Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-18 / 65. szám
1980. március 18., kedd o Az orosházi kórház fül-orr-gége osztálya és az Orosházi Üveggyár Szamuely Tibor Szocialista Brigádja a Hallássérültek Szövetségével közösen — a szövetség orosházi székházában — kiállítást rendezett Régi életünk címmel, amelyet dr. Pocsai Julianna, a hallássérültek megyei elnöke nyitott meg. Az április 10-ig nyitva tartó kiállításon több nemzetiségű megyénk lakóinak hétköznapi és ünnepi eseményeihez kapcsolódó használati tárgyait, emlékeit gyűjtötték össze Fiatal tanácsi dolgozók versenye Mezfikovácsházán Harmincöt éve szabad hazában címmel a KISZ mezőkovácsházi járási bizottsága és a Járási Hivatal szakmai-politikai vetélkedőt hirdetett az államigazgatásban dolgozó fiatalok számára. A járási szintű versenyre háromtagú csapatok nevezhettek be a községekből, nagyközségekből, illetve a Járási Hivatalból. A verseny első fordulójában a részt vevő 13 csapat pályamunkát készített, melynek témája: a szocialista közigazgatás kialakítása, valamely szakasza, illetve a helyi KISZ-szervezet megalakulásának története. A legjobb dolgozatot a me- zőhegyesi Nagyközségi Tanács csapata készítette; ők a helyi KISZ-szervezet létrejöttéről nyújtottak be pályamunkát. A vetélkedő második fordulóját március 15-én, szombaton Mezőkovácsházán, a Járási Hivatal nagytermében bonyolították le. A selejtező után — amelyen politikai, ifjúságpolitikai és szakmai kérdésekből álló tesztet töltöttek ki a résztvevők — hat csapat jutott a döntőbe: a medgyesegyházi, a mezőkovácsházi, a mezőhegyesi nagyközségi, az almáskama- rási Községi Tanács, valamint a mezőkovácsházi Járási Hivatal I. és Il-es számú csapata. Izgalmas verseny alakult ki, s a fiatalok a szakmai kérdésekben bizonyultak a legfelkészültebbeknek. Csekély pontkülönbséggel végül is az almáska- marásiak csapata került az első helyre, és ezzel egy szovjetunióbeli utat nyertek. A második helyen végeztek a mezőhegyesi tanács fiataljai, ők az NDK-ban tölthetnek majd 6 napot. A járási KISZ-bizottság úgy döntött, hogy az államigazgatásban dolgozó fiatalok számára kétévenként rendeznek járási szintű szakmai, politikai versenyt. gai mazása, a tisztességes kereskedők nevével való visz- szaélés. Az adóközösségi munkáról szólva elmondotta: tavaly csaknem 200 adóbevallást bíráltak el. A tagok élve a demokratizmus adta lehetőséggel, 70-en mondták el véleményüket, javaslatukat. Gond, hogy sokan elmulasztják a jövedelmek bevallását, nem vezetnek pénztárkönyvet. A vitában többen felszólaltak. Sürgették az ellenőrzés hatékonyságát, korrektségét, a piacterek ésszerűbb rendjét, egymás és az állami, szövetkezeti kereskedelem érdekeinek jobb megbecsülését. Végül csatlakoztak a XII. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére indított országos mozgalomhoz. Felajánlották, hogy önkéntes alapon 3 évig személyenként 500—500 forinttal segítik az épülő békéscsabai sportcsarnok létrehozását. Hz ötlettől a megvalósulásig Sikeres újítási évet zártak megyénk kereskedelmi vállalatai, szövetkezetei. Az elmúlt évben a 383 újítási javaslat közül 207-et elfogadtak, amelyből 194-et hasznosítottak. Ezek több mint egymillió forint hasznot jelentettek a gazdálkodó szerveknek. Ugyanakkor jól jártak az újítók is, hiszen jelentős összegeket kapott a 266 kezdeményező. Ma már ez a munka nem alkalomszerű. Évenként újítási feladattérveket, pályázati felhívásokat adnak ki a vállalatok, szövetkezetek. A termelési tanácskozásokon, a bizalmi és brigádvezetői értekezleteken mozgósítják a dolgozókat a verseny kibontakoztatására. Rendszeresen szerveznek ötletnapokat, újítási hónapokat. Természetesen a legjobbakat ilyenkor megjutalmazzák. Élen jár ebben a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat, a mezőkovácsházi, a gyulai ÁFÉSZ, az Univerzál és az élelmiszerkiskereskedelmi vállalat. A KPVDSZ megyei bizottságának legutóbbi ülésén hangsúlyozták: ahol az újítási mozgalmat felkarolják, elismerik a hasznosságát, ott szép eredményeket érnek el. Sajnos, ez még nem általános. Jó néhány fogyasztási szövetkezetnél egyetlen újítás sem született. Ezeken a helyeken a szervezéssel, a mozgósítással, a segítéssel, az elismeréssel van a baj. Pedig az újítás jól szolgálja a közös célok megvalósítását, a hatékonyságot, a minőségi munkát. XXXXXXXXW \TXXXXXXXXXKXXXXXXX\XXXXXXXXXXXX\ XXXXXXXXXXXXXXX) Kulturáltabb ügyintézés A megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság tegnap ülést tartott Békéscsabán, a MEDOSZ-székházban. Ezen ismertették és egyértelműen megfogalmazták a főigazgatóságnak egy korábbi megállapítását. Eszerint: az 1979-es év a változás időszaka volt, mert kulturáltabb lett az ügyintézés. Míg 1978- ban 164, tavaly már 265 ki- fizetőhely működött megyénkben. Ily módon lakosságunknak több mint 91 százaléka üzemekben, vállalatoknál, tsz-ekben, intézményekben veszi igénybe a társadalombiztosítási szolgáltatást. Az értekezleten — amelyen jelen volt dr. Pankotai István, a megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság vezetője, Kecskés Sándor, a főigazgató képviselője, Bordi István, a7, SZMT titkára, valamint Kára Menyhértné. a társadalombiztosítási bizottság elnöke — ,a résztvevők leszögezték: a jelenlegi szintet a jövőben is tartani fogják, de a minőségi, kulturált munkában előrébb kell lépni. Ülésezett a KISOSZ választmánya üzemanyag-utalványok közületeknek Az AFOR a közületek részére ismét új üzemanyag- és tüzelőolaj-utalványokat hoz forgalomba. A töltőállomások, s kirendeltségek március 31-ig szolgálnak ki üzemanyagot és tüzelőolajat a jelenlegi közületi utalványokra. Április 1-ével lépnek életbe ugyanis az új közületi utalványok, amelyeknek árusítását a hóvégi torlódások elkerülése érdekében még március 20-án megkezdik az AFOR- kirendeltségeken. A lejárt utalványokat május 1-től válthatják vissza a közületek az ÁFOR- tól. Új légi menetrend A MALÉV nyári menetrendje, miként minden légitársaságé, április 1-én lép életbe. A nyári időszámításra történő áttérés az európai országokban mindenütt, így nálunk is, április 6-án történik meg, ezért a MALÉV felhívja a légi utasok figyelmét arra, hogy április 1—5. között, valamint ősszel, szeptember 23-tól október 31-ig a menetrendben a megadott budapesti helyi idő 1 órával korábban értendő. Az említett időszakban a MALÉV készséggel nyújt felvilágosítást városi és repülőtéri irodáiban. A békéscsabai Kakas étterem a tavalyi hagyományhoz híven az idén is meghirdette az ínyencklubot. Míg az elmúlt idényben a különcök szája íze szerint állították össze a menüt, idén Tercsi József főszakács vezetésével nemzetiétel-bemuta- tókat rendeznek csütörtök délutánonként. Az első alkalommal az olasz konyha ízeit varázsolta a vendégek asztalára négy fogásban. Képünkön az olaszos rántott szeletet készítj a főszakács, sajtosán, paradicsomosán Fotó: Veress Erzsi Tegnap, március 17-én tartotta választmányi ülését a KISOSZ Békés megyei szervezete Békéscsabán, Garai utcai székházában. Az elnöki megnyitó után dr. Sebes- tény József megyei titkár számolt be az 1979. évi eredményekről, a kiskereskedők előtt álló feladatokról. Hangsúlyozta: a kongresszusi irányelvek és a megyei pártértekezlet megállapította, hogy szükség van a magán- kereskedőkre. Megyénkben is kiegészítik a szocialista kereskedelmet, hozzájárulnak a lakosság minél jobb áruellátásához. Ugyanakkor vigyázni kell a kiskereskedők jó hírnevére, nem megengedhető az ízléstelen cikkek forÜgyfélszolgálati iroda Mezöberényben A tanácsi és az államigazgatási munka korszerűsítését szolgálja az a községi tanácsi határozat, amely állást foglalt a kibővített ügyfél- szolgálati iroda létrehozásában. A felsőbb tanácsi szervek segítségével egy olyan, minden igényt kielégítő ügyintézési rendszer lép életbe április elején, amely biztosítja az ügyintézők jobb együttműködését, javítja a lakossággal való kapcsolatot. Dr. Baukó Márton, a szak- igazgatási szerv vezetője elmondotta, hogy megyénkben a községek közül elsőként Mezöberényben intézik egy helyen az állampolgárok ügyes-bajos dolgait. Az erre a célra kialakított fogadótérben összesen 20 ügyintéző áll majd az ügyfelek rendelkezésére. Többek között itt látják el az általános ügyfél-tájékoztatást, intézik az igazgatási szerv hatáskörébe tartozó valamennyi ügyet. Itt oldják meg a szociális gondoskodás körébe tartozó feladatokat, intézik az építési, ipari és kereskedői engedélyeket, az állampolgárok adóügyeit is. Kongresszustól kongresszusig A gyarapodás változó sorrendje M a kezdődő cikksorozatunk felcíme — Kongresszustól kongresszusig — öt esztendőt fog át. A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa 1975. március 17—22. között tanácskozott, a XII. kongresszus pedig az idén, március 24-én kezdi meg munkáját. Fél évtized a társadalmi-gazdasági fejlődésben, már jelentősebb időszak, azaz: van miről mérleget készíteni, van mit ösz- szegezni. Ahogy azt az MSZMP Központi Bizottsága irányelvei a XII. kongresz- > szusra megállapítják: „Az elmúlt öt esztendőben pártunknak, népünknek bonyolultabb és nehezebb helyzetben kellett dolgoznia. Ennek ellenére az elért eredmények jelentősek”. Négy év alatt, 1976 és 1979 között, másfél százalékkal gyarapodott az ország lakossága, s túlhaladta a 10,7 milliót. A növekedés mértéke lassúbb, mint volt az azt megelőző négy esztendőben, s ez elsősorban az élveszü- letések számának viszonylagos csökkenéséré vezethető vissza. A legnépesebb megye Pest, majd Borsod-Aba- új-Zemplén, Szabolcs-Szat- már a sorrend — ez volt 1975-ben is —, míg legkevesebben Nógrád, Tolna, Vas megyében élnek. A lakosság gyarapodása a két kongresz- szus közötti időszakban Pest, Fejér és Győr-Sopron megyében bizonyult a leggyorsabbnak, ugyanakkor Békés megyében néhány tizeddel csökkent a népesség. Érdekes képet mutat a megyeszékhelyeken élők számának alakulása. A szóban forgó időszakban — százalékos arányban — Zalaegerszeg a listavezető, itt nőtt a legjobban a lakosság száma, majd Szekszárdé a dobogó második foka. A népesség- mozgás irányai bonyolult tényezők hatására változnak, de szembetűnő a nagyobb városok lakosságának , gyors bővülése, valamint a kisebb községekben élők számának folyamatos mérséklődése, s ez nem mindig fedi a tényleges társadalmi érdekeket. Tavaly az esztendő végén 16—17 százalékkal volt nagyobb a nemzeti jövedelem, mint a XI. kongresszus évében, 1975-ben. Növekedésének évenkénti átlaga szerényebb, mint az évtized elejének négy esztendejéé. A létrehozott új érték emelkedése 1,5 és nyolc százalék között ingadozott az 1976— 1979-es tervszakaszban. Az 1977-es év kiemelkedő, nyolc- százalékos nemzetijövede- lem-növekedést értékelve ugyanakkor már figyelembe kell venni a közben fölhalmozódott feszültségeket, a költségvetés nehezedő terheit, • a népgazdasági egyensúly kedvezőtlen alakulását. Ami mindezek ellenére egyértelmű pozitívum: a két kongresszus közötti fél évtizedben a nemzeti jövedelem gyarapodását teljes egészében a termelékenység emelkedése fedezte. Folyó áron 1979-ben a nemzeti jövedelem értéke 140 milliárd forinttal volt nagyobb, mint 1975-ben, s megtermelésében a fontossági sorrend élén változatlanul az ipar áll, sőt, tovább növelte részesedését. Ami a létrehozott új érték felhasználását illeti, sok gondot okozott a készletfelhalmozás egészségtelen arányú növekedése — főként 1978-ban —, valamint a beruházások tervezettet jóval meghaladó mértéke. Mivel a termelési ráfordítások az indokolhatónál gyorsabban emelkedtek, végül is az egységnyi erőforrásra jutó nemzeti jövedelem — ami valójában a hatékonyság fő mutatója — az 1976 és 1979 közötti időszakban átlagosan két százalékkal lett nagyobb. Számítások szerint ennek a kétszerese felelne meg a kívánatos mértéknek. Mindezek ismeretében érthetővé válik, hogy az MSZMP Központi Bizottsága kongresszusi irányelveiben így fogalmaz: „A tervező- munkában azzal kell számolni, hogy a nemzeti jövedelem — a VI. népgazdasági terv idején, 1981 és 1985 között — a korábbi időszakhoz képest mérsékeltebben növekedhet. A növekedés teljes egészében a munkatermelékenység emelkedéséből származzék. A nemzeti jövedelem felhasználása legyen összhangban a gazdasági fejlődés belső és külső feltételeivel, az egyensúly követelményeivel.” Négy év alatt majdnem 800 milliárd forintot költöttünk beruházási célokra. A népgazdaság anyagi és nem anyagi ágaiban folyamatosan emelkedett az így elköltött pénz. Az állóeszközvagyon ötödével volt nagyobb 1979 végén, mint 1975-ben. A szocialista szervek beruházásaiból — a főváros után, és százalékos arányban számolva — a két kongresszus közötti esztendőkben a legnagyobb rész Borsod, Pest, Hajdú-Bihar, Fejér megyének jutott. Ha egy lakosra számítjuk az összeget, akkor viszont ez a sorrend : Fejér, Borsod, • Tolna, Komárom. Tovább nőtt ebben az időszakban az ipar részesedése a beruházásokból. Minden száz forintból 41 jutott ide. E zekben az években az ország egész lakosságát gyarapító létesítmények sora készült el, mint amilyen például a 750 kilovoltos távvezeték, a Testvériség gázvezeték, a Gyulai Húskombinát, a Hajdúsági Cukorgyár, a Borsodi Vegyi Kombinát új pvc-gyára, a kőolaj- és földgáztermelés bővítése Szeged térségében, s olyan, kisebb súlyúnak tűnő tényezőkről sem szabad elfeledkezni, mint évente négy és fél ezer traktor vagy 2 ezer gabonakombájn szolgálatba állítása' a mezőgazdaságban. Mészáros Ottó II iMinkaverseny hírei Az Ózdi Kohászati Üzemekben hétfőn kéthetes kongresszusi műszak kezdődött, amelyben több, mint tízezer dolgozó tölt szabad idejéből négyszázhúsz percet munkában. Mivel a gyárban hétköznap és munkaszüneti napon, éjjel-nappal folyamatos a termelőmunka, a külön műszakra különféle felújításokat, tartalékalkatrészek gyártását, vas- és színesfém- hulladékok gyűjtését vállalták a brigádok. Hétfőn körülbelül 500 szabadnapos dolgozó vette fel a munkát a gyárban, s a már előre kidolgozott program szerint láttak hozzá a tartalékalkatrészek gyártásához, a vasúti kocsik felújításához, a fémek gyűjtéséhez. Terveik szerint a külön műszakban március 29-ig összesen 1300 tonna vas- és színesfémhulladékot szednek össze.
