében. Ez az esetek többségében a kiválasztok, illetve a kiválasztottak, esetenként a családi, közvetlen környezet rossz szemléletéből származó ellenállásra vezethető vissza. Hasonló okok akadályozzák ma még például, hogy az egyes népgazdasági ágakban arányosabb legyen a nők és férfiak foglalkoztatása. A lányok lehetőségei általában már az indulásnál korlátozottabbak. Kevesebb például a szakmunkástanuló lányok számára a kollégiumi férőhely, a szülők is nehezebben engedik őket el távolabb eső városba. De a pedagógusok sem mentesek az előítéletektől, többnyire a „hagyományosan női” pályákra irányítják a lányokat. Még a pályaválasztási útmutatók sem elég korszerűek. A pályaválasztási irányítás korszerűsítése, az iskolarendszer továbbfejlesztése és a modem ipar szerkezetéhez való igazodás várhatóan javítja majd a fiatal nők szakképzettségének arányát, színvonalát is. — A nők valódi egyenjogúságának alapvető feltétele a családi terhek közös viselése, az igazságos otthoni munkamegosztás. Felméréseik mutatnak-e előrelépést? — A nők családon belüli szerepét is munkahelyi körülményeik határozzák meg. Munkaerő-struktúránk jelenleg még erőteljesen magán viseli a tradicionális egyenlőtlenségeket. Ebből adódik, hogy főként az idősebb, illetve középkorú családokban vitathatatlanul a nőkre hárul a családellátás gondjainak nagyobbik része, az igazságos munkamegosztás az ő számukra sokkal nehezebben megvalósítható, mint a fiatalok között. Örömmel tapasztalhatjuk, hogy a fiatal házasok körében az egyenlő teherviselés általánossá kezd válni, egyre több férj, apa is érzi, vállalja a családdal járó elkötelezettséget, az úgynevezett „kettős hivatást”. Bízunk e kedvező tendencia érvényesülésében, azért is, mert ez megítélésünk szerint korántsem a „ki mosogat ?” kérdésének megoldását jelenti, hanem azt, hogy a társadalom demokratikus vonásai a családban, a legkisebb közösségben is egyre jobban érvényre jutnak. — A Magyar Nők Országos Tanácsának széles nemzetközi kapcsolatai vannak. A világ demokratikus nőmozgalmaival összehasonlítva, milyen speciális feladatai vannak a magyar nőtársadalomnak? — Feladatunknak mindenekelőtt azt tartjuk, hogy a világ demokratikus nőmozgalmaihoz csatlakozva küzd- jünk a női egyenjogúság sokoldalú megvalósításáért, nemzetközi méretekben is. Speciális feladatunk csak az lehet, hogy a különböző társadalmi berendezkedésű országok számára is bemutassuk nőpolitikái eredményeinket, tapasztalatainkat mások számára is kamatoztassuk. Jelenleg 108 országgal és mintegy 120 nemzeti és nemzetközi nőszervezettel, szakmai és ifjúsági szervezettel tartunk kapcsolatot. Részt veszünk a nemzetközi demokratikus nőmozgalomnak a béke ügyéért folytatott küzdelmében, a szolidaritási mozgalmakban. Sajátos eszközeinkkel keressük és támogatjuk azokat a lehetőségeket, melyek a világ országainak, népeinek békés egymás mellett élését szolgálják. B. I. B nyugdíjakról a Házi logtanácsadában A társadalmi munkák szervezésének feltételei Még az általában tájékozott ember számára sem mindig világos myudíjba vonuláskor, hogy a sok rendelkezés közül saját esetére melyik az érvényes. Ilyenkor fontossá válik annak ismerete, mikortól állapítható meg az öregségi nyugdíj, kit illethet meg korkedvezmény, vagy milyen időszak alatt elért kereset képezi a nyugdíj alapját. Amellett, hogy a Házi Jogtanácsadó mindezekre választ ad, közli az öregségi, a rokkantsági nyugdíjakkal, a szolgálati idő, az átlagkereset kiszámításával, a házastársi pótlékkal, a nyugdíjellátások folyósításával, az igénybejelentésekkel és a panaszok jogorvoslatával kapcsolatos alapvető tudnivalókat. Ajánlatos, hogy ne csak a nyugdíjba készülők, hanem a nyugállományt már régebben élvezők is tanulmányozzák ezt a kiadványt, mert tartalmazza az 1980. január elseje óta bekövetkezett változásokat is. Üj rovat a Házi Jogtanácsadóban az Autó és a jog, amelyben a gépjármű-tulajdonosok télen előforduló gondjaival foglalkoznak, például azzal is, hogy kinek kell megtérítenie a háztetőről lezúdúló hó okozta gépkocsikárt? A szokásoknak megfelelően a kiadvány tartalmazza a tv Jogi esetek műsorának anyagát is. A Sziklai Sándor Szocialista Brigád felhívására eddig már több település tanácsa, népfrontbizottsága jelentette be csatlakozását és kezdeményezését a településfejlesztési kommunista szombatok (1980. március 22. és 29.) szervezésével kapcsolatban. A HNF Országos Tanácsa által nagyra értékelt törekvésekkel messzemenően egyetért a HNF Békés megyei bizottsága is. Javasoljuk, hogy lehetőleg valamennyi településen szervezzenek a fenti napon (napokon) társadalmi munkákat. Ez a kommunista szombat legyen része a kongresszusi és a felszabadulási évfordulóval, valamint a környezetvédelemmel összefüggő, korábban indított akcióknak. A munkamozgalom eddigi felajánlásait is figyelembe véve a társadalmi munkát segítsék elő a tanácsi fejlesztési tervek maradéktalan megvalósítását, elsősorban a gyermek- intézmények fejlesztését. Szervezéskor és végrehajtáskor legteljesebb mértékben biztosítani kell az önkéntességet, továbbá az olyan célok kitűzését, amelyeket a lakosság javasol, s maga is érdekelt ezek végrehajtásában. A lakóhelyi szervezés nem terelheti el a figyelmet, és nem veheti el az erőket a munkahelyeken, a kommunista műszak keretében végzett termelőmunkától. A településfejlesztési tevékenységre elsősorban a nem termelő munkahelyekről (szolgáltató, kereskedelmi vállalatok, intézmények, hivatalok stb.); az olyan üzemekből, ahol nem szerveznek kommunista műszakokat; a mezőgazdasági egységekből, a tanulóifjúság köréből és a lakosság különböző rétegeiből (nyugdíjasok, háztartásbeliek) vonjuk be az embereket. A termeléssel nem foglalkozó munkahelyeken, - illetve ahol nem indítanak kommunista műszakot, a dolgozók mozgósítását a szakszervezeti és a KISZ-bizottságok végzik. A tanácsok és a népfrontbizottságok feladata: a tennivalók kijelölése és összehangolása. Kérjük, hogy felhívásunkat, melynek a HNF OT kezdeményezése az alapja, az illetékes szervekkel beszéljék meg, s a végrehajtásban kérjék segíségüket. Kérjük, hogy a szervezésről és az elért eredményekről a megyei népfrontbizottságnak — 1980. április 6-ig — írásban adjanak rövid összegző tájékoztatást. Szikszai Ferenc, a HNF megyei titkára Gyorsrlzs És almaecet Kiegyensúlyozott élelmiszer-ellátás az első félévben Meglehetősen sok bírálat érte az elmúlt évben a Szolnok—Békés megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalatot. Pedig a forgalomnövelés tekintetében az első helyet érték el az ország hasonló vállalatai közül. Ugyanis 1979-ben folyó áron számolva 7,8, mennyiségben 4 százalékkal növelték az /értékesítést. Akkor mi volt a gond? Mindenekelőtt az, hogy az ellátásban zavarok keletkeztek, s erről nem mindig a kereskedelem tehetett. A hiányosságok általában a hazai termelés egyenletlenségére, az importcikkek késedelmes beérkezésére vezethetők visz- sza. Ennek ellenére a túrajáratok pontosabbak lettek, de még mindig nem kielégítők. Nagy a különbség az egves fiókok között a szervezésben, a szállításban. Éppen ezért a jövőben arra törekednek, hogy a négy telep egyenletesen elégítse ki az igényeket, a két új. Békés megyei raktárház csökkentse a szolnoki telep túlterheltségét. Az 1980-ra elfogadott irányelvek összhangban vannak az V. ötéves tervre meghirdetett kereskedelem- és üzletpolitikával. Fő cél a már elért áruellátási színvonal megtartása, javítása, a gyors, kölcsönös információ- csere. Milyen élelmiszer-ellátásra számíthatunk az év ei- ső felében? Nos, kijelenthetjük: az alapvetően fontos árukból, a korábbi időszakhoz hasonlóan, kiegyensúlyozott, folyamatos lesz a kínálat. Sóból megfelelő készletek vannak, a szállítás is zökkenőmentes. A választék széles, hiszen szolgálni tudnak asztali-, konyha-, párolt-, jódos étkezési sóval. Sajnos hiánycikk a sajtolt kockasó, amelyet sem a hazai ipartól, sem importból nem tudnak az igényeknek megfelelően beszerezni. A közeljövőben megoldják a csorhagolt kristálycukor kiskonténerben való szállítását. A mokkacukor választéka az első negyedévben a félkilós Rónával bővül. Étolajból az ipar nem győzi a termelést. Ráma , és Liga margarinból viszont nem lesz fennakadás. Hántolt csomagolt rizsből megfelelő készlettel rendelkeznek a fiókok. Elsősorban első osztályú B matt rizsre lehet számítani. Ezenkívül negyed- és félkilós kiszerelésben jó minőségű, úgynevezett gyorsrizst, árpagyöngyöt is korlátlanul lehet kapni. Bőséges választékot nyújtanak száraztésztákból, így az olcsó két- és négytojásos, gyári tésztákból is. A magyar édesipar összességében két-három százalékkal növeli termelését ebben az évben. A feszültség azonban továbbra is fennáll. Míg az év első felében a gyárak lépést tartanak az igényekkel, addig a harmadik és a negyedik negyedévben az ellenkezője következik be. Ugyanakkor az aránylag rövid szavatossági, minőségmegőrzési időtartamok nem teszik lehetővé, hogy a kereskedelem nagyobb készleteket raktározzon. Kevés lesz burgonya- és szőlőcukorból. Import cukorkából a DÉL- KER még nem kötötte meg az idei szerződéseket a külföldi partnerekkel Csokoládékból, nugátokból a tavalyi évhez hasonló ellátást ígérnek. Minőségi kekszből, teasüteményekből nem tudják a keresletet kielégíteni. Húsvéti idényárukból valamivel többet kínálnak, mint 1979- ben. Figyelembe veszik a fogyasztók kívánságát és a 30 —40—50 dekás tojás- és nyúlfigurákat igyekeznek beszerezni. Konzervekből választéki hiányokra kell számítani. A befőttek közül az alma- és a vegyes befőttet ajánlják, valamint az ananászt és a cseh, román szilvabefőttet. Népszerűek a főzelékkonzer- vek is. Lecsó, zöldbab elegendő lesz a polcokon, míg natúrtök, karfiol és a tölteni való paprika a hiánycikkek listáján szerepel. December végén érkezett meg a Budapesti Szeszipari Vállalat új terméke, a félliteres műanyag flakonos. 5 százalékos • almaecet. Ezzel az áruval és a tavaly megismert borecettel, ha nem is korlátlanul, de rendelkeznek a fiókok. Narancsból, banánból, datolyából a tavalyinál is kevesebb kerül forgalomba. Az előrejelzések szerint mazsolát Görögországból és Iránból hoznak be. S. S. Helesfai gyantás cédrus Védelem alá került az ország legnagyobb gyantás cédrusa. A baranyai Helesfa kastélyparkjában álló csúcsos koronájú, karcsú faóriás most yan ereje teljében, úgy hogy még tovább nő, tovább terebélyesedik. Magassága már ma is vetekszik a falusi templomtornyokéval. Helesfa óriása az a mam- mutfenyő is, amelynek magassága megközelíti a harminc métert, törzsének kerülete pedig több négy méternél. A parkot, amely jelenleg a szociális otthonhoz tartozik, a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága természetvédelmi területté nyilvánította. A hat és fél hektárnyi területen ugyanis csaknem félszáz fafaj virul, köztük számos, különleges ritka példány. A hatalmas cédruson kívül két másik is található a parkban, éspedig párban állnak, ami még inkább kiemeli a szépségüket.
