Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-01 / 26. szám
1980. február 1., péntek — Mintegy 20—21-féle üggyel foglalkozunk. Többek között az öregek napközi otthoni, szociális otthoni elhelyezésével, a sorkatonák családi, a csökkent munkaképességűek átmeneti, valamint a rászorulók rendszeres és rendkívüli segélyezésével. Ugyanakkor felügyeletet gyakorolunk az 5 város környéki község tanácsainak szakigazgatási munkája felett. A múlt évben 1567 üggyel foglalkoztunk, és 1972 ügyfél keresett fel — mondja Béres Jánosné, a békéscsabai Városi Tanács szociálpolitikai csoportjának főelőadója. Ha nem italozna Ahány ügy, annyi ember. A hangnem is változó. Az a férfi, aki reggel első ügyfélként lépett be az irodába, a magas c-vel kezdte. Szőke, középtermetű, arcán az alkohol nyoma. Petyhüdt és barázdált. — Azért jöttem, hogy adjanak segélyt. — Mivel indokolja kérését? — Hát, indok az van kérem. Az állomáson alszom. — Miért? — A feleségem kirakottá lakásból. A bíróság neki ítélte az egészet. — Miért nem keres albérletet? — Nos, pontosan erre kellene a segély. — Hol dolgozik? — Nem dolgozom, leszázalékoltak. — Mennyi a nyugdíja? — Havi 2500. — Akkor kérje inkább a szociális otthonba való felvételét. — Ugyan kérem, mire engem oda felvesznek... — Akkor az öregek napközi otthonába... — Ügy képzelik, hogy oda mindennap bejárjak? Nekem pénz kell, értsen meg! — Már pedig segélyt 2500 forint nyugdíjra nem tudunk adni. A férfi tovább vitatkozott. Pedig ha nem italozna, még a családi élete is rendbe jöhetne. De eszébe sem jut, hogy önmagába nézzen. Notórius ügyfél A szociálpolitikai csoport jó együttműködést alakított ki a munkaügyi osztállyal. Elsősorban a csökkent munkaképességűek elhelyezkedését szorgalmazzák, hogy egészségügyi állapotuknak megfelelő munkakörben dolgozhassanak. Előfordulnak azonban más esetek is. Egy középkorú asszony rendkívüli segélyért jött. Szánalmas hangon adta elő életének sorsfordulóit. Az a típus, aki sok mindenbe belekezdett, de nem volt kitartása ... — Beteg? — Egészséges vagyok. Jól jönne most a pénz, kisegítene a bajból. — Miért nem próbál elhelyezkedni, hiszen annyi a munkaalkalom? — Nem vesznek fel. Különben, én is válogatós vagyok. — Hova szeretne elmenni? — A hűtőházba. A hűtőházba nem vették fel. A megpályázott munkakör be volt töltve. A munkaügyi osztály mást ajánlott. Sem ez, sem az nem felelt meg. Végül Orosházán kötött ki. Először elégedett volt munkájával, aztán egyik napról a másikra megváltoztatta a véleményét, és otthagyta a munkahelyét. Ismét a szociálpolitikai csoportnál kopogtatott segélyért. Ilyen is van. Notórius ügyfél. Elgondolkoztató esetek A megyeszékhelyen 188- an kapnak rendszeres szociális segélyt. Elsősorban egyedül álló, idős emberek, illetve olyanok, akiknek van ugyan tartásra kötelezett hozzátartozójuk, de jövedelmük személyenként nem éri el a havi 1690 forintot. A segély összege havi 1360 forint. Ez az értékhatár. Ami azt jelenti, hogy olyanok is kaphatnak rendszeres szociális segélyt, akik keresettel, jövedelemmel, sőt járadékkal, vagy nyugdíjjal rendelkeznek, de az nem éri el a rendeletben meghatározott értékhatárt. A rendszeres szociális segélyezés célja, hogy államunk a tanácsi szervek útján intézményesen — rendszeres havi juttatással — gondoskodjék azokról, akik koruk, vagy egészségi állapotuk miatt munkaképtelenek, keresettel, jövedelemmel nem rendelkeznek, tartásképes hozzátartozójuk nincs, s emiatt megélhetésük más úton nem biztosítható. Gyakran azonban olyanok is felkeresik a szociálpolitikai csoportot, akiknek van tartásra képes hozzátartozójuk. Egy idős asszony segélyért kopogtatott be. Mondván, csekély járadékán kívül nincs más jövedelme. Van azonban két fia. Mind a ketten jól keresnek. Édesanyjukról azonban megfeledkeztek. — Forduljon bírósághoz és kérjen szülőtartást. De hivatalosan is elindíthatjuk az eljárást. — Nem, azt nem. Én a gyermekeimtől nem kérek semmit — tiltakozott az idős asszony. Elgondolkoztatóak ezek az esetek. Miként a tavalyi is, amikor megnyílt az öregek 5. számú napközi otthona. Több idős ember kérte a felvételét. De amikor megtudták, hogy nem csekély nyugdíjukból kell megtéríteni a díjat, hanem a tartásra köteles hozzátartozóiknak kell azt megfizetni, elálltak a szándékuktól. Idős korukban is inkább adnak, minthogy kérjenek a gyermekeiktől, akiket becsülettel felneveltek. Akadnak azonban szép példák is. Egy hétgyermekes, idős házaspár kérte felvételét az öregek napközi otthonába a közelmúltban. Az 1700 forintos nyugdíjukból a gondozási díjat a szabályok értelmében nem lehetett levonni. A hét gyermek írásos nyilatkozatot juttatott el a szociálpolitikai csoporthoz, hogy kifizetik a havi 660 forintos térítési díjat, csak vegyék fel szüleiket az otthonba. Természetesnek vették, hogy gondoskodnak azokról, akik felnevelték őket. Nagy felelősség szociális ügyekben dönteni. A szociálpolitikai csoport ennek tudatában jár el. A város jelentős összeget fordít ezekre a feladatokra. A múlt évben Békéscsabán 2 millió 658 ezer forintot költöttek a rászorulók szociális segélyezésére. A csökkent munkaképességűek támogatására pedig egymillió 447 ezer forintot. Ezek a számok önmagukért beszélnek. Serédi János n veszélyeztetett gyermekekért több fiatalkorú vét a törvények ellen. Érzékeltetésképpen: 19 gyerek kisebb-na- gyobb csoportokba verődve követett el rongálást, lopást. Az előadók egyik legszebb és legnehezebb ténykedése az örökbefogadás engedélyezése. Békésen évente két-három állami gondozottat fogadnak gyermeküknek, akiket a vérszerinti szülők egyáltalán nem látogatnak. Véradás szívműtéthez A Békés megyei Vértranszfúziós Állomás Békés megyei vezetősége az alapszervezetek, valamint a megyében működő véradóállomások a hetvenes évek elején határozták el, hogy a Békés megyei betegeknek a megyéből gyűjtik össze a szív- és érműtétekhez szükséges vérmennyiséget. A klinika irányításával működő dél-alföldi regionális egység keretein belül más megyék betegeinek gyógyulását is segítik vérrel. Az alig egy hete lapunkban megjelent kishír alapján, amely Drienyovszki Pálné békéscsabai pedagógus szívműtétét adta tudtul, a megye minden tájáról jelentkeztek véradók, hogy segítsenek, hozzájáruljanak az operációhoz. Mentek vért adni békéscsabai pedagógusok, vállalatok, intézmények dolgozói, s január 25- én már több mint 45 liter gyógyító plazma állt az állomás rendelkezésére. Hétfőn, január 28-án még 100- an jöttek el a békéscsabai véradóállomásra, néhányu- kat megkérdzetük: Frizsnyicz Mihályné Me- zőmegyerről jött: — Évekkel ezelőtt a férjem esett át súlyos műtéten. Akkor a családtól és orosházi lakosoktól kapott segítséget. Azelőtt is, de azóta minden ilyen hír hallatára megdobban a szívünk. A DÉMÁSZ egyik dolgozója, nevét ugyan nem árulta el, de többedmagával jött el az évi rendszeres véradónap után, hogy segítségére legyen a pedagógus gyógyulásának. A szép példa nyomán még egy fiatalembert kérdeztünk meg. Ö növény- termesztő gépész a Szabadság Tsz-ben. — A család vitába keveredett annak hallatára, hogy ma eljövök ide, de végül is az én álláspontom döntött. Én azt vallom, a segítség- adás fontos a pedagógus számára, de lehetne ilyen helyzetben a hozzátartozóm, vagy jómagam, s akkor bizonyos, hogy ugyanennyien jönnének vért adni. . Az állomás vezetőjétől megtudtuk, hogy igen sok helyről jelentkeztek, kilenc iskolából, a honvédségtől, a rendőrségtől, és csaknem 15 vállalattól. Ebben a hónapban az Endrődi Cipész Szövetkezet nődolgozója, egy 14 éves kisfiú és egy ötéves kislány szívműtétére kerül sor Szegeden. Mosógép vagy Patyolat? Drága az önkiszolnálás - népszerű a bérágynemü - állami támogatással fejlesztik a szolgáltatást A családok százezrei mérlegelik, mi a kifizetődőbb, a kényelmesebb: az otthoni mosás vagy a Patyolat szolgáltatásainak igénybevétele. A választás a népgazdasági tervezés szempontjából sem közömbös, hiszen annak megfelelően kell több mosógépet forgalmazni vagy a szolgáltató hálózatot bővíteni. A kereskedelmi forgalom és a szolgáltatás adatai arra utalnak, hogy a háztartások tekintélyes része — mindkettőt választja. Igyekszik mosógépet is beszerezni, ugyanakkor a szennyes egy részét — főként a vasalást is igénylő, terjedelmes ágyneműt, asztalneműt, törülközőt — a Patyolatba hordja. A Patyolat-vállalatok és a hasonló funkciójú szövetkezetek 1970-ben még csupán 269 millió forint értékben végeztek a lakosság számára mosást, nyolc évvel később viszont már 409 milliót tett ki a mosatási számlánk. Ez természetesen nemcsak a családok elhatározásán múlott, hanem a mosodák és a felvevőhelyek számának gyors növekedésének is köszönhető. 1978-ban — a Központi Szolgáltatásfejlesztési Kutatóintézet legutóbbi kimutatása szerint — az országban 19 vállalat, 20 szövetkezet és 293 kisiparos foglalkozott textil- tisztítással. A vállalatok és a szövetkezetek 47 üzemet és 148 szalont működtettek, 16- tal többet, mint 1977-ben. (1975-höz képest másfélszeresére nőtt a szalonok száma.) Különösen vidéken, ahol a fővárosinál gyérebb a hálózat, általában komplex szalonokat létesítettek, vagyis olyanokat, amelyek mosást és vegytisztítást egyaránt vállalnak. Egyes szalonokban olyan automatákat is felállítottak, amelyeken — érme bedobásával — az ügyfél maga végezheti mind a mosást, mind a vegytisztítást. Csakhogy ezeknek a gépeknek nem volt nagy sikerük, ami alighanem azzal magyarázható, hogy az árakat aránytalanul állapították meg. Egy kiló ruha mosása például kevesebbe került, ha a Patyolatra bíztuk a műveletet, mintha magunk álltunk, vártunk a gép mellett. A szalonokat nem számítva, 1978-ban az országban 1272 felvevőhely volt, 35-tel több, mint az előző esztendőben. Bár abszolút számban a fővárosban vették és veszik igénybe a legtöbben ezt a szolgáltatást, a hálózatbővülés, a mosatás igénybevétele vidéken sokkal gyorsabban növekedett. Az utóbbi három évben vidéken 75 százalékkal nőtt a ruhamennyiség, amit a vállalatok és a szövetkezetek a lakosság számára kimostak. (Emellett még a közületek szennyesét is mossák, tisztítják.) 1975- ben a lakossági mosás országos mennyiségének kereken 30 százalékát adta a vidék, 1978-ban ezzel szemben már 41 százalékát. Kiemelkedő a fejlődés Szabolcs, Zala, Tolna, Nógrád és Békés megyében. Az összes lakossági mosásnak már 12 százalékát az úgynevezett kölcsönzött bérágynemű képezi. A nemzetközi tapasztalatok arra utalnak, hogy ez az arány a jövőben tovább fog növekedni. Jól igazolják ezt azok a megyék, amelyekben hosszú éveken át igen kevés ruhaneműt mosattak a vállalatokkal, a szövetkezetekkel, de amikor bevezették az új szolgáltatást, az ágyneműkölcsönzést, jelentősen megnőtt a mosnivaló mennyisége. Ez történt például Tolna A tanácsok gyámügyi ügyintézőinek sokrétű, ugyanakkor felelősségteljes a munkájuk. így van ez Békésen is, ahol az elmúlt három évben 1825 ezzel kapcsolatos aktát iktattak, s 855 határozatot hoztak. A számok is bizonyítják: a veszélyeztetett kiskorúak védelme fontos feladata a gyámhatóságnak, hiszen az elsődleges cél az, hogy a családot alkalmassá tegyék a gyerekek nevelésére. Az elmúlt évben 112 kis- ; korú neve mellé írták a V- \ betűt, akik 63 családból kerültek ki, s ezek 18 százaléka cigány. Leggyakrabban jegyzőkönyvet vettek fel, és figyelmeztették a szülőket, kapcsolatot teremtettek a nevelési tanácsadóval, az ideggondozó intézettel, 7 esetben pedig alkoholelvonó gyógykezelést kezdeményeztek az apa, vagy az anya ellen. Jelenleg 4 veszélyeztetett családnál hivatásos pártfogó van. Ennek is köszönhető, hogy év közben 7 családnál szüntették meg a „gondozást”. Figyelemre méltó az is: ezeket a gyerekeket anyagilag is segíti az állam. Nevelési, rendkívüli segélyben részesülnek. Tavaly 187 gyermek csaknem 106 ezer forintot kapott ilyen címen. m^^fríkkTn t0I^roshan S Az Javában tombol még a tél, de a Sasad Mgtsz üvegházaiban trópusi időjárás — harmincfo- 1979-es esztendő végén 74 ! k°s meleS és nyolcvanszázalékos páratartalom — Uralkodik. Ezekben a napokban nyílik a kiskorú volt intézetben Ezek mintegy kétezer tő különböző fajtájú orchidea. A növényház kertészei a gondos nevelés után dd r«aiárihói kerültek ki Ke- í szedik a pompás, egzotikus virágokat és szállítják az üzletekbe vés az utógondozott, annál : (MTI-fotó — Danis Barna felvétele — KS) megyében, ahol a kölcsönzött ágyneművel együtt már az egy kilót is meghaladja az egy lakosra jutó évi mosatás mennyisége. Jellemző, hogy a fiókokkal viszonylag sűrűn behálózott megyeszékhelyeken nem alacsonyabb a mosási „fejadag”, mint Budapesten; a vidék mégis alacsonyabb átlagát tehát a kisebb települések gyérebb ellátása magyarázza, nem pedig holmi konzervativizmus. Miért nem fejlesztik hát gyorsabban a felvevőhálózatot? Természetesen nem elég egy-egy fiókot nyitni a kisebb településeken — ami még nem járna sok kiadással — hanem a távoli községekből a központi helyen levő mosodákba el is kell szállítani a ruhaneműt. S a munka végeztével természetesen visszaszállítani. Ez pedig már meglehetősen sok pénzbe kerül. Emellett a szolgáltatás további fejlesztéséhez újabb nagy teljesítményű gépeket is be kell szerezni, méghozzá külföldről. Hogy ez milyen sokba kerül, arra jellemző, hogy 1978-ban a textiltisztító szervezetek gépimportja meghaladta a 140 millió forintot, s a behozatal 68 százaléka tőkés országokból származott. Ennek ellenére további központi mosodák épülnek egyebek között Békásmegyeren, Miskolcon, Veszprémben, Putnokon. De a felvevőhálózat, a ruhaneműt szállító teherautópark és a nagy teljesítményű mosógépek sem merítik ki a fejlesztéshez szükséges beruházásokat. Gondoskodni kell az üzemeken belüli, méghozzá gépesített anyagmozgatásról, megfelelő helyiségekről az előkészítő folyamatok elvégzéséhez, és a tiszta, valamint a szennyes ruha elkülönített tárolásáról, raktározásáról is. Ráadásul termé- % szetesen ez a szolgáltatás is munkaerőt igényel, de csak korlátozottan kap. Ennek az is az oka, hogy a Patyolatoknál, illetve a szövetkezeteknél dolgozók átlagkeresete alacsonyabb, mint az iparban foglalkoztatottak átlag- keresete. Mindennek ellenére, amint a múltban, úgy a jelenben és a jövőben is bővítik a mosodák, a felvevőhelyek hálózatát. És az árakra sem lehet panasz: a közelmúltban történt áremelés előttig évtizedeken át változatlan áron mosták, tisztították a vállalatok, a szövetkezetek a lakosság ruhaneműjét. A tavalyi áremeléssel sem fedezték a népszerű szolgáltatás költségeit: a mosatást ma is támogatásban részesíti az állami költségvetés. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a családok többsége mosógépet tart otthon, ágyneműjét olykor •— vagy akár rendszeresen — mégis a Patyolatba viszi. Gál Zsuzsa
