Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-29 / 75. szám

1980. március 29., szombat Ott lesznek a díszszemlén Átadják a metró Nagyvárad tér—Kispest szakaszát Az új Kőér utcai metrójavító műhelyben (MTI-fotó: Fehér József felvétele — KS) Hazánk felszabadulásának 35. évfordulóját fegyveres erőink’díszszemlével köszön­tik. Í945. április 4-e óta a 19 katonai felvonulásra ke­rül sor, amely majd most is bizonyítja, hogy katonáink fegyelmezettsége, szakértel­me magas fokú, néphadse­regünk a kor színvonalának megfelelő fegyverzettel és harceszközökkel rendelkezik. A katonai parádé alapve­tően három részre tagozó­dik: a gyalog felvonulókat a gépesített egységek köve­tik, miközben a Dózsa György út fölött helikopte­rek és vadászrepülőgépek húznak el. A földön, jármű­vön és levegőben díszelgők közül ismerkedjünk meg néhánnyaí. A gyalog felvonuló dísz- hadosztály parancsnoka dr. Simon Sándor vezérőrnagy. Az ötvenegy éves tábornok legmagasabb katonai képe­sítését a Szovjetunió Vezér­kari Akadémiáján szerezte. Különböző, felelős beosztá­sainak betöltése mellett ki­magasló szorgalmával meg­szerezte a hadtudományok kandidátusa címet. A XII. pártkongresszus egyik kato­naküldötte. A díszalegységek élén mindenütt a csapatzászló leng: a katonai becsület, a hazához való hűség, a dol­gozó néphez fűződő eltéphe- tetlen kapcsolat ékes jelké­peként. A Zrínyi Miklós Katonai Akadémia tiszti díszzászlóalját, Bánfy Mi­hály alezredes vezetésével, a tanintézet hallgatói alkot­ják. Az akadémia április 1- én ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. 1975-ben, a negyedszázados jubileum al­kalmával az intézetet a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa Vörös Zászló Érdemrenddel tüntette ki. Csak egy-egy röpke mon­dat a három katonai főisko­la díszelgőiről: a Kossuth Lajos Katonai Főiskola hall­gatóit Korbely János alezre­des vezeti, aki páncélos járművön és gyalogosan ed­dig tízszer volt résztvevője a katonai felvonulásnak. A Zalka Máté Katonai Műsza­ki Főiskola felvonulói között 31 olyan hallgató található, aki eddigi tanulmányi ideje alatt többször érte el a ki­váló vagy élenjáró címet; Becsei János zászlós kettős ünnepre készül: április 4-én született, 1958-ban. A Kilián György Repülő Műszaki Fő­iskola csapatzászóját Kató Sándor, egy katonacsa’ád fia viszi: apja hivatásos tiszt, nővére a hadsereg polgári alkalmazottja. A gyalogfelvonulók sorát — 1958 óta hagyományosan — a munkásőrség díszzászló­alja zárja. A zászlóalj tagjai­nak közel háromnegyede munkás, többségük szocia­lista brigád tagja, parancs­nokuk Csömör Ferenc, a fő­város X. kerületének, Kőbá­nyának a munkásőr pa­rancsnoka. A repülőeszközök élén három Mi—25-ös típusú, szovjet gyártmányú harci helikopter halad. Díszszem­lén most mutatkozik be elő­ször: manőverező képessé­gével, nagy tűzerejével, páncélozottságávai a száraz­földi csapatok közvetlen légi- tűz-támogatásának hatékony eszköze. Az első gépet Bakó János alezredes irányítja. „Aranykoszorús X. osztályú hajózótiszt”, eddig 4'200 órát töltött a levegőben. A vadászrepülőgép köte­lékek idei sztárja a MiG— 23-as típus — ugyancsak először látható díszszemlén —, amely változtatható szárnyállású, kis magasság­tól a sztratoszféráig a hang- sebesség több mint kétsze­resével repülhet. A díszszá­zad parancsnoka Bakó Fe- rec alezredes. Legutóbb, 1975-ben is díszalegység pa­rancsnokként száguldott el a Dózsa György út fölött. A gépesített csapatok’ élé­re az ejtőernyősök kerültek. Egyik „hírességük” Nemes íjászló főtörzsőrmester, aki most majd a csapatzászlót is viszi. Aktív, eredményes sportoló, a nemzeti és a hadsereg ejtőernyős váloga­tottjának a tagja, 3657 ug­rással rendelkezik. A huszonkilenc esztendős László Pál főhadnagy a gé­pesített lövészek között ta­lálható. Munkája alapján soron kívül léptették elő főhadnaggyá, s joggal lehet büszke arra, hogy a dísz­szemlén fegyvernemük is ed­dig még nem látott eszköz­zel: lánctalpas lövés7 harc­járművel mutatkozik be. A tüzérek soraiban talál­ható a II. világháború le­gendás „katyusáinak” to­vábbfejlesztett, modem vál­tozata. Ez az eszköz 20 má­sodperc alatt 40 lövedék in­dítására képes, lőtávolsága meghaladja a 20 kilométert. S aki a ,mai „katyusákat” vezeti, Varga József alezre­des három éve áll csapata élén. A hadműveleti-harcászati rakéták mellett a csapatlég­védelmi tüzérség és a honi légvédelem alegységei is résztvevői a felvonulásnak. A csapatlégvédelmi rakéták érdekessége és egyben eré­nye, hogy irányításuk a tel­jes röppályán lehetséges, s ez jelentősen megnöveli a találati pontosságot. A honi légvédelem felvonuló két­lépcsős rakétái alkalmasak a kis és nagy magasságban, nagy sebességgel támadó lé­gicélok megsemmisítésére. A díszhadrend végén dü­börögnek a harckocsik. A már jól ismert T—55-ös mel­lett látható lesz a méltán világszínvonalon jegyzett T—72-es típus is. A közepes harckocsik családjába tarto­zó T—72-est 125 millimé­teres ágyúval szerelték fel, éjjellátó készülékkel rendel­kezik és alkalmas víz alatti átkelésre is. A harckocsizok díszalegységének parancs­noka Szekeres József alezre­des, aki tizenhat éve katona. A T—72-esek élén Nyíri Gyula százados halad. A fiatal tiszt 1970-ben kapta meg az aranycsillagot, s ugyanebben az évben a párt soraiba is felvették. Április 4-én a közel há­romnegyed órás katonai fel­vonulás azt hivatott igazol­ni, hogy fegyveres erőink megbízható védelmezői har­mincöt éves fejlődésünk eredményeinek, a Varsói Szerződés keretében a szo­cialista közösség ügyének, a békének és a biztonságnak, Címképünkön: a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia díszzászlóalja Kozma Tóth István Nyitány a föld alatt — metrópremier a föld felett... Földalatti pályán fut a sze­relvény a Deák tér és a Nagyvárad tér között, majd innen emelkedni, közeledni kezd a föld szintjéhez, vagy­is, a Nagyvárad tértől már kéreg alatt jár, éppen úgy, mint a város szívében, az ipar- és közlekedéstörténeti büszkeségünk, az élő múzeu­mi vonat, a kis földalatti. A Határ útnál a metrókocsik kibújnak a föld alól, a sötét alagútból napfényre szalad­nak, s ott robognak, ahol nemrég még kirándulók ma- jálisoztak, heverésztek a fű­ben — a kispesti kiserdőben. A szovjet konstruktőrök az új metrókocsit magyar ké­résnek megfelelően tervez­ték. Külső burkolata acélle­mez. Korábban mindegyik­ben volt vezetőállás, most már nincs. Befogadóképessé­ge öt személlyel bővült. Egy metrószerelvény két—hat ko­csiból állhat; a hatkocsis vonat több mint ezer utas szállítására alkalmas. Ma­gyar metróújdonság: a BKV egy HÉV-szerelvényt alakí­tott át földalatti közlekedés­re. Az NDK gyártmányú ko­csik nemcsak külsejükben különböznek az eddigi met­róvonatoktól, hanem abban is, hogy lényegesen könnyeb­bek, kevesebb energiát hasz­nálnak. Sokszínű az állomások „ruhája”. A mennyezetnél évek óta használják az alumínium le­mezeket. Mégis újdonság, mert magyar gyártmány; fe­leslegessé vált az import. A legkülönbözőbb színekben készül: az ezüsttől a bronzig. A padlón mindenütt gránit. Az északi sarkkörön túli he­gyekből érkezett. Az oldalfa­lak szebbnél szebb színár­nyalatokban pompáznak. A Pályázati felhívás A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium, a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottsága, a Magyar Agrártudományi Egyesület, a Magyar Élel­mezésipari Tudományos Egyesület és a Mezőgazdasá­gi Könyvkiadó Vállalat a mezőgazdasági, az élelmi- szeripari és az erdészeti ter­melés 2000-ig várható fejlő­dési tendenciáinak a feltá­rására és bemutatására, a jövő agrártemelése arculatá­nak a felvázolására „AGRÁRTERMELÉSÜNK 2000-BEN” címmel pályázatot hirdet minden érdeklődő számára. A pályázaton egyének és kollektívák- indulhatnak minden olyan munkával, amely tudományos alapos­sággal — átfogóan vagy egy-egy részterület feldolgo­zásával — elemzi a hazai ag­rártermelés fejlődésének tör­vényszerűségeit és képet ad a fejlődés várható eredmé­nyeiről. A pályamunkák kiterjed­hetnek az egyes ágazatok, a műszaki-technikai eszközök várható fejlődésének bemu­tatására, a várható legkor­szerűbb vállalatszervezési modellek, az integrációs fo­lyamatok elemzésére, illetve az agrártermelés távlati fej­lődését befolyásoló más belső és külső tényezőre. A be­nyújtott pályázat lehet tema­tikai vázlat egy-egy részlet kidolgozásával, vagy átfogó koncepciót tartalmazó té­zisgyűjtemény. A pályamun­süttői mészköveket az Ecseri úti állomáson használták fel. A Határ útnál Hollandiából importált glazál díszük. A Könyves Kálmán kőrútnál NSZK ücenc alapján gyár­tott betontyp, forgács és ce­mentkeverékből gyártott bur­kolólap borítja a falakat. A végállomás építészeti újdon­sága: az orosházi üveg. De látványos, eddig soha nem alkalmazott áüomásforma a vasúti pálya fölött átívelő na­rancssárga állomásfolyosó, benne sok-sok üzlet. Ide fut­nak be az észak-déli metró­vonal szerelvényei, ide ér­keznek Cegléd, Szolnok, La- josmizse felől a személyvo­natok, itt lehet majd reggel és este a munkába járóknak, a haza igyekvőknek bevásá­rolni. Az új sínt az első kerék koptatja. A szerelvény las­san kigördül az állomásról, kák építsenek a legkorsze­rűbb hazai és külföldi tudo­mányos eredményekre. A pályázat jeligés, s csak olyan mű vehet rajta részt, amely eddig a benyújtott formában nem került közzé­tételre. A pályamunkát 2 példányban, maximum 20 oldal terjedelemben 1980. augusztus 15-ig kell megkül­deni a Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat címére (1054 Budapest V., Báthori u. 10.). A pályázatokat neves szak­emberekből álló bizottság bí­rálja el, és a felhívás ered­ménye a 69. országos mező- gazdasági és élelmiszeripari kiállításon a „Tudomány napja” keretében kerül is­mertetésre. Az 1981. évi me­zőgazdasági könyvhónap megnyitóján adják át a kö­vetkező pályadíjakat: L díj 10 000 Ft, II. díj 8000 Ft, III. díj 5000 Ft. Meghirdető szervek különdí- jai. A legjobb pályamunkák kiadványban is közzétételre kerülnek, illetve a tudomá­nyos szaklapokban lehetőség nyílik azok publikálására. A publikálás jogát a Mezőgaz­dasági Könyvkiadó és a szaklapok külön honorárium ellenében fenntartják ma­guknak. A pályamunkák tar­talmától, népgazdasági fel­használhatóságától függően a pályadíjakon kívül különdí- jak kiadására is sor kerül. A legjobb pályamunkákat beküldő fiatalok (35 évig) a KISZ KB különdíját kapják. (K. S.) amelynek betonmennyezete fölött az erre járó villamosok utolsó útjukat járják. Kitűn­nek innen ők is, mint egyko­ri elődeik, a nyikorgó tár­szekerek, mert lent és fent beton- és vasmező borítja a tájat: a káposztáskertek he­lyén metró halad majd. Március 30-án a Nagyvárad tér—-Kispest vasútállomás között egyszerre megváltozik majd az élet ritmusa. Tizen­két perc alatt a belvárosba, a Deák térre érkezhet az innen induló utas. Egyik kocsiból a másikba csak át kell sétál­ni, a kispesti vasút és met­róállomás randevúhelyén, az­után nincs többé tekergés, buszozás, villamosozás Pest­lőrinc, Kispest, Kőbánya, Fe­rencváros, Józsefváros utcá­in, nem kell többé ácsorogni a járműveknek a Gyömrői úti sorompó előtt. Békés Attila Csővezeték korrózióvédelme Több különleges okát is sikerült kimutatni a földbe fektetett öntöttvas csőveze­tékek korróziójának. Így: új cső régi mellé fektetése ese­tén az új cső feltűnően gyorsan korrodálódik a régi cső korróziója miatt; hamar tönkremegy a cső akkor is, ha a csővezetéket befogadó talaj nem egységes (pl. ho­mok és agyag keveréke), vagy salak, szemét, téglatör­melék kerül a talajba; vé­gül a talajban levő bakté­riumok is meggyorsítják a korróziót az oxigén elhasz­nálásával, illetőleg savtartal­mú anyagcseretermékek ki­bocsátásával. A csövek korróziója tu­lajdonképpen elektrokémiai reakció, ahol a talajban — mint elektrolitban — a cső­vezeték egyik pontjából a másik pont felé folyik az áram. Az öntöttvas cső pusz­tulása pedig igen érdekes formában: a grafitosodás­ban nyilvánul meg. Ez azért jön létre, mert az eredendő­en grafittartalmú csőben a vas pusztulásával a grafit kerül túlsúlyba. Az elgrafito- sodott cső látszólag ép, szi­lárdságát azonban elveszíti. A korrózió létrejöttének alapos megismerése a véde­kezés lehetőségét is feltárta. Jelenleg a legeredményesebb védekezés az ún. katódos védelem. Mivel a korrózió galvanikus folyamat, korró­zió csak az anódon jön lét­re, a katód ép marad. Ezért a felszínen elhelyezett spe­ciális anódokról egyenára­mot vezetnek a talajba, a cső felé. Maga a cső a katód, tehát korrózió nem lép fel. A felszínen levő, lassan pusz­tuló anódokat kis költséggel, és legfeljebb 10 évenként kell kicserélni. Az évszáza­dos élettartamra tervezett csővezetékek védelmének költsége kb. 10 év után már megtérül. „ngrártermeléslmk 2000-ben”

Next

/
Oldalképek
Tartalom