Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-16 / 39. szám

iTci 1980. február 16., szombat Lenin ismeretlen levele A Kommunyiszt, az SZKP Központi Bizottságának fo­lyóirata, az 1980-as év 2. számában közölte V. I. Le­nin ismeretlen levelét, ame­lyet 1903. október 1-én kül­dött Vlagyimir Szmirnov- nak, az Iszkra (Szikra) finn­országi tudósítójának. A le­velet 1975-ben fedezték fel a Finn Állami Levéltárban. Lenin levelében közli, hogy megkapta Szmirnov két tudósítását a finnországi eseményekről, köztük a Finn Szociáldemokrata Párt 1903-ban megtartott kong­resszusáról. Kéri, hogy to­vábbi anyagokat küldjön a v ^ n e fesszu sról, részié ;eseb­hUi.0.--­b en foglalkozva a ku.J etek­nek a finn szejmre vonatke1* zó „óvatlan kijelentéseivel”. „Rendkívül fontos elvi kérdés ez, amelyet kimerí­tően kell tisztázni, mivel, ahogyan én értelmezem, a munkások egy része kész el­határolni magát a finn bur­zsoáziának a finn burzsoá alkotmányokért folytatott harcától. Ha ez így van, ak­kor az Iszkrának a marxiz­mus szempontjából kell tisz­táznia ezt a kérdést, rá kell mutatnia, hogy a szociálde­mokrata pártnak támogatnia kell a burzsoáziának a sza­badságért vívott harcát, anélkül, hogy azonosulna - a burzsoáziával és leplezné szocialista céljait” — írja Lenin. A továbbiakban Lenin ké­ri a kongresszus által elfo­gadott határozat teljes szö­vegét, mert a programnak a Szmirnov által közölt része csupán minimális program, amely önmagában távolról sem szociáldemokrata prog­ram — írja. ^ továbbiakban Lenin kö­szönet leI fogadja Szmimov- nak azt a javaslatát, hogy cikket, külön brosúrát ír a finnországi helyzetről. A levél végén i'en'n közli Szmirnovval genfi címet. Miről ír a Fáklya? A Fáklya 1980. évi har­madik számában megemlé­kezik V. I. Lenin születésé­nek száztizedik évfordulójá­ról. Az Októberi Forradalom­ról elnevezett moszkvai ze­neiskolát, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság tagját mu­tatja be egy riport. Képes riport ismertet meg a Szaján-Susenszkaja víz­erőmű, a zejai vízerőmű, a BAM és más hatalmas léte­sítmények kiemelkedő szere­pével, az energetikai fejlesz­tés távlataival, az energia­probléma megoldásával. Az Őszét ASZSZK-ba vezet el egy másik írás, amely úti­jegyzetben mutatja be a hegyvidéki tájaival, és új si­kereivel, gazdasági eredmé­nyeivel büszkélkedő távoli földet. Az APN fotóriporterének magyar városokban, Buda­pesten, Győrben, Miskolcon készített felvételeit összeál­lításban közli a lap. Az orosz észak építészeti kultú­rájának remekit mutatják be azok a színes felvételek, amelyeknek főszereplője Ki- zsi, ez a sajátos múzeumfalu. A hozzá tartozó írás elme­séli, milyen nagy élmény az itt járó turisták számára a nem mindennapi találkozás. Egy művészportréból And­rej Goncsarovnak, a Maja­kovszkij Színház igazgatójá­nak munkájáról kapunk át­fogó képet. Észt fiatalok nyári táborába, a szovjet sí­válogatott edzésére vezetnek el a következő riportok. Fáklya-fotó, nyelvlecke, keresztrejtvény, filmelőze­tes és a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza programis­mertetője egészíti ki a szá­mot. Közlekedési fórum Szarvason Jól sikerült a közlekedési fórum február 11-én Szarva­son, amelyet a helyi és a megyei közlekedésbiztonsági tanács rendezett. Mintegy száz érdeklődő 41 kérdésére adtak kimerítő és szakszerű választ a fórum vendégei. Remélhetően hagyománnyá válik a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet Már­cius 15. Szocialista Brigád­jának a kezdeményezése, hogy áprilisban két alka­lommal „nyílt napot” tar­tanak a helyi szervizben. amikor is díjtalanul átvizs­gálják, beállítják a hozzá­juk érkezők gépkocsijait. Ugyanakkor felveszik a kap­csolatot az orosházi szerviz­zel is, ahová technikai se­gítséget, főszerelőket, mű­szaki embereket küldenek az itt szintén megrendezésre kerülő „nyílt nap” sikerének céljából. A legközelebbi közlekedé­si fórumot Gyulán tartják meg az Erkel Ferenc Mű­velődési Házban február 18- án, délután két órától. Illatosított hiánycikk Szavahihető embertől tudom, hogy az almaszappan után Budapesten már forgalomba került a hasonló illattal fel­javított autósampon is. Bizonyára azt várják ettől a vá­lasztékbővítéstől, hogy az eddig keservesnek tartott sá­ros kocsik .mosása a fejlettebb szaglóérzókkel rendelke­zőknek gyönyörűséggé válik, javul a csillogó, illatozó ko­csik száma közútjainkon. Bár az illatozást illetően van­nak fenntartásaim, mert tapasztalatom szerint a benzin­gőz „illata” .sokkalta agresszívabb az almáénál. De nem is ez az „almás” illat a lényeg, hanem hogy már ilyet is kapni lehet! Alig tértem boldog megelégedéssel napirendre a fenti hír hallatán, amikor a rádióból újabb információ ütött fejbe: rövidesen forgalomba kerül a narancs- és alma­illatú mosópor is. Igaz, hogy én eddig a Baba szappan­nal is éppúgy jól tudtam tisztálkodni, mint az alma­illatúval, s ha izzadni kezdtem, mindegyik után mosdási kényszert éreztem, s nem almaillatot. Autósamponnal sem mosom a kocsim ezután se, mert menet közben úgy sem érzem a kellemesnek vélt illatot. A mosópor dol­gában pedig elsősorban nem az foglalkoztatja psaládo- mat, hogy melyik illat mellett döntsünk, hanem, hogy hol kaphatnánk egyáltalán a megszokott mosóporból, akár illattal, akár anélkül. _ g _ J ogpropaganda-előadások Mezökovácsházán Békés megyében a febru­árt jogpropaganda-hónappá nyilvánították. Ennek célja, hogy megismertessék az ál­lampolgárokkal a szocialista törvényesség, a jogpolitika gyakorlati érvényesítését. Eb­ből a munkából kiveszik a részüket a helyi tanácsok szakigazgatási szervei is. így MezőkovácSházán több ren­dezvényen a lakosság vá­laszt kap a joggal, igazga­tással, az ügyintézéssel kap­csolatos kérdéseire. A megnyitóra február 18- án este kerül sor, amikor választási rendszerünk fej­lődéséről Bertók Ferenc, a nagyközségi tanács vb-titká- ra tart előadást. Másnap a fórumon a tanács vezetői mondják el: mit és hol in­tézhet az ügyfél. Február 20- án dr. Bognár Antal járási ügyész tájékoztatja az ér­deklődőket a szabálysértési törvény módosításáról. Bizo­nyára sokakat érdekel az építési, tervezési engedélyek­kel összefüggő teendők, eljá­rások lebonyolítása. Ezeket Csepreghy Elemér helyettes osztályvezető ismerteti feb­ruár 22-én. Az összejövete­lek helye: a községi tanács tanácsterme lesz. II békési gyermekeknek szabad szombatra A 11 napos általános isko­lai tanítási rend bevezetésé­vel egy időben született meg az a gondolat, hogy az ál­talános szabad szombatokon valamilyen módon foglalkoz­tatni kellene a ráérő gyere­keket. Különösen azokat, akiknek a szülei dolgoznak ezen a napon. A napközis foglalkoztatás lehetőségei egyrészt korlátozottak, más­részt ezt az időt fel lehet és fel kell arra használni, hogy a gyermekek részt vehesse­nek valamilyen, számukra is élménjt és örömet okozó­közművélődési programban. Ezt beszélték meg január 13-án, szerdáit délután a bé­kési művelődési központban a város iskolai közművelő­dési felelősei, az úttörőel­nökség, a KISZ-bizottság, az ifjúsági ház, a városi ta­nács, a könyvtár és a mű­velődési központ képviselői. A korábbi hónapok tapasz­talatainak elemzése közben több nagyszerű ötlet is szü­letett: a következő „nagy szabad szombat”-on, azaz február 23-án már ezeket is szeretnék megvalósítani. Négy helyszín várja tehát délután 3 órától a gyereke­ket. Az ifjúsági házban, a gyermekkönyvtárban, a mű­velődési központban és Gör- gényi Tamás festőművész szakkörében nagyon sok ér­dekes és új program lesz. Játékkészítést éppúgy ter­veznek, mint agyagozást, mesefilmvetítést és mese­hallgatást, de ki lehet pró­bálni a művelődési központ által most beszerzett igen sokféle logikai és társasjáté­kot is. Hogy a kéthetenkénti fog­lalkozások jól sikerüljenek, az most már az általános is­kolák tanárain, a gyereke­ken és a szülőkön múlik. Az bizonyos, hogy valóban hasz­nosan, szórakozás közben ta­nulva, felügyelet mellett tölthetik el idejüket a béké­si iskolások. Az 1980. évi fejlesztési el­képzeléseket vizsgálva meg- áilapíítetó^ nő a beruházá­si összeg, csöTcífgfl a tartalék- alap. A tornaterem bSJlúco- lására, gépek, felszerelések vásárlására, a közkifolyók vízórával való ellátására, fel­újításokra 650 ezer forintot fordítanak. Mintegy 65 ezer forinttal segítik a sportegye­sületet, a tűzoltókat, az ifjú­sági és más tömegszerveze­teket. TYűktarkáK, hingek, keringök Nemzetközi kisállat-kiállítás Békéscsabán Ma, szombaton délelőtt nyílik meg Békéscsabán, a Baromfifeldolgozó Vállalat kultúrtermében a nemzetkö­zi kisállat-kiállítás. A több száz galamb között ott látni majd a díszes tollú tyúktar­kákat, a kingeket, a máltai­akat, a szegedi és az aradi keringőket. A húshasznú és díszgalambokat Békés megye különböző tájairól, Szeged­ről, Nagykőrösről, Aradról és Temesvárról hozták a ga­lambászok. A haszon- és díszbaromfi- kiállításon az orosházi Üj Élet Tsz bemutatja az óriás magyar lúdjait, a kubáni lúdtörzset, a nagykamarási Ságvári Tsz a Hunnia hús­hibridjeit, a magyarbánhe- gyesi BARTÖV pedig hibró húshibrid törzsekkel szere­pel. A békéscsabai Lenin Tsz tojóhibridekkel vesz részt a kiállításon. A Vető­mag-termeltető és -értékesí­tő Vállalat vetőmaggal és terménnyel, a Békés megyei Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat táptakarmány- nyal, a Baromfifeldolgozó Vállalat pedig vágott ba­romfival. Közös és háztáji |ogy mezőgazdasági szövetkezeteink leg­főbb, s legalapve­tőbb feladata, küldetése, rendeltetése a termőföldek megművelése és hasznosítá­sa, termőképességük fenn­tartása, s ennek révén és eredményeként állati termé­kek előállítása — nos ezt aligha vonja kétségbe vala­ki. Más kérdés viszont: meg- ítélhetők-e ugyanúgy az alapvető tevékenység mellé társuló, párosuló egyéb gaz­dálkodási és termelési tö­rekvések a fejlettség más­más fokán, eltérő közgazda- sági feltételek esetén? A feltett kérdésre röviden és egyszerűen válaszolni nem könnyű. Vegyük csak mindjárt a termelőszövetke­zeti mozgalom egyik legré­gibb, s olykor még ma is vitát kiváltó kérdését: a ház­táji és a közös bonyolult vi­szonyát. Abban a termelés társadalmasításának gyorsí­tását követelők is egyetérte­nek, hogy viszonyaink és le­hetőségeink között a mező- gazdasági kisüzemek még vi­szonylag hosszú ideig tölte­nek be pótolhatatlan szere­pet népgazdaságunkban. Az előbbiről tanúskodnak azok a tények, amely szerint éppen a háztáji és kisegítő gazdaságok azok, amelyek az állati termékek jelentős há­nyadát adják, s termelésü­ket minden különösebb be­ruházás nélkül is képesek szinten tartani, illetve bi­zonyos határokig bővíteni. Itt nem elsősorban azok a számadatok az izgalmasak, amelyek ezt a résztarányt tükrözik, hanem sokkal in­kább azok az eltérő vélemé­nyek, amelyek az arányokat más-más megvilágításba he­lyezve a közös és a háztáji viszonyáról ellentétesen ítél­keznek. Ezek a különböző ítéletek, äZ-esetek többségében na­gy on" is _meghatározott és ad ott példákból, gyakorlat­ból indulnak ki,' s jutnak ebben-abban téves végkö­vetkeztetéshez. Ha egy ter­melőszövetkezet súlyos gon­dokkal küzd a közös termő; lésben, miközben a háztáji virágzik, a háztáji gazda meg gyarapszik, a sorvadó tsz láttán kézenfekvő kimonda­ni : egyéni érdekek szívják el á közös erőt. Továbbmenve, elegendő egymás mellé tenni egy rosz- szul irányított, laza munka- fegyelmű szövetkezeti ser­téstelep takarmányhasznosí­tási mutatóit, a malacelhul­lás arányát és ugyanazon szövetkezet háztáji sertés- tartásának eredményeit, már­is meg lehet állapítani: ha­tékonyságban a korszerű nagyüzem nem képes a ver­senyt a kisgazdasággal föl­venni. Mindkét példánk, ha más­más oldalról is, a háztáji, gazdaság túlértékelésének eseteit mutatja be, de ugyanígy több módozatát lelhetjük föl a viták során e fontos árutermelő egység le­kicsinylésének, elvetésének is. Amikor arra hajiunk, hogy a háztájiban külön jövedelemszerzési formát és lehetőséget lássunk csupán, vagy ha jelenlétét mai va­lóságunkban csak parasztsá­gunk történelmi múltjából gyökereztetjük, ugyancsak féligazságokhoz jutunk. Mert igaz ez is, az is — de nem önmagában. Méhke­réken, Körösnagyharsány- ban, Biharugrán okozhatott fejtörést a szövetkezeti ve­zetésnek a -tagság nagyfokú háztájizó kedve, az adott körülmények között, de ez­zel együtt sem vált ez a faj­ta kisgazdaság a nagyüzemi fejlődés kerékkötőjévé. Több ugyanis az a példa, amelyek épp az ellenkezőjéről győz­hetnek meg bennünket. Két- soprony, Medgyesbodzás, Dombegyház, Okány, Mező- kovácsháza, s sorolni lehet­ne még községeinket vég nélkül, ahol papíron sem szívesen választják külön az állattenyésztés teljesítményét aszerint, hogy telepen, avagy éppen valamelyik portán hí­zott meg a szövetkezet által értékesített sertés, hízómar­ha, baromfi. Van ahol a kocát tartja a gazda és a malacokat hiz­lalják a közösben, van ahol fordítva, van ahol a takar­mányért a tsz-tag megy, de a hízót már a tsz szállítja el tőle, másutt meg minden fu­vart a közös vállal magára. A lényeg megint nem az el­térő módszereken, hanem az ezek által tetten érhető kö­zös szemléleten van. Azon tudniillik, hogy a ház körül kamatoztatott munka, amelynek kamatait az egyén és a közösség egy­aránt szedi, élvezi, sokkal közelebb áll a szövetkezeti gazdálkodáshoz, sokkal in­kább annak szerves része, semmint, hogy a kisáruter- - melést, s annak minden rossz emlékét lássuk fölsej- leni benne. Itt is, mint általában az élet minden területén, a mérték játssza a döntő sze­repet. Amíg a háztáji gaz­dálkodás a szövetkezeti kö­zös termelés függvénye, ki­egészítője, támogatásának minden módszere, válfaja, gyümölcseiben igazolja ön­magát. Ezen az alapon — és csakis ezen — szervezhetjük termelő tevékenységét, szá­míthatunk rá, s kezelhetjük az egész szövetkezeti mozga­lom semmiképp sem elha­nyagolható, ebben-abban je­lentős és nem megtűrt ré­szeként. dilemma fő vonalát 11 ■ nézve a hamleti kér­dés immár hosszabb távon sem a gazdaságpoliti­kától várja a választ, az ugyanis következetesen tesz hitet a „lenni” mellett. Szo­rongásra legfeljebb a közel­jövő adhat okot, amelyre te­kintve nem áll még előt­tünk elég tisztán: kik és milyen feltételek mellett lesznek majd hajlandók a mezőgazdasági árutermelés­nek ezt a fajtáját néhány év múltán a mai gazdáktól át­venni és folytatni? Kőváry E. Prior Nem könnyű dolog igazságosan dönteni, amikor nagyon sók és kiváló minőségű galamb gyűlik össze egy kiállításon Fotó: Veress Erzsi Takarékosabb költségvetés Nemrégiben Magyar bánhe­gyesen a községi tanács ülé­sén elemezték: hogyan sike­rült végrehajtani az 1979. évi költségvetési és fejlesz­tési tervet, mire lehet szá­mítani ebben az évben? A számok között tallózva ki­derült, hogy az eredeti elő­irányzathoz képest csaknem másfél millió forinttal hasz­náltak fel többet. De hon­nan volt ez a pénz, s mire költötték? A válasz egyszerű. Vala­mennyi bevételt túlteljesítet­tek, amely összességében egymillió 742 ezer forintot tett ki. Természetesen a töb­ből jobban lehet gazdálkod­ni. A költségvetés kiadásai 29 százalékkal emelkedtek. Az idei terveket még körül­tekintőbben állították össze, figyelembe véve a takaré­kossági, gazdaságossági szem- • pontokat. A költséghelyek közül legtöbbet az utak épí­tésére szánnak. Ez kereken egymillió forinttal több az előző évinél. A tanácstagi beszámolókon ugyanis sokan szóvá tették az utak rossz állapotát. így kerül sor a Jó­kai utcai kövesút szélesíté­sére, járdák javítására a Kossuth, a Damjanich és a Sallai utcában.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom