Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-05 / 54. szám
1980. március 5., szerda o A Kisalföld mezőgazdasági üzemeiben jó ütemben haladnak a metszési munkákkal. A be- ledi termelőszövetkezet almáskertjében felénél tartanak a mintegy harminc hektár terület almafáinak metszésével (MTI-fotó: Matusz Károly felvétele — KS) Amikor a pénznek szaga van Sokszor elég egy fuvallat vagy egy fülledt nyári este, hogy meggyőződjünk arról: igenis van szaga a pénznek. Elnézőbbek vagyunk ugyan, ha a mi kertünk vége felől fúj a szél, és bár nem rózsaillatot hoz, de a jó gazda türelmével számolgatjuk, hogy még így is jól meg van fizetve ez a kis kellemetlenség. Azon már bosszankodunk, ha a szomszéd húsz disznaja az orrfa- csarás forrása, de a legsúlyosabb még is csak az, amikor a mi háziállat-állományunk csupán egy kiscicából áll, és ennek ellenére az egész lakásban átható illatok terjengnek. Ilyenkor elindulunk dühödten: panaszt tenni. Legyen szervezettebb, fegyelmezettebb a munka Tanácskoztak az ÍÉV szocialista brigádjainak vezetői Békéscsaba város Tanácsának termelés-ellátásfel- ügyeleti osztályához az elmúlt évben beérkezett panaszos levelek nyomán 26 esetben vonultak ki az illetékesek igazságot szolgáltatni. S mivel az ilyen „szagügyben” is legalább két felet kell meghallgatni, nézzük meg milyen megfontolások és szempontok alapján születnek meg az ítéletek. * A kistermelő, kinek óljaiban olykor 20—30 sertés is gyarapodik, az- egyik kiemelkedően fontos népgazdasági érdeket képviseli. A háztáji és a kisgazdaságok termelése ugyanis csak a szocialista nagyüzemek mellett, azok és az állam támogatásával alakulhatott ki és fejlődhetett olyan mértékben, hogy 1978-ban a mező- gazdaság összes értékesítéséből a kistermelők 23 százalékkal részesültek. Nemcsak a szám nagysága a fontos, hanem a választék- bővítésben vállalt szerepük is. Békéscsaba kistermelői összességében egy igen nagy termelőbázist képviselnek a megye területén. Míg a szántóföldi növénytermesztésen belül a hagyományos kultúrák vetésterülete — a kukorica kivételével — lecsökkent, addig a lucerna és a zöldségfélék, a kertészeti termékek termelése növekedett. Nem véletlen az sem, hogy a kiemelkedően fontos takarmánynövényeket helyezték leginkább előtérbe, mert a legdinamikusabban az állattenyésztés fejlődött a város területén. Az önellátás mellett a városi mező- gazdasági termelőszövetkezetekkel együttesen teljesített felvásárlásokból a vágómarha 39 százalékát, míg a vágósertést 72 százalékát a kistermelők adták. A portákról származott a hízott liba, a vágányul és a vágógalamb teljes mennyisége és a megtermelt méz nagyobb hányada is. Különösen számottevő a fejlődés a sertéságazatban, mivel az elmúlt két év alatt 50 százalékkal nőtt az értékesítés, ami mintegy 10 ezer leadott sertésben testesült meg. Ennek a számnak csak akkor mérhetjük fel a jelentőségét igazán, ha figyelembe vesszük, hogy egy 60 millió forintos beruházással épített sertéstelep egy évi termelése éppen annyi, mint ez a 10 ezres növekedés. S a kisgazdaságok kert végi épületeiben egy forintnyi állami támogatás sincs. Ennek az ágazatnak a fejlődése a város környékén is hasonló ütemű. A szarvasmarhatartás korábban , tapasztalt csökkenő tendenciája is megállt, s örvendetesen nőtt a több tehenet tartók aránya. Hízómarhából az elmúlt két év során 28 százalékos növekedést értek el a kistermelők, s ezzel nagyon fontos feladatot vállaltak a lakosság választékos élelemellátásában. A kistermelő tehát igazolva látja magát, amíg mind a szabadpiaci, mind a felvásárlási árak mellett megtalálja a számítását. A szomszéd pedig... A szomszéd, aki minden kártérítés nélkül szenvedi az állattartás melléktermékeit, és azoknak sajátos tulajdonságait, a közegészség- ügyi és járványügyi felügyelőség, az állategészségügyi hatóság és a műszaki osztály építésügyi véleménye alapján kéri az illetékes hatóságot a már „tűrhetetlen” megszüntetésére. Békéscsaba város Tanácsa 1978-ban hozott egy új rendeletet az állattartásról, és annak szabályozásáról. A rendelet kiterjed a város egész közigazgatási területére mind a nagytestű, mind a kistestű haszonállatokra. Nagyon fontos pontja ennek, & a tanácstól nagyfokú rugalmasságot is követel, hogy számbeli korlátozás nélkül tartható haszonállat a város kül- és belterületén, ha az állattartó a tanácsrendeletnek és az érvényben levő köz- és állategészségügyi, illetve építésügyi előírásoknak eleget tesz. Tilos a nagytestű haszonállatok tartása Békéscsabán a Kulich Gyula-, az Áchim L. András-, a József Attila-, a Penza-, a Bartók—Vécsei úti és a Bánszki utcai lakótelepeken és a műemlék jelentőségű területen, a Kossuth tér környéki védett övezetben. Továbbá a városban levő egészségügyi és oktatási intézmények, üzemi konyhák, munkásszállások, vendéglátóipari és élelmi- szeripari egységek, sporttelepek, laktanyák, fürdők, játszóterek és nagyobb számú személy befogadására szolgáló épületek (közületi és társadalmi rendeltetésű) területén, és azoknak a telekhatárától számított 50 méteres körzetben. A haszonállatok tartásához mindenkor a háztulajdonos, a társtulajdonos, a lakó, állami -épület esetén a kezelő írásbeli hozzájárulása szükséges. Aki az állattartási rendeletet . megszegi vagy kijátssza, három ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. # A rendelet mellékleteiben tartalmazza a közegészségügyi, az állategészségügyi és az építésügyi előírásokat, amelyek betartásával megszüntethető az állattartás káros mellékhatása, a rágcsálók, legyek, rovarok elterjedése, a trágya megfelelő tárolásával és kezelésével a szag kellemetlensége, az állat betegsége, járványa, és az építésügy által meghatározott védőtávolságok betartásával a kutak és a lakóépületek megfertőzése. Ezeket a mellékhatásokat nemcsak meg lehet, hanem büntetés terhe mellett meg is kell szüntetni, mégpedig az állattartáshoz fűződő népgazdasági érdek, a közegészségügyi, az állategészségügyi előírások és a lakossági érdekek összhangjának megteremtésével. A városi tanács termelés- és ellátásfelügyeleti osztálya a kivizsgált 26 esetben három alkalommal rendelte el az állattartás megszüntetését, a többiben rugalmasan haladékot adva a rendezésre, megteremtette a lehetőséget az érdek-összehangolásra. Mindannyiunk érdekében. Kelemen T. Magda ». Békés megyei Állami Építőipari Vállalat (ÁÉV) szocialista brigádjainak vezetői február 29-én tanácskozást tartottak Békéscsabán. Vasas Pál szb-titkár megnyitó szavai után Kerekes István műszaki igazgatóhelyettes méltatta a szocialista brigádok munkájának, tevékenységének fontosságát. Egyebek között a következőket mondta: „Önök és az irányításuk alatt álló munkacsoportok vállalatunk termelő létszámának csaknem felét képezik, azokat, akik a legtöbbet teszik a vállalat asztalára, akikre a legjobban lehet számítani a munka, a termelés, a társadalmi és a közéleti tevékenység területén egyaránt.” Egymilliárd forint A továbbiakban elmondta, hogy a vállalat az 1979. évi épületszerelési tervét 800 millió forint helyett 876 millióra teljesítette. A teljes termelése értékben meghaladta az egymilliárd forintot. Javult a munkavédelmi helyzet is. A vállalat gazdasági eredménye azonban jóval a tervezett alatt maradt. Mindössze 11 millió forint nyereséget ért el, ami részben külső okokra vezethető vissza, de számos, a munkával összefüggő hiányosságból, mint az anyagpazarlásból, az elkészült munkák védelmének elmaradásából, a gépek szakszerűtlen kezeléséből, a munkák elnagyolá- sából, az érdemtelenül kifizetett bérekből, a munkaidő kihasználatlanságából eredt. Az 1980-ra szóló intézkedési terv elsősorban a szervezettség javítását, az eszközállomány és a munkaidő jobb kihasználását, az anyaggal és az energiával való fokozottabb takarékosságot írja elő. Ebben közvetlen szerep hárul a brigádokra a munka szervezésében, a munkahelyi rend fenntartásában, a szakszerű anyagtárolásban, az anyagnormák betartásában, az elkészült munkák megóvásában. A beszámoló után Medo- varszki Mátyás ismertette a szakszervezeti bizottságnak a vállalati intézkedési tervvel kapcsolatos véleményét, javaslatát. E szerint felül kell vizsgálni a központi és a termelőegységek szervezeteinek összevonását, ésszerű átcsoportosítását. Létszám- csökkentést kell végrehajtani, amit a szakszervezeti szervek támogatnak. Javasolja a szakszervezeti bizottság, hogy az ütemterveket a brigádok viszonylatáig bontsák le. Az üzemvezetők és a művezetők munkaköri kötelessége a munkafeltételek folyamatos biztosítása. Felelősek érte. Javasolja még az szb, hogy a vállalat intézkedjék a gépek, berendezések jobb kihasználására, a munkarend betartására,_ a minőségi munka ösztönző díjazására. Vélemények, javaslatok A hozzászólások kifejezésre juttatták, hogy a szocialista brigádok vezetői eredményesebb munkára, a hibák kijavítására törekednek. Frankó János, fűtésszerelő kifogásolta, hogy egykét napba telik, amíg a brigád gépkocsit kap, hogy az új munkahelyre szállíthassa felszerelését. Pocsai László ács elmondta, hogy a poli- gonos lakások építésénél az ütemtervet nem mindig tudják betartani. Ennek oka a kellő szervezettség hiánya. Tóth Sándor művezető javasolta, hogy az anyagokat lehetőleg szállítsák közvetlenül a felhasználás helyére, ne rakják le és fel néha két- szer-háromszor is feleslegesen. Helyeselte, hogy az építkezéseknél kimaradt kisebb mennyiségű anyagot sem hagyják kárba veszni, hanem az új helyen felhasználják. Vandlik Tamás fűtésszeie- 16, aki csaknem másfél évtizede dolgozik a vállalatnál, feltett egy kérdést: felelősségre vontak-e már valakit a vállalatnál azért, mert az anyagok tönkretételével kárt okozott? Javasolta, hogy ezentúl a károkozókat büntessék meg. Pintér Lajos főépítésvezető kérte, hogy a vállalat adjon részletes tájékoztatást: miért lett tavaly csak 11 millió forint vállalati nyereség? Mácsai Sándor főépítésvezető a teljesítménybérben dolgozók arányának a növelését javasolta. Tóth Sándor, a vállalat pártbizottságának a titkára kifejezésre juttatta azt a véleményét, hogy az elhangzott javaslatok jól hasznosíthatók. Alapvető feladatként jelölte meg a munkafeltételek jobb megteremtését. Mindenki — vezető és dolgozó egyaránt — teljesítse becsülettel a kötelességét! A vállalat célkitűzéseinek a megvalósítását a szocialista brigádok különösen elősegíthetik, mégpedig elsősorban példamutató munkával, magatartással. Pardi Ferenc, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete központjának a munkatársa a fegyelmezettebb, szervezettebb munkára hívta fel a figyelmet. 1 brigádok értékelése A hozzászólásokra Kerekes István válaszolt, majd ismertette a szocialista mun- kaverseny-mozgalom 1979. évi eredményét. Tájékoztatást adott arról, hogy tavaly 80 brigád (843 fő) vett részt a versenyben. Kevesebb, mint 1978-ban, aminek az a magyarázata, hogy a vállalat emelte a követelményszintet. Oka az is, hogy a termelő- egységek vezetői nem foglalkoztak kellően a mozgalom szervezésével, irányításával. Az elmúlt évben 91 — köztük valamennyi szocialista — brigád tett vállalást, pártunk XII. kongresszusának, valamint hazánk felszabadulása 35. évfordulójának tiszteletére. A szocialista brigádok különösen a határidők betartásában és a munka minőségének javításában értek el jó eredményt. Tíz brigád egy év garanciát, vállalt az elvégzett munkájáért és ezt teljesítette is. Több brigád külön felajánlást tett az anyagtakarékosságra. A kommunista műszakokon a munkabér összege 212 ezer forintot tett ki, amit gyermekintézmények fejlesztésére és a vállalati dolgozók lakásépítésének támogatására fordítottak. A gyermek- intézmények fejlesztését jelentős társadalmi munkával is elősegítették a szocialista brigádok. Érdemes megemlíteni még, hogy a mozgalom keretében sokan tanulnak. Negyvenketten középiskolai, 4-en főiskolai oktatásban vesznek részt. Tavaly többen végeztek különböző szakmai tanfolyamokat. Az elmúlt évi eredmény alapján a Vállalat Kiváló Brigádja címet, Rusznák Pál kőműves brigádjának, az aranykoszorús jelvényt 14, az ezüstkoszorús jelvényt 14, a bronzkoszorús jelvényt 15, a szocialista brigád zászlót 5, a szocialista brigád oklevelet 6, a kiváló munkabrigád címet 3 brigádnak javasolta odaítélni az értékelő bizottság, amit a szocialista brigádvezetők értekezlete elfogadott. A versenyben részt vevő 22 brigád (185 fő) az éves vállalását nem teljesítette. Pásztor Béla Orosháza négyszeresére növelték a kazángyártást Az Orosházi Kazángyártó és Építő Ipari Szövetkezet életében négy esztendővel ezelőtt nagy változás történt. Ekkor egyesült két szövetkezet, s új vezetősége, új célkitűzéseket fogalmazott meg. Az első átszervezés annyit jelentett, hogy termelési tevékenységüket négy üzemrészre bontották, úgy mint kazángyártás, oxidkerámia-készrítés, építés és kazánszerelés. Ugyancsak az időben kidolgozták az új központi telephely beruházási programját, S, hogy ez nemcsak program maradt, bizonyítja: a beszámolási időszak közepe táján már át is költözhettek, az új korszerű Csorvási úti telephelyre. Ez nagy lendületet adott, amit bizonyít, hogy míg 1976-ban 93 millió forint értékű terméket bocsátottak ki, addig tavaly már 135 millió forint értéket termelt a háromszáz fős kollektíva. A műszaki fejlesztés terén elsősorban a gyártás- technológia került a középpontba. Két szakterület — a kazángyártás és az oxidke- rámia — jelentette e területen ,a legnagyobb feladatokat. így kidolgozták a TPM- kazáncsalád sorozatgyártásának technológiáját, illetve a TP-kazáncsalád esetében a szakosított, gyártástechnológia megvalósítása hozta a legnagyobb előrelépést. így érthető, hogy csaknem megnégyszerezték az általuk gyártott kazánok számát. Az oxidkerámia termelésénél a tömeggyártás technológiájának kidolgozása, feltételeinek megteremtése volt a legnagyobb eredmény. Itt is megháromszorozódott a termelés volumene két esztendő alatt, s a korábban veszteséges üzem a szövetkezet nyereséges szakterületévé vált. Míg négy évvei ezelőtt igen szerény exportot mutathattak föl — mindössze 160 ezer forint — addig az elmúlt esztendőben a tőkésés szocialistaexport összértéke megközelítette a 12 millió forintot. Oxidkerámiai termékeik több mint 80 százalékát külföldi piacokon értékesítették már az emúlt évben. Kazánértékesítés területén pedig sikerült a kezdeti lépéseket megtenniük a hazánk által exportált komplett technológiákba való bekapcsolódással. Ily módon egy algériai kenyérgyár kivitelezéséhez nemcsak kazánokat gyártottak, hanem a szerelést és üzembe helyezést is a szövetkezet dolgozói végezték.
